Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-29 / 202. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 29., kedd 5 Eszmélni kell A megyei közgyűlés elnö­ke egy, az Amerika Hangja rádiónak adott nyilatkozatá­ban azt fejtegette: tengeren­túli látogatása is arról győzte meg, hogy a piacgazdaság nem egyféle anarchia. Ott mindenki azt termeli, amit a fogyasztó keres, nem ötlet­szerűen mennek a dolgok. A megállapítás teljesen pontos, helyes, lényegében bölcs üzenet azoknak, akik itthon tévedések útvesztőjébe rv-bo- lyonganak. Nem sokkal ezt követően olaszországi utam során ma­gam is arról győződtem meg: ott a szövetkezetek és szövet­kezések szigorúan a kereslet­nek megfelelően termelnek a mezőgazdaságban, szem előtt tartva a minőségi és mennyiségi realitásokat. Te­hát rend van, ezért aztán a csalódások szinte kizártak. Mindezek a gondolatok akkor kaptak igazi jelentősé­get, amikor itthon, Szabolcs- Szatmár-Beregben egyre többen panaszkodtak: nincs ára a dinnyének. Nem kell az uborka. Olcsón veszik a pa­radicsomot. De nem is soro­lom’, mindenki tudja, hol vol­tak és vannak, illetve lesznek a gondok. Ilyenkor mindenki szid mindenkit, csupán magát senki. Pedig ha jól körülné­zünk, a termelő is ludas ab­ban, ha túltermelési helyzet alakul ki. Mert a termelő tud termelni, mégpedig jót. de képtelen arra, hogy tájéko­zódjék a piacon. Tavaly jól sikerült a szomszédnak az uborka, az idén én is meg­próbálom — hangzik el az ige, és mire eljön a leszedés, annyi az áru, hogy nem kell. Mert a piacot ismemi kel­lene, kutatni, az igény fel­mérendő, a tendenciák figye­lembe veendők. Tény, ezt a pár hektáron gazdálkodó alig tudja egyedül elvégezni. Kel­lenek, kellenének olyan iro­dák, tanácsadók, kellene egy olyan kamara, amely képes szolgálni a ma még igencsak tájékozatlan kistermelőt. Borzalmas az is, hogy min­denki a konvencionálisban tud csak gondolkodni. Pedig ebben a salátás világban tu­catnyi olyan növény van, ami termelőre vár. Az újtól való félelem is belejátszik abba, hogy a többség marad a ré­ginél. De egy okos szervezet, tanácsadó tudna ilyen tippe­ket is adni, mellé termelési tudnivalót, értékesítési lehe­tőséget kínálni. A kistermelő sem keres ilyen segítőket, a segítők sem to­lakszanak. Pedig egyszer össze kell találkozniuk, mert amíg így megy, mint most, addig termelődik az anarchia is. Amiről szó volt, azt úgy nevezik: marketing. Komoly tudomány és gyakorlat ez. A piacgazdaság nélkülözhetet­len eleme. Sajnos ehhez a múlt téeszein felnőtt agráro- sok sem értenek igazán. Az agrármarketing kialakítása pedig sürgető. Hogy ne szü­lessenek minden nyáron, ősszel a sirámok. A közelmúltban a csengeri szövetkezetben járt amerikai szakember, a VOCA önkén­tese (maga is termelő Wa­shington államban) azt mondta tanácsai elején és végén: a marketing minden­nek az alapja. Ha a termelő nem azzal jelenik meg a pia­con, amit az keres, akkor csak kudarcra számíthat. Ha a termelő azt hiszi, az a pi­acgazdaság, hogy „keressék azt, amit ő termel”, akkor abból csak a csőd születik. Lehet itt sürgetni agrár- koncepciót, lehet elmélked­ni azon, mi az optimális ter­mésterület. Mindez fontos. De mindent megelőzve azt kell elsajítatani: a piac nem ötlet. A piac nem anarchia. Ezt éppúgy meg kell tanul­ni, mint azt, hogy mikor kell kapálni, öntözni. (bürget) Gondok a Z-s rendszámú sorral