Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
MA Nyíregyházi Közelkép (7—8—9—10. o.) ❖ Erőfitogtatás, semmi más (5. oldal) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP H- évfolyam, lísTszám 1995 augusztus 9., szerda Erősítés a határon MHB-hitel Sorállományú határőrökkel erősítették meg a Herceg- szántó és Kelebia térségében állomásozó határvadász századokat. Az intézkedésre azért került sor, mert a magyar—szerb határszakaszon jelentősen megnőtt a csempésztevékenység — tudta meg kedden az MTI Kőműves Józseftől, a határőrség helyettes szóvivőjétől. A határ védelmét mozgásgátló akadályokkal is megerősítették. Az elmúlt másfél hónap alatt ugyanis több alkalommal fordult elő, hogy a határőrjárőr jelzése ellenére próbáltak autóval átjutni a zöldhatáron — tette hozzá a helyettes szóvivő. Tüntetés a francia követségnél Reggel nyolctól este nyolc óráig tartott „ügyeletet” a francia nagykövetség épülete előtt az a kilenc civil szervezet, amelyik szombaton már tüntetett a külképviseletnél. Akkor petíciót adtak át, amelyben a tervezett francia kísérleti atomrobbantások lemondására szólították fel Jacques Chirac elnököt. A keddi demonstráció keretében — csatlakozva a nemzetközi mozgalomhoz — aláírásokat is gyűjtöttek az atomfegyverek teljes betiltásáért, amelyet a Hágai Nemzetközi Bíróságnak juttatnak el. Felnőttoktatási tanévnyitó Országos felnőttoktatási tanévnyitóval egybekötött továbbképzést szervez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közreműködésével a Békés Megyei Pedagógiai Intézet. A szeptember 2-án és 3-án Gyulán a Hőforrás Üdülőben sorra kerülő rendezvényre az egész országból — az állami és magániskolákból egyaránt — várják az érdeklődő szakembereket. A kétnapos eszmecserén egyebek közt az új felnőttoktatási elképzelésekről, az iskola- rendszerű felnőttoktatás jogi szabályozásáról, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda szerepéről, a szakképzési törvény időszerű vonatkozásairól és az országos képzési jegyzékről hangzanak el előadások. * a MA V-nak A Pénzügyminisztérium kezességvállalása mellett a Magyar Hitel Bank 2 milliárd forint összegű devizahitelt nyújt a MÁV-nak. Erről az MHB tájékoztatta kedden az MTI-t. A hitel része annak a 17 milliárd forintos keretnek, amit a Magyar Államvasutak üzemeltetési költségeinek fedezésére vehet fel magyar bankoktól. A kormány július eleji határozata értelmében a MÁV 22 milliárd forint hitelt vehet fel likviditási gondjainak áthidalására. Ebből ez év júliusa és novembere között 17 milliárd forintot használhat fel. Kitoloncolták a Srí Lanka-iakat A július közepén Győr közelében tragédiával végződön Srí Lanka-i embercsem- pész-ügy valamennyi túlélőjét kitoloncolták. A több napig tartó utazásnak tizennyolcán váltak áldozatává: a teherautó zárt pótkocsijában megfulladtak. Tizenkilencen élték túl a megpróbáltatásokat a fémkatlanban, ők kérelmezték a menekült státus elnyerését. Ügyük elbírálása során az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztosság képviselői is több ízben tárgyaltak a Srí Lanka-iakkal. Kérelmüket végül is az illetékes hatóságok elutasították, s már vissza is szállították őket hazájukba. Lövöldözés a barackosban A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság nagy erőkkel nyomoz abban a Budaörsön lezajlott különös bűnügyben, amelynek két sérültje is van. Az eddigi vizsgálatból annyi derült ki, hogy Holczer István budaörsi lakos barackosába eddig nem tisztázott szándékkal augusztus 7-én este autóval öt személy hatolt be. Közöttük és Holczer között tettlegességig fajuló szóváltás kezdődött. Holczer a magánál engedéllyel tartott sportpisztolyával rálőtt Váradi Józseféi Varga Imre budapesti lakosokra, akik életveszélyes sérülést szenvedtek és mindketten kórházba kerültek. Munkáspárti vélemény Népszavazást a NÁTO-tagságról! A Munkáspárt népszavazást kíván elérni abban a kérdésben, hogy hazánk tagja legyen-e a NATO-nak — tájékoztatta lapunkat Mikulás Tamás, a párt nyíregyházi alelnö- ke. — Ennek érdekében aláírásgyűjtési kapmányt indí- turík, melynek kezdete augusztus 20., a magyar független államiság ünnepe. — Miért indítják útjára az aláírásgyűjtési akciót? — A Munkáspártnak az a véleménye, hogy olyan fontos kérdésben, mint hazánk NATO-tagsága, valódi népszavazásnak kell döntenie. Véleményünk szerint a tagság feltételei és következményei ismertek. Minden külön tárgyalás nélkül az ország lakói elé lehet tárni az előnyöket —már ha vannak — és a tagságbeli hátrányokat. A tárgyalások beindítása már eddig is tett engedményeket az Észak AOanti Szövetség számára. Gondolok az AWACS-gépek és az ENSZ- csapatok átengedésére, részvételünkre a Békepartnerség programjában. Ezek a tények kész helyzet elé állítják a lakosságot, a népakarat kinyilvánítása már csak formális lenne. Az MSZP és az SZDSZ megállapodásában az is szerepel, hogy csatlakozásunkról legyen népszavazásáé csak a feltételeket meghatározó tárgyalásokat követően. Ezzel a kormány az eddigi gazdasági mellett egy súlyos poltikai terhet is a lakosságra hárítana, miközben nem engednek valóságos beleszólást a döntésbe. A népszavazást már most ki kell írni, és annak eredményét az új Alkotmányban rögzíteni. — Kikre számít a Munkáspárt? — Minden civil szervezetet, állampolgárt hívunk, akinek drága hazánk nemzeti függetlensége. Számítunk azokra, akik nem akarják, hogy Magyarország - elhagyván a Varsói Szerződés kötelékét -új gazdasági, katonai, politikai kötelezettségeket, terheket vállaljon. Várjuk azon honfitársainkat, akik a NATO-tagságról érdemben óhajtanak dönteni, és nem a nagypolitika döntéseit akarják szentesíteni. A népszavazás több mint belpolitikai ügy. Történelmi esélyünk nyílhat, hogy ne a nagyhatalmak döntsék el az ország sorsát. — Meddig és hol várják az aláírást leadókat? — Augusztus 20-tól két hónapon át várjuk a velünk egyetértők aláírásait, amelyet a Munkáspárt elnökségének az irodájában (Nyíregyháza, Ferenc körút 3.) lehet leadni, de tervezzük, hogy a sétálóutcában, a Nyírfa Áruház mellett is fogadjuk a népszavazás támogatóit. Mélyponton az agrártermelés A mezőgazdasági termelés az elmúlt négy évben 30 százalékkal esett vissza, az ágazat mai termelékenységi szintje alacsonyabb, mint az 1970-es évek közepén tapasztalható volt, például gabonából az elmúlt években 3-5 millió tonnával kevesebbet produkált a szektor. Az állati termékek esetében közel 1 millió tonnával — 38 százalékkal — kevesebb vágóállat fejlődött, mint öt éve, ezzel párhuzamosan a tejtermelés 913 millió literrel esett vissza. Megrendültek az állattartás biológiai alapjai is, az anyaállatok száma több mint 40 százalékkal csökkent az elmúlt kormányzati időszak alatt. A visz- szaesés drámaiságát jelzi, hogy a II. világháborús évek alatt például a tehénállomány 42 százalékát vágták ki, az elmúlt időszak alatt pedig 38 százalékát — a különbség csupán 8 százalék! A gazdálkodás hanyatlása egyik mezőgazdasági szektort sem kímélte, ezt jól jelzi az a tény, hogy időközben 300 ezer agrárkistermelő hagyott fel a termeléssel. A visszaesés okát a Magyar