Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

\

6

1995. július 20., csütörtök

Nyírbátor

UJ KELET

NYÍRBÁTOR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ

ÚJRA „SZÓL A KAKUKK” NYÍRBÁTORBAN

Üzleti reklámfogás, nosztalgia, vagy talán az értékmentés miatt ismét a nyírbátori ÁFÉSZ üzemelteti a Kakukk éttermet. Mint ismert, ezelőtt tíz évvel az étterem magas színvonalú gasztronómiai tevékenységéért Fiprega Védnöki táblát kapott és többször elnyerte a Kulturált Szövetkezeti Vendéglátóegység címet. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége védnöki táblája hatalmas szakmai elismerés. Az akkor elért színvonalat az étterem igyekezett évről évre megtartani. Aztán a vendéglátás mélypontra került- A nyírbátoriak is ' bérbe adták a Kakukk éttermet.

— Azóta is megbántuk. Két év alatt két vállalkozó üzemeltette, sajnos nem megfelelő színvonalon — gondol vissza Rácz Mihály, a szövetkezet elnöke, akinek nagy érdemei vannak abban, .hogy a Védnöki táblával 1985- i,íbén a megye légrepfézentánsaffb vendéglátóegysége lett a Kabérbe adjuk a 120 fős éttermünket és az 50 fős különtermünket.

Konyhánk hő választékot kínál: megtalálhatók a tájjellegű

ételek, specialitások, mint például a nyírségi gombócleves, a szabolcsi almás palacsinta, de a távolkeleti ízek kedvelői is megtalálják kedvenc ételeiket. Különlegesség az indiai serpenyős szárnyas. A tengeri halételeken kívül rántott békacombot is kínál a konyhafőnök. Előjegyzés a 42/ 381-050-es telefonon vagy személyesen: Nyírbátor, Szabadság tér 25. szám alatt.

TÉRJEN BE LJJR/f Á VÉDNÖKI TÁBLÁS ÉTTERMÜNKBE!

Tovább nem láttuk a garanciát a színvonal megtartására, ezért a szövetkezet visszavette az egységet. Teljesen lelakott állapotban

volt. Mintegy hatmillió forint ráfordítással teljésen felújítottuk a belső teret, és új berendezést is kapott az étterem. így május 1 -jétől újra a védnöki táblának megfelelő színvonalon üzemeltetjük a közkedvelt Kakukkot. A hosszú távú, magas szintű működésre garancia ; a. fiatal és jól képzett, 15 fős szakgárda.

Vállaljuk', családi és csoportos rendezvények, állófogadások szín- í vonalas-lebonyolítását (üzleti partnereit külön teremben fogadhatja). Családi és egyéb rendezvényekre

Bátorcoop Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet

VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSAINKAT!

A Bátorcoop Szövetkezetét is a kilencvenes évek változásainak a szele hozta létre. Elődje az Újbarázda Termelőszövetkezet volt. A mostani Bátorcoop szövetkezet mintegy 350 milliós vagyonnal rendelkezik, és ezer tagot számlál. Holding típusú vagyonkezelő szövetkezetnek is lehet tekinteni, mert a vagyonát az általa létrehozott kft.-ben működteti — kezdte a szövetkezet bemutatását dr. Petis Mihály, a szövetkezet elnöke.

— Milyen kft.-két működtetnek ?

— Főleg olyanokat, melyek nem csak mezőgazdasággal foglalkoznak, és a bérelt vagyontárgyaikon kívül saját tulajdonú eszközeikkel is végeznek termelést. Ilyen kft. például a Bátor Trade, az Erdészet, az Agronyír, a Szárnyaskombi és a Bátor-Transz Kft.

— Akkor most nézzük részletesen a tevékenységüket...

— A Bátorcoop szövetkezet tagsága ötéves időszakot adott arra. hogy az üzletrésszel rendelkező tulajdonosok a legjobb feltételek mellett tudják értékesíteni eszközeiket. A szövetkezet nagy telepekkel rendelkezik, amit nem lehet privatizálni a kisüzletrész-tu- lajdonosok között. Ezért a tagság úgy döntött, hogy szövetkezet vezetését bízza meg azok értékesítésével, és a hasznot készpénz formájában osztják szét. Ennek alapján hároméves visszavásárlási ütemet dolgoztunk ki. Jelenleg ott tartunk, hogy megnőtt az üzletrészfelajánlók száma. A múlt évben 200. míg napjainkig 400 fő ajánlotta fel üzletrészét megvételre. De akik 1997-ig kivárnak, azok sem járnak rosszabbul.

— Mi van akkor, ha valaki

nem kívánja eladni az üzletrészét?

— Azok a Bátor Trade, az Agronyír vagy a Számyaskombi Kft.-ben névértékben tulajdonrészesek lehetnek. így a vagyonuk tovább működik. A megyében, de még az országban is ritka, sőt, a térségben egyedülálló, hogy az üzletrész biztonsága és reálértéke garantálva van. A részletekről bármikor tájékoztatást adunk az érintetteknek.

A Bátor Trade Kft. mintegy 1500 hektár területen gazdálkodik, és egy 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet üzemeltet. A tejtermelés eléri a hétezer literes átlagot, ami egy hatalmas genetikai fejlesztés eredménye. Emellett ipari tevékenységgel és szolgáltatással is foglalkozik a kft. Fel js ajánljuk a szabad kapacitásunkat, mint például mélyépítés, útépítés, gázépítés és csatornázás. A beruházók ilyen igénnyel keressék Márku György ipari ágazat-vezetőt. A kft. másik fontos szolgáltatása az autójavítás, a szervizelés, a mosás, a diagnosztizálás és a zárt technológiás műszaki vizsgáztatás. De zöldkártyát is kiadunk. Elmondhatjuk, hogy a térségben az egyik legnagyobb autójavító centrum vagyunk. Szervizünkben válogatás nélkül fogadunk mindenféle személy- és teherautót, valamint munkagépeket is. Újdonság, hogy rövidesen indul a nyugati gépjárművek zárt technológiás vizsgáztatása is. Erről a szolgáltatásról Bákonyi József szervizvezető ad bővebb felvilágosítást.

Erdészet: ez az ipari ágazat működtet egy fűrészüzemet, mely a volt gazdálkodási területünkön lévő erdészeti alapanyagot dolgozza fel. Készítenek ládaelemeket, raklapokat, és az építőiparhoz szükséges

anyagokat. Az erdészeti tevékenység is átalakulóban v.an.

A földterületek magántulajdonban vannak, így az ágazat üzemeltetése a tulajdonosok döntése szerint történik. A kapcsolatunk ennek ellenére jó, és ragaszkodnak hozzánk. Ezért azt tervezzük, hogy a meglévő erdőterületek többségét egy kézben tartva vesszük használatba. A megtermelt nyereséget—ami jelentős— visszaosztjuk a tulajdonosok között. A részletekkel kapcsolatosan keressék Borusz Lajos erdészt.

Bátor-Trans Kft.: fő profilja a nemzetközi fuvarozás és spedíciós tevékenység. A fuvarozást 42, húsz tonnán felüli kamionszerelvény végzi. A Bátor-Trans név ma már biztonságot és garanciát jelent a fuvaroztatóknak. A kocsipark a szigorú nemzetközi előírásoknak is megfelel. Járműveink Európa valamennyi országába szállítanak. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a térség legnagyobb és legszervezettebb nemzetközi fuvarozója mi vagyunk. Bárki, bármilyen jellegű termékének a szállítására vállalkozunk. Árban is kedvezők vagyunk, mivel egy társcéggel egyszerre 80 kamiont tudunk dolgoztatni, így a fuvarozás biztonsága még jobban garantált. Természetesen belföldi szállításokat is vállalunk, 3 tonnától 24 tonnáig. Alvállalkozókat is tudunk foglalkoztatni, mert a társaság felé jelentkező fuvarigények gyakran meghaladják a kapacitásunkat. Ezért várjuk az alvállalkozók jelentkezését, munka van bőven. A fuvarozással kapcsolatos információkért forduljanak Nagy György ügyvezetőhöz.

KÉRESSENEK

BENNÜNKET!

Világszerte ismert cipők Nyírbátorból ;• RIíggert*w

Az utóbbi években a nyírbátori cipőgyár is megélt néhány változást. Először a Minőségi Cipőgyárnak volt a vidéki gyáregysége, és Auróra néven vált ismertté. Később megvette a pécsi bőrgyár, és Skorpió név alatt dolgozott, míg végül két évvel ezelőtt az olasz Ruggeri csoport vette meg a gyárat, és Ruggeri Hungária Cipőgyár Kft. néven új céget alapított a régi gyárból.

— Bemutatná az új tulajdonost? — kértük Balázs Péter kereskedelmi igazgatót.

— A Ruggeri csoport családi vállalkozás. Olaszországban két cipő- és egy talpgyárunk van. Külföldön Csehországban és Magyarországon, itt Nyírbátorban van egy-egy cipőgyárunk. A negyvenéves cég női és férfi divatcipőket gyárt. A termelés mennyisége az összes gyárat számít va eléri a napi tízezer párat. A cég által gyártott cipők értékesítését Olaszország centralizálja, és a világon mindenhová eljutnak a termékek. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a Ruggeri-termékek világszerte ismertek.

— Magyarországon miért potit u nyírbátori gyárat vette meg az olasz cég?

— A cégnek nem volt ismeretlen a nyírbátori gyár, hiszen korábban már végeztetett itt különféle bérmunkákat. Mondhatnám, az ismertség döntötte el, hogy ezt vette meg, és nem másikat. A bérmunka változatlanul folyik, és adja a termelés zömét. Olaszországból megérkezik az alapanyag, és az elkészült cipőt visszaszállítjuk oda, az anyavállalatnak.

Ruggeri csoport énékéskéMfilozófiáján?

— Márkás árut termel és ad el. Itt, Magyarországon hat márkanevet jegyeztetett be a cég, ami hatféle portékát takar, bizonyos mértékig minőségi és bizonyos mértékig árszintbeli különbségekkel. Ezek például maga a Ruggeri Barbara" Dossi, Vellutó, Brixton és a Ray Denver. Ha a cipőben benne van a márkanév, akkor annak a cipőnek mindig Ugyanolyannak kéjl lenni. Ott van az „R" betű. és az kötelez. Az egész filozófia alapja a márkanév. Például, ha boka-cipő, akkor az Barbara Dossi. ha női komfort-cipő, az Vellutó. Tehát a márkanévhez már egy áruvilág is csatlakozik. A piacmegosztás pedig úgy szól, hogy Magyarországon és a kelet-európai országokban ez a gyár értékesít, míg nyugat felé az olasz ház végzi az eladást.

— A termékek? *;« ,■,

— Zömében női divatcipők. Az olasz gyárak közül az egyik ,trői, a másik csak férfi lábbeliket készít. Nyírbátorban a női- és féificipő-terme- lés párhuzamosan történik. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a minőséggel nincsenek gondok. •

— Szerkezetileg hogyan épül fel a

gyár’’ n :

— A termelésellenőrök olaszok, és olasz maga a főmérnök is. Viszont a művezetők és a munkások itteniek Amúgy az összlétszám 300 fő. és ebből 280 ember cipőt készít. A napi termelés eléri a kétezer párat.

— Mik a távlati céljaik?

— A gyár a magyarországi természetes piacot minél jobban szeretné kiszolgálni. mivel országunkban még kevésbé ismert ez a márka. Elégedettek lennénk.-ha évi százezer pár cipőt tudnánk értékesíteni. Ennek bevezetémivel eddig két szezont csináltunk || meg. és a harmadik előkészítése most folyik. Az értékesítés mennyi- j| ségében növekszik. Van olyan része j a stratégiánknak, hogy a keleti pia- tokból megszerezzünk egy darabot magunknak. Ez alatt a kelet-európai I országokat értem. Most ezen dolgo- zunk. Örömmel mondhatom: nem eredménytelenül.

— A magyar cipőiparon helül hot ' helyezkedik el ez a gyár?

— A magyar cipő-iparon belül a ( gyárunk jelentős helyet foglal el. Ez- zel az áruvilággal nagyon kevés magyar termelő tud megjelenni a pia- I con.

— Mégis, milyen vevőkörrel ren- I delkeznek Magyarországon?

. — A vevőkör zömében körűibe- ! lül ötven kereskedőt jelent országos vi-szpnylatban. Feladat, hogy az or- I szág keleti területein az eladást meg kell szervezni. Külön ellátási szer- | vezet működik Budapesten. Hogy |j miért ott? Talán az ország nyugati jl felén lévő vevőket könnyebb elérni I Budapestről, mint Nyírbátorból.

— Ha bárkinek megtetszik egy cipő, hogyan tudja megvásárolni?

— A gyár kiskereskedelmi partnerénél, de a gyár épületében is működik egy saját boltunk. Ide a nyitva tartási időben bárki bejöhet, és ugyanazokat a női és férfi modelleket kapja meg, amiket máshol is terítünk. Mindig a szezonnak megfelelőt, a szandáltól a csizmáig. Az j ára kedvező, hiszen termelői áron j adjuk. A divatosságot nézve a gyár jj nem mégy bele a szélsőségekbe, pró- | bál középen maradni. A divattartalma megvan, és marad a szolid pol- j gári ízlésnél.

Nyírerdő Rt. Nyírbátori Erdészet

A MI BIZONYÍTVÁNYUNK AZ ERDŐ

A Nyírbélteki és a Tiborszállási Erdészet és Nyírbátori Fafeldolgozó üzem összevonásával 1981-ben megalakult egv 410 fős közösség. Nyírbátori Erdészeti í zemigazgatóság néven. A működési terület 23 közigazgatási területre terjedt ki, mintegy 10 400 hektáron. A termelés 73 ezer köbméternyi vastag fa volt. amiből 17-18 ezer köbmétert feldolgozott a nyírbátori fafeldolgozó üzem. Főleg parkettát gyártottak — tekint vissza a inültraPopoWcs Mihály erdészeti igazgató, aki 31 éve dolgozik a Nyírségben.

—A kilencvenes évek eleje milyen változásokat hozott?

— Az erdőállomány értéke gyakorlatilag nem változott. A létszám- leépítésre is csak a kényszer vitt rá bennünket. Már csak azért is, mert az erdészet bankkölcsön nélkül üzemelt eredményesen. Aztán 1993-ban bekövetkezett egy változás: a fűrészüzem április 1-jétől külön önelszámoló egységként működik tovább. Megmaradt az erdészet a 10 400 hektár területével, szintén önálló egységként. A 410 fős dolgozói létszám egy részét a kényszer miatt vállalkozásba vittük át.

— Erdészetük a nyírségi homokon terül el. Mekkora itt az erdősültség?

— Működési területünkön — a Dél-Nyírségben — az erdősültség átlagosan harminc százalék. Úgy is mondhatnám, hogy majdnem kétszerese az országos átlagnak, de a nyírségi átlagnak a háromszorosa. Sőt, vannak olyan helyeink, mint például Terem. Bátorliget, Ömböly vagy Penészlek, ahol ezliz arány eléri a 37 százalékot is.

— Általában ezek az erdők milyen összetételűek?

