Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

UJ KELET Életünk védelmében A gombaszakellenőr figyelmeztető levele 1995. július 17., hétfő 9 Gyilkosgalóca-mérgezések megyénkben Tisztelt Olvasó! Bizonyára van tudomása arról, hogy júli­us 6-án Penészleken öt fő, július 7-én Mándokon 2 fő gyilkos galócával kevert gombapörköltöt evett — eredmény: 7 fő súlyos gyilkosgalóca-mérgezése. Az események úgy is ala­kulhattak volna, hogy az emberi életek mentésétől, a gyöt- relmes szenvedésektől és a családi tragédiáktól eltekintve akár tizmillió forint körüli költség felmerülését is eredmé­nyezhették volna. Mind a mai napig éjjel-nap­pal megfeszített munka folyik a nyíregyházi kórház intenzív osztályán és a sürgősségi osz­tályon az emberi életek meg­mentése érdekében. A folya­mat még 14-én sem befejezett. A sürgősségi osztály illetékes orvosai lehetőséget biztosítot­tak arra, hogy a beszélőképes mérgezettekkel rövid beszél­getésre kerüljön sor. A szívszorító mondatok tö­meges személyi és emberi felelősségre utalnak, melyek közül néhány töredék itt is ol­vasható. „Kérem, mi nagyon szegé­nyek vagyunk, nehezen élünk, és eddig is jól jött, hogy a ha­tárban—nem loptunk—több­ször szedtünk gombát, és a fér­jem csak most ment először fi­atal tölgyesbe gombát szedni.’’ (Mándok) „Mi nem tudtuk, és nem tud­juk, hogy hol kell gombát vizs­gáltatni”. „Bejött a hagyma- próba." Többen tudták a falu­ban, szomszédaink is, hogy gombamérgezéstől van a rosz- szu'llétem, mégsem hívott sen­ki mentőt" „Férjem a munka­helyén rosszul lett, onnan őt hazaengedték, de csak másnap került be a kórházba. Pedig ő fogyasztott többet a gomba- paprikásból." „Mi csak vendé­gek voltunk Penészleken — nyilatkozza egy házaspár —, és kérdése a következő: — Ugye bízhatunk, ugye... itt, ezen a ponton már nem lehe­tett folytatni a beszélgetést. Tisztelt Olvasónk! Önöknek tudnia kell, hogy a helyi ön- kormányzatnak minden telepü­lésen jegyzői feladatként köte­lessége gombaszakellenőrt be­állítani, működtetni, aki a napi gombagyűjtéseket ellenőrizni tudja, és a mérgező tételeket elkobozva ezt meg tudja sem­misíteni. Megdöbbentő az a tény, hogy a megye települé­seinek cirka 50 százalékában nincs biztosítva ez a lehetőség, de reprezentációs felmérés sze­rint ez akár a 70 százalékot is elérheti. Ez a lemaradás me­gyénkben feltételezhetően ran­gos helyen szerepelne orszá­gon belül. Meddig és mire várunk? Nem akarjuk végre felismerni, hogy másokért is terhel ben­nünket a felelősség? Tény, az a helyzet, hogy az emberi szegénység, a tömeges munkanélküliség rákényszerí­ti a rászorultakat a gombasze­désre, gombagyűjtésre, eseten­ként a többletgombák mélyhű­tésére is. Potenciálisan igen nagy a mérgezési esély, min­den egyes településen kivétel nélkül. A kontraszt és az ellentmon­dás pedig ott óriási, hogy a képzett gombaszakellenőrök­ből körülbelül 10-14 fő ma is munkanélküli, nem tudja a megye kamatoztatni a megyei lakosság javára ezt a szellemi terméket. A szomorú esemény azt dik­tálja, hogy vegyük számba a halálos kimenetelű gombamér­gezéseket előidézhető gomba­fajokat, melyek megyénkben is tömegesen előfordulnak: galó­cák — öt faj, fenyőturján — egy faj, sárgakénvirág — egy faj, vörösőzláb — egy faj, pap- sapkagombák — két faj, csé­szegombák — egy faj, begön­gyölt cölöpgomba — egy faj, mérges pókhálósgomba — egy faj, áltrifla — egy faj, susuly- kák — két faj, fehértölcsér- gombák — két faj, nagy dög­gomba — egy faj. A magyar- országi gombamérgezési halál­esetek 90-95 százalékáért a gyilkos galóca (amanita phal- loidesz) a felelős. Oka többirá­nyú, ezért erről* a fajról kicsit részletesebben szólunk. Tize­negy önálló mérgező toxint tar­talmaz. Fallotoxinokból hat méreganyag található, 100 gramm nyers gombában 8-10 milligramm mennyiségben. Amatoxinokból öt toxin. 100 gramm nyers gombában 13-14 milligramm mennyiségben. A leírtakból ered. hogy 100 gramm friss gomba 21-24 milligramm vegyes gombatoxint tartalmaz. Egy hetven kilogrammos em­ber súlyos mérgezéséhez 7 mil­ligramm gombatoxin elfo­gyasztása is elegendő, ha nem kerül időben gyógykezelésre, ez akár halálos adag is lehet. Megdöbbentő, hogy egy ki­fejlett gyilkos galóca példánya elérheti a 150-170 grammot is. Amennyiben a gombatoxinok- hoz még egyéb szervi problé­ma is társul, a toxicitás mérté­ke még fokozódhat. A gyilkos galóca alat­tomos, mert üdesége, szépsé­ge mellett igen finom is (vala­mennyi túlélő mérgezett sze­mély egyöntetű véleménye). A mérgezés szimptómái a sze­mélyektől és a fogyasztott mé­regadagoktól függően először a fogyasztást követően 8-12-24 vagy 40 óra után jelentkeznek, amikor a szervezetben már a méreganyag teljes mennyisége felszívódott, és a kolera szintű hasmenés, a véget nem érő há­nyás sem hozza ki az emberi szervezetből a méreganyago­kat. Esetenként a hashajtás, hánytatás 18-20 órával a gom­bafogyasztás után már kifeje­zetten káros, sőt, az ingereket mérsékelni szükséges. Alatto­mosságát növeli, hogy a toxi- nok sejtméregként károsítják a vérsejteket, a máj- és vesesej­teket, az idegsejteket, az izom­sejteket, és előrehaladottabb mérgezési állapotban a vese és a máj teljesen elveszíti méreg- telenítési funkcióját. Ebben az ördögi körben a máj és a vese vérforgása a két szerv között folyamatosan szállítja az ama- és falotoxinok teljes mennyiségét. Védekezé­si esély a sejtek felületén lévő receptorkötések fellazítása ad­dig, amíg a toxinok a sejt felü­letén tartózkodnak, és nem ju­tottak be a sejt belsejébe. Eh­hez a beteg testsúlykilogram­monként akár egymillió egy­ség penicilint is kaphat, melyet ki kell egészíteni a működő, vagy a még működő szervek (vese-, májműködés stabilitá­sát) fenntartását biztosító egyéb készítményekkel. Műhiba, ha a gombamérge­zettet (vagy az ilyengyanús egyént) azonnal nem szállítják vagy szállítatják kórházba. Mivel így is későn jelentkez­nek a szimptómák, minden to­vábbi késés visszafordíthatat­lan helyzetet teremthet. MINDEN MAGYAR ÁL­LAMPOLGÁR EGYÉR­TELMŰ KÖTELESSÉGE, HA GOMBAMÉRGEZÉST ÉSZLEL, VAGY ANNAK GYANÚJÁT, AZONNAL INTÉZKEDJEN MENTŐ­KIHÍVÁSRÓL, AZONNA­LI KÓRHÁZBA SZÁLLÍ­TÁSRÓL. Folyó hó 13-án Levelek és Magy között fiatal tölgyesben gombafajfelmérést végeztem, és a felmérés eredménye 99 százalék körüli gyilkosgalóca- mennyiség, egy százalék körü­li áltriflon. Mindkettő halálos mérgezést eredményezhet. Nyomatékosan felhívjuk a megye lakosságának