Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-23 / 197. szám

2 1995. augusztus 23., szerda Belföld-külföld UJ KELET Hőségrekord Tokióban Százéves hőségrekord dőlt meg kedden Tokióban: a japán fővárosban 1894-ben mértek utoljára 31 egymást követő napon 30 foknál magasabb hőmérsékletet. Erről a szigetország köz­ponti meteorológiai szolgálatának jelentésére hivatkozva az ITAR-TASZSZ számolt be. Az orosz hírügynökség szerint a rekkenő hőség nem váltja ki a tokióiak osztatlan örömét, márcsak azért sem, mert a teljes gőzzel működő ventillátorok, illetve klí­maberendezések alaposan felduzzasztották a villanyszámlákat. Tokióban egyébként a legnagyobb meleget tavaly mérték, ami­kor a hőmérő higanyszála elérte a 40 Celsius fokot. Ukrajna legnagyobb kábítószerfogása A négy éve függetlenné vált Ukrajnában még nem foglal­tak le akkora mennyiségű kábítószert, mint hétfőn a lengyel határ közelében. A szemfüles határőrök hálóján 30 kilogramm heroin és hasjs akadt fenn. Az Interfax Ukraina jelentése sze­rint a kábítószert egy iráni teherautó benzintartályában rejtet­ték el. A jármű — melynek sofőrjét őrizetbe vették — Ukraj­na területén csak áthaladt (volna), a végcél Németország és Belgium volt. Négy halott Szarajevóban Súlyos tüzérségi támadás érte kedden Szarajevót, amelynek következtében — a város különböző részein — négy ember életét vesztette, legkevesebb huszonhármán íji^gsebesültek. Arafat vádol Jasszer Arafat palesztin vezető kedden azzal vádolta Iránt, hogy pénzösszegeket bocsát iszlám szélsőségesek rendelke­zésére azzal a céllal, hogy az izraeli—PFSZ béketárgyalások kisiklatására öngyilkos merényleteket hajtsanak végre. Az AP szerint a PFSZ elnöke Gázában újságírók előtt arról is beszá­molt, hogy a békefolyamat leállítása érdekében palesztin és izraeli szélsőségesek együttműködnek egymással. — Számos olyan okmánnyal rendelkezünk, amelyek ezt az együttműkö­dést támasztják alá — hangoztatta Arafat, majd hozzáfűzte: megszállottak mindkét oldalon vannak. Ruandái menekültek kitelepítése A zaire-i hatóságok kedden folytatták az országukban tar­tózkodó ruandai menekültek kitelepítését: tizenegyezret moz­dítottak ki a Goma város környéki Mugunga táborból, és haj­tottak a ruandai határra. Uvira közelében csaknem hatvan­ezer ruandai menekült bevette magát a környező hegyekbe, hogy elkerülje az hazatoloncolást. Minderről Peter Kessler, az ENSZ menekültügyi főbiztosának szóvivője tájékoztatta a sajtót Nairobiban. A Reuter és az AP beszámolója szerint félő, hogy járvány üt ki a hegyekbe húzódott afrikai hontalanok között, mert búvóhelyükön nem juthatnak egészséges, tiszta ivóvízhez. Brit helikopterekre lőttek A horvátországi Ploce kikötőjének közelében hétfő este 22 órakor rálőttek két brit helikopterre —jelentette be Zágrábban kedden Don Roy, az ENSZ-erők szóvivője. Az ENSZ-illeté- kes elmondta, hogy egyelőre nem lehet tudni, kik nyitottak tüzet kézifegyverekből a boszniai gyors reagálású ENSZ-erők, a 24. angol légimozgékonyságú dandár kötelékébe tartozó Gazelle típusú helikopterekre. A támadásban senki sem se­besült meg, s a gépek is visszatértek támaszpontjukra. A vi­lágszervezet illetékesei a vizsgálat lezártáig felfüggesztették a gyakorlórepüléseket. Kolerás esetek Romániában A román egészségügyi minisztérium hétfő este kiadott köz­leménye szerint Romániában eddig hat kolerás megbetege­dést jegyeztek be, valamennyit a Duna-parti Galac határsáv- jában. A közlemény szerint a Duna vizében nem akadtak a kolera kórokozójának nyomára. Koleragyanús fertőzésnek tűnik egy medgyesi cigányesküvőről beszállított 21 beteg, illetve egy indiai állampolgár esete, akit az otopeni nemzet­közi repülőtérről szállítottak a bukaresti járványkórházba. Kitört a vulkán A brit fennhatóság alá tartozó, Karib-tengeri Montserrat- sziget lakosságának felét hétfőn el kellett menekíteni lakóhelyéről, mert ismét kitört a vulkán a Soufriere-hegyen. A 10 ezer helyi lakos közül több mint ötezer embert menekí­tettek a sziget északi részébe, de szerencsére senki sem sérült meg. A helyi vezetés azonban máris elkészítette azokat a ter­veket, amelyek segítségével a veszélybe került lakosságot szükség esetén a közeli Antigua vagy St. Kitts szigetére szál­líthatják repülőgéppel. A Soufriere-vulkán egy hónappal ezelőtt éledt fel hosszabb hallgatás után. Azóta többször rá­ijesztett már a lakosságra, az eddigi legsúlyosabb kitörés azon­ban hétfőn volt. Felsőoktatási felvételi arányszámok Idén 87 ezer 100-an jelent­keztek a felsőoktatási intézmé­nyekbe, és közülük 36 ezer fi­atalt vettek fel — tájékoztatta az MTI-t Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda (OFFI) munkatársa.. Ez a jelentkezők számát tekint­ve 5-7 százalékos, míg a felvet­tek arányát nézve 10-15 száza­lékos növekedést jelent a tava­lyi évhez képest — tette hozzá. A pótfelvételik kapcsán be­számolt arról is, hogy 1500 felsőoktatási hely vár gazdára. A szakember az egyes kép­zési területekről szólva el­mondta: 30 százalékkal nőtt a felvettek száma a gazdasági képzettséget nyújtó intézmé­nyekben és a jogi karokon; 10 százalékot meghaladó volt az emelkedés a bölcsész- és termé­szettudományi karokon és az agrárintézményekben; elérte a 10 százalékot a tanárképzés­ben, ennek alatta maradt az egészségügyi, a műszaki és a művészeti felsőoktatásban. A túljelentkezést tekintve az egyes intézménycsoportok kö­zött a művészeti intézmények állnak az első helyen, ahová — Bezárják a szülőotthont (Folytatás az 1. oldalról) Hoztak egy egyszerű akut döntést, melyről senkit nem tájékoztattak és a háttér sincs lefedezve. Az illetékesek magasabb szintű ellátást képzelnek el, azt mondják, hogy a szülőotthonok el­avultak. Nyugaton azt vall­ják, hogy a beteghez kell el­vinni a szolgáltatást. Itt is mindenki egyformán fizeti a társadalombiztosítást, tehát mindenkit egyformán illet meg az ellátás. Nem csak Budapesten kell minden száz méteren kórháznak üzemelni, hanem Szabolcs­ban is. A szülőotthon szerin­tünk sem modern ellátási forma, de kérdem én: az modernebb, ha egyáltalán nincs semmi? Ahol van va­lami és azt megszüntetik, akkor a valamennyiről a nul­lára csökkentik az ellátást, és elérhetetlen távolságra he­lyezik el. Ezzel életveszélyt okoznak anyának, gyerek­nek. Évente harminc-negy­ven terhes nő az érkezése után öt perccel már szül. Az ilyenek mind a mentőben, vagy odahaza fognak meg­szülni. Egy év múlva meg kell nézni az újszülött-halá­lozásról és az elvérzésekről szóló statisztikákat! — Hogyan tovább? Tud­nak tenni valamit? — Felkerestük a polgár- mester urat, de sajnos az ön- kormányzat is költségvetési hiánnyal küszködik, nem tudja magára vállalni a fi­nanszírozás terhét. Mivel ilyen későn értesültünk a dologról, már nincs időnk arra, hogy esetleg a kép­viselőinken keresztül vala­mit elérjünk. Tehetetlenek vagyunk. Vasas László ismertetése szerint — hét és félszer jelentkeztek többen, mint ahány hely volt. Ezt kö­vetik a bölcsészkarok négysze­res, a jogtudományi karok csaknem négyszeres, a gazda­sági intézmények háromszoros, a természettudományi karok és az egészségügyi intézmények két és félszeres,, valamint az agrár és a műszaki képzettsé­get nyújtó felsőoktatási intéz­mények kétszeres, illetve más- félszeres túljelentkezéssel — fűzte hozzá az OFFI munkatár­sa. Egyetemek és főiskolák sze­rinti lebontásban a jogtudomá­nyi területen a legkisebb volt a bejutási lehetőség a Rendőr- tiszti Főiskolára, ahol tizen- négyszeres, és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karára, vala­mint az Államigazgatási Főis­kolára. Utóbbi két helyen több mint ötszörös volt a túljelent­kezés. A bölcsészettudományi és a természettudományi karok között egyaránt az ELTÉ-é volt a legnépszerűbb, ötszörös, illet­ve háromszoros túljelentkezé- si aránnyal. A tanárképzők kö­Horn Gyula szerdán találko­zik az MDF, majd a KDNP vezetőivel. A négy ellenzéki párt elnökével és frakcióve­zetőjével a miniszterelnök kez­deményezte a találkozókat. Az FKGP és a Fidesz vezetői a ter­vek szerint pénteken ülnek tár­gyalóasztalhoz a miniszterel­nökkel. Für Lajos, az MDF elnöke az MTI munkatársának kedden el­mondta: nem vesz részt a meg­beszélésen, mert a miniszterel­nök által megjelölt témák — így az őszi törvényalkotási munka menetrendjének megvitatása és aktuális alkotmányozási kérdé­sek — a frakcióvezetőre és a frakcióvezető-helyettesre tar­toznak. Ezért a szerdai tanács­kozáson az MDF-et Szabó Iván frakcióvezető és Kónya Imre frakcióvezető-helyettes fogja képviselni. A repülés közben életüket vesztett magyar pilóták emlé­kének megőrzését tűzte ki cé­lul a szolnoki székhely Ma­gyar Repüléstörténeti Múzeum Alapítvány. Ezért az utókor számára a Szolnoki Repü­lőtiszti Főiskolán kialakították a Repülők emlékhantját, ahol már tavaly elhelyezték Takács Sándor, az 1912-ben elhunyt első repülős eredeti sírkövét, és dr. Kutassy Ágost, az első piló­taigazolvány tulajdonosának obeliszkjét. Ugyanitt sírjel em­lékeztet a szolnoki születésű Vittmann Viktorra, illetve Zsélyi Aladárra, a két híres repülőgép-tervezőre és -veze­tőre. Az emlékezést az alapít­vány úgy tervezi, hogy a föld­be kopjafákat helyeznek, és azokba bronzszegeket üttetnek. A bronzszegek fején feltünte­tik a pilóták nevét és elhalálo­zási dátumát. zül a Bárczi Gusztáv Gyógype­dagógiai Főiskolára szerettek volna a legtöbben bejutni. A tanító- és óvónőképző intézmé­nyeknél a Pető Intézet és a Bu­dapesti Tanítóképző Főiskola vonzotta a legtöbb jelentkezőt. A gazdasági főiskolák és egyetemek esetében három és félszeres volt a túljelentkezés a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára, a Külkereskedelmi Főiskolára és a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemre. A műsza­ki intézmények között a Buda­pesti Műszaki Egyetem Épí­tészmérnöki Kara vitte el a pál­mát háromszoros túljelentke­zéssel. Ilyen túljelentkezési arányt mondhat magáénak egészségügyi területen a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem, valamint a Debrece­ni Orvostudományi Egyetem. Az agrárképzettséget nyújtó in­tézményeknél a lehetőségekhez képest négyszer többen szeret­tek volna bejutni az Állator­vostudományi Egyetemre, és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kereskedelmi és Vál­lalkozási Akadémiájára. Kónya Imre frakcióvezető-he­lyettes csak annyit mondott, hogy érdemi eredményt nem vár­nak a találkozótól, de bízik ab­ban, hogy a miniszterelnök fi­gyelmét fel tudják hívni a leg­sürgetőbb problémákra, így pél­dául a közbiztonság helyzetére és a rendőrség