Negyven kilométer és két méter A határőrség háza táján nap­jainkban számos hírértékű do­logra találhat az újságró. Leg­fontosabb talán a sorállo- mányúak hivatásos katonákkal való felváltása. Tiszabecsen jártunk. Ide is kiválogatták már a leendő dolgozókat. Wach­ten heim József százados a Tiszabecsi Határőrizeti Kiren­deltség parancsnoka: — Két hivatásos járőrünk van, egyikőjük rendészeti fel­adatokat is ellát. A 40 kilomé­ter és két méter szakaszon mi látjuk el a zöldhatár védelmét. Van az őrsön rendészeti helyet­tes. felderítőhelyettes és eg\ kirendeltségvezető. Szabó Elemér őrmester a parancs­nokhelyettes, aki a rendészeti feladatokon túl távollétemben mindennemű parancsnoki teendőt ellát, a felderítőhe­lyettes pedig Bartha Petet főhadnagy. — Hogyan lett ön az őrs vezetője? — A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végeztem 1986-ban. Általános gépész üzemmérnö­ki képzést kaptam a határőr­tisztképzés mellé. Utána Csengerbe kerültem. Éppen akkor zajlott a román forradalom, gyakorlatilag vé­gigcsináltam a nagy román in­váziót. 1990 októberében jöt­tem ide. Tiszabecsre, és idő­közben Nyírbátorban is telje­sítettem szolgálatot századpa­rancsnokként. Dolgoztam ha­tárátkelőhelyen, határforgalmi kirendeltségen, így volt alkal­mam azzal a munkával is meg­ismerkedni. Amikor '90- ben idekerültem, nem volt még megnyitva az átkelő. Naponta csak mintegy ötven fő ment át, többnyire gyalogosan. Az átkelő 1991 novemberében nyílt meg, azóta átlag napi tizennégyezres a forgalom,, és ennek minden vonzata itt csa­pódik le, a határőrizeti kiren­deltség területén. A lopott ko­Segítség — kisvállalkozóknak Gyakran előfordul, hogy egy kisvállalkozónak pénzre van szüksége. Céget szeretne létrehozni vagy a már meglévőt erősíteni, esetleg egy új beruházásra készül, és a továbbha­ladás érdekében hitelt kell felvennie. A bankok nem foglal­koznak alacsony pénzfelvételekkel, nagyobb összeget viszont egy kisvállalkozó nem engedhet meg magának. Ebben az eset­ben a kérelmező a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány mikrohitelprogramjához fordulhat segítségért. — Kik kérhetnek mikro- — Mennyi lehet a kért ösz- hitelt? — kérdeztük Kruppi Imrét, a program igazgatóját. — A mikrohitel célja a kis­vállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással. Ezen cégek igé­nyeit a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni. A prog­ram másik célja azonban az, hogy ezek a vállalkozások mi­nél hamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. A kért összeg felvételének termé­szetesen vannak feltételei, ezek a következők: a vállalko­zó saját vagyona nem halad­hatja meg a 2,5 millió forin­tot, éves bevétele pedig a nyolcmilliót. Kritérium még, hogy a vállalkozás ne legyen idősebb ötévesnél. Bejegyzett cég vagy vállalkozó fordulhat hozzánk. Fontos megjegyezni, szeg? — A minimum százezer forint, a maximum pedig félmillió. Nem magas összeg, de induló tőkének elég. Egyébként háromszor lehet mikrohitelt kérni, évenként egy alkalommal. — Milyen vállalkozásokat támogatnak elsősorban? — Általában mindent, de van néhány kivétel. Nem segí­tünk szerencsejátékkal foglal­kozó vagy törvénybe ütköző módon működő cégeket. Ha sértenek társadalmi, vallási vagy erkölcsi értékeket, ha rontja a PRIMOM Vállalko­zásélénkítő Alapítvány vagy a PHARE-program hímevét. —Milyen hosszú a hitel futam­ideje és milyen magas a kamatláb? — A hitel kezelője a Takarék­bank Rt., a támogatást ott lehet esik itt mozognak, a túltartóz­kodó személyek itt mozognak, innen viszik vagy szeretnék elvinni a határon áthozott üzemanyagot... és sorolhat­nám. — Ez éjjel-nappalos munka. A családja elfogadta? — Feleségem és két gyere­kem van, megszokták már ezt Mi itt lakunk s/oleálati lakás­állományunk legyen. A sorál­lomány kivonását október vé­gére tervezik. Szeptembertől mennek a hivatásosok Kör­mendre kiképző iskolába. A gyakorlati rész után pedig munkába állnak. — Hogyan oszlik meg a munka a határforgalmi és a határőrizeti kirendeltségek kö­zött'? YYachtenheim József es Szabó elemér relmi idő, a kamat egyébként huszonnyolc százalékos. — Hogyan lehet a mikro­hitelt igényelni? — Fel kell keresni a legkö­zelebbi PRIMOM-irodát, ahol a menedzser egy üzleti tervet kér az ügyféltől. Ettől nem kell megijedni, egyszerű dologról van szó, olyan ez, mint egy pénztárca: A vállalkozó már magának jó néhányszor kiszá­molta, hogy mekkora összeg­re van szüksége, és mire fogja azt felhasználni. Ehhez nincs szükség pénzügyi tanácsadóra és gyöngybetűkre, reális ada­tokra viszont igen. Azután kol­légámmal, Bartha Bélával meglátogatjuk az igénylőket. Elbeszélgetünk velük, és meg­vizsgáljuk, hogy mennyire re­ális a kérelmük. Ezután javas­latot teszünk hitelkérelmük el­fogadására, a végső döntést azonban egy bizottság hozza. —Milyen lehetőségeket tud­nak még ajánlani? — Új gépek vásárlására fel­vett hitel esetén a kapott összeg hetven százalékát a vásárló visszaigényelheti az adóhivatal­tól, ez egyébként nemcsak a ban, de helyetteseimnek már nincs ilyen szerencséje, Ti- szakóródiak, onnan járnak be mindennap. Visszatérve a munkámra: a határőrizeti ki- rendeltség vezetését '95 július 1-jétől vettem át. Nagyon nagy változások folynak itt. Olyan információkat kap­tunk, hogy több szakaszon em­bercsempészésre utaló nyomok vannak. Ezután alapvetően megváltoztattuk járőrözési rendszerünket, ezenfelül meg­kezdtük a hivatásos állomány felvételét. Mindegyikük lakó­helyén elbeszélgettem hozzá­tartozóikkal, ismerőseikkel, hogy alkalmas és megbízható — Ők az átkelőhelyen az útiokmányok érvényességét és a gépjárműveket ellenőrzik ember-, fegyver- és egyéb csempészek kiszűrése céljából. Mindezt kimondottan csak az átkelőhelyen. Mi többé-kevés- bé ugyanazt a munkát végez­zük a saját. 40 kilométeres te­rületünkön. Számolunk az em­ber- és árucsempészettel, és idegenrendészeti feladatokat látunk el. Éjszaka és nappal is 4-5 járőr mozog területünkön. Mélységben nekünk 5, a határ­őrigazgatóságnak a határtól 15 kilométerre van joga eljárni. Szatmárcsekében volt egy ese­tünk: csoportos határsértőkről kaptunk az ukránok részéről információt. Ekkor civil ruhás járőreink mozogtak a turisták között, azok pedig azt beszél­ték, milyen jó, hogy a határ­őrök foglalkoznak azzal, hogy az éjszaka rakétáztak meg lö­völdözés volt. Biztonságérze­tet keltett bennük jelenlétünk. Ez a fajta elismerés mindennél többet ér nekefh. — Mi az, amivel különösen sok gondjuk van? — Az üzemanyagcsempé­szettel például. Egy alkalom­mal ezeregyszáz litert fogtunk egy Mercedes mikrobuszban Akinél tisztázatlan eredetű üzemanyagot találunk, azza szemben a Vám eljár. Akit el­fognak. annak tíz napra elve­szik a kocsiját, az általa szállí­tott üzemanyag értékének 150 százalékára megbírságolják, plusz elkobozzák a szállított üzemanyagot. Csempésznek a zöldhatáron is, és ha beveze­tik a vízumkényszert, számol­nunk kell az ember- és áru- csempészet megerősödésével a zöldhatáron, A nyírbátori határőrigazgatóságnak ez a legnagyobb határszakasza. — Záhonyban sokat hallani az átmenő forgalom okozta problémákról. Itt mi a helyzet? — A Petőfi utca az átke­lőhely felé vezető út, ott van­nak kisebb gondok, de összes­ségében rend van. Az a prob­léma, hogy három-négy napig itt kejl állni a Z-s autóknak. Mi fél nap alatt ieellenőtj'izzük őket, de az ukrán fel nagyon' bürokratikusán dolgozik. Emi­att lassú az ellenőrzés. Folynak a tárgyalások, amelyeknek eredménye is van, mert sokkal rosszabb is lehetne a helyzet. A Z-sek itt állnak, a sofőrök várakoznak, vásárolnak, iszo­gatnak, akadnak emiatt gon­dok, de olyan nagy probléma még nem volt. — A többihez viszönyítvü mily énnek tartja ezt a határ- szakaszt? — A legveszélyesebb és leg­nehezebb szakasznak tartom a tiszabecsit, a Tisza és a túlol­dalon bekövetkezett változá­sok miatt is. Dojcsák Tibor Tisztelt szerkesztőség! „(...) Jó lenne, ha a debre­ceni igazgatóságon riportot készítenének arról, mit tesz körzetünkben a Matáv a vo­nallopások ügyében. Hogy kívánja kiszűrni saját berke­in belül (a helyi központok­ban), hogy ne használják az előfizető vonalát. Mi családi házban lakunk — itt nincs nyitott szekrény, amire ide­gen ráállhat —, így csak azt tudom feltételezni, hogy a központban állnak rá a vona­lamra. Első alkalommal kö­rülbelül két éve kaptunk kiug­róan magas számlát. A helyi központ nem talált műszaki hibát, kénytelen voltam felleb­bezni a debreceni igazgatóság­hoz. Kijöttek, látták, hogy fekvő beteg vagyok, a gyerek nem szórakozik a telefonnal, valamilven maavaráyatfal pl­4000 forintot nem kellett kifi­zetnem! Ez év tavaszán jeleztem ismét: többször előfordult, hogy nem volt vonalam, s egy alka­lommal próbálkozás közben a kagylóban megszólalt egy síp­szerű jelhang, és utána egy fér­fihang: úgy látszik, kiszúrták, hogy ráálltunk a vonalra. Azt hittem, leejtem a telefont, úgy meglepődtem... Arról, hogy nem kértem to­vább részletes számlát, csak helyileg tudhattak, így nem is tudok másra gondolni, mint hogy a helyi központban „lop­ják” a vonalat! Köszönöm figyelmüket, Rácz Istvánná Mátészalka, Csillag út 14.” A terjedelmi okok miatt csak részleteiben közölt olvasói le­vél után megkérdeztük Széli György üzemviteli osztályve­zetőt, a Matáv illetékesét is az ügyben. Tőle a következő vá­laszt kaptuk: sek tartalmát üzletszabályza­tunk határozza meg. Számla- reklamáció esetén részvény- társaságunk és későbbiekben a bíróság is azt vizsgálja, hogy az előfizetői vonal és annak elemei megfelelnek-e a hálózat védelmére vonatko­zó előírásoknak (MSZ 17- 033; 1992). Amennyiben a rendszerünk a támasztott kö­vetelménynek megfelel, úgy a vonal illegális használatát már az előfizetőnek kellene bizonyítania. Tisztelt Előfizetőnk panasza esetében feltételezésén túl­menően nem merült fel bizo­nyíték arra vonatkozóan, hogy vonalára a távbeszélő köz­pontban „léptek rá” és számá­ra ez jelentett többletkiadást. Mivel hasonló panasz igazga­tóságunkon sem Mátészalkán, sem máshol nem merült fel, bizonyítékok híján az észrevé­telt nem tudjuk megalapozott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom