Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-24 / 198. szám
2 1995. augusztus 24., csütörtök Közelkép UJ KELET Nagy baki nem történt Közgyűlés a képernyőn Nem újdonság, hogy a nyíregyházi képviselő-testület üléseit hétfői napokon tartja, az ott folyó szakmai — ritkán politikai — vitákat, az érveket és ellenérveket a kábelrendszerre kapcsolt televíziók nézői is láthatják három órától a megyeszékhelyen. A városi televízió munkatársai — operatőrök, technikusok — az ülés kezdete előtt fél órával már telepítenek a polgármesteri hivatal nagytermében, előkészítik a közvetítést. E munka során kértünk tájékoztatást a közgyűlések televíziós munkájáról Kéry Péter operatőrtől. — A városi televízió megalakulásának — tíz éve — első percétől tájékoztatjuk Nyíregyháza lakóit a közgyűlésen történtekről. Kezdetben összefoglalókat adtunk, évek óta pedig hosz- szabban, majdnem az egész közgyűlésről folyamatos adást sugárzunk. Nem mondom, hogy élőben, mert nem így van. A stúdióval ugyanis nincs mikrohullámú ösz- szeköttetésünk. A biztonsági rátartások miatt 15. órakor kezdjük meg kazettáról az adás sugárzását, tehát amit a néző három órakor lát, az egy órakor történt. A közgyűlésről addig sugározunk, amíg a kötött műsorok el nem kezdődnek. Általában egy- vagy másfél órás anyagot viszünk a stúdióba, amelyet kisugárzunk a hálózatba. Másfél órás váltásokban két stáb dolgozik. Ennél többet nehéz lenne koncentrálni, az operatőrnek együtt kell élnie a közgyűléssel. Egyébként nekünk még az esti műsorokra is fel kell készülnünk. — A szerkesztő tehát nem tud szelektáld... — A szerkesztőnek nincs is ideje szelektálni. Nem is volna szerencsés, hiszen nem lenne igazán élő a műsor. A nézők a közgyűlés eseményeit éppen úgy látják — ha valamivel későbbre is csúsztatva —, ahogy történt, nyelvbotlásokkal, bakikkal együtt. — A csúsztatott adásokba nem minden esemény kerül be... — Általában este rövid összefoglalót adunk arról is, ami nem került adásba. A szerkesztő, a közgyűlés valamely tagja, vagy a polgár- mesteri hivatal munkatársai kommentálják azokat az eseményeket, amit a nézők nem láthattak. — Említetted a bakikat. Előfordult veletek is? — Nyilván hibáztunk mi is, bár a nézők nemigen vették észre. Előfordult, hogy picit csúszott a kezdés időpontja, mert nem volt a kazetta idejében visszatekerve. Mivel nem volt mivel visz- szatekerni, kénytelenek voltak a kollégák a kezdés időpontját megvárni, és kiírták, hogy rövidesen folytatjuk az adást. Nagy baki nem történt. Mi azt szeretnénk, ha minél többféle anyag kerülne a képernyőre, bár olykor egy-egy napirendi ponton elég sokáig vitatkoznak, ami esetleg untathatja a nézőket. Olykor néhány dolog „kínainak” tűnhet a közvetítést figyelőknek. Szerintem szerencsésebb lenne, ha egy szakember kommentálná az eseményeket. Most ugye a néző azt hallja, hogy az előterjesztés 21. pontját módosítsuk azzal, hogy... A nyíregyháziak nem ismerik a hátteret, gondot jelent a vita és a döntés megértése. KvZ Nehéz helyzetben (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel az „ügyes” pénzügyi manőverrel az egyik évi juttatást elvették tőlünk. A közelmúlt tűzoltóbalesetei igazolták ennek a pályának a veszélyességét. A pótlékra ígéretet kaptunk, de nem tudjuk mikor lesz belőle valami. — Mit követel a szakszervezetük? — Huszonöt százalékos béremelést kértünk, ehelyett a költségvetés csak 5 százalékot tart elfogadhatónak. Bérnövekedés vagy szintentartás helyett tovább csökken a jövedelmünk. Már most is jellentős az elvándorlás erről a pályáról. Jól képzett szakemberek több évtizedes tapasztalattal kérik a leszerelésüket vagy a nyugállományba helyezésüket. Ha figyelembe vesszük, hogy mennyibe kerül az államnak egy tűzoltó kiképzése, akkor luxusnak tartom ezt az értéket veszni hagyni. (Utánajártunk; félmillió forintnál többe kerül. — A szerző.) Tiltakozásuk másik oka az elavult technika és az egyre rosszabbodó munkakörülmények. Pernyák Sándor nyíregyházi tűzoltóparancsnokot erről kérdeztük. — Milyen feltételek mellett végzik napi munkájukat? — 1991-92-ben osztrák védőruhával és csizmával láttuk el tűzoltóinkat. A kihordási ideje ebben az évben lejárt, utánpótlásra központi keretet nem kaptunk. írásban azt kértük, hogy a gépbeszerzésre tervezett összeg egy részét szeretnénk védőfelszerelésre fordítani. Erről még nincs döntés. Gondot jelent még az is, hogy a gépjárműparkunk elavult. A legidősebb járművünk, a daru, 14 éves. Csak a felújítása félmillió forintba kerülne, de akkor is mindössze 12,5 tonnáig emelhetne. Ameddig nem tudjuk rendbehozatni, addig külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. Az elmúlt években két új gépjárműfecskendőt tudtunk venni, de legalább még kettőre szükség lenne. Ezenkívül kellene egy új daru és egy kosaras emelő is. Ui.: Talán nem kellene megvárni a fejlesztésekkel egy nagyobb tragédia bekövetkezését, mert ahogy mondani szokták: „Nincs baj, amíg nincs baj!” _____________________ — F ekete Tibor — Új ösztönzőrendszer az adóirodán Háttér Bar egyelőre még nem tárgyalta a nyíregyházi önkormányzat, de a bizottságok már áldásukat adták arra, hogy új ösztönzőrendszer lépjen életbe az adó- és illetékirodán. Egyes önkormányzati képviselők számításai szerint ez azt jelenti, hogy év végén akár 20 millió forintot is szétoszthatnak az iroda dolgozói között. Dr. Szilágyi Zsolt irodavezető azonban korántsem látja ilyen rózsásan a helyzetet. Egyáltalán nem érti, miért hiszik azt egyesek, hogy az általa irányított iroda kivételezett helyzetben van: — Nem hiszem, hogy bárkinek is oka van irigyelni bennünket. A 20 millió forintos szóbeszédnek nincs alapja. Eddig is volt premizálási rendszerünk, és a mostani a korábbitól lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe hoz bennünket. A feltételek az iroda dolgozói részére sokkal szigorúbbak, megkockáztatom, már-már szinte teljesíthetetlenek. — Mi a kettő között a különbség? — Eddig az iroda dolgozói abban voltak érdekeltek, hogy a bevétel minél nagyobb legyen. Most gyakorlatilag az is érdekünk, hogy mindenféle hátralékot felszámoljunk. — Mennyi a város kintlevősége? — Egyelőre nehéz ezt megmondani, hiszen különböző adó- és illetéknemekről van szó. Év közben szinte képtelenség erről beszélni, a zárásösszesítők év végén készülnek el. Nagyon nehéz megállapítani a pontos kintlevőséget, mert például a felszámolásra ítélt cégek esetében, melyeknél az önkormányzat a hatodik helyen áll, optimizmus bármit is várni. — Arról mi a véleménye, hogy mivel Önöket a premizálási rendszer bevezetése miatt kedvezményezett irodaként kezelik, ezért más irodáknál is sürgetik valamilyen ösztönzőrendszer bevezetését? — Mi adóhatósági feladatokat látunk el, és természetes; valamilyen formában érdekeltté kell tenni a dolgozót abban, hogy a kintlévőségeket minél jelentősebb mértékben beszed- jük. Nem hiszem, hogy ezt össze lehet hasonlítani más irodával. Nekünk ütközni kell a városlakókkal, esetenként keményen bele kell nyúlnunk a zsebükbe. — Mennyire ösztönzi az ösztönzőrendszer az iroda dolgozóit? — Tapasztalatból tudom, hogy ösztönzően hat. Szükség van rá. (száraz) Kiegyensúlyozottnak értékelték az első félévet Menteni kell, amíg menthető (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés úgy döntött, hogy az Ungvár sétány 35. és a Stadion u. 23. alatt orvosi rendelők kialakítását tartja szükségesnek. Ezzel együtt az itt működő patikák privatizálás útján tulajdonosra találhatnak, de a profiljukat meg kell őrizni. Természetesen a patikaprivatizáció Nyíregyháza valamennyi gyógyszertárát érinti. A privatizáció feltételeit a gazdasági bizottságnak kell kidolgoznia a szeptemberi közgyűlésig. A gyógyszertárak odaítéléséről szakmai és gazdasági szempontok szerint a gazdasági és az egészségügyi bizottság közös ülésen dönt. Bár többen nehezményezték, a közgyűlés azonban az egyezség mielőbbi megszületése érdekében megszavazta, hogy a Vízmű-vagyonvita lezárása közben a vagyonmegosztás az 1992. december 31-ei állapot szerinti értéken történjen, miközben a nullára leírt eszközöket eredeti áron számítsák be. Ez végül is szintén politikai alku szüleménye, de abban mindenki egyetértett, hogy a fillérezésnek különösebben nincs értelme. Sóstógyógyfürdő esetében a nyíregyházi közgyűlés is megszavazta, hogy 10 millió forintos alaptőkével a megye és a város alapításával jöjjön létre egy részvénytársaság Sóstó rendbetételére. Csabai László- né szomorúan jegyezte meg, hogy a késlekedéssel komoly pályázati pénztől, 30-40 millió forinttól esett el a megye és a város. A jövő év első negyedében élni kell a pályázat adta lehetőségekkel. Ezt követően a közgyűlés 5 millió forint névértékű kárpótlási jegyet szavazott meg a Mezőgazdasági Főiskola állat- tenyésztési szakának indítási támogatására, majd zárt ülésen tárgyalta az UNITERV Rt., a Metropol és a Törpe utca ügyét. Érről lapunk más helyén részletesen szólunk. Száraz A. Önt mi bosszantja? Városlakóknak tettük fel a címben szereplő kérdést. íme hárman, a válaszolók közül: Özv. Rinyu Mihályné: — A KGST-piacon túl, Antalbokorbam lakom. Naponta ott járok el kerékpáron és látom, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak. A szemetet fújja a szél, az ukránok ott csöveznek, ráadásul kerékpárral szinte lehetetlen közlekedni. A nagyobb teherautók elsodorják az embert, a személykocsik pedig a parkolással elállják az utat. Látom, hogy a kismamák se tudják hol tolni a babakocsijukat. Télen, mikor hamar sötétedik, félek arra járni. Ott volt az az akasztott ember is az erdőben. Gyakrabban járhatnának arra a rendőrök is és nemcsak a piac területén, hanem a környéken is. Gyakran előfordul, hogy négy-öt cigány is beül egy autóba és kikapcsolt lámpákkal járják a környéket. Biztos, hogy Özv. Rinyu Mihályné nem jó szándékkal. Próbáljon valaki szólni nekik...(?) Orosz Beáta: — Vőlegényemmel úgy gondoltuk, hogy szombati napra tervezzük az esküvőt, mint mások. Hat hónappal a házasság- kötés előtt be kell jelentkeznünk az anyakönyvi hivatalban. Az iroda nyolc órákkor nyit és mi naivan negyed nyolcra odaáll- tunk. Mire sorra kerültünk, már csak lehetetlen időpontokat tudtak ajánlani, így újra próbálkoztunk. Végül hajszálpontosan az esküvő előtt fél évvel már hajOrosz Beáta nal kettőkor sorba álltunk, így már számunkra is elfogadható időben mondhatjuk ki az igent. Fiumei Frigyes: — Nem vagyok kibékülve a város közlekedésével. Itt van mindjárt a vasútállomás, felébe maradt az építkezés. Sokat utazom, és látom milyen balesetveszélyes. A régi utaskijá- róhoz hiába tették ki a tiltó táblát, sokan mégis a megszokott útvonalon mennek. De a sínek között sem sokkal biztonságosabb. Fiumei Frigyes Értelmetlennek tartom, hogy óránkénti 50 kilométerre csökentették lakott területen belül a megengedett legnagyobb sebességet. Bár ezt nem itt a városba döntötték el, de lehetne rajta korrigálni. A lakótelepekre és a szűk utcák elejére én 30-as táblát raknék ki. Az osztottpályás utakra — mint a körút is — és ahol a forgalmi viszonyok megengedik, oda pedig 70-est.
