Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-03 / 180. szám
UJ KELET Egészségünk 1995. augusztus 3., csütörtök SZEMÜNK FÉNYE A szemüveg Mint minden, így a szemüvegviselés is híven követi a divatot. Míg a hetvenes években a nagy keretek hódítottak, ma már inkább a kisebbek divatvilágát éljük. Ezek sokkal elegánsabbak és jobban követik az arc vonalát, mint idősebb „testvéreik”. A keretek általában fémből készülnek, de a műanyagokat sem vetik meg a vásárlók. Az árak ezer forintnál kezdődnek, és határt csak a csillagos ég szab. Ez jórészt annak tudható be, hogy a szemüvegkeretet gyártó cégek A rövid- illetve távollátók számára az egyik legkényelmesebb viselet. A kényelmi szempontok mellett a másik nagy előnye az, hogy sokkal tökéletesebb látást biztosít, mint a szemüveg. Talán kevesen tudják, de a kontaktlencse indokolt esetben már kisgyermekeknek is ajánlott. Bár egyre több és korszerűbb fajta kapható belőle, a tisztítási szabályok mindig ugyanazok. Naponta vagy a hordási ciklus leteltével mindig meg kell tisztítani a lencséket. Ehhez a művelethez azonban soha ne használjunk csapvizet, csak az orvos vagy látszerész által előírt folyadékot. Akinek először van kontaktlencséje, az csak fokozatosa szoktassan hozzá a szemét. A viselési időt napi két- két órával lehet megnövelni. Vigyázzunk, mert a túlhordás is veszélyeket rejt magában. A szem begyulladhat, az apró hajszálerek megpattanhatnak. A kemény és a lágy lencséken kívül már forgalomban vannak a színes és az eldobható kontaktlencsék is. A színes lencséket kombinálni lehet, megváltoztatva ezzel a.szem eredeti színét. Vásárláskor azonban érdemes felpróbálni minden mind kiváló minőségre törekednek, s ezt meg kell fizetni. A lencsék csiszolása, karc- és csillogásmentesítése újabb forintokat jelent. Hogy mennyire előnyös a csillogásmentes üveg, arra legjobb példa a népszerű műsorvezető, Vágó István. Optikus ismerősöm szerint neki csodálatos szemüvegei vannak. Nem okoz gondot a reflektorok világítása, nem törik meg a fény esetlenül az üvegen. Bár, gondolom, sokan látták már, hogy a KGST-pia- cokon is hozzá lehet jutni a „remek látást” adó szemüvegekhez, a látszerész szerint ez azonban mégsem nyerő. Igaz, hogy csak fillérekbe kerül, de optikai szempontból egyetlen szabálynak, szabványnak sem felelnek meg. Viselésük erős fejfájást, fejgörcsöt okozhat. A szemorvost azonban nem csak azoknak érdemes felkeresniük, akik már erős dioptriákat hordanak. Az évenkénti ellenőrzés mindenkinek ajánlott. A szemproblémák korai felismerésével ugyanis sokkal hatékonyabban lehet elkezdeni a gyógykezelést. színt, nehogy olyat válasszunk, ami természetellenes megjelenést kölcsönöz arcunknak. Ezek a kontaktlencsék már ult- raviola-szűrővel vannak ellátva, de azért nem pótolják az U V-napszemüvegeket. A korszerű eldobható lencsék rövid élettartamúak, viselésük egy hét és három hónap között ajánlott. Legnagyobb előnyük, hogy teljesen sterilen kerülnek fel a szemre. Ez azért fontos, mert a leggondosabban tisztogatott lencsékről is csak 99 százalékban távolíthatók el a szennyeződések. Bármilyen kontaktlencsét hordunk, azért mindenféleképpen be kell szereznünk egy Könny Nem csodálatos dolog a könnymirigyek működése? Olyan, mint egy biztonsági szelep, ami nagy erkölcsi felindulás esetén lehetővé teszi, hogy a feszültséget csökkentsük. Mennyire elviselhetetlen lenne egy gyerek számára, ha nem tudna sími, ha eltörik a babája vagy ha valami más megrázkódtatás éri. Amikor könnyeink patakokban folynak, a fájdalom felére csökken. A könnymirigyek a szem külső-felső sarkában helyezkednek el, a homlokcsont egy kis üregében. A mirigyeknek a könny levezetésén kívül más feladatuk is van. Nedvesen tartják a szaru- és az ínhártyát, meggátolva ezáltal a kiszáradást. A könnyürítéssel el lehet távolítani a baktériumokat, a porszemcséket és az idegen testeket a szemből. Bár a könnymirigyek gyulladása nagyon ritka, a könnyzacskóé és a csatornáké elég gyakran előfordul. Ha egy ilyen gyulladást nem ápolunk, akkor a befész- kelődött baktériumok krónikus szemproblémákat, esetleg tályogot okozhatnak. A reggelre bedagadt, be- csipásodott szem felnőtteknél anyagcserezavarra utal, és ez sürgős kezelést kíván. Soha ne erőltessük szemünket gyenge fénynél való olvasással. A szemnek igen nagy szüksége van a pihenésre, sok alvásra, mert napközben megfelelő teljesítményt kell nyújtania. Annak ellenére, hogy szemünk a legértékesebb szervünk, sokan megfeledkeznek erről és nem védik eléggé. A ka- rotta A vitaminja kedvezően hat a szemre. Minden szer, ami a vérellátást javítja, serkenti a szem tevékenységét. szemüveget is. A lencsét lázas vagy vírussal fertőzött beteg nem hordhatja. A lágy lencse ugyanis ideális táptalaj a baktériumok számára, főleg egy- egy betegség idején. Vannak olyan foglalkozások, amelyek már eleve kizárják a lencse viselését. Ilyen például egy asztalos, aki egész nap szálló porban, forgácsban dolgozik, ami könnyen megtapadhat a kontaktlencsén. Ezzel szemben kifejezetten ajánlható művészeknek, sportolóknak stb... Nem helyes a lencsék viselése szaunában, szoláriumban és kozmetikában sem. A kontaktlencse F ogyasztási tendenciák Örülhetnek a reformkonyha és a koszerű életmód hívei. Most már tudományos megállapításként is elhangzik, mint az ország állapotára jellemző tendencia, hogy az utóbbi évek jellegzetessége, miszerint a hús és húskészítmények fogyasztása csökken Magyarországon. Amíg az Európai Unióban 1990 óta személyenként évente átlagosan 92—96 kiló húst és húskészítményt fogyasztottak. nálunk ez 74 és 80 kilogramm között ingadozott. 1989-ben jóval 80 kilón felül volt. (Az adatokat a Népszabadság közölte.) Aztán azt is olvasom a Sza- bolcstej vezérigazgatójának nyilatkozatában, hogy megyénkben a tej- és tejtermékek fogyasztása nyolc százalékkal csökkent. A gyakorló szakember persze pontosan látja az okot is. „Nem számítottunk arra, hogy az alapvető dolgokat is képtelenek az emberek megvásárolni.” A sertésthús fogyasztását vizsgáló elemzés szinte csodálkozik azon, hogy a húsüzemek nem tudnak any- nyi szalonnát, töpörtyűt, ízesített zsírt gyártani, amennyit el ne tudnának adni. Nincs ezen mit csodálkozni. Ezek a tendenciák törvénysze- rűek. Összefüggenek azzal az általános társadalmi jelenséggel, amelyet elszegényedési folyamatnak nevezünk. A forint vásárlóértékének csökkenése, a növekvő infláció, fizetőeszközünk nemzetközi elértéktelenedése természetesen együtt jár azzal a kényszerű feszültséggel, hogy a polgároknak csökkenteni kell kiadásaikat. Hol csökkenthétnek? A kultúrára fordítható összegek már régen másra fordíttatnak. A nyaralás, kirándulás, utazás költségei szintén. A tartós fogyasztási cikkek és a ruhaneműk forgalmának visszaesése azt igazolja: már itt is erősen megindult a takarékoskodás. Most az ennivaló következik. És nem a reformkonyha és nem a korszerű életmód papjai és papnői örülhetnek ennek. Sajnos, nem. A reformkonyha ugyanis még mindig sokkal drágább, mint a zsír meg a szalonna. Most meg azt is olvasom, hogy jövőre a sertés felvásárlási ára húsz-harminc százalékkal is meghaladja majd az ideit. Ebből persze azonnal következik, hogy a fogyasztói ár is magasabb lesz. Mindenből. És akkor csodálkozunk, ha visszaesik a fogyasztás. Meg kellene próbálni egyszer, hátha az olcsóbb árak megnövelnék a keresletet, a növekvő keresletet fokozná a termelési kedvet, és egyáltalán, a jelenlegi mókuskerékben fordítva kellene taposni. Hátha segítene. Mert annak okát, hogy például sajtot (nem disznósajtot) már egy középkategóriájú polgár sem igen tud vásárolni az ára miatt, nem az emberek megváltozott étkezési szokásaiban kell keresni. Meg kellene nézni, hogy hányán állnak sorba ott, ahol csak két forinttal olcsóbb a tej, vagy ahol a nagy készlet miatt olcsóbb a hús. És meg kellene nézni persze azt is, hogy az étkezési szokások átalakulása, az olcsóbb, ám zsírosabb ételek terjedése, a tésztafélék szaporodása az étrendekben milyen egészség- ügyi következményekkel jár. Bár ahogy kvöetkeztetek az előrejelzésekből, rövidesen tovább lehet majd csökkenteni a kórházi ágyak és az orvosok számát is. Az emberek képtelenek lesznek megfizetni az egészségügyi szolgáltatásokat. Nem azért, mert kevesebb lesz a beteg ember. Bár a tudományos kutatás ezt majd úgy állítja be, mint tendenciát: kevesebben járnak orvoshoz, kevesebben mennek gyógyfürdőbe, kevesebben fekszenek a kórházakban. Mert a kutatások néha életidegenek. Csak számok, tények, emberi háttér nélkül. Márpedig ha az embereket kifelejtik, minden tendencia hamissá, álságossá válik. És ez senkinek nem jó. Sem a polgárnak, sem az államnak. Dányi Miklós Füstölgő Szabad a gazda? Van-e fogalmuk, kedves olvasóim, arról, mi mindenféle mérget tartalmaz a dohányfüst? Nem az, amelyet mi szívunk a tüdőnkre. Az a mi magánügyünk, ha nem egyszerre vetjük magunkat a vonat elé, vagy nem egyik pillanatról a másikra kötjük fel magunkat a gázcsőre, hanem lassan, percről percre adagoljuk magunknak a mérget. Nem, arról a dohányfüstről beszélek, amelyet mi, hátrányos helyzetben élő nemdohányzók vagyunk kénytelenek nap mint nap belélegezni. A környezeti dohányfüstben többek között az alábbi kémiai anyagok találhatók: arzén, benzol, króm, nikkel, nikotin, cián, ammónia. Folytassam? Önmagában mindegyik alkalmas kiirtani valakit az árnyékvilágból, együttesen pedig mérgeznek engem, mindannyiunkat, akik a cigarettát már tán el is felejtenénk, mióta végleg letettük. Hol? Például az irodákban. Bemégy egy hivatalba, az ügyintéző szájában-kezében ott a cigaretta, vagy ha nincs ott, problémád hallva nyomban rágyújt, azt hívén, így köny- nyebben rájön az intézkedés nyitjára. Vagy a mozi előcsarnokában, ahova szünetben levegőzni mennél, ám füstöt fogsz szívni. Vagy a színházi társalgóban, ahol szomjad enyhítenéd, de a sorbanállás közben szenveded, szívod, nyeled a füstöt. A másokét. Vagy a vonaton, még az InterCityn is. No, a fülkében már ritkán, de kilépnek a folyosóra, és ott pöfélkelnek, a füst pedig jól ismeri a magyar vasúti kocsik nyílászáróit, és beszivárog, be bizony. Vagy az étkezőkocsiban, ahol ebédelni szeretnél, de torkodon nem az előregyártott sertéspörkölt csúszik le, hanem a mások füstje. Igen, van néhány ország, ahol utcán, nyilvános helyen, középületekben törvény tiltja a dohányzást. Nálunk az értekezletek többségén sem tiltja senki, s ha egy felnőtt tanfolyamon vagy iskolai órán valaki szigorúan veszi a szabályt, ő érzi magát kellemetlen helyzetben. Nálunk ma legalább 40-50 féle cigarettát reklámoznak, és legalább 50 milliárd forint haszna van évente az államnak a füstölgésből. Ugyan már, kit érdekel akkor az a néhány ezer ember, aki éppen mások cigarettafüstjétől indul a temetőbe? — tina— Sajnos, tavainkon és folyóinkon egyre több a felelőtlen fürdőző, és rohamosan nő a nyári tragédiák száma