Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

UJ KELET Augusztus 20. 1995. augusztus 21., hétfő 7 Felelős politikusok ünnepi beszédeiből Göncz Árpád „Az ország politikai veze­tésének - a kormánykoalíci­ónak - kötelessége, hogy vállalja hazánk gazdasági szénájának a rendbe rakását - megfontoltan, a végrehaj­tás módját illetően a lehető társadalmi egyetértés talaján. Kimondva, hogy amint a szintet emelnie sikerül, kész visszaadni mindazt, amiről ma lemondani kényszerü­(Budai var) lünk. Az ellenzéknek köteles­sége, hogy ne gátolja e folya­mat minél simább, minél ésszerűbb, minél kevésbé fáj­dalmas véghezvitelét. A ko­alíciónak és az ellenzéknek pedig közös kötelessége, hogy folytasson a köz javát szem előtt tartó, sorsa meg­oldásába a polgárt is bevonó, társadalmi feszültséget oldó szabad és folyamatos vitát. Keleti György (Kossuth téri tisztavatás) Országunk mindent elkövet a békés rendezés érdekében, de semmilyen formában nem kíván beavatkozni a kialakult helyzetbe, s megtesz mindent annak érdekében, hogy távol­tartsa magát a fegyveres konf­liktustól. Egyetlen, a konflik­tusban részt vevő fél mellett sem kötelezi el magát, egyi­kük számára, így a horvátok- nak sem, a szerbeknek sem nyújt előnyöket. A fegyveres erők jelenle­gi költségvetése nem teszi lehetővé azt, hogy a hivatá­sos állománynak a kellő anyagi megbecsülést biztosít- sa. Ugyanakkor várható, hogy a parlament idén elfo­gadja az erre vonatkozó tör­vényt, amely segíthet ezen a problémán. Néhány éven belül egy ütőképes, kisebb hadsereget alakítanak ki. Az átszervezés nehézségeinek áthidalásában a most tisztieskut tett'fiatal katonáknak is részt kell majd vállalniuk. A Horn Gyula (Opusztaszer) „Nemzetünk ismét forduló­ponthoz érkezett. Eldől, hogy felzárkózunk-e az európai fejlett nemzetek közösségé­hez, vagy attól reménytelenül elszakadunk. Az újabb évez­red küszöbén jelenünk na­gyon nehéz. Ezerféle bajunk megoldását gyakran hátráltat­ja a megértés hiánya - Az MSZP választási győ­zelme nyomán viselhetem a miniszterelnöki felelősséget. Ez megtisztelő bizalom, de az eladósodott ország és a megkeseredett nép kormány­zásának óriási a felelőssége, vállalva a nemzet érdekeinek szolgálatát. Szólt továbbá ar­ról, hogy rendet kell terem­tenünk gazdaságunkban, tár­sadalmunkban, jogrendsze­rünkben, hogy az emberek ki­számítható viszonyok között éljenek. - Működőképes or­szágot akarunk ” Szemünk fénye Szent István-napi ünnepi megemlékezés Augusztus 20-án, 10,45-kor kezdődött meg Nyíregyházán a központi Szent István-napi ünnepi megemlékezés a festői Sóstói Múzeumfaluban. Az egész napos ünnepi ren­dezvényt Nagy Csaba tároga­tóművész és a Vajai Kuruc vagy, magyarok Tündöklő csillaga!” című előadása kö­vette. Az ünnepi megemlékezésen Farkas Bertalan űrhajós, dan­dártábornok mondott köszön­tőt. Szavaiban méltatta Szent István korát és tetteit, s a hogy mind a határainkon be­lüli rendet, mind az ifjú ma­gyar állam Európán belüli helyzetét megszilárdítsa. Ál­lamalkotó tevékenységének ezer éve példaként áll előttünk, feladva a leckét, hogy csak el­határozás kérdése a változta­tisztelet és hálaadás követte, ahol a szertartást a megyében működő öt különböző egyházi felekezet magas rangú képvi­selői celebrálták. Megszentel­ték és megszegték az új kenye­ret, minden jót kívánva azok­Kenyérszentelés... ... majd harc a szentelt kenyérért Tárogató Együttes hangszerjá­téka nyitotta meg, majd a Mú­zeumfalu nemrégiben rendbe tett kis fa haranglábának ha­rangszava és a Himnusz dalla­ma után Hetey László színmű­vész, a Móricz Zsigmond Szín­ház tagja elszavalta Vörösmar­ty Mihály Hymnus című köl­teményét.'A szavalatot Béres Ferenc énekművész „Ah, hol kiemelkedő államférfiről el­mondta, ő volt az, akinek volt bátorsága változtatni a régi beidegződéseken, szokásokon. Néhány szóban felidézve az ezer évvel ezelőtt történteket, rámutatott arra: Istvánt legin­kább úgy lehet jellemezni, hogy egyik kezében kard, a másikban kereszt. Ez a ket­tősség volt szükséges ahhoz, tás, de ha döntöttünk, akkor következetesen végig kell jár­ni azt az utat, még ha rögös­nek és járhatatlannak is tűnik a nem kitaposott ösvény. A köszöntő elhangzása után Béres Ferenc műsora követke­zett, aki csángó magyar dalo­kat adott elő. A neves művész produkcióját az ünnepi isten­nak, akik szántották, vetették, aratták, és azoknak, akik elfo­gyasztják. A kis harangláb déli kongá- sa után a megye tájegységei­nek együttesei adtak műsort a Múzeumfalu színpadán, ahol a műsorvezető Rapcsányi Lász­ló, a Magyar Rádió főszer- kesztő-főmunkatársa volt. Utcabál Hogy mit főzött ki a két koalíciós partner a sóstói Paradise szállóban, az csak szombat délután derült ki. Előtte azonban a nyíregyházi képviselők kötetlen beszélgetésre kérték fel Baja Ferenc minisztert. Amíg Totyogott a gulyás, addig megmérkőztek egymással a labdarúgópályán. (Megjegyzem, döntetlen lett az eredmény). Kellemesen elfáradva, a békés egyetértés tudatában ültek le a közös asztalhoz, és ették meg, amit főztek. — Sch — Azt ették, amit főztek Huszonnegyedik alkalom­mal rendezték meg a hétvégén a Jósavárosi Napokat, második éve új helyszíneken a műve­lődési házban és a sportpályán. Szombat délután két órakor a IQ 40 együttes gyermekmű­va léptek színpadra a több mint másfél órás előadás során. Első ízben szerepeltek a Jósaváros- ban a Primavera balettegyüttes tagjai. A klasszikus, modern és musical táncrészletek a vártnál is nagyobb közönségsikert esemény. Ezen a hétvégén a jók között is a legjobbnak Har­gitai Attila bizonyult. Második Túróczi Csaba, míg harmadik Incze József lett. Délután a gyerekek ízelítőt kaphattak a népi iparművészet sorára még nem sokan mentek le a térre. Többen inkább az ablakokban lógva a hűvös szo­bából élvezték az előadást. Ezt követően a különböző zenei és táncprogramok egyre több nézőt vonzottak a helyszínre. Legnépszerűbb produkciónak a Néptáncgála, a Nyírség tánc- együttes, a Margaréta, vala­mint a Babszem tánccsoport közreműködése bizonyult. A kicsik és a nagyobbak felvált­arattak. A nap csúcspontja az este nyolc óra után kezdődött utcabál volt. Vasárnapra két gyermek­program maradt. Az aszfalt­rajzversenyen óvodások és kis­iskolások vettek részt, minden­ki kapott kisebb-nagyobb díjat. A számítógépes játék mindig látványos és sok nézőt vonzó fogásaiból. A gyöngyfűzés és a bőrözés során amit ké­szítettek, az az övék is ma­radt. Reméljük, jövőre a jubileu­mi 25. Jósavárosi Napokon is hasonlóan gazdag programmal állnak majd elő a szervezők, ez rajtuk és a résztvevőkön nem múlik: Alkotmánynap Csengerben Ünnepi ülést tartottak Csengerben a városi polgár- mesteri hivatal dísztermé­ben augusztus 20-a alkal­mából. Az ünnepi megem­lékezést Kecskeméti Béla alpolgármester beszéde nyi­totta meg. A kulturális mű­sorokat követően került sor a Csengerért és a Csenger Város díszpolgára címek át­adására. A Csengerért díjat kapta: ifj. Fábián László, aki a Helytörténeti Múzeum ve­zetője. Korábban édesapjá­val közösen hozták létre a múzeumot. A csengeri tör­téneti kutatásban végzett munkásságát ismerték el ezzel a kitüntetéssel. Szintén Csengerért díjat kapott Gellért Zsigmond, a helyi művelődési ház mun­katársa. Korábban évtizede­ken keresztül áldozatos munkát végzett a város és környéke művelődése terü­letén. A város díszpolgára lett Móré László, a Belügymi­nisztérium önkormányzati­gazdasági főosztályvezető­helyettese, a város fejlesz­téséért végzett, maradandó értéket teremtő tevékenysé­gének elismeréséért. A vá­ros díszpolgára lett Josef Seibel. a németországi Hauenstein városának lakó­ja is, aki munkahelyteremtő beruházásaival sokat javí­tott Csenger munkaerő- helyzetén. A városlakók jó­léti szintjének emeléséért részesült a magas elismerés­ben. Jósavárosi Napok ’95 fsj-haras

Next

/
Oldalképek
Tartalom