Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-18 / 193. szám

Külföld-belföld 4 1995. augusztus 18., péntek Amerikai lapvélemény Szlovákiáról UJ KELET — „A szlovák politika ked­vezőtlen fordulatáról” írt a The Wall Street Journal Europe elemzője, utalva e fordulat kül­politikai vonatkozásaira is. Egyebek között emlékeztetett rá, hogy Washington a szlová­kiai belpolitikai viták közepé­be került, rá hivatkozva bírál­ták szlovákiai politikusok a Meciar-kormány intézkedéseit — jelentette a CTK cseh hír- ügynökség szerdán este. A tekintélyes amerikai lap cikkírója kifejtette: a szlováki­ai magyar pártok vezetőinek vi­zitjével kezdődött Washington belekeveredése a szlovákiai vi­tákba. Amerikai látogatásáról hazatérve a három pártvezető kijelentette, hogy „igaz part­nerre” leltek az Egyesült Álla­mokban, Washington szemmel tartja a szlovák demokrácia helyzetének alakulását, s „erő­teljes lépéseket” tervez Szlová­kia demokratikusabbá tétele ér­dekében. Azt az állítást is meg­kockáztatták, hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfőnek „rossz híre van Washington­ban” , s politikája miatt más­ként tekintenek Szlovákiára, mint a többi közép-európai ál­lamra. A NATO vezetői attól tartanak, hogy (a Magyaror­szággal vitában álló) Szlovákia felvételével „új görög-török” problémát vennének a nyakuk­ba — írta az amerikai lap, a ma­gyar kisebbség politikai kép­viselőire hivatkozva. Kitért ezután a szlovák bel­politikai viták újabb fellobba- nására, amelyet az Egyesült Ál­lamokban járt szlovák államfő, MichaI Kovác észrevételei vál­tottak ki. (O is arról számolt be, hogy amerikai tisztségviselők értékelése szerint Szlovákia el­marad a demokratikus fejlő­désben a többi közép-európai ország mögött.) A lap szerint, akár panasz­kodtak Washingtonban Po­zsony politikájára, akár nem, „jól ismert tény”, hogy Szlová­kia olyan úton indult el, amely nem ad okot derűlátásra. A cikkíró úgy vélte: nyomást kell gyakorolni Pozsonyra, sőt az európai politikusoknak arra is fel kell készülniük, hogy eset­leg Szlovákia nélkül vonják be Közép-Európát az európai in­tegrációba. Szerinte a szlová­kok többsége hajlik arra, hogy országuk külön úton járjon, pedig földrajzi helyzete alapján Szlovákiának jó esélyei lenné­nek az európai integrációban való részvételre. Kihagyása rá­adásul sokak szerint megnehe­zítheti a csehek, a lengyelek és a magyarok befogadását is — írta a szerző. Ukrán szélsőjobb Az ukrán főügyészség bíró­sági eljárást kezdeményezett abból a célból, hogy a szélső- jobboldali Ukrán Nemzetgyű­lés (UNA) nevű szervezet párt­ként való bejegyzését nyilvánít­sák semmisnek, és működését tiltsák be. A főügyészség azzal indokolta a csütörtökön meg­kezdődött tárgyalás szükséges­ségét, hogy az UNA alkot­mánysértő tevékenységet foly­tat. Az Interfax Ukraina hírügy­nökség jelentése szerint a főügyészség azzal vádolja az ultranacionalista mozgalmat, hogy az Ukrán Nemzeti Önvé­delem (UNSZO) keretében fegyveres alakulatokat állított fel. Az UNSZO tagjai részt vet­tek a Volodimir pátriárka teme­tésén lezajlott rendőrség elleni provokációban július 18-án, harcoltak a Dnyeszter menti Köztársaságtól kezdve Abhá- zián át Csecsenföldig — állítja a főügyészség. Az Ukrán Szocialista Párt Ívovi bizottságaKwcswű elnök­höz és a parlamenthez eljutta­tott levelében szintén az UNA betiltását kérte. A párt szerint az Ukrán Nemzetgyűlés bűnö­zőkből áll, akiknek a tevékeny­ségét a városi hatóságok fede­zik. Az UNA