Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-22 / 170. szám
2 1995. július 22., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Csecsenfóldi tárgyalások A csecsenföldi béketárgyalások negyedik fordulójának második napján, pénteken gyakorlatilag megegyezés született a legfontosabb kérdésben, Csecsenföld státusának meghatározásában. Az orosz és a csecsen fél valószínűleg már szombaton aláírja a politikai kérdéseket tartalmazó megállapodást. A részletekről szombaton, közös sajtótájékoztatón számolnak be. A tárgyalás helyszínét, a grozniji EBESZ- misszió épületét elhagyva Arkagyij Volszkij, az orosz küldöttség tagja kijelentette, hogy a politikai megállapodást szombaton aláírják, s hétfőn megkezdik a gazdasági kérdésekről szóló egyezmény kidolgozását. Uszman Imajev, a csecsen küldöttség vezetője közölte, hogy a Csecsenföld jogállásáról folytatott vita „nagyon tárgyilagos és konstruktív” volt. Véleménye szerint órák kérdése a megállapodás aláírása. Megvédik Gorazdét Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megegyezett: a légierő segítségével megvédik a gorazdei biztonsági övezetet, és ehhez kérik a londoni békekonferencián részt vevő többi állam támogatását is - közölte a Reuter jelentése szerint a francia védelmi minisztérium képviselője pénteken Londonban. A minisztériumi illetékes újságírók előtt elmondta: a három szövetséges olyan zárónyilatkozat kiadására törekszik, amely „világossá teszi szándékukat, hogy valamennyi szükséges eszközzel megvédik Gorazdét”. A szövetségesek megállapodtak: tilalmi övezetet hoznak létre a kelet-boszniai város körül. Arra az esetre, ha a boszniai szerb erők behatolnak ebbe az övezetbe, légicsapásokat helyeztek kilátásba. Amennyiben ennek sem lesz foganatja, amerikai helikopterekkel francia katonákat küldenek a beékelődésbe. Az illetékes szerint egyelőre nem lehet tudni, vajon Oroszország és a többi résztvevő állam aláírja-e a nyilatkozatot. Kisgazdavélemény a választási ígéretekről Katasztrófa-elhárítás Magyar—amerikai hadgyakorlat A hétfőn kezdődött magyar—amerikai közös légimentési gyakorlatnak pénteken volt a csúcspontja, egyszersmind zárása a Bakony alján: a hajmáskéri központi gyakorló- és lőtéren a feltételezés szerint egy vadászgép zuhant a földre, és a becsapódás következtében számos ott tartózkodó jármű megrongálódott, vezetőik-utasa- ik közül 36 sérültet kellett megmenteni. A zárógyakorlatot sikerrel végrehajtották. A magyar és az amerikai helikopterek gyorsan a helyszínre érkeztek, legénységük a sérülteket elsősegélyben részesítette, majd a légi járművel kórházba szállította. Mindez szinte menetrendszerű pontossággal történt, amit az alapos felkészülés eredményének minősítettek a gyakorlat vezetői. A szolgálatok tagjai repültek egymás helikopterein, gyakorolták a műszeres és vizuális felderítést, mentést, kipróbálták a csörlő- és mentőberendezéseket, valamint ejtőernyős ugrásokat hajtottak végre a MI 8-as helikopterről, valamint az amerikai a C 130- as szállítógépről, a Herkulesről. A csaknem egyhetes gyakorlat során a magyar kutató-, mentőszolgálat felkészítése közelebb került az európai és atlanti módszerekhez, ami azért is fontos, mert a jövő évben többoldalú kutató-, mentő gyakorlatot terveznek Magyarországon a NATO és a békepartner országok részvételével. A gyakorlatot amerikai részről Michael A. Canavan dandártábornok, az USA különleges rendeltetésű európai csapatainak parancsnoka, magyar részről Sági János ezredes, a Magyar Honvédség repülőfőnök-helyettese vezette. A gyakorlat 40 millió forintos költségét fele-fele arányban állták a résztvevők. Benyó György alezredes, a Bakony Harci Helikopter Ezred parancsnoka szerint számukra is hasznos volt az amerikai partner jelenléte, mert a vendégek költségén felújították a szentkirályszabadjai repülőtér egyik épületét, s technikai eszközökben is gazdagodtak. Bosznia—orosz álláspont Torgyán József szerint a koalíció pártjai semmit sem valósítottak meg választási ígéreteikből, hiszen a társadalmi kiegyezés helyett a társadalom atomjaira bomlott, és az érdek- egyeztetés is a „teljes reménytelenség mocsarába süllyedt”. Az ígért közbiztonság helyett egyre romlanak a közállapotok, a gazdaság negatív folyamatai szinte visszafordíthatatlanná váltak, és nemzeti kultúránk is a végveszély helyzetébe került. Minderről a pártelnök beszélt pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen elhangzott az is, hogy a kormányzat külpolitikája csak a magyar érdekek feladásában ért el eredményeket. Idehaza az idősek az „éhenhalás küszöbére jutottak”, a fiataloknak semmi esélyük az elhelyezkedésre, és a családok is az ellehetetlenülés határára értek. A szakértelem a plakátokon maradt — összegezte véleményét a kisgazda pártelnök. Torgyán beszámolt arról is, hogy a kisgazdák országos elnöksége csütörtöki ülésén határozottan tiltakozott a vízum- kényszer tervezett bevezetése ellen. A párt szerint integrációs törekvéseinkkel szöges ellentétben lenne a keleti határainkon lebocsátandó vasfüggöny. Az elnökség ülésén szóba került Gál Zoltán autóbalesetének ügye is. Az FKGP számára ugyanis elfogadhatatlan az a kormányzati stílus, amely külsőségeiben a legsötétebb állampárti időket idézi. A kormányzat külsőségeinek a kabinet tagjainak eredményeihez kellene igazodnia, tehát meglehetősen szerénynek illenék lennie. Nincs szükség sem felvezető rendőrökre, sem testőrökre — vélekedett az elnök, aki szerint azoknak a kormánytagoknak le kellene mondaniuk, akik nem mernek személyi védelem nélkül utazni az országban. Torgyán utalt arra is, hogy a kádári rendszer sem merte volna megengedni magának azt a magatartást, amelyet a mai vezetés megengedhetőnek tartott a vétlen jármű utasaival szemben. A pártelnök igen éles szavakkal ostorozta a magyar határőrizeti szerveket, amelyek nem vették észre, hogy a „fulladás közelében lévő Sri Lanka-i menekültek dörömbölnek” az őket szállító pótkocsiból. Ezért fel kell vetni Kuncze Gábor belügyminiszter felelősségét is. A tájékoztatón részt vett Srí Lanka tiszteletbeli konzulja is, aki cáfolta, hogy a menekülteknek politikai okokból kellett elhagyniuk hazájukat. Duray: bocsánat! Duray Miklós, az Együttélés elnöke pénteken a szlovák parlament Magyar Koalíciójának, illetve a koalícióhoz tartozó másik két párt elnökének, Bugár Bélának és A. Nagy Lászlónak a nevében bocsánatot kért az Egyesült Államok és Szlovákia kormányától, amiért hármuk amerikai látogatását követően két kollégája olyan értelemben nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok ősszel határozottabb lépéseket tervez a szlovákiai demokratikus intézményrendszer megőrzése érdekében. Duray pénteken a TA SR szlovák hírügynökségnek és a Szlovák Rádiónak nyilatkozva elmondta: „erkölcsi és politikai kötelességének” érzi, hogy kollégáinak egyes kijelentései miatt ezt a gesztust megtegye. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a három szlovákiai magyar politikus amerikai útját követő sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt, és Juraj Schenk szlovák külügyminiszter is igen éles bírálattal reagált — jelezve, hogy a képviselők kijelentéseivel a szlovák parlament mentelmi bizottságában kellene foglalkozni. Mint Duray Miklós a TA SR-nek elmondta, nagyon felháborította őt, hogy Schenk külügyminiszter róla is úgy beszélt, mint ha Duray is megsértette volna a diplomáciai szabályokat. „Ilyesmit és soha nem tettem” —jelentette ki az Együttélés elnöke. Rendőrök temetése Az Országgyűlés elnökének autóját ért hétfői, tragikus közlekedési balesetben elhunyt rendőröket a jövő héten búcsúztatják — tájékoztatta az MTI-t pénteken az ORFK sajtóirodája. Szabó Zoltánt, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság rendőr zászlósát hétfőn 16 órakor temetik el Taktahar- kányban. Csörgő János rendőr századost kedden 12 órakor búcsúztatják a Farkasréti temetőben. Aradi Zsolt rendőr századostól pedig szerdán 14 órakor vesznek búcsút Békéscsabán, a Vasúti temetőben. Csörgő János és Aradi Zsolt az ORFK Köztársasági Őrezredének tisztje volt. Űrkiszállás Újabb űrkiszállást hajtott végre péntekre virradóra a Mír űrállomás két asztronautája, Anatolij Szolovjev és Nyikolaj Budarin — jelentette az ITAR-TASZSZ. A két űrhajós öt óra négy percen át tartózkodott az űrállomