Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

UJ KELET Gazdaság 1995. augusztus 23., szerda 9 Kamatmentes hitel az adóhatóságtól Mibe éredemes befektetni hosszabb* rövidebb távon? Az 1995. évi szja-törvény gyökeresen megváltoztatta a magánszemélyek által befekte­tések után igénybe vehető adó- kedvezmények rendszerét. Míg az eddigi szabályozás lehetővé tette a végleges adó- kedvezmény igénybevételét — ha a vásárolt értékpapírt 3 tel­jes naptári évig nem adta el a tulajdonos, utána véglegessé vált az adókedvezmény, és sza­badon eladhatta értékpapírját a befektető —, az 1995-ös esz­tendő forradalmi változást ho­zott, és lényegében értékpapír vásárlásakor megszüntette az adókedvezménynek ezt a for­máját. Az a befektető, aki tőzsdei forgalomban brókercé­gen keresztül vásárol részvé­nyeket vagy befektetési jegyet, a vásárolt értékpapírokat a vé­teli árfolyamon nyilvántartva adó-tőkeszámlán helyezheti el. Az adó-tőkeszámla egy olyan, az APEH által is elismert nyil­vántartás, amely pontosan rög­zíti a befektető személyi ada­tait — beleértve személyi szá­mát is, hiszen jelenleg csak ennek alapján lehetséges az adózó pontos azonosítása —, a vásárlás és az értékesítés pon­tos időpontját, árfolyamát, il­letve a számla éves átlagállo­mányát. Ennek az éves átlag- állománynak nagy a jelentő­sége, hiszen ennek az átlagál­lománynak a 30 százaléka az az összeg, amivel minden ma­gyar állampolgár csökkenthe­ti az 1995. évi személyi jöve­delemadó-fizetési kötelezett­ségét. maximum a teljes adó­jának az 50 százalékos határá­ig. Ebbe a határba azonban más kedvezmények is beletar­toznak, és ezek a kedvezmé­nyek együttesen sem haladhat­ják meg a fizetendő adó felét, illetve, ha meghaladják, akkor sem lehet többet levonni az adóból. Ezekhez az adócsökkentő tételekhez tartoznak a követ­kezők: Levonható kamattörlesztés Az új lakás építésére, vásár­lására 1993. december 31. után felvett lakáscélú hitelszerző­dések tőke- és kamattörleszté­sére fordított, pénzintézet által igazolt összeg 20 százaléka, de legfeljebb 35 000 Ft vonható le az összevonandó jövedelem adójából. /Házastársak eseté­ben együttesen is csak 35 000 Ft-tal csökkenthetik jövede­lemadójukat!/ Az alapítványba, közérdekű kötelezettségvállalás céljára, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba nem tag által befizetett összeg 30 szá­zaléka is levonható a jövede­lemadóból. A szövetkezeti tag a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására 1995. decem­ber 31-ig fordított összeg 30 százalékát írhatja le az adójá­ból, ha az üzletrész az év vé­géig teljes egészében a tulaj­donában van. Emlékeztetőül megjegyez­nénk, hogy ez a lehetőség időközben megszűnt, hiszen év elején gombamódra megsza­porodtak a kárpótlási jegyet hasznosító szövetkezetek, ame­lyek a tavalyi kárpótlásijegy­hasznosító részvénytársaságok mintájára kínálták a végleges adókedvezmény lehetőségét. Az APEH és a pénzügyi kor­mányzat igyekezett elijeszteni a befektetőket, de mivel az év ele­jén érvényben lévő jogszabály­ok közül egyiket sem sértették meg a szövetkezetek, így elég nagy számú befektetőt tudtak toborozni. A szerződések szín- leltségét, illetve valódiságát az adóhatóság több helyen még vizsgálja, míg néhány szövetke­zet már páholyból nézi a többi­ek ellen folyó vizsgálatot, és tör­heti a fejét, mibe is fektesse be a tagoktól összegyűjtött kárpót­lási jegyeket. Adóhitel — kamatmentes kölcsön! A fenti adókedvezmények tudatában már törheti a fejét a kisbefektető, hogy milyen mó­don spórolja meg személyi jö­vedelemadójának 50 százalé­kát. A fenti lehetőségek közül választani általában a befekte­téssel járó kedvezményeket tudjuk, hiszen mind az alapít­ványi, mind pedig a lakásvá­sárlási-építési kölcsönnel járó kedvezmény egy kényszerálla­pot végeredménye. A befekte­tést az év bármelyik hónapjá­ban érdemes elkezdeni, de különböző érvek szólnak az év eleji, év közbeni és az év végi befektetések mellett. Vegyünk példának egy 100 000 Ft-os összeggel lebo­nyolított részvényvásárlási tranzakciót: Az év elején megnyitott adó­tőkeszámlán elhelyezett befek­tetési állomány egész évben változatlanul 100 000 Ft, tehát az éves átlagállomány is ugyan­ennyi. Az igénybe vehető adó­hitel összege ennek 30 százalé­ka, azaz 30 000 Ft. Mivel az adóhitelben a kamatmentes köl­csön befektetésének lehetősége a legvonzóbb, ha ezt a 30 000 Ft-ot befektetjük, akkor évi 30 százalékos hozamot feltételez­ve /állampapírokkal jóval efö­lötti hozam is elérhető/ 9000 Ft kamatot tudunk elérni. Vissza­fizetni viszont csak 30 000 Ft- ot kell, tehát a 9000 Ft kamat a befektetőé. Az év közben befektetett összeg megtérülési ideje már kevesebb, hiszen az adóvisz- szatérítés időpontja közelebb van. Viszont megvan az az előnye, hogy két évre kapjuk az adóhitelt. A december eleji vásárlást az magyarázza, hogy az éves át­lagállomány ugyan lényegesen kevesebb, mint az év elején vásárolt értékpapírok esetében, viszont az adóvisszatérítést ebben az esetben kaphatjuk meg a leghamarabb, és a visz- szakapott összeget így tudjuk a leghamarabb kamatoztatni. Részvényt vagy befektetési alapot? Nehéz eldönteni, hogy rész­vénybe vagy befektetési alap­ba tegye-e megtakarított pén­zét a befektető. A törvény ki­mondja, hogy adó-tőkeszám­lán csak azok az értékpapírok helyezhetők el, amelyek vásár­lása nincs összefüggésben szervezett hitelkonstrukcióval, illetve kárpótlási jegy felhasz­nálásával. Gyakorlatilag tehát csak az egy összegben, kész­pénzért vásárolt értékpapírok jöhetnek számításba. A részvé­nyekbe történő befektetés jó­val kockázatosabb, viszont az adó-tőkeszámlán elhelyezett értékpapírok árfolyamnyeresé­ge után nem kell adót fizetni, tehát igen csábító. A befekte­tési alapok viszont biztonságo­sabb, hosszabb távú értékpa­pírok. Az alacsony árfolya­mon, magas' egy jegyre számí­tott értékkel rendelkező alapok igen keresettek. A befektetési alapokat napi árfolyamon lehet megvásárolni brókercégen ke­resztül a Budapesti Értéktőzs­dén. Év közben — néhány alap több részletben is — hozamot fizetnek, és a futamidő lejárta­kor kifizetésre kerül a befekte­tési alap teljes névértéke. A legnépszerűbb befektetési alapok napjainkban a CA Érték­papír Magyar Állami Értékpa­pírokba Befektető Alap, illetve a Pillér 2. befektetési alap. A C A névértéke 10 000 Ft, egy jegy­re számított értéke 10 374 Ft. Évente kétszer fizet hozamot, melynek mértéke várhatóan 15- 15 százalék. Lejárta 1997-ben lesz. Igen likvid papír, névérték közelében gyakorlatilag bármi­kor adható-vehető. A PILLÉR 2. névértéke 1000 Ft. Évente egy alkalom­mal fizet hozamot, várhatóan minimum 8 százalékot. Lejár­ta 2000-ben lesz. Szintén lik­vid papír, árfolyama 350-390 Ft között ingadozik. Szabaddá váló pénzünk A befektetők döntően két táborra szakadtak. Vannak, akik minden megtakarított pénzüket valutában tartják és kamatoztatják, mások a forint­megtakarítások mellett kardos­kodnak. Mi most a forint­megtakarítás előnyeit és buk­tatóit soroljuk fel. A mellékelt táblázat jól mu­tatja az 1, 3, 6, 9 és 12 havi le­kötés mellett adott fix és válto­zó nem sávos kamatokat az egyes pénzintézeteknél. A sá­vos kamatozású értékpapírok köre szűkül, mivel a hangzatos számok, az utolsó havi — akár 40 százalékos — nagy kamaton kívül igazán nem tudják felven­ni a versenyt a többi betéttel. A legtöbb sávos kamatozású ér­tékpapír esetében az éves meg­takarítások átlagkamata jóval a nem sávosan kamatozó betétek hozama alatt marad. Mostanában már nemcsak kamatemelési híreket hallani a bankoktól, hanem egyre in­kább előfordul, hogy egy-egy pénzintézet csökkenti a kama­tait. Főleg a hosszabb távra le­kötött betétek kamatainak csökkenése a tendencia, és ez a diszkontkincstárjegy-aukció- kon kialakult kamatcsökkenté­si politika hatása. Ennek ered­ményeképpen az 1, 3 hónapos lekötések kamatai alig alacso­nyabbak, mint a 6-12 hónap között lekötött betéteké. Ha beigazolódnak az előzetes vá­rakozások, és tovább csökken­nek a kincstárjegyek kamatai, akkor hiába tűnnek vonzónak kamatos kamattal számítva a rövid távú lekötések, azok nyernek többet, akik egy most ugyan nem túl magas kamato­zású, de fix, éves lekötést vá­lasztanak. Ha tovább folytató­dik az első félévre jellemző kamatemelkedés, akkor azok járnak lényegesen jobban, akik a kamat újratőkésítésével a többszöri rövid lejáratú befek­tetéseket részesítik előnyben. A költségvetésnek és a vál­lalkozóknak természetesen a további kamatcsökkenés lenne kedvező, hiszen a betéti kama­tok után előbb-utóbb a hitelek kamatai is alacsonyabb szint­re kell hogy beálljanak. Erre jelenleg nem sok esély van, inkább egy stagnáló periódus körvonalai látsz.ódnak. A táblázat alapján szembe­tűnik, hogy a jelenlegi ka­matversenyben még mindig az állampapírok megvásárlásával lehet a legnagyobb hozamot el­érni. A magyar államkötvé­nyekbe befektetőknek választá­si lehetőségük van: a névérté­ken, újonnan kibocsátott állam- kötvényeket vásárolják, ame­lyek 1,5-2 év futamidejű, 31-33 százalékos kamatozású papírok /egy részük félévente, más ré­szük viszont tőkésítve a kama­tot, a futamidő végén fizeti a hozamot/, vagy másodlagos forgalomban a Magyar Nemzeti Bank fiókjainál vásárolnak a futamidő lejárta előtt papírokat. Ezek a lejárat előtti papírok napi árfolyamon, úgynevezett felhalmozott kamattal kerül­nek piacra, és a lejáratkori ka­matokkal növelt értéket figye­lembe véve a vételárhoz viszo­nyítva a táblázatban közölt kamatok érhetők el. A 400 000 Ft-nál nagyobb összegű befektetések esetében igen előnyös a diszkont kincs­tárjegy vásárlása. Jelentősen emeli az elérhető éves hoza­mot, ha a befektető az 1, illet­ve a 3 hónapos diszkont kincs­tárjegyet meghosszabbítja, újat vásárol érte. A diszkontkincstárjegy-auk- cióknak pontos, szigorú szabá­lyai és menetrendje van. Az 1 hónapos aukciók kedden, a 3 hónaposak szerdán, a 6 hóna­posak csütörtökön, az évesek pedig pénteken vannak. Az aukción legalább 1 millió fo­rint névértékű diszkont kincs­tárjegyre lehet licitálni. Azok a befektetők, akiknek egyen­ként nem éri el a befektetése ezt az összeget, együttesen, egy közösen kialakított ho­zamszinten szállnak verseny­be a kincstárjegyért. A kért hozamot az előző héten kiala­kult átlagos hozam alapján ki­számított sávon belül kell tar­tani. Az aukción sorbaállítják a beérkezett ajánlatokat, és a legkevesebb hozamot igénylő befektetővel kezdődően mind­addig kielégítik a szabályosan beadott igényeket, ameddig tart az arra az aukcióra kibo­csátott mennyiség. Azok, akik a kereskedelmi bankok által kínált befekteté­sekhez ragaszkodnak, a jelen­legi helyzetben, úgy tűnik, ak­kor járnak jól, ha a jelenlegi kamatszinten lekötik pénzüket hosszú távra, valamilyen fix kamatozású konstrukcióban. Az én portfolióm Ezúttal Buczi Miklóst, a Gyémánt Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótaná­csának elnökét kérdeztük: mibe fektetne rövid, illetve hosszú távon? Válasza: 30 százalék OTP-részvény 30 százalék EGIS-részvény 40 százalék 4-5 hónapos diszkont kincstárjegy Az OTP részvényének árfo­lyama — a kibocsátáskori 1200 Ft-os ártól lényegesen alacsonyabbra — névértékig süllyedt a hét végén. Ezen az áron jó befektetésnek, biztos nyereséget hozó papírnak tar­tom a részvényt. Az Egis papírjainak árfolya­ma mostanában — főleg az ál­lami részesedés eladásának hí­rére — emelkedésnek indult. Hullámvölgyekkel tarkított emelkedésről van szó, de a je­lenlegi 2800-2850 Ft-os árfo­lyamon mindenképp ígéretes papír. A gyógyszergyár ered­ményeit figyelembe véve, jó­val 3000 Ft fölötti árfolyam várható. Kérdés viszont, mikor és ki vásárolja meg a többségi tulajdont? A diszkont kincstárjegyek közül a fél évnél semmiképpen nem hosszabb futamidejű vá­sárlását tartom célszerűnek, hi­szen még nem tudni, a későb­biek folyamán hogyan alakul­nak a papírok. A tőzsdén kí­vüli forgalomban még mindig lehet vásárolni olyan kincstár- jegyeket, amelyek futamidőn belül vannak. Óriási kötések Augusztus 14—18. között hatalmas forgalom, igen nagy aktivitás jellemzte a Budapes­ti Értéktőzsdét. A nyárra egyál­talán nem jellemző óriásköté­sek, a több százmilliós napi forgalom fellelkesítette a spe­kulánsokat, de sajnos a hét vé­gére szinte unalomba fulladt a kereskedés. A pénteki forga­lom már alig haladta meg a 100 millió forintot, a tőzsdeindex pedig 1497,86 ponton zárta a hetet. Az árfolyamok vegyesen alakultak, a hét közepén nagy forgalmat hozó húzópapírok csekély forgalmat produkáltak. Az Egis-részvényéből a héten egy 50 000 darabos pakett cse­rélt gazdát a kereskedési ár alatt — 2.800 Ft-on —, ami aztán a további kereskedésre is rányomta a bélyegét. A gyógy­szerrészvényből pénteken már csak alig 5 millió forintnyi volt a forgalom, és az árfolyam is 2850 Ft és 2890 Ft között in­gadozott. A Danubius piacán is volt egy nagy kötés, piaci ára fölött, 1270 Ft-on kötött két külföldi befektető egy 130 mil­lió forintos üzletet. A hét vé­gén 1245 Ft-os átlagáron zárt a papír. Az OTP-részvénytu- lajdonosok továbbra sem örül­hetnek, hiszen a kínálati nyo­más hatására egészen névérté­kig süllyedt a részvény árfolya­ma, igaz, hogy a záróár már 1050 Ft volt. A Fotex árfolya­ma ismét 160 Ft-ig süllyedt, és az előző hét sztárpapírja, az Agrimpex is visszazuhant. A nagy kitörés után már csak 12 200 Ft-on kereskedtek a papír­ral, ami az előző napi árhoz képest közel 20(!) százalékos csökkenés. Tovább tart a Sop­roni Sörgyár részvényeinek lassú árfolyamemelkedése, 2385 Ft-on is kereskedtek vele. A nemrég bevezetett Humán részvényeire folyamatos a ke­reslet, kilábalni látszik a mély­pontról az árfolyam, pénteken már 1085 Ft-os áron is akadt vevő. A Hajdútej papírjai egész héten szinte eltűntek, alig született kötés rájuk, 2100 Ft-os árfolyam volt a jellemző. A Pick részvényeinek piacán szokatlan csönd uralkodik. Esett a Skála részvényeinek árfolyama, már csak 2065 Ft-on keresik a T sorozatú részvényt. A Prímagáz piacán született egy nagyobb kötés a héten, az ár 3600 Ft körül mozgott. A kárpótlási jegyek piacán a 221-230 Ft közötti ársáv volt a jellemző a héten. A tőzsdén kívüli piacon to­vább esik az Antenna Hungá­ria papírjainak árfolyama. A vételi ajánlatok 68-71 százalék között mozognak. A bankrész­vények közül a Budapest Bank törzsrészvénye 35-40 százalék között, az Iparbankházé 7, a Kereskedelmi és Hitelbanké 5, a Konzumbanké 24, a Me­zőbanké 12 százalékon forog. A sikertelen privatizációs forduló után a Biogal részvé­nyeit 60-70 százalék közötti árfolyamon keresik. A Ma'táv papírjaiért 170-175 százalékot kínálnak. Bankok kamat 1 hónap % 3 hónap % 6 hónap % 9 hónap % 12 hónap % Budapest Bank változó 22—26 24—27 25—27 25—27 25,5—28 fix — 27 27,5­­Dunabank fix 23—25 24,5—27 26-28 26,25—28,2 29—29,5 Ibusz Bank Rt változó 22 25 26­28 fix 22—23,5 25—26,5 26—26,5 26—27,5 27—28,5 Inter-Európa Bank fix 24,5—25,5 26—27,5 26,5-28,25 27 27—28,5 Iparbankház Rt fix 23 25 27 28 29 Kereskedelmi Bank Rt fix 26 27 28 29 30 Magyar Hitelbank változó — 27,5 — 30,5 fix — 27,5 28 — 29,5 T akarékszövetkezeti Bank Rt változó 20,5-22 Mezőbank Rt fix 25 25,5—27 26,5—27,5 27—28 27,5—28,5 OTP Bank Rt fix 17—22 19—22 20,5—26 22—25 24—28 változó 21,5—25,5 22,5—26,5 23,5—27,5 — 25,5—29,5 Postabank és Takarékpénztár Rt fix 18 20-22 21-23 22-26 23-28 Diszkont kincstárjegyek fix 29,4 32,7 33,4­34,2 Államkötvények 26,69 30,7 32,5 32,89 32,78

Next

/
Oldalképek
Tartalom