Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-26 / 200. szám
2 1995. augusztus 26., szombat Belföld-külföld UJ KELET Izrael—PFSZ Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselői haladást jelentettek pénteken a palesztin autonómiával kapcsolatos tárgyalásokról. Ezzel egyidejűleg izraeli katonák megölték a Hamasz nevű szélsőséges arab szervezet két fegyveresét a nyugati Jordán-parti Hebronban, s fegyveres összecsapás történt izraeli járőrök és arab gerillák között Libanon déli részén — jelentette az AP és a dpa. Az Eilat városban zajló tárgyalásokról kiadott jelentés szerint a küldöttségek lényeges haladást értek el a ciszjordániai palesztin önkormányzatot illetően, de nem jutottak dűlőre Hebron jövőjéről. Megegyeztek, hogy a Jordán nyugati partvidékén máshova vezénylik az izraeli csapatokat jelenlegi elhelyezési körleteikből, s formába öntötték az adminisztratív ellenőrzés átengedéséről szóló passzusokat is. Az előző napon kompromisszumot kötöttek a ciszjordániai vízkészletek elosztásáról. A palesztinok a Hebronban állomásozó izraeli katonák kivonulását is követelik, ám az izraeli fél szerint a katonaságnak maradnia kell, hogy védelmet nyújtson a nyolcvanezer arab közt élő 450 zsidó telepesnek. Orosz cáfolat Orosz orvosok és egészségügyi szakemberek tagadják, hogy a Csecsenföldön tapasztalható járványgyanús bőrmegbetegedéseket az okozta volna, hogy az orosz csapatok vegyi fegyvereket vetettek be a harcokban — jelentette az AFP és az AP csütörtökön. Az orvosok a legtöbb betegség előfordulásának helyszínén, Avturiban folytattak vizsgálatokat, és állítólag nem találtak olyan nyomokat, amelyek a vegyi fegyverek bevetését igazolták volna. Úgy vélték, mindenekelőtt a szegényes higiéniai körülmények okozhatják, hogy a helységben egyre többen panaszkodnak súlyos viszketegségről, légzési nehézségekről, gyomorfájdalmakról, illetve ennek tudható be, hogy 110 ember a rüh egy igen ritka előfordulásában betegedett meg. Nem hivatalos adatok szerint a Csecsen lakosság egynegyede küzd bőrbántalmakkal, különösen a találgatásokat leginkább alátámasztó viszketegséggel. Mindkét hírügynökség emlékeztet arra, hogy különösen a csecsen lakosság körében időről időre felbukkan az a nézet, hogy az orosz csapatok vegyi fegyvereket is bevetettek a szakadár Dzsohar Dudajev elnök erői ellen harcokban. Haszan, a ravaszkodó Az iraki vezetésben egyetlen ember akarta lerohanni Kuvaitot és Szaúd-Arábiát. Ez az ember Húszéin Kamel Haszan, Szaddám Húszéin államfő veje volt, aki időközben Jordániába szökve apósát vádolta az újabb invázió tervével. Minderről az iraki tévé számolt be csütörtökön, archív hanganyagokkal bizonyítva igazát, nem sokkal azután, hogy felvételről lejátszották a jordán király beszédét, amelyben a hasemita uralkodó mélyen elítélte az iraki rezsim hódítási terveit. A tévé a legszűkebb iraki vezetés — a Forradalmi Kormányzótanács — és a kormányzó Baath párt elnökségének tavaly október 10-i együttes üléséről mutatott be hangfelvételeket. Ezeken állítólag Haszan hangja volt hallható, amint Kuvait és Szaúd-Arábia megtámadásának szükségességéről győzködi Szaddám Huszeint. „Népünk készen áll, hadunk felkészült, most már csak a gyors döntés hiányzik” — mondta a tévé szerint Haszan, akinek a képét egy pillanatig sem mutatták. A műsorban azt állították, hogy ugyancsak kizárólag Haszan — a titkos iraki fegyverkezési program felelőse —- volt az, aki az ENSZ-szél folytatott