Agrárkamara döntően az árjövedelem hiányára vezette visz- sza. 1991-ben 33 százalékkal nyílott az agrárolló, ami a további két év során kis mértékben fokozódott. Ekkor az árjö- vedelem-hiány már meghaladta a 200 milliárd forintot. A gazdálkodók minden ésszerűséget meghaladva takarékoskodtak az alapanyagokkal, így például a műtrágya-felhasználás 1991-ben 29 százalékkal esett vissza. Súlyos visszaélés történt az állami intervenciós és export- lehetőségekkel, s a termelői árakat ezek által tudatosan leszorították. A legyengült termelési alapok és a visszaesett termelés miatt — a vadkapitalizmus szabályai szerint — a múlt évben már 6,4 százalékkal záródott az agrárolló. Az olló további jelentős záródására van szükség ahhoz, hogy a nem túl magas, 1989-es árjövedelem-szint be tudjon állni. A leépülési folyamatokat a termelési szektor átalakulása kísérte. 1991-ben a művelt földterület 73,6 százalékát szövetkezetek és állami vállalatok gondozták, három év múlva már csak a 36.6 százalékát. Az egyéni gazdák birtokaránya 19,5-ről 43,2 százalékra nőtt. A múlt évi kukoricatermelésből 55 százalékban az egyéni termelők részesültek, de a cukorrépa, a lucerna, a búza és a napraforgó termesztésében a szövetkezeti részarány dominál. Az egyéni gazdákat sújtotta leginkább az állatállomány biológiai alapjának hanyatlása. Az anyakoca-mennyiségből való részesedésük a korábbiakhoz képest negyedével visszaesett, az általuk tartott kocák száma 340 ezerről 150 ezerre zuhant vissza. A tyúkféléknél stagnálás tapasztalható, a tehéntartás esetében 5 százalékkal, viszont a juhtenyésztés esetében 45 százalékkal nőtt az egyéni gazdák részesedése. A mezőgazdaság export teljesítése a korábbi 2,8 milliárd dollárról alig több mint 2 mil- liárdra esett vissza, közben az import 400 millió dolláros nagyságrendben emelkedett. Az agrártermelés negatív szaldója a nemzetgazdaság fizetési mérleg hiányához mintegy 1,1- 1,2 miliárd dollárral járult hozzá, ami az 1994. évi negatívum 42 százaléka volt! Földárverések Megyénkben is folytatódik a termőföldek árverése. A kárrendezési hivatal szeptember 4-én 10 órakor Ján- don, a művelődési házban a helyi mezőgazdasági szak- szövetkezet kéthektáros — negyven aranykorona értékű — szántóját árverezi. Egy nappal később Nyírcsászáriban összesen hat és fél hektár szántó kerül délelőtt 10 órakor — ugyancsak a művelődési házban — kalapács, alá. Szeptember 11 -én Gé- berjénben 1,2 hektár 26 aranykoronájú szántót, 12- én pedig Csaholcon 40 hektár legelőt árvereznek el. A jogszabályok alapján kárpótlási jeggyel — banki letéti igazolással — azok vehetnek részt a licitáláson, akik 1991. június 1-jén és jelenleg is az adott településen (laktak) laknak, valamint a kárpótlás alapjául szolgáló termőföld a település közigazgatási határán belül volt. Az árverésen részt venni kívánó jogosultak személyi igazolványukkal vagy önkormányzati igazolással bizonyíthatják lakóhely szerinti illetékességüket, a megyei kárpótlási hivatal által hozott határozattal igazolhatják, hogy földjük a település közigazgatási határán belül volt. A termőföld fekvését a földhivatal, illetve a megyei kárrendezési hivatal is igazolhatja, amennyiben az a határozatból nem derül ki. A jogosultságot igazolni nem tudót az árverésen történő résztvételből ki kell zárni. A Nyírerdő Rt. is segítséget nyújtott annak a nemzetközi ifjúsági természetvédő tábornak, amely az ömbölyi kisvadászházban működött. Képünkön a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai összegzik tapasztalataikat
