Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-07 / 183. szám
UJ KELET Gazdajegyzők (5. számú körzet) Csongrádi Zoltán Csongrádi Zoltán gazdajegyző 49 éves, gávai születésű, családjával Ibrányban lakik. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1968- ban szerzett diplomát. Ifjú szakemberként első munkahelye a gávai Új Erő Tsz volt. a gyakornoki idő leteltével a termelőszövetkezet agronómusa, majd főagro- nómusa lett. Időközben munka- és lakóhelyet is cserélt, Ibrányba költözött, ahol 1976-tól 1990-ig a helyi tsz elnöki tisztét látta el. A közel másfél évtizedes ibrányi elnökségét követően hazahívták Gávára, itt az 1993-as átalakuló közgyűlésig volt a szövetkezet első számú vezetője. Utána — több társához hasonlóan — ő is megízlelhette a munkanélküliek keserű kenyerét. Ezt az időt sem töltötte azért tétlenül, hamarosan mezőgazdasági vállalkozásba kezdett, majd megpályázta a gazdajegyző- séget. A körzetébe hat település tartozik, a heti beosztás szerint az alábbiakban szervezte meg fogadóóráit: hétfőn Bujon 8-tól 12 óráig, Ibrányban 13-tól 16 óráig; kedden, Gávavencsellőn8-tól bóráig, Balsán 13-tól 16 óráig; a szerda megyei értekezleteknek fenntartott nap; csütörtökön Tiszabercelen 8-tól 11-ig, Paszabon 13-tól 15-ig; pénteken 8-tól 15 óráig. Valamennyi településen a polgármesteri hivatal biztosított helyiséget. Ibrányban a kö- zéljövőben új épületbe költözhetnek: az önkormányzat közös irodát nyit, ahol egy épületben lesz az Agrárkamara, a kerületi állatorvos, a családsegítő, az ügyvéd és a helyi földkiadó bizottság. — Nem az udvariasság mondatja velem — közli Csongrádi Zoltán —, de úgy érzem, hogy mindenütt szeretettel fogadtak. Aztán majd a későbbi együttműködés során válik el, mennyire volt ez csupán gesztus, avagy attól több. A körzetemben, Gávavencsellő és Balsa a burgonyatermesztésre esküdött fel, Ibrányban a dohányé a vezető szerep, Bujon a zöldség- gyümölcs- termesztésnek vannak hagyományai, míg Paszab és Tiszabercel a három keverékét adja, ugyanakkor e két településen az állattenyésztésnek, ezen belül is a növen- dékmarha-tartásnak van jelefitős szerepe. Ezzel kapcsolatosan a megjelent rendeletmódosítást, amely az állattartási kedvet hivatott ösztönözni, sok esetben le kell fordítani az emberek nyelvére. A megyei keret időnap előtt elfogyott, így számtalan állattartó került méltánytalan helyzetbe. Bízom benne, hogy a keretek átcsoportosításával, avagy újabbak alkalmazásával év végéig minden jogosult megkaphatja az immár megemelt támogatási összeget. Az igényeket mi összegyűjtjük, a megyei FM hivatallal napi kapcsolatban állunk, de csak akkor kezdeményezzük a támogatási kérelmek benyújtását, ha az FM hivatal előzetes ígérvényt ad. A kamarai gazdajegyzőnek több feladata is lesz a jövőben, tulajdonképpen még csak most kezdjük érzékelni, milyen kemény fába is vágtuk a fejszénket. Feladatunk, hogy szeptember közepéig elkészítsük a körzet térségfejlesztési tervét, amelynek összhangban kell lennie a települési önkormányzatok elképzeléseivel. Számos közösen megvalósítandó feladatot sorjázhatnék, mint például a körzet burgonya- termésén alapuló feldolgozó üzem, tároló stb. Sajnos, a körzet önkormányzati működési feltételei többnyire a kritikus határt súrolják, így ezek az elképzelések egy ideig csak vágyként szerepelhetnek. Mondom ezt akkor, amikor azt is látni kell, hogy e települések éppen az önkormányzatok által soha nem tapasztalt fejlődésen mentek keresztül. A mi dolgunk: először is ismertessük el magunkat a kamara kötelező tagjai előtt. Kapjunk továbbá olyan jogosítványokat az államtól, amelyek birtokában érdemben bele tudunk szólni a termelés méretezésébe, az értékesítési lehetőségek tudatában. A ma mezőgazdaságában az ösztönösség dominál. Ezen kell változtatni, a szerződéses fegyelemnek érvényt kell szerezni. Az EU-országokhoz kívánunk csatlakozni, ehhez viszont kell egy analóg szervezet és struktúra. Az Agárkamarának ebben meghatározó szereppel kell bírnia — fejezte be Csongrádi Zoltán. Felesége az ibrányi önkormányzat jegyzője, legidősebb fiuk, Péter 26 éves, nős, a győri közlekedési főiskola elvégzése után ott is ragadt, megtalálva számítását; a középső gyermekük, Zoltán is már végzett mérnök, 23 éves, s a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépész karán szerzett diplomájával sikerült a baktaló- rántházi szakmunkásképzőben elhelyezkednie, itt fog tanítani. Anikó 17 éves, édesapja egykori gimnáziumába jár, a nyíregyházi Vasvári Pá! Gimnáziumba, most lesz negyedikes. Péter fia révén nagyapa, a másfél éves unokát Barnabásnak hívják. Lefler György Megyénk életéből 1995. augusztus 7., hétfő A nyíregyházi Orökösföldön gyerniekprogramokat szerveztek a Béke napja tiszteletére, ezekre Tasuo Takahashi, a japán nagykövetség tanácsosa is ellátogatott H a. felvételei Csalódott gazdák Újfehértón Mint minden mezőgazdasági településen, Újfehértón is nagy várakozással és tervekkel indultak neki az úgynevezett mezőgazdasági évadnak. Annál is inkább, mert a településen nagy a munkanélküliség, és a lakosság jelentős részének a megélhetést jelenti a föld. — Nálunk — a sok dolgos kéznek köszönhetően — elsősorban a munkaigényes kultúrák termesztése került előtérbe — magyarázza Nánási Lajos, az önkormányzat mezőgazda- sági tanácsosa. — Főként uborkát, paradicsomot, burgonyát, paprikát és dohányt vetemé- nyeztek az emberek. Őszi kalászosokat viszonylag kis területen termeltek az újfehértói gazdák. Kukoricát árutermelés szintjén a nagyobb földterülettel rendelkezők és az állatgazdálkodással foglalkozók vetettek. A kisgazdálkodók pedig önellátásra, saját állatállományuk takarmányozására termesztették a tengerit. — Az időjárás kedvezett az idén a mezőgazdaságnak? — Mindenekelőtt arról kell beszélnem, hogy a mezőgazdaság költségei ez évben jelentősen megnőttek. Emelkedtek az ipari gépek, a berendezések, a benzin, a tápanyagok, a műtrágyák és nem utolsósorban emelkedtek a vetőmagok árai is. A rendkívül magas tőkebefektetéssel szemben nagyon nehezen és sokára térül meg a pénz. Ennek ellenére Újfehértó határában sehol nem találni műveletlen földet. A földtulajdonosok akár saját, akár bérlői viszonyban, de művelik a földet. Ami pedig az időjárást illeti, a kora tavaszi fagyoktól eltekintve nincs okunk panaszra. Igaz, hogy a fagy nagy károkat okozott a gyümölcsösökben, minimális volt a téli alma, a meggy és a Ehhez a képhez nem kell kommentár... Dojcsák Tibor felvétele Túrázók a Tisza hátán Fotó: ABA kajszi mennyisége, de minden másból bőséges termés várható. — Hogy mennyire igaz ez, kitűnik abból, hogy máris megkezdődött az uborka eladási kálváriája... — Sajnos az első értékesítési gondok nagyon korán jelentkeztek. Rengeteg uborka van, és a felvásárlók egyszerűen nem tudják átvenni, mert maguk sem tudják továbbpasszolni a feldolgozóüzemek felé. Azok jártak jól, akik előre leszerződtek valamelyik nagyüzemhez. Bár tőlük is csak a szerződésben meghatározott mennyiséget veszik át. —Átveszik, de milyen nevetséges összegekért... — Sajnos, ezen nem tudunk változtatni. Az emberek örülnek, hogy egyáltalán le tudják adni. Még így is rengeteg ottmarad a földeken vagy ami rosszabb, a szeméttelepre dobálják ki. És nagyon úgy néz ki, hogy a paradicsomból is túltermelés várható. Nagy szükség lenne végre egy korrekt agrárpiaci rendtartás, illetve állami piac kialakítására. Csak annyi és olyan minőségű terméket szabadna termelni, amennyire szükség van. — Hogy állnak a gazdák az állattenyésztéssel? — Ismerve a kialakult mező- gazdasági struktúrát, azt kell mondjam, hogy rendkívül kicsi az állatállomány. Ennek elsősorban jövedelmezési és takarmányozási okai vannak. Nagyon sokat kell egy szarvasmarhacsordára költeni, és a pénz csak a legritkább esetben térül meg. Pedig a megváltozott tulajdonosi viszonyokból adódóan lényegesen magasabb állatállomány lenne indokolt, csak hát a kívánalom és az ésszerűség a legritkább esetben találkozik egymással... Reinkarnáció H írül adták az újságok, hogy hat év után tibeti szerzetesek megtalálták a pancsen láma reinkarnációját. Ezen felbuzdulva a nyírtúlhaj- tottfalvi Arany Konkoly Termelői Szövetségbe tömörült korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, kivéti társaságok, kisszövetkezetek (félre)vezetői megkeresték kérelmükkel a nótái láma boncait, ugyan kutassák már fel, vajon ők kinek lehetnek a reinkarnációi. A derék hitéletű boncok ilyen lelkiismereti kérdésben és kérésre nem mondhattak nemet, hosszú európai és magyarországi kutatássorozat végén egyeztetésre ültek össze az eredmények közzététele előtt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint minden vitán felül állt, hogy Vidróczki István, Angyal Bandi, Ma- tuska Szilveszter és Jágó reinkarnációi ott vannak a szövetség (félre)vezetői között. Csupán a főpénzügyér előéletében bontakozott ki némi vita. A részfeladatot kutató bonc őt Rózsa Sándor reinkarnációjaként nevezte meg, mire a főbonc felháborodva boncolgatta tovább a megismert tényeket: — Ez semmiképpen sem lehet! Bonctestvérem nem vette a fáradságot, hogy elolvassa a nagy magyar író regényét Rózsa Sándorról, mert akkor egyértelműen elvetette volna ezt a gondolatot! Bármilyen nagy rablóvezér is volt Rózsa Sándor, ő mindig csak a gazdagokat rabolta ki! Főpénzügyér urunk nem lehet hát más, mint Sobri Jóska reinkarnációja! A boncok ebben megnyugodtak. De megnyugodhatunk-e mi is? Tamási Sándor