együttműködés megszüntetésére buzdította a vezetést. Horvát offenzíva A horvát erők a szerbek elleni offenzíva során az egykor az NDK tulajdonában volt MIG-21-es gépeket is használtak — hangzott el az ARD német televízió Monitor című magazinműsorában csütörtökön este. A bonni védelmi minisztérium szóvivője még aznap este „hamisnak” nevezte, hogy a tévéműsor összefüggésre utalt a horvát kézen lévő MIG-21-esek és az NDK hadseregében szolgált gépek között. Ennek bizonyítékaként olyan nagy felbontású fotókat is mutattak, amelyen jól láthatók a jelenleg a horvát hadsereg birtokában lévő egykori szovjet gyártmányú harci gépek — számolt be az ITAR-TASZSZ Bonnból. Az adásban az is elhangzott, hogy az NDK arzenáljából szerzett ilyen típusú gépeket a leszerelési megállapodásoknak megfelelően meg kellett volna semmisíteni. Az adásban megszólaltattak egy brit katonai szakértőt is, aki kifejtette, hogy a gépek mellett a horvát hadsereg birtokában vannak az NDK arzenáljából való harckocsik, helikopterek és rakéták is. Határerősítés délen A Határőrség péntek hajnalban újabb három határvadász századot vezényelt a déli határszakaszhoz. Kőműves József alezredes, a Határőrség helyettes szóvivője elmondta, hogy a Győrből érkezett egységek Siklósra vonultak be. Egyúttal a pécsi laktanyából közvetlenül határmenti területekre vezényeltek át csaknem 30 páncélozott szállító harcjárművet. Mint korábban jelentettük, csütörtökön öt határvadász század érkezett a térségbe, ahol immár 12 ilyen egység állomásozik a meglévő 24-ből. A Határőrség illetékese szerint a testület felkészült arra, hogy szükség esetén további erőket vezényeljen a térségbe. A déli határszakasznál járőröző alakulatok gyalogsági és páncélelhárító fegyverekkel rendelkeznek. Mint Kőműves József nyomatékosan hangsúlyozta: a felvonulás célja, hogy szükség esetén védelmet nyújtsanak az ott élő lakosságnak. A megerősített szolgálat miatt a határőrök csak rendkívüli esetben kaphatnak eltávozási engedélyt. Tűzszünet Tűzszüneti egyeményt kötöttek pénteken a kelet- szlavónai térségben szembenálló horvát és krajinai szerb erők parancsnokai — jelentette be a krajinai szerb parancsnokság. A közlemény szerint a fegyvernyugvási egyezmény szombat délben lép életbe, s arról is rendelkezik, hogy a kéksisakosok visszatérhetnek a horvát oldalon lévő ellenőrzőpontokra. A világszervezet kezdeményezésére kidolgozott egyezményt Dusán Lonear, a szlavóniai-baranyai szerb hadtest parancsnoka, valamint Djuro Decak, az eszéki horvát erők parancsnoka írta alá a szarvasi határátkelő- helyen. Az egyezményt a Kelet-Szlavóniában állomásozó ENSZ-erők főparancsnokának jelenlétében írták alá. A két fél képviselői legközelebb augusztus 29-én találkoznak, hogy megvitassák az egyezmény betartásával kapcsolatos részleteket, s további lépéseket tegyenek a feszültség enyhítésére. Határsértés Útlevéllel nem rendelkező jugoszláv állampolgárokat fogott el egy, a Győri Határőr Igazgatóság állományához tartozó törzsőrmester pénteken a Szigetközben. Mészáros Imre éppen a szabadságát töltötte, egy helyi lakos azonban jelezte neki, hogy ismeretlen emberek egy csoportja halad a Duna irányába Dunaremete belterületén. A tiszthelyettes szolgálatba helyezte magát és értesítette a határőrizeti kirendeltség ügyeletét, majd megkezdte az idegen személyek felkutatását. Püski és Dunaremete között feltartóztatott tíz személyt. Az igazoltatás során kiderült, hogy a csoport