— Községenként változik a fafajösszetétel. Például Ömböly— Bátorliget térségére a kocsányos tölgy jellemző. Nyírbéltek környékén 60-70 százalékban akácos és 8-10 százalékban erdei fenyves található. Az őshonos kocsányos tölgy az alacsonyabb, nedvesebb helyeken maradt meg, a magajellemző. A fenyő tájidegen fafaj.

— Hogyan gazdálkodik az erdész? Történnek-e újabb telepítések?

— Természetesen, hiszen az egyensúlyt csak ültetéssel lehet fenntartani. A mi bizonyítványunk az erdő, amit minden község minden lakosa lát. Eveken belül fiatalos lesz az erdő. Az élőállományt kezeljük. A kezelés nagyságrendje 8-900 hektár évente, ahol tisztítást, gyérítést, egészségügyi termelést végzünk.

— Mit jelent az, hogy egészségügyi termelés?

— Ez egy külön kategória. A közel tízéves aszályos év az állományt nagy mértékben károsította. Volt olyan, hogy nagy hőségben a tölgyes hőgutát kapott. A fenyveseket meg egy gyökérrontó gomba támadta meg, emiatt a 60 éves vágásérettségi kort egyes területeken előre kellett hozni 40-45 éves korra. Mert úgy elfertőződhet az állomány, hogy az élfatömeg 20-30 százalékát képes tönkretenni. Ezt nevezzük egészségügyi termelésnek, amikor kényszerből kell kivágni a már károsodott faegyedeket.

— Hogyan gondolkodik egy erdészet?

— A mi esetünkben ez 120 évvel ezelőtt kezdődött, amikor tölgyesünket az elődeink tisztességgel elültették. Az eltelt 120 évnek a folytatása kötelességünk. Most is, őshonos tölgyből 120 évre előrenézve, negyedévezredben gondolkodunk. Az erdész nem lehet kufár. Lehet, hogy valamikor nagyobb szegénység volt, mint most. Ezt mire mondom? Az erdészet

500-550 éves is. Ennyi év alatt sok minden történt, és volt szegénység is. de a környezetében élő embereket a szegénység soha nem vitte arra, hogy ezt a — most már — kincset tűzre összevágja. Ha ezzel a szemlélettel élünk, akkor az unokáinknak ültetünk erdőt. így az őshonos fafajokat 20-23 százalékban megpróbáljuk visszatelepíteni. Sokan szidják az akácot, pedig 35-40 év alatt értéket ad — míg a tölgy 80-100 éves korban —, így hamarabb megtérült forintból bizosítjuk a tölgy felújítását. Az erdőfelújítás tisztességes és hosszú távú beruházás. Szempont az is, hogy fát is termel és nyersanyagot ad, de nem ez az elsődleges. A legfontosabb az erdő szűrő szerepének a biztosítása, és ha már a Nyírségben vagyunk, akkor az ne legyen sivatag.

— Mi a véleménye arról, hogy az utóbbi időben a privatizáció kapcsán durván elindultak a fakivágások?

— A mostani gazdasági elégedetlenségnek ára van. Hogy ez kapzsiság. szegénység, vagy egyesek nem tanulták meg az illemet? Nem tudom. De az utóbbi 20 év erdőtelepítésének tekintélyes része ráment a gyors haszonszerzésre. idő előtt levágták az erdők egy részét. A falu népe újra várhat 30-50 évig. hogy vágásérett állomány legyen.

— Miben tudnak segíteni azoknak. akik most telepítenek erdőt?

— A magántulajdonosok erdősítésének a pályázat elkészítésében, a telepítés’ kivitelezésében segítséget nyújt erdészetünk. Ehhez megfelelő minőségű és fafajú szaporítóanyaggal rendelkezünk, vagy azt garantált helyről beszerezzük. A szolgáltatásunkhoz tartozik még, hogy parkettagyártáson kívül bútorléceket, bútoralkatrészeket is gyártunk. Várjuk partnereinket, ha tudunk, segítünk...