szinte rettegésben tartja a várost, ijesztgeti a lakos­ságot, a Nyugat-Ukrajnában fekvő település tényleges urá­vá vált. Az ország keleti részén levő Harkovban viszont több naci­onalista szervezet tiltakozott az UNA betiltására irányuló szán­dék ellen. Az UNA-UNSZO egyik helyi vezetője pedig ki­jelentette: az ő egysége nem en­gedelmeskedik a főügyészség utasításainak, mert az UNA mögött sok ezer és millió em­ber áll. Az UNA-t az igazságügy-mi­nisztérium tavaly decemberben jegyezte be párttá. A főügyész­ség a múlt hónapban már kez­deményezte az UNA feloszla­tását, ám az igazságügyi ható­ságok akkor indokok hiányá­ban elutasították a kérelmet. /í / •• i A / Nincs riadókészültség A Határőrség szóvivője kacsának minősítette a Die Woche című német hetilap ér­tesülését, amely szerint riadó­készültségbe helyezték a ma­gyar határőröket a röszkei (a német lap a határ túloldalán lévő Horgost említette) átkelőn. Az újság tudni vélte azt is, hogy a Vajdaságból érkezett magyar nemzetiségű lakosok menedék jogot kértek hazánkban, és a küszöbön áll honfitársaik töme­ges menekülése Jugoszláviá­ból. Kőműves József az MTI ez­zel kapcsolatos kérdésére csü­törtökön elmondta: a határőrök a teljes magyar-szerb határsza­kaszon alapszolgálatot látnak el, csak a magyar-horvát sza­kaszon tart még a megerősített szolgálat. Budapest arról sem tud, hogy nagy számú mene­kült tartana a határ felé; eddig egyébként még nem volt a me­nekültek között magyar nemze­tiségű? A szóvivő helyettese utalt arra is, hogy a magyar- horvát szakaszon normalizáló­dik a határforgalom, Dráva- szabolcsnál a be- és kiutazások száma már elérte a háború előtti adatokat. Atomkísériet Kína föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre csütörtökön — közölte Csen Csien, a kínai külügyminisz­térium szóvivője. Nem bo­csátkozott részletekbe; nem szólt sem a robbanás erejéről, sem pedig a teszt helyéről, A Reuter hírügynökség által idézett ausztrál szeizmológu- sok szerint a kelet-ázsiai or­szág nyugati részén végezték az atomkísérletet. — A rob­banás a Richter-skála szerint 5,6-es erősségű földmozgást idézett elő, ami 20 és 80 kilotonna közti feszítőerőre enged következtetni - állapí­tották meg az ausztrál szeiz- mológusok. Kína összes is­mert nukleáris tesztjeinek so­rában e mostani a negyven- harmadik volt. az idén pedig a második. A kínai atomrob­bantások szokásos helyszíne az ország északnyugati ré­szén, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fekvő Lop Nór-i kísérleti telep. A hét elején a Greenpeace környezetvédő szervezet ak­tivistái tiltakozó akciót ren­deztek Pekingben a kínai atomrobbantások ellen. A tüntetőket a kínai hatóságok őrizetbe vették, majd kitolon­colták. A magyarokat is fenyegeti Délszláv válság Immár a vajdasági magyar kisebbséget is fenyegeti az elűzés veszélye — írja leg­újabb számában a Die Woche című német hetilap. A hor- gosi határátkelőhelyen ri­adókészültségbe helyezték a magyar határőrséget, ma­gyar nemzetiségű vajdasági lakosok kérnek menedékjo­got, és arról beszélnek, hogy küszöbön áll honfitársaik töme­ges menekülése Jugoszláviá­ból. Már 1991-ben, a horvát— szerb háború idején a jugosz­láv katonai hatóságok kény­szersorozást rendeltek el, s a rendőrség segítőiként műkö­dő szerb szabadcsapatok ma­gyar polgári lakosok ezreit űzték át a határon. A belgrádi kormány azt állította, nem áll szándékában a magyarokat „túszként kezelni”, a túlka­pásokért a helyi hatóságok felelősek. Magyarország ismét készíti a szükségszállásokat, mert a két nagy befogadótábor zsú­folásig megtelt. Az érkezők a szerb rendőrség és a sza­badcsapatok zaklatásairól szá­Magyar Korando Korando terepjárók hazai összeszereléséről írt alá szán­déknyilatkozatot a balatonfü­redi Nemzeti Sport — Auto- press Kft. és a dél-koreai SsangYong Motor Company. A tervek szerint legkésőbb november elejéig létrejövő szerződés értelmében Nyu- gat-Mag.yarországon létesül az üzem, melybe több millió dollár értékben szerelik majd be a dél-koreai cégtől szárma­zó gyártósorokat. A berende­zések évi 10 ezer darab gép­kocsi gyártására képesek. Az üzemben a SsangYong Motor Company nem kíván részese­déshez jutni. Minderről Boán Barnabás, az Autopress Kft. ügyvezető igazgatója számolt be csütörtökön, sajtótájékoz­tató keretében. Az Autopress Kft.-n kívül az üzem másik magyar tulajdonosa, az MTI értesülései szerint a Rába Rt. lesz. Az igazgató szerint jövő év első félévében már meg­kezdődhet a gyártás. A 20 millió forintos alaptő­kével rendelkező kft., mely­nek tulajdonosai között két jelentős pénzügyi befektető is megtalálható, eddig a dél-ko­reai gyár magyarországi ve­zérképviseletét látta el. Az ál­taluk forgalmazott terepjárók választékában megtalálható a négyüléses Korando és a Mer­cedes-motoros SsangYong Musso is. Mint Baán Barnabás el­mondta, a dél-koreai gyárban idén augusztusban befejezik a 4. 6 és 9 üléses Korandók gyártását, s a jövőben — re­ményeik szerint elsőként — ezeket a típusokat fogják Ma­gyarországon összeszerelni. A beszállítók között lesznek hazai és külföldi cégek is. Egy már biztos, a motor és a váltó külföldről érkezik majd. A létesülő üzem elsősorban nem a hazai, hanem a környező külföldi piacokra kíván ter­melni. Távlati céljuk: a készü­lő terepjárók 90-95 százalé­kát exportálni szeretnék. A gyártáskihelyezésre Ma­gyarországon kívül pályázott még Kína, Malajsia és a Fü- löp-szigetek is: a négy pályá­zó közül kettő — köztük ha­zánk is — a Korando-sorozat gyártására. Ahogy azt az igaz­gató kifejtette: ennek oka, hogy ezek a típusok kevesebb fejlesztést igényelnek. Apróbb változtatásokat azonban így is eszközölnek majd. A magyar- országi gyártású terepjárók vásárlói között számítanak az itthoni központi intézmények­re is. A cég igazgatója ehhez hozzátette: a hazai terepjáró­piacon a cég tavaly már 20 százalékos részesedést ért el. Nem isznak az Izraeliek Az izraeliek 61 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alko­holt. Ez derül ki az közegészségügyi minisztérium által vég­zett kutatásból, amelynek a napokban nyilvánosságra ho­zott eredményeit az AFP ismertette. A felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés rámutat, hogy az izraeli lakosság mindössze két százaléka nyúl rendszere­sen a pohár után, öt százaléka pedig csupán hetente. A ta­nulmány hangsúlyozza: az 5,3 milliós izraeli összlakosság­ból csupán 50 ezer személy alkoholista. mólnak be. A jugoszláv ha­tóságok a Krajinából és Bi- hacból érkező szerb menekül­teket átmenetileg a helyi lako­sok házaiba irányítják, arra kö­telezve őket, hogy gondos­kodjanak a jövevényekről. Aki ezt megtagadja, kiteszi magát annak a vádnak, hogy „az el­lenséggel cimborái” — írja a lap. Ezen a címen eddig már 800 horvátot űztek ki a Vajda­ságból. A magyarokat hasonló sors fenyegeti. A magyarok kény­szersorozása már három hó­napja megkezdődött. Buda­pest minden igyekezete hi­ábavalónak bizonyult, hogy az ügyről tárgyalások kez­dődjenek Belgráddal. A jugoszláv kormány még arra a magyar javaslatra sem reagált, hogy tartsanak Bu­dapesten nemzetközi érte­kezletet a válság megoldásá­ra. A jugoszláv vezetést kü­lönösen zavarja az AWACS­felderítő gépek jelenléte a magyar légtérben. Cserébe azért, hogy megnyitotta lég­terét a NATO felderítőgépei előtt, Budapest nem kapott biztonsági garanciákat az észak-atlanti szövetségtől. Willy Claes NATO-főtitkár három hete nyomatékosan elutasította azt a magyar ké­rést, hogy kapjon ilyen bizto­sítékokat Magyarország ,,a helyileg korlátozott inciden­sek” — mint például a határ­sértések — esetére. A budapesti kormányté­nyezők igyekeznek leplez­ni keserűségüket — írja a Die Woche —, de ismételten utal­nak arra, hogy Magyaror­szág nem semleges megfi­gyelője a délszláv válság­nak, sokkal inkább frontál­lam, amely a feszültségek kiéleződése esetén a konflik­tus szenvedő alanyává vál­hat. (MTI) Belgrádi értesülések Krajisnik tárgyalásai A boszniai szerbek hajlandók elfogadni a nemzetközi közös­ség által javasolt új felosztá­si tervet, amelynek értelében — paléi állítások szerint — a szerbeknek Bosznia területé­nek 53-56 százaléka jutna — állítja a VIP belgrádi hírszolgá­lat. A boszniai szerb vezetéshez közel álló forrásokra hivatko­zójelentés szerint apaiéi veze­tés abba is beleegyezne, hogy a kelet-boszniai Gorazdéért cserébe átadja a Szarajevó kör­nyéki területek egy részét, ame­lyen a muzulmánok olyan utat építhetnének, amely biztosíta­ná az összeköttetést a boszniai ■ főváros és a tőle északnyugat­ra lévő Visoko között. A szerb álláspontot — a VIP értesülé­sei szerint — Momcilo Krajis­nik, a boszniai szerb parlament elnöke ismertette a nemzetkö­zi Jugoszlávia-értekezlet társ­elnökeivel folytatott keddi, genfi tárgyalásain. A Krajisnik „titkos” tárgya­lásairól szóló híreket Radovan Karadzic boszniai szerb elnök is megerősítette, azonban nem volt hajlandó részleteket elárul­ni a megbeszélések tartalmáról. Paléi értesülések szerint a Géniből hazatért Krajisnik nem a szerbek által kapott területek nagyságát emelte ki, hanem azt, hogy az új felosztási terv sok­kal inkább egybefüggő terüle­tet adna a szerbeknek, mint a korábbi rendezési javaslatok. A boszniai szerbek szerint az is elképzelhető, hogy Pale Dub­rovniktől délre tengeri kijára­tot is kap. Szép magyar lányok A Miss Hungary '95 szép­ségverseny döntőjét szomba­ton tartják a budapesti Erkel Színházban. A versengés győztese Magyarország leg­szebbjeként részt vehet no­vember 10-én a dél-afrikai Sun Cityben rendezendő vi­lágszépségversenyen. A rendezvény csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Brichta János producer el­mondta: több mint ötszáz je­lentkezőből választották ki az elő- és középdöntők során a döntőbe jutott harminc ha- jadont. A kiválasztásnál a külsőn kívül a lányok intelli­genciája is nyomott a latban. Ők a gálán két menetben vo­nulnak fel a zsűri és a közön­ség előtt. A 13-17 tagú bírá­lóbizottság közéleti szemé­lyiségekből és üzletembe­rekből áll majd. A gála mű­sorában fellép a Padödö, Gergely Róbert és Markos György. A műsort Vágó Ist­ván vezeti. A legszebb hölgy egy évig viselheti majd a koronát. A döntőt novembertől Miss Hun- gary-fogadások követik ország­szerte. Az úgynevezett Miss Hungary-party rendezvénye­ken a döntő legszebb lányai mutatkoznak be a fogadás hely­színéül szolgáló város üzleti elitjének — hangzott el a sajtó- tájékoztatón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom