Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-09 / 212. szám
2 1995. szeptember 9., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Jelcin fenyegetései Borisz Jelcin orosz elnök pénteki nemzetközi sajtóértekezletén kilátásba helyezte, hogy Oroszország a humanitárius segélyeken túlmenően is támogatni fogja a boszniai szerbeket, ha a NATO légitámadásai folytatódnak. Mint az AFP jelenti, Jelcin kijelentette: ,,a szerb—orosz kapcsolatokra való tekintettel segítenünk kell a (boszniai) szerbeket. Humanitárius segélyt és talán annál többet is nyújtunk nekik, ha ez folytatódik”. ENSZ: iraki biológiai fegyverek Iraki tudósok a biológiai fegyverprogram keretében olyan méreganyagok kifejlesztésén dolgoztak, amelyek a termés tönkretételére, illetve az emberi szervezet megbénítására alkalmasak — közölte egy ENSZ-tisztségviselő. Az AP pénteki jelentése szerint Charles Duelfer, az iraki fegyverkezési programot ellenőrző ENSZ-bizottság tagja kijelentette: Bagdad biológiaifegyver-arzenáljában toxikus anyagokat tartalmazó rakéták és lövedékek is voltak. A Szabad Európa Rádió Prágában A Szabad Európa Rádió — Szabadság Rádió (RFE/RL) pénteken hivatalosan is megkezde Prágából történő sugárzását. Az adó székhelyét költségokokból helyezték át Münchenből a cseh fővárosba. A dpa jelentése szerint az Egyesült Államok által fenntartott adó célja, hogy 23 nyelven elhangzó műsoraival segítse Közép- és Kelet-Európa térségében a demokratikus átalakulást. II. János Pál az ifjúsághoz Mintegy félmillió fiatallal találkozik szombaton és vasárnap az olaszországi Loretóban II. János Pál pápa. A legjelentősebb Mária-szentélynek otthont adó adriai városkába 36 európai országból érkeznek fiatalok, egyházi küldöttségek. A katolikus fiatalok mellett jelen lesznek az ortodox és a protestáns egyházak ifjúsági küldöttségei is. Az EuroHope elnevezésű nagyszabású rendezvényt 11 európai állam — köztük Magyarország — televíziója fogja közvetíteni az Intervízión keresztül. Ez lesz az első alkalom, hogy egyenes közvetítésben az egész európai ifjúsághoz szól majd II. János Pál pápa. Menekülnek a szerbek Tömegesen menekülnek az újabb NATO-támadásoktól tartó focai szerbek — jelentette be pénteken a montenegrói Vöröskereszt podgoricai illetékese. A Beta értesülései szerint szerdán és csütörtökön rengeteg szerb hagyta el a kelet-boszniai várost, s a polgári személyek közül 249-en menekültek át Montenegró területére. A boszniai szerbek által Srbinjére átkeresztelt város 33 kilométerre van a montenegrói határtól. Szerb jelentések szerint Foca több hídját és középületét rongálták meg a NATO harci gépei, s a robbanások miatt több száz ablaküveg tört be. A támadó gépek megrongálták a város víz- és elektromos hálózatát is. Izraeli terrorakció Álarcos, izraeli katonai egyenruhás támadók ciszjordániai otthonában agyonlőttek egy 25 éves palesztin fiatalembert — közölte pénteken az izraeli hadsereg, de hozzátette, hogy a gyilkosok nem katonák. Az izraeli rádió híradása szerint szélsőséges zsidók egy csoportja magára vállalta a terrorcselekményt. Palesztin források azt közölték, hogy gázálarcos, egyenruhás katonák behatoltak a Zamari család otthonába, mert a család Salman nevű tagját keresték. Apját felakasztották, majd amikor Salman hazaérkezett, agyonlőtték. Elloptak egy Lenin-szobrot Ismeretlen tettesek elloptak egy kéttonnás Lenin-szobrot az önkormányzat raktárából a nyugat-oroszországi Trub- csevszkben —jelentette az AP, az ITAR-TASZSZ pénteki tudósítása alapján. A város Moszkvától 425 kilométerrel délnyugatra fekszik. A