tagjainciL' npm voltaid íí tinVmQnvQtl' Brit-muzulmán összetűzés Földrengés Baranyában Ijedtükben az utcára futottak a pécsi belváros irodaépületeiből az ott dolgozó emberek, amikor péntek délelőtt a különös morajlással kísért földrengés hatására bútorok mozdultak el, csillárok lengtek ki, és képek estek le a falról. Több lakásban érzékelték a födémek rezgését, az ablakok zördülését, és a polcokon sorakozó edények csörrené- sét. A kutyák riadtan menekültek gazdáikhoz, és más háziállatok nyugtalansága is jelezte a földkéreg megre- megését. A néhány másodpercig tartó földrengés epicentruma a Pécstől dél-nyugati irányban ötven kilométerre fekvő horvátországi Podravska Slatina város környékén lehetett, a Richter-skála szerinti erősségét a Szeizmológiai Obszervatórium műszerei ötös fokozatúnak érzékelték. Földrengés okozta károkról a péntek kora délutáni órákig Baranya területéről nem érkezett jelzés. Súlyos tűzpárbajt vívtak péntek hajnalban a kelet-boszniai Gorazde brit ENSZ-hely- őrségének katonái egy támadó alakulattal, amely a londoni rádió híre szerint muzulmán kormánykatonákból állt. A beszámoló szerint az összecsapásban két bosnyák katona életét vesztette, a brit ENSZ-erők nem szenvedtek veszteségeket. A támadókat nehéztüzérségi tűz is segítette a Drina folyó túlpartjáról, a muzulmán hadsereg egyik erősségéből — hangzott az ENSZ-forrásokat idéző BBC-beszámoló. A 180 fős brit alakulat a világszervezet nemrégiben bejelentett tervei szerint egy héten belül távozik az ostromlott városból. Bosnyák részről Gorazde ENSZ-védelmének feladását úgy értékelik, hogy azzal a külvilág rá akarja kényszeríteni Szarajevóra az amerikai béketerv elfogadását. Ennek egyik állítólagos eleme az lenne, hogy a város átengedése ellenében a bosnyák kormány máshol juthatna területi nyereséghez. Bosznia nemrégiben kinevezett első londoni nagykövete minapi sajtóértekezletén szenvedélyes hangon utasította vissza ezt az elképzelést, mondván: Gorazde nem képezheti piaci alku tárgyát. A The Times pénteki értesülése szerint egyébként a település ukrán védőinek távozása sem zajlott simán: a bosnyák katonák — írja a vezető londoni napilap -—jelentős összegeket követelnek az alakulat parancsnokától, aki a vita miatt még mindig nem tudta el-- hagyni a térséget. Lepecsételték a Malév-irodát A Malév moszkvai irodája kétségbeejtően néz ki. A vitrineket csütörtökön éjjel fehér festékkel lemázolták, s nagy betűkkel kiírták, hogy „tatarozás”. Az üvegajtón maradt vékony csíkon keresztül belesve a totális rombolás látványa tárul a szemlélő elé. Az iroda bejárata fölötti Malév feliratot péntekre teljesen eltávolították. Az irodát a Malév három hete kezdte el felújítani. A munkálatokból mindössze annyi volt hátra, hogy a padlószőnyeget lefektessék. Erre pont a botrány kirobbanásának napján került volna sor. A Malév kirendeltsége ideiglenesen a kereskedelmi kirendeltség épületében üzemel. Horn Gyula és az ellenzék Az MDF, a KDNP és a Fidesz gondolkodásmódjában sok a reális elem, amely közel áll a kormány felfogásához — mondta Horn Gyula miniszter- elnök pénteken délután a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatóján, amelyen a négy ellenzéki párt vezetőivel folytatott találkozóit értékelte. Az említett három párt magatartását konstruktívnak minősítette a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy tárgyaló- partnerei több kérdésben is kifejezték egyetértésüket, például a tekintetben, hogy fel kell gyorsítani a törvényhozási munkát, előtérbe helyezve a gazdasági jogszabályokat. Az FKGP elnökével folytatott megbeszéléssel kapcsolatban elmondta: Torgyán József átadott egy hosszú listát, amelyet szóban is kiegészített, de amikor ő rákérdezett, hogy milyen megoldásokat kínál a Kisgazdapárt, az ismert „hangzatos, jelszószerű” általános megfogalmazásokon túl semmilyen konkrét javaslat nem hangzott el. Horn Gyula tájékoztatta az újságírókat: az ellenzéki pártok frakcióvezetői abban is egyetértettek, hogy folytatódjanak a hasonló konzultációk, sőt — vélhetően már a jövő héten — hatpárti tárgyalásra is sor kerül. A miniszterelnök hozzátette: elhatározott szándéka a folyamatos párbeszéd a közélet és a társadalom képviselőivel, így folytatni kívánja a munkaadókkal és a munkavállalókkal, a civilszervezetekkel és az egyházakkal is a megbeszélést. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) A belső adósságról dr. Hárshegyi Frigyes a következőket mondta: — Négy éve 114 millárd forint volt, amely a GDP 4,5 százalékát jelentette. A nemzetközi valutaalap számítása, ajánlása alapján az ország gazdasági helyzetének 1994- re - évről évre - olyan jónak kellett volna lennie, mint amilyen a világon sincs, belső adósságunk megszűnt, exportunk meghaladja a behozatalt. 1992-ben bevezették a csőd- és az új banktörvényt, amik következtében egy évvel később az államháztartás hiánya 200 milliárd forintra, - a GDP 6,5 százaléka - növekedett, az infláció és a munkanélküliség megugrott, csökkent az export, az import a behozatalt 3,7 milliárd dollárral haladta meg. Ez utóbbi összeg tavaly valamivel nagyobb volt. Az akkori pénzügyi vezetés hibája, hogy a gazdaság élénkítése céljából a kamatokat lejjeb vitte, ez csökkentette a megtakarításokat és növelte a belső költség- vetési hiányt. Az elmúlt évben az élénkülés jeleit tapasztalhattuk az országban, az ipari termelés kilenc, a GDP 2,5 százalékkal nőtt. A jelenről és a közeljövőről a következő képet adta az al- elnök: — Ez év elején a befektetők bizalma megingott az ország gazdasági helyzetében, bár ebben közrejátszottak a kapitalista mintaországnak kikiáltott Mexikó gazdasági, pénzügyi nehézségei. Tavasszal a Nemzetközi Valutaalap borúlátó jóslata szerint az ország hamarosan pénzügyi csődbe jut, nem kapunk hiteleket. Számításaink szerint ez évben két és fél millárd dollár működötöké áramlik az országba, igaz, az első fél évben csak az ötödé érkezett meg. A második fél évben azonban felgyorsulhat a privatizáció. Külkereskedelmi elszámolásban első fél éves hiányunk kétmilliárd dollár. A deficit mértéke hónapról hónapra csökken, júliusban csak 150-160 millió dollár volt. Véleményem szerint a külkereskedelmi deficit és a bejövő működötöké összegszerűen azonos lesz. Szükséges az államháztartás reformálása, racionalizálási lépések meghozatala az egészségügy és a közigazgatási apparátus területén. Idei célunk, hogy az állam- háztartás hiánya — sok minden függ a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetétől — ne érje el a 300 milliárd forintot, a GDP 7 százalékát, jövőre pedig ötödével kevesebb, az infláció pedig 20 százalék körül legyen. Ezzel egyidejűleg a banki kamatok is csökkenhetnek. Szerintem akármilyen politikai hatalom vezeti az országot, az adósságok elengedéséről, átütemezéséről nem szabad tárgyalni, mert ezen lépések „elnyerése” még súlyosabb gazdasági helyzetet teremtenek az országban. KvZ