figyel­mét, hogy különösen most, az elkövetkező napokban a gom­ba számára kedvező csapadék lehullása miatt kerüljék el a fiatal tölgy telepítéseket, a fenyveseket, és idősebb tölgy- és gyertyánerdőben csak gom­bához értő emberek gyűjtse­nek, vagy a begyűjtött tétele­ket soron kívül vigyék gomba­vizsgáló helyekre. További nagyon súlyos mérgezések csak ezek betartásával előzhe­tők meg. A gyilkos galóca rendkívül szép küllemű gomba, sokáig üde marad, nagysága gombato­jás méretű (mogyorónagy­ságú), de akár 20-25 centimé­ter magasságúra is megnőhet, araszos kalapméretű is lehet. Je­lenleg a tízcentiméteres kalap­átmérőjű nagyság az, ami a gyűj­tés tárgynapján általános volt. A kalapbőrszín minden esetben zöldes árnyalatú, lehet azonban sárgásfehér, sárgás­zöld, olajzöld, zöldesbarna, hetedik hó 13-ai gyűjtésben szinte 100 százalékosan fehér kalapszínekkel találkoztam. A kalapbőr többnyire 90-95 százalékban csupasz, nem vélum, maradványos. A kalap­szél világosabb árnyalatú, kis­sé bordázottabb. A kalapfelü­let selymesen szálas. A kalap­bőr lehúzható, nincs összenőve a kalap húsával, és alatta a ka­laphús egy másfél milliméte­res mélységben zöldes színár­nyalattal bemosódott lehet. A lemezek középsűrű, sűrű állásúak, a lemezek a tönkre felkanyarodók, de a tönköt nem érintik. A lemezméret a gombakalap külső harmadában a legszélesebb, előtte-mögöt- te jól láthatóan keskenyedik. A fehér lemez is lehet néha zöl­des, elmosott színbenyomásos. Lemezete, sértve, törve, szakít­va, zúzva is megtartja eredeti, szép fehér színét. A hús Állománya puha. szí­ne fehér, nyomásra, sérülésre, vágásra, roncsolásra nem szí- neződő. Szaga a nyers burgo­nyáéra emlékeztet. A gallér színe fehér, leló­gó, és jól láthatón, érzékel­hetően bordázottan csíkozott. A bocskor fejlett, nagymé­retű, kezdetben átmérőben többszöröse a leendő kalap méretének, a bocskor a tönktől feltűnően elálló, szedéskor igen gyakran a talajban marad. A tönk lefelé gyakran vasta­godó, színe fehér, esetenként lehet halványzöld kígyóbőrsze- rű, nehezen észrevehető. Fiata­lon tömör, később odvasodó. Csak a galócákra jellemző az, hogy a gombán megtalál­ható a gallér és a bocskor is, ez faji bélyeg és határozókulcs is, az összetévesztés lehetősé­geit szinte kizárttá teszi. ÖNKORMÁNYZATOK, TELEPÜLÉSEK FIGYELMÉBE! Felhívjuk szíves figyelmü­ket, hogy a jövőben vegyék igénybe a gombaszakellenőrök egyéni szellemi kapacitásának kihasználását, mely jelenleg a megyében rendkívül alacsony szintű. Közös munkánk segí­tésére tételesen közöljük az 1993-ban végzett középfokú kereskedelmi gombaszakelle­nőrök adatait: Barsy Dezső, 4700 Mátészalka, Váci u. 8 Bilecz Józsefné, 4400 Nyíregyhá­za, Piaccsamok Bíró József, 4361 Nyírbogát, Tol­di u. 5. Bódi Sándor, 4461 Nyírtelek, Rá­kóczi u. 76. Bodnár Kálmán, 4564 Nyírmada Csomós Péter. 4400 Nyíregyhá­za, Oszőlő u. 13!. Deme Anna. 4400 Nyíregyháza, Kodály u. 1. Fülöp Tiborné, 4400 Nyíregyhá-. za, Piaccsamok Gál Erzsébet, 4400 Nyíregyháza Piaccsamok Gergely Ferenc, 4800 Vásárosna- mény—ÁFÉSZ Harasztirté Bódi Márta, Nyíregy­háza, Gém u. 6. Hasulyó Tiborné, 4400 Nyíregy­háza, Piaccamok Jakab János, 4511 Nyírbogdány Fő u. 44. Jeney Lajos, 4400 Nyíregyháza, Krúdy Köz 3. Kazai Béla, 4486 Kétérköz, Sallai u. 4. Kállai Menyhért, 4700 Mátészal­ka, Ifjúság tér 16. Kiss Mihályné, 4400 Nyíregyhá­za, Piaccsamok Kissné Arár Éva, 4432 Nyírsző­lős, Izabella u. 91. Módi Péter. 