rendőrség elkezdte a nyomozást a tettesek után. Antiszemitizmus és Antonescu-kultusz — Romániában nincs antiszemitizmus, sem Antonescu-kultusz — állítja Ion Iliescu, Románia elnöke abban a válaszlevélben, melyet az amerikai kongresszus két tagja — Alfonse d'Amato és Christopher Smith — július közepén küldött figyelmeztető levelére írt. Az elnöki válaszlevelet a pénteki román sajtó ismertette. Az amerikai képviselők azt vetették a hivatalos Bukarest szemére, hogy nem ítéli el kellő határozottsággal a Romániában mindinkább erősödő antiszemitizmust és idegengyűlöletet, illetve a háborús bűnös Antonescu tábornok körül kialakuló kultuszt. A két képviselő kilátásba helyezte: amennyiben a román vezetés nem jelenti ki határozottan, hogy elítéli a felsorolt jelenségeket, Románia euro- atlanti integrálódása problémássá válhat. Megnyílt a BNV A kőbányai vásárvárosban pénteken megnyitotta kapuit a 99. Budapesti Nemzetközi Vásár. Az ünnepségen Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter mondott beszédet. Többek között azt hangsúlyozta, hogy az idén tavasszal megkezdett stabilizációs kormányprogram várhatóan megteremti a tartós gazdasági növekedés alapjait. A gazdaság reál- és pénzügyi folyamataiban ugyanis kedvező változások kezdődtek. Idén először, júliusban az export növekedésének dinamikája meghaladta az importét. A második félév eddig eltelt időszakában jelentősen mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya, lelassult a központi költségvetés deficitjének növekedése. A kormány július 26-ai ülésén — mutatott rá a továbbiakban a tárca vezetője — nagy jelentőségű döntéseket hozott a jövő évi külgazdasági folyamatok kedvező irányú változása érdekében. Az ipari beruházásokat elősegítő források bővítése, az élelmiszergazdasági kivitel vesenyképességéhez szükséges támogatás, a turizmus elősegítése, a finanszírozás intézményrendszerének továbbfejlesztése, illetve az export árualapok bővítését megalapozó adókedvezmények nélkülözhetetlen elemei az export ösztönzésének és a devizabevételek növelésének. A miniszter szólt arról, hogy az év első hét hónapjában a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 2,4 milliárd dollár hiányt mutatott. Kedvező azonban, hogy az import növekedésének üteme megállt, sőt júliusban az egy évvel korábbihoz képest a behozatal 20 millió dollárral csökkent. Gond azon- * Göncz Árpád a BME tanévnyitóján A tanulmányaikat most kezdő leendő műszakiaknak van jövőképük, hiszen felismerték, hogy a műszaki tudományoké, az informatikáé és az elektronikáé a jövő. Pontosan felmérték azt is, hogy öt év múlva — amikor befejezik egyetemi tanulmányaikat — feltehetőleg eljutunk a modernizációban a lényegi változások első szakaszának végére. Ekkorra ugyanis valószínűleg bizonyossá válik a fenntartható fejlődés megindulása, nem csak nálunk, hanem egész térségünkben. E gondolatok jegyében köszöntötte pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök a Budapesti Műszaki Egyetem 214. tanévnyitóján a 2200 első éves hallgatót. Hangsúlyozta továbbá: a jövő mérnökein fog alapulni ez az ország, az ő munkájukat szolgálja ki és támogatja majd a sok közgazdász, a bürokrácia és remélhetőleg az államapparátus is. A köztársasági elnök jelenléte is jelzi, hogy a műszaki felsőoktatás és értelmiség nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság modernizációja — hangoztatta megnyitó beszédében Bíró Péter rektor. Hangsúlyozta: az elsőévesek legyenek büszkék arra, hogy az ország második legnagyobb felsőoktatási intézményébe járhatnak, ahol csaknem 11 ezer