anyagi ellehetetlenü­lésére. A téma aktualitását az adja, hogy a 1996-os költségve­tés tervezésénél kiemelt figyelmet kellene fordítani e területekre. A Kereszténydemokrata Nép­pártot Füzessy Tibor ügyvezető elnök és lsépy Tamás frakció- vezető képviseli a szerdai talál­kozón. A kereszténydemokra­ták is a megtárgyalandó kérdé­sek közé sorolták az energiaipar privatizációját és a rádiózásról és a televíziózásról szóló tör­vényjavaslat ismételt átgondo­lását a korábbi hatpárti meg­egyezés alapján. Mint Estók Sándor, az alapít­vány kuratóriumának titkára el­mondta: a terv jegyében most elkészült két kopjafa, amelyek Nagy István illetve Kárpáti Jenő fafaragók kézügyességét dicsé­rik. A kopjafákra 243 bronzszeg került, azoké a repülősöké, akik 1949-től napjainkig haltak meg hivatásuk teljesítésekor, munká­juk során vagy hobbijuk űzése közben. A kopjafák felállításá­val azt szeretnék, hogy az el­hunytak hozzátartozóinak és ba­rátainak is lehetőséget adjanak a méltó megemlékezésre. Az alapítványnál eddig több mint 1500 név gyűlt össze, a repülés bel- és külföldi megszállottjai­nak támogatásával. Az adatok egyeztetése után a továbbiakban külön kopjafákat kapnak a re­pülés hőskorában, az I. világhá­borúban, majd a két világhábo­rú között és a II. világháború­ban elhunytak. Tíz év óta szinte változatlan hevességgel ostromolják a jelentkezők a különböző művé­szeti felsőoktatási intézménye­ket. Ez azt jelenti, hogy a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kolára 20—30-szoros, a Ma­gyar Képzőművészeti Főisko­lára 12—14-szeres, az Iparmű­vészeti Főiskolára 7—11-sze­res a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolára pedig 3—4- szeres a túljelentkezés — is­mertette Neuwirth Gábor. Húsár­emelés Újabb húsár-emelés sem zárható ki a jövő hó­nap elején a felvásárlási árak növekedése miatt. Erről tájékoztatta az MTI-t Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagy­kereskedelmi Közös Vál­lalat vezérigazgatója kedden. A vállalat már hétfőn emelte árait, valamivel kevesebb mint 6 száza* lékkal. Jelenleg a félser­tés kilogrammonkénti ára eléri a 339 forintot. A vezérigazgató tájékozta­tása szerint jelenleg a fel­vásárlók a tenyésztőknek 180-185 forintot fizetnek kilogrammonként az élősertésért, amennyiben az nagyüzemből szárma­zik. A kisebb állatállo­mánnyal rendelkezőknek 160-165 forintot adnak kilogrammonként. Az említett árak elérik a tavalyi csúcsot, amelyet már a feldolgozók igen magasnak tartottak. A vezérigazgató szerint azonban elképzelhető, hogy a felvásárlási árak még ennél is magasabbak lesznek, mivel több ex­portpiac is megnyílt a magyar kivitel előtt. A hazai sertéshús most jól eladható Horvátország­ban, Szlovéniában és Oroszországban is. Ez fo­kozza az élőállat iránti keresletet. Jelenleg az ex­portálók egy kiló sertés­húsért átlagban 350-360 forintot is megkapnak. A vezérigazgató azt nem tudta megmondani, hogy a nagykereskedelmi árak növekedése hogyan hat majd a kiskereskede­lemre, ugyanis véleménye szerint a magyar sertés­hús-kereskedelemben mintegy 30 százalékos az úgynevezett feketeáru aránya. Mintegy egymil­lió sertéssel nem tudnak elszámolni. Ezek vágási és értékesítési helye is is­meretlen. A marhahússal kapcso­latban a cég vezetője el­mondta: jelenleg az árak stagnálnak, az élő marha kilójáért 150-160 forintot adnak a felvásárlók, míg a nagykereskedelmi ár 315 forint körül mozog. Horn Gyula találkozója az ellenzéki pártokkal Kopjafák a pilótákért

Next

/
Oldalképek
Tartalom