4623 Tuzsér, Ady u. 2. Márczi Imre, 4400 Nyíregyháza, Piaccsamok Pappné Galambosi Eszter, 4233 Balkán ÁG lakótelep 13. Pintér Pál, 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 1. Szabó Tibor, 4531 Nyírpazony. Árpád u. 7. Szarvasi Gáborné, 4450 Tiszalök, Vörösmarty u. 2/a. Szedlák Istvánná, 4461 Nyírtelek, Rákóczi u. 113. Szúnyog Menyhért, 4400 Nyíregy­háza, Könyök u. 3. Tiszai István, 4244 Újfehértó, Szent István u. 30. Toka Zoltán, 4400 Nyírbátor, Fáy u. 2. Tóth Géza. 2635 Tiszakanyár, Pe­tőfi u. 2. Varga Ferenc, 4400 Nyíregyháza, Smidth Mihály u. 2. Vencelné Barta Ildikó, 4461 Nyír­telek, Szent István u. 85 Vese Endre, 4800 Vásárosna- mény, Aulich u. 1. Virág Ibolya. 4300 Nyírbátor, Bartók u. 2. Vitái Sándor, 4400 Nyíregyháza, Május 1 tér 11. Zápor Ernő, 4900 Fehérgyarmat, Petőfi u. 2. Zsíros Sándor, 4501 Kemecse, Ady u. 2/b. A felsoroltak közül a jelen­legi információ alapján 10— 12 fő ma is munkanélküli, kör­zeti feladati rendszerben 50— 60 települést is ki tudnának szolgálni. Ismereteim szerint nagy gyakorlattal és szakmai tudással rendelkeznek még a korábban végzettek közül: Jónás Sándor, 4320 Nagykálló Lengyelné Almos Éva, 4400 Nyír­egyháza—ÁNTSZ Kristóf Józsefné, 4400 Nyíregyhá­za, Bujtos u. 9. Mandula Tamásné, 4400 Nyíregy­háza, Garibaldi u. 16. Ráthonyi László, 4400 Nyíregyhá­za—ÁNTSZ (gombatoxitológus) Tóth Jánosné, 4400 Nyíregyháza Piaccsamok. 1994-95-ben nem volt tanfo­lyam, így nem hagyható figyel­men kívül az sem, hogy ötéven­ként csak újabb sikeres vizsga után lesz érvényes a gomba­szakellenőri képzettség. Aki fo­lyamatosan nem vizsgál gom­bát, tudásszintje öt év alatt le­amortizálódik. A jövő igénye már most előreveti árnyékát. A teljesség igénye nélkül a jelenlegi nehézségből az alábbi­ak megvalósítása indokolt lehet. 1. A gombamérgezések keze­lési költségeit egy elfogadható határidő után át kell terhelni azokra az önkormányzati egysé­gekre, amelyek nem biztosítják az egyébként feladatukat végző gombaszakellenőr beállítását, alkalmazását, és bizonyíthatóan ennek következményeként me­rülnek föl kezelési költségek. 2. A települések választópol­gárai követeljék meg a gomba­szakellenőrök beállítását akár körzetesítve, akár egyéni módon. 3. Áthidaló megoldásként ja­vasolható, hogy a biológia sza­kos tanárok, tanítók az önkor­mányzati beiskolázást követően szerezzék meg a gombaszakelle- nőri képzettséget, adjon ez priotitást a tanárok jövőbeni al­kalmazásához. Ez a folyamat már akár a tanárképző főiskolán is bevezethető. 4. Megyei szinten tanfolyam beindítása indokolt 1996-ban vagy 1997-ben. Gondolkozzunk előre, mert ha nem figyelünk oda, a jelen­legi szellemi kapacitás értéke 1998 végére akár a 0 szintet is megközelítheti. A fenti felada­tok teljesüléséhez az Új Kelet szerkesztősége és a jelen cikk szerzője is felajánlja szerve­zői segítségét és aktív mun­káját. Jeney Lajos Kereskedelmi gombaszakellenőr, gombaszárítmány-i smerő

Next

/
Oldalképek
Tartalom