hallgató tanul és mintegy 1400-an oktatnak. A szeptemberben bevezetendő tandíjkérdéssel kapcsolatban a rektor azt mondta, hogy a BME a lehető legkisebb mértékben szeretné terhelni a családokat. Az intézmény mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen tehetséges és szorgalmas diák se kerüljön hátrányos helyzetbe szociális körülményei miatt. Azzal azonban számolni kell, hogy a jövőben esetleg a diákoknak is tevőlegesen részt kell venniük a tanulás költségeinek előteremtésében — fűzte hozzá a rektor. Molnár Szabolcs, a műszaki egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke köszöntőjében — az elsőévesekhez szólva — kijelentette, hogy a bevezetésre kerülő tandíj csak arra jó, hogy ennek összegével az ösztöndíjat csökkentsék. Hozzátette: emiatt lehet, hogy e hónapban meg kell mutatni, milyen sok műegyetemi hallgató nem szeretné, ha ilyen módon emelnének ki a zsebéből kétezer forintot. Számítanak az elsőévesek ebben való tevékeny részvételére, hiszen ez a kérdés leginkább őket érinti. ban, hogy a magyar kivitel importigényessége rendkívül magas. Ezért hatékony intézkedésekre van szükség, hogy újra kiépülhessen az ipari beszállítói hálózat, amely az előző kormányzati ciklusban hozott csődtörvényt követően elemeire esett szét. Dunai Imre különösen fontosnak tartja a élelmiszergazdasági export és a turizmus fejlesztését, mivel e két ágazat már jelenleg is „nettó devizatermelő”. A magyar gazdaság jövőbeli fejlődésének egyik kulcskérdése a források biztosítása — mondotta a miniszter. Ez elsősorban a külföldi működőtőke megszerzését jelenti. Az e téren elért eddigi eredmények nem lebecsülendők: a rendszer- változás óta eltelt időszakban mintegy 9 milliárd dollár tőkét fektettek be külföldi vállalatok Magyarországon. Ebből az USA 40, Németország és Ausztria 20—20, Franciaország pedig 8—10 százalékkal részesedik. A legújabb adatok szerint a világ 50 legnagyobb vállalata közül 35 már megtelepedett hazánkban. A most megnyílt vásárral kapcsolatosan a miniszter hangsúlyozta: a Budapesti Nemzetközi Vásár a leglátogatottabb és legismertebb ilyen jellegű rendezvény Magyarországon, amely mindig sikeresen szolgálta a gazdaság fejlődését. Az elmúlt évek gyakorlata és a mostani teltház is igazolja, hogy a szakvásárok és szakkiállítások mellett változatlanul szükség van egy olyan vásárra, amely a lakosságnak a fogyasztási cikkek széles választékát kínálja, és ahol vásárlásra is lehetőség van. A vásár nagydíját az idén 11 termék nyerte el, s ez is bizonyítja, hogy a hazai ipar képes nemzetközi színvonalú termékek előállítására, hiszen az elbírálási követelmény szintje igen magas. A vásáron látható újdonságok jelentős hányadát ma már a magánvállalkozások produkálják, s bemutatkozásukra és megmérettetésükre a BNV jó lehetőséget kínál. Kisvállalatok magánosítása Még ebben a hónapban, viszonylag alacsony áron, mintegy 2.50 kisebb állami vállalatot hirdetnek meg az egyszerűsített privatizáció keretében. Ha ily módon nem találnak vevőre, a menedzsment javaslatára pályázaton kívül adják majd el őket, valószínűleg még olcsóbban — közölte Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára pénteki, salgótarjáni sajtó- tájékoztatóján, mielőtt a megyében élő vállalkozókkal találkozott volna. Az úgynevezett nagy rendszerek privatizációjával kapcsolatban annak a meggyződésének adott hangot, hogy még az idén sor kerülhet szerződéskötésre, különösen a gáz- szolgáltató vállalatok esetében. Az IKM politikai államtitkára mindehhez hozzátette, hogy pesszimista becslések szerint is legalább 100 milliárd forint bevétel juthat az államkasszába ezekből a tranzakciókból. Soós Károly Attila egyébként arra számít, hogy a gazdaság növekedése — a márciusban meghirdetett stabilizációs program eredményeként — a jelenlegi ütemben folytatódik tovább, 1996-ban nem lesz szükség újabb szigorító intézkedésekre. Kiegészítő tandíj Az 1996/97-es tanévben az állami felsőoktatási intézmények a nappali tagozatos, első alapképzésben részt vevő hallgatók számára ne állapítsanak meg kiegészítő tandíjat. Erre kéri a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetőleg a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája, a Művészeti Egyetemek Rektori Széke és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége vezetősége pénteken megfogalmazott ajánlásában a felsőoktatási intézmények tanácsait. Csatlakozva a kormány 2188/ 1995. (VII. 4.) korm. határozatához, azt javasolják, hogy a kiegészítő tandíjra vonatkozó intézményi szabályozást az intézményben működő hallgatói ön- kormányzattal egyetértésben fogadják el. Erről az ajánlás megfogalmazói tájékoztatták az MTI-t. Torgyán a kisgazda-előretörésről Torgyán József szerint száz- százalékos biztonsággal megjósolható, hogy a Független Kisgazdapárt toronymagasan megnyeri a következő választásokat. A párt ezért már igen intenzíven készül arra, hogy a jelenleginél is sokkal rosszabb gazdasági helyzetből kiindulva két-három év alatt talpra állítsa majd az országot, és olyan gazdasági növekedést indítson meg, amely méltó a magyar történelemhez. A pártelnök ezt pénteken nyilatkozta az MTI tudósítójának, azzal kapcsolatban, hogy a Kisgazdapárt —a Szonda Ipsos felmérése szerint — átvette a vezetést az MSZP-től a pártok népszerűségi listáján. Torgyán úgy vélekedett, hogy pártjának előretörése a kisgazdák következetes — a magyarság ügyét minden érdek nélkül képviselő — politikájával magyarázható. A polgárok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalom elhanyagolja és semmibe veszi a magyar érdekeket, míg a kisgazdák változatlanul a magyar identitás megóvásáért küzdenek. A pártelnök elismerte azt is, hogy az FKGP előretörésében szerepet játszott hazánk rossz gazdasági helyzete, de a megszigorító intézkedések miatti elkeseredettséget nem sorolta a párt népszerűségét jelentősen növelő tényezők közé. A másik három parlamenti ellenzéki párt eredményeit értékelve Torgyán József leszögezte: a választópolgárok látják, hogy az MDF, a KDNP és a Fidesz — vezetésük korlátoltságából fakadóan — paktumpártként működik. A kisgazda elnök éppen ezért hívta fel korábban a figyelmet Jsépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezetőnek a miniszterelnök előtt ellejtett násztáncára, amelyhez csatlakozott az MDF és a Fidesz is.” A választópolgárok látják azt is, hogy nem szabad a kormánykoalíciót „támogató” paktumpártokra támaszkodniuk, hiszen gyökeres változtatásra van szükség az ország érdekében. Erre a nagy munkára pedig csak a Független Kisgazdapárt alkalmas, amely képes arra, hogy megjelölje a felemelkedéshez vezető helyes utat. Ezért nagyon kár, hogy a másik három ellenzéki párt nem sorakozott fel az FKGP mellé, hanem a Polgári Szövetséggel és egyéb kezdeményezésekkel a liberális érdekeket támogatja. Torgyán József hangoztatta azt is, hogy a média agyonhallgatja a pártot. — A magyar társadalom azonban érzékeli ezeket az elképesztő visszásságokat, és úgy gondolja, hogy az a hatalom, amely ilyen aljas eszközökkel igyekszik becsapni a választópolgárokat, nem lehet méltó a magyarság ügyének képviseletére — tette hozzá az FKGP elnöke.
