Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. augusztus 9., szerda 3 Gazdajegyzők (7. számú körzet) Nagy Béla Nagy Béla gazdajegyző körzetébe kilenc település tartozik, némi humorral szólva: mint a Naphoz a kilenc bolygó. A különbség, hogy itt többnyire a gazdajegyző „kering a bolygói” körül. A települések — Berkesz, Deme- cser, Dombrád, Gégény, Nyírtass, Tiszakanyár, Pátro- ha, Rétközberencs és Uj- dombrád — nem ismeretlenek az idén 45 éves mező- gazdasági szakembernek. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépész üzemmérnöki szakán szerzett diplomát 1971 -ben, ezt követően a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetnél helyezkedett el üzemvezetőként. 1973-tól a tsz önálló gépüzemelési ágazatvezetője lett, a továbbiakat ő maga mondja el. — A termelőszövetkezetnél lehetőség nyílott, hogy időközben — 1980—84. — elvégezzem a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karát. A pályámban 1986-ban történt a váltás: a Nyírtassi Állami Gazdasághoz kerültem, ahol a műszaki ellátás volt a feladatom. Az 1991-es esztendő „pályamódosítása” már sokkal keserűbb volt számomra: előbb munkanélküli lettem, majd kényszerből az egyik biztosítótársasághoz szegődtem. Ott dolgoztam az ez évi gazdajegyzői pályázat elnyeréséig. Ebben a közegben érzem igazán jól magam, hiszen életpályámul is eleve ezt választottam, ezt tanultam. Éppen ezért mint gazdajegyző igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni a körzetben a mezőgazdasággal foglalkozókért. Többnyire még a hagyományos termelési struktúra a jellemző: az alma valamennyi településen domináns, általános a kalászosok, főleg a búza, a kukorica, s ugyancsak jelentős a napraforgó termesztése. Egyes területeken kiemelten foglalkoznak burgonyával és némely zöldségfélével, elsősorban ez utóbbiak konzervipari alapanyagként szolgálnak. Véleményem szerint „nagyon új növényeket nem kell ide kitalálni”, a táji adottságnak megfelelő, hagyományosan termelt kultúrákat kellene magasabb technológiai szinten művelni, az intenzív termesztést előnyben részesíteni. Az agrártámogatási rendszert a jelenlegi formájában nem tartom megfelelőnek, például nem tesz különbséget a termőhelyi adottságok szerint, a homoktalajon éppen akkora a támogatás mértéke, mint egy jobb minőségű földön. A kilenc település alkotta körzetben mindössze két termelőszövetkezet működik. Mindez sok mindenről árulkodik, nagyon rossz megélhetési viszonyok között élnek családok, az egykori tsz-ta- gok. Ilyen információszegény környezetben lényegesen nagyobb szerep jut a gazdajegyző informáltságának, igyekszem is a gazdákkal keresni a kapcsolatot. Az információs rendszer kiépítésénél figyelembe kell venni a térségben összevissza hányódó agrárértelmiséget, amely komoly szellemi erőt képvisel. Nem szabad veszni hagyni sem a szakértelmet, sem az embert! Célom, hogy minél hamarabb megalakuljanak a körzet mezőgazdasági bizottságai, működjön az információs rendszer, azaz konkrét segítséget tudjunk nyújtani minden hozzánk fordulónak. Eddig többnyire az állattenyésztési támogatás ügyében kerestek meg, de nem kevesen érdeklődtek gabonaügyben (rozs). Sajnos, tárolókapacitás hiányában a termelők a kombájnok alól voltak kénytelenek eladni a learatott terményt. Az idén sokáig szóbeszéd lesz még az uborka körüli hercehurca, az uborkaláznak számtalan okát lehetne felsorolni, a tanulság viszont, úgy érzem, a szerződéses fegyelem megszilárdítása lehet mind a felvásárlói, mind a termelői oldalról nézve. A termelőknek azon kell igyekezniük, hogy valamilyen magasabb feldolgozási szintű terméket produkáljanak, hogy ne csak a beleölt pénzt láthassák —jó esetben is — viszont. Tudomásul kell venni, hogy a termelői kiszolgáltatottságnak mindig lesznek vámszedői, hogy a tőkének nincs lelke! A fogadóórák heti ütemezése: hétfőn 8-tól 11 óráig Rétközberencs, 13-tól 16-ig Pátroha; kedden 8-tól 12-ig Demecser, 14-től 16-ig Gégény; szerdán megyei értekezletek; csütörtökön 8-tól 12-ig Dombrád, 13-tól 14.30- ig Újdombrád, 15-től 16-ig Tiszakanyár; pénteken 8-tól 10.30-ig Berkesz, 11-től lóig Nyírtass (valamennyi település polgármesteri hivatalában). Nagy Béla családjával Nyírtasson él, a felesége tősgyökeres nyírtassi, s a helyi óvodában dolgozik. Két gyermekük van, Marianna a nyíregyházi tanárképző főiskola angol—magyar szakos hallgatója, Béla fiuk most lesz végzős diák a kisvárdai Bessenyeiben, elképzelései szerint testnevelés—földrajz szakos tanár szeretne lenni Lefler György _________Gyenge a felkészültség__________ Ke leti veszélyforrások Nagy, de darabokra hullott szomszédunk politikai-, ideológiai beállítottságának köszönhetően az egykori Szovjetunió lakosságát, gyárait, különböző szervezeteit és természetesen a hadsereget is elsősorban egy nyugatról jövő támadás feltartóztatására, az ellenség kiűzésére készítették fel. Az ország széthullása, a megváltozott politikai, gazdasági viszonyok jelentősen befolyásolják a korábbi mentalitást és a mechanizmusokat. így van ez a polgári védelem esetében is. Keleti szomszédaink pv-sei — és nem csak ők — a tömegpusztító (atom, vegyi, biológiai) fegyverek következményeinek felszámolását gyakorolták elméletben és gyakorlatban. A helyzet azóta nagyot változott. Kárpátalján ezelőtt két éve szervezte az ungvári megyei polgári védelmi törzs az első olyan gyakorlatát, amelyen békekatasztrófák következményeinek felszámolását mutatták be a terület állami és gazdasági vezetőinek. Ezen szemlélőként részt vettek megyénk polgári védelmi vezetői, akik a szervezetük katasztró- fa-felderítő gépkocsijának felszerelését, lehetőségeit is bemutatták. A nyáron az ungvári pv-sek ismételten nagyszabású gyakorlatot szerveztek — a helyzetbeállítás egy földrengés volt —, amelyen már megyénk polgári védelmi alegységei közreműködőként is részt vettek. A napokban megyénkben járt SZ. 1. Kvrpacsenko alezredes, Kárpátalja polgári védelmi törzsfőnöke. Értehető, ha feltettük a megyénk lakóit is érintő kérdést: — Melyek Kárpátalja azon veszélyforrásai, amik Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyét is érinthetik? — A geofizikusok szerint a megye földrengés szempontjából veszélyeztetett — főképpen a nagyszőlősi és a beregszászi járás —, annak ellenére, hogy szerencsére a földmozgás még nem okozott károkat, nekünk pedig munkát. Az ilyen jellegű természeti csapások nem ismerik a határokat, ezért is kértük a szabolcsi polgári védelmi alegységek közreműködését. Nem volt véletlen, hogy a gyakorlat egyik kárterületét a munkácsi ukrán—szlovák határátkelő- helyen rendeztük be, hiszen rendkívüli körülmények között is indokolt a lakosság, illetőleg a mentőerők határokon történő mozgása. Területünkön esőzéskor, hóolvadáskor a hegyi folyók, patakok hirtelen megduzzadnak, gátak hiányában kilép a víz a mederből. A lakosságot itt helyben egyetlen formában tudjuk megvédeni, a veszélyhelyzetbe kerülteket gyorsan biztonságos helyre szállítjuk. Természetesen mi és a vízügyi igazgatóságunk is rádión keresztül azonnal és folyamatosan tájékoztatnánk a szabolcsi társszerveket a kialakult helyzetről. Veszélyt jelenthet —* a határ túloldalán is hasonló a helyzet — a veszélyes vegyi anyagok szállítása. Csővezetékek hibásodhatnak meg, szennyeződhet a talaj és az élővíz. Magyarországon először a szabolcsi polgári védelmi ügyelet tudta meg — a már említett rádiórendszernek köszönhetően —, hogy az 1993-as év utolsó napján a Latorca patakon áthaladó kőolajvezeték megsérült. Az ottani pv-sek riasztották a szlovák kollégákat. Köz- és vasúton rengeteg feldolgozásra váró — vagy már kész — vegyi anyag utazik, amely már mindkét megye szakembereinek okozott kisebb gondot, de közös elhárításra még nem volt szükség. — Önök tudják, mikor, hol milyen mérgező anyag utazik? — Éppúgy, mint önöknél, az ilyen jellegű fuvarokat a polgári védelemnek nem jelentik be előre, mi is csak a menetokmányokból tudhatjuk meg, hogy mivel állunk szemben. Hasonlóan a magyar rendszerhez, szervezetünk előre tudja a Paksra szállítandó radioaktív fűtőanyagok áthaladási, éppúgy mint a kiégett elemek Oroszországba való visszaszállításának időpontjait. Természetesen ilyen esetekben a biztonsági rendszabályokat mi is növeljük. — Milyen gyorsan tudják megkezdeni a katasztrófák következményeinek a felszámolását? — Igen gyors reagálású egységeket tartunk fenn. Rendkívüli helyzetben alárendeltségünkben végzik mentőtevékenységüket a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság, akik két percen belül a helyszínre indulhatnak. Összekötettésben állunk a hadsereggel, amellyel együttműködve végezzük a károk felszámolását. Csaptól 260 kilométerre található a legközelebbi polgári védelmi katonai alakulat. Az Ung folyó tavalyi kőolajszennyeződése után öt órával már a helyszínen dolgoztak a katonák.-— Milyen polgári védelmi szervezetek segítik parancsnokságuk munkáját? — Minden üzemben — a lehetőségekhez mérten — állítottunk fel polgári védelmi alegységeket, és a városokban a lakosság köréből is szerveződtek „csapatok”. A községekben a polgármester szervez csoportokat települése lakóiból. A dolgozókból és a lakosságból verbuválódott alegységeink felkészítésére jóval kevesebb idő jut, mint évekkel korábban, ezért elméleti és gyakorlati tudásuk — mondjuk meg őszintén — gyenge. Egyéni védőeszközzel való ellátásunk lesújtó, amink van, az régi. A két évvel ezelőtt tartott gyakorlatunkon a szabolcsi polgári védelmi parancsnokság bemutatta a katasztrófa-fel- derítő gépkocsiját. Sikerült elérni, hogy számunkra is beszereztek, berendeztek egy járművet vegyi és sugárzásmérő műszerekkel. Azt tudja, mint a szomszéd megye autója, csak még számítógép nincsen benne. Kovácsvölgyi Zoltán Könyvek között Egyre drágábbak a könyvek. Azt hihetnénk, hogy az árak emelkedésével arányosan nő a könyvtárakba beiratkozok száma. Sajnos nem így van — tudtuk meg Vékony Zoltánnétól, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár fiókkönyvtárosától. — Hogyan alakult az elmúlt időben a beiratkozok száma? — Bár kis mértékben emelkedett a létszám, a rendszeres olvasók aránya nem nagyon változott. Főleg az iskoláskorúakjárnak hozzánk, mert itt biztosan megtalálják a kötelező irodalmat, és segédanyagokra lelnek a különböző házi feladatok megoldásához. A felnőttek közül inkább a kismamák és a nyugdíjasok jönnek el. — Nem bánták meg, hogy ilyen messzire jöttek a centrumtól? — Nem, nagyon jól érzem itt magam, ráadásul a munkahelyem is helyben van. Nem vágyom el innen. — Nyírszőlős kertvárosi jellegéből adódóan mennyivel nehezebb itt az élet? — Egyik nagy gond, hogy a kereskedelmi ellátottság falusias. Bár van egy gazdabolt, de az még nem az igazi. A kis élelmiszerüzletek nyitva tartása sem igazodik a munkába járó emberekhez, a gyógyszer- tár pedig nem alkalmazkodik a háziorvos rendelési idejéhez. Pénteken csak délig tartanak nyitva, holott az orvos délután rendel, így a legegyszerűbb fájdalomcsillapítóért is mehetünk az ügyeletre. — A tömegközlekedés? — Napközben csak óránként jár a 10-es busz, hétvégeken pedig még rosszabb a helyzet. Vasárnap délelőtt 11 óra 15 perc után legközelebb már csak három óra múlva indul a városba autóbusz. Szombat esténként, amikor a fiatalabbak mehetnek szórakozni, Nyíregyházáról 22.40-kor megszűnik a tömegközlekedés, és jöhetnek taxival vagy gyalog. — Itt, helyben nincs lehetőség a tartalmasabb szórakozásra? — A művelődési ház már több mint tíz éve megszűnt. Próbáltam indítani egy ifjúsági klubot, de nem sikerült. A tizenévesek esténként és hétvégeken igényelték a foglalkozásokat, én meg a családom miatt csak munkaidőben értem volna rá. Van itt egy diszkó, de az nem mindenki igényét elégíti ki. F. T.
