Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-01 / 178. szám
UJ KELET Geszteréd 1995. augusztus 1., kedd 5 Az örök élet titka Kaszab Béla plébános úr már harminc éve szolgál Gesz- teréden. Ez idő alatt megismerte a község apraja-nagyját. A falu lakói szerint nincs olyan probléma, amelyen a plébános ne tudna segíteni. — A közelmúltban megkapta a pápai prelátus címet. Hogyan és mivel érdemelte ki ezt a megtiszetelő kitüntetést? — A Püspöki Kar javaslatára kaptam — mondta Kaszab Béla — talán azért, mert segítettem az egyháznak. Nemcsak lelkiekben, hanem anyagiakban is. Műszaki ember lévén több templom és a nyíregyházi papi otthon villanyszerelési munkálatait elvégeztem. — Honnan szerezte meg az effajta ismereteket, talán még a papi tanulmányai előtt? — Hosszú története van, a szemináriumban nem voltak még ilyen ismereteim. Ott mindenkinek volt feladata, én a dogma tantárgyban értem el jó eredményeket, ezért segítettem társaimnak. Miskolci szolgálatom alatt meglepett, hogy nem tudok a városi hívekkel Embert nevelni Napjainkban egyre kevesebb fiatal rendelkezik hivatástudattal és munkakedvvel. A szűkös megélhetés és a korlátolt lehetőségek hamar letörik az ambíciókat. Köblös Bernadett főiskolai hallgató más, mint hasonló korú társai, ugyanis tudatossággal és óriási lelkesedéssel készül a pedagógus pályára. — Az egri tanárképző főiskola magyar—teológia szakán tanulok — mondta Detti. — Úgy érzem, megszerzett tudásommal képes leszek arra, hogy embereket neveljek. Az irodalom és a teológia tanítása nem áll távol egymástól, segítségével evangéliumi jeleneteket lehet bemutatni mozgással és zenével. Én nem a saját hitemre kívánom nevelni a gyerekeket, hanem hitet szeretnék adni nekik. A főiskola befejezése után szeretném elvégezni a drámapedagógiai szakot is, ezen ismeretekkel még eredményesebbé válhat a munkám. — Hogyan ismerkedtél meg a drámapedagógiával? — A debreceni Ady Endre Gimnáziumban érettségiztem ének tagozatos osztályban, de ennek ellenére jó kapcsolatban voltam a drámásokkal, ott szerettem meg a drámapedagógiát. A magyarórákon helyzet- gyakorlatokat oldottunk meg, amelyekben különleges élethelyzetek szerepeltek, ezáltal azok a szorongó, visszahúzódó emberek is bekapcsolódtak a játékokba, beszélgetésekbe, akik egyébként nem szívesen beszéltek magukról. — Hogyan tervezed a jö- vődet? — Több területen szeretnék megfelelni. Feleségként, anyaként és tanárként. Két év múlva diploma lesz a kezemben, de a jövőmet folyamatos tanulással képzelem el. Nemcsak tanítani, de tanulni is szeretnék. Lehetőséget látok a gyerekek fejlesztésére, minden emberben van pozitívum, amit erősíteni kell. Mindenki rendelkezik értékekkel, a pedagógus feladata, hogy a fejlesztendő lehetőségek csíráit felfedezze a gyerekekben, ezáltal a tanuló érdeklődését egy meghatározott irányba terelheti. Bosszantó, hogy értékes emberek vesztik el céljaikat, ambícióikat és megtörtté válnak. Mindnekinek meg kell adni a lehetőséget a fejlődésre. Tudom, hogy ezek szép tervek, gyakorlatom még nincs, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy lesz erőm álmaim megvalósítására. közelebbi kapcsoatba kerülni. A városi ember más, mint a falusi, nehezebb velük kapcsolatot létesíteni. Rájöttem arra, hogy nem érnek rá az emberek, a munkahelyről hazaérkezve a következő műszakba kezdenek. Abban az időben viszont a munkahelyen elég idő volt beszélgetésre, ezért elmentem a gyárba. Sikerélményem volt, hiszen odajöttek az emberek hozzám, és igényelték a beszégetést. Rövid idő alatt valamennyi iskolát végigjártam, és megtanultam villanyt szerelni. — Hogyan került Gesz- terédre? — Ide helyeztek, szinte földinek számítottam, mivel Nyírmihálydiban születtem. Amikor költözem, az édesanyám eljött segíteni. Soha többé nem ment haza, itt élt velem. Négy éve temettük el... Templombajáró emberek élnek itt, a vasárnapi misén alig fémek az emberek a templomban. Jó érzés ezt látni. A gyerekeknek hittanórákat tartok, az ifjúság is el-eljárogat. Előfordul, hogy a gyerekek értem jönnek, hogy siessek, várnak már. Ha reggel nyolctól van óránk, akkor már hétkor megérkeznek. — Hogyan, milyen hatásra választotta ezt a hivatást? — A döntés 1945-re esett. Láttam, hogyan omlik össze minden, amit az ember alkotott. Emberek haltak meg egyetlen pillanat alatt. Biztos pontot kerestem, és arra jutottam, hogy semmit sem ér ez a földi világ örök élet nélkül. Dohányosok A szabolcsi ember kemény munkával, tisztességesen keresi a kenyerét. A geszterédiekre ez különösen igaz. A legtöbben a dohány árából tudtak házat építeni, autót vásárolni és a gyerekeket taníttatni. Az anyagi gyarapodást senki sem sajnálhatja tőlük, hiszen fáradságos munkával értek el mindent. — A korábbi években éreztük, hogy haladunk, a dohány árából értékes dolgokat vásároltunk és maradt tartalék is a nehezebb időkre — mondta Kiss József. — Most viszont, mintha hiába dolgoznánk, az egyik évi bevételt kiadjuk a következő esztendő tavaszán, magvakra, növényvédő szerekre. — Ennek a dohánynak különösen nehéz és koszos munkája van — kapcsolódott a beszélgetésbe Kiss Józsefné Annuska néni. — A tűző melegben törjük, fűzzük és kötözzük föl a szerdiára. Amióta összeházasodtunk minden évben ültettünk. Mára belefáradtunk. Ültettünk paprikát is, azt csak néhány éve kezdtük, de talán hamarabb kellett volna. Uborkát is vetettünk, de kevésbé éri meg. Húsz forintot adnak egy kilóért... Mi ad biztonságot manapság? Sajnos nem tudunk rá választ adni. Az oldalt írta és szerkesztette: Kozma Ibolya. A fotókat Harascsák Annamária készítette. GESZTERÉD LEGFONTOSABB ADATAI: Geszteréd 33,5 négyzetkilométer területen fekszik, lakóinak száma: 2200. A halálozások száma itt is mintegy kétszerese volt a születéseknek, hatásukra 18 fővel csökkent a lakosság létszáma. A településen 798 lakás van, évente általában két új lakóház épül. A közüzemi vízhálózatra 445 lakást kapcsoltak, 184-néI pedig udvari kifolyó hozta közelebb a vezetékes vizet. Vezetékes gáz használatára 217 háztartásban van lehetőség. A bolti bevásárlást 19 üzlet segíti, a szórakozni vágyókat hét vendéglátóhely várja. Az alapfokú oktatás keretében 63 óvodással és 186 általános iskolással foglalkoznak a helyi intézményekben. A feladatot 11 pedagógus és 6 óvodapedagógus látja el. Az önkormányzat könyvtárában 16 ezer egységnyi olvasnivalóval várják az érdeklődőket. Az idősek ki- kapcsolódását klub segíti, amely 20 taggal tevékenykedik. Geszteréd háziorvosi székhely, gyógyszertára viszont nincs. Az itt élők foglalkoztatását három jogi személyiségű gazdálkodó segíti. Vállalkozói igazolvánnyal megközelítőleg hetvenen rendelkeznek, közülük tizennégyen ipari, építőipari tevékenységet végeznek, huszonhatan a kereskedelemben tevékenykednek. Évről évre nehezebb Bujdosó László öt évvel ezelőtt vette kezébe a község irányítását. Nyolc hónapig volt tanácselnök, 1990 októberétől polgármesterként végzi feladatát.- Az első polgármester-választáson én voltam az egyetlen jelölt, tavaly viszont már négyen is indultunk - mondta Bujdosó László. - Az előző ciklusban sokat változott a község arculata, kialakult a telefon- és gázhálózat, utak, járdák épültek hitelfelvétel nélkül, ezért sikerült az eladósodást is elkerülni. Tisztában voltam azzal, hogy ez a négy év nehezebb lesz, mint az elmúlt időszak, hiszen az egész országra jellemző a szegénység. Szerencsére nekünk nem kell egészségügyi és oktatási intézményeket megszüntetnünk, munkanélküli segélyre sem küldünk senkit. A demográfiai hullámvölgy sajnos bennünket'is elért, korábban nem tudtunk minden gyereket felvenni az óvodába, most szinte könyörgünk a szülőknek, hogy hozzák csemetéiket. A iskolások létszáma is jelentősen csökkent, 1991-ben még 250 gyerek járt az általános iskolába, ma már csak körülbelül 180-an. A normatív támogatás nagysága hosszú idő óta nem változott, gyerekenként 41 ezer forint — egész évre! Ebből nem sokat tudunk előre haladni, a hiányzó összeget pedig az önkormányzatnak kell pótolni. Kíváncsian várom, hogy mit tartalmaz majd a következő Bokros-csomag. — A szűkös anyagi helyzet nagy nehézséget okoz az önkormányzatoknak is. Ennek ellenére folytatják a korábbi fejlesztő munkákat vagy kénytelenek megállni? — Szeretnénk a környező településekkel — Érpatakkal és Bökönnyel — egy nagyobb beruházást megvalósítani. Közösen készítettük el egy szennyvízhálózat tervét. Sajnos —• ismerve a községek helyzetét —, tervünk meghiúsulni látszik. Egyedül képtelenek vagyunk erre, és úgy érzem, hogy a község lakói sem fogadják túl nagy lelkesedéssel. Érthető, hiszen a gáz és a telefon bevezetése komoly kiadásokkal járt, a családi házaknál pedig igyekszenek megoldani a szennyvíz elvezetését. — Hogyan próbálnak segíteni a lakosság szűkös megélhetésén? — Az első lakáshoz jutókat, illetve vásárlókat százezer forinttal támogatjuk, igyekszünk valamennyi jogos igényt kielégíteni. Minden évben másfél millió forintot különítünk el beiskolázási segélyre, amelyből nemcsak iskolások, hanem a bölcsődés korúak és az egyetemisták is részesülnek. Sajnos, az idén mi is kevesebb pénzt tudunk adni. Itt munkaszerető emberek élnek sárló. Dohánnyal, paprikával és uborkával foglalkoznak elsősorban. Kemény munkával és nehéz körülmények között végzik feladataikat. Sajnos a magas növényvédőszer árak és az alacsony felvásárlási árak mellett egyre kevésbé éri meg dolgozni. Még kevés konzervgyár indult el az uborka-feldolgozás útján, a kereslet kevés, a térnék pedig sok.Csak azoktól veszem át az uborkát, akikkel szerződést kötöttünk. Előfordult már, hogy a megengedett mennyiségnél többet vásároltam fel és csak nagy utánajárás után sikerült továbbadni. Érződik, hogy a termelők igyekeznek túladni a termésen, örülnek, ha szabadulnak tőle. Az Állam bácsinak minél előbb gonolkozni kellene a megoldáson, így hiába dolgoznak az emberek. —A termelők most kiszolgáltatott helyzetben vannak, tapasztalatai szerint bíznak Önben? — A község elfogad, legalábbis úgy veszem észre. Kertész voltam a Balkányi Állami Gazdaságban, majd a gesz- terédi szövetkezetben. Rendészként mentem nyugdíjba. A helyi önkormányzat képviselő- testületének is tagja vagyok. A felvásárlási munkát másodállásban csinálom, mint említettem, már nyugdíjas vagyok. A két lányom szinte egyszerre ment férjhez, amit eddig összegyűjtöttünk, átadtuk nekik. Most viszont nekünk is pótolni kell a hiányzó összegeket, hogy meg tudjunk élni. Nehéz ez a munka, de évente két hónapot kibírok. A család valamennyi tagja besegít, olyan ez, mint egy családi vállalkozás. A felvásárló-iroda előtt már kora reggeltől várakoznak az uborkatermesztők, az átvételre délután két óráig kell várni az embertpróbáló melegben.-—Miért állnak ide idő előtt? — kérdeztem a bejárat előtt álló embereket. — Csak meghatározott mennyiségű uborkát vehetnek át, ezért előfordulhat, hogy aki későn érkezik már viheti is vissza, hiába szedte le. — Mikor érkeztek? — Már reggel hat órakor ideálltunk, az uborkát pedig az este szedtük le, kénytelenek vagyunk vállalni ezeket a nehézségeket, csak ebből tudunk némi pénzt szerezni. Igaz, nem kényeztetnek el bennünket, hiszen alig-alig fizetnek érte. — Dolgos, munkaszerető emberek laknak Geszteréden — mondta Bodnár Béla felváMár kora reggeltől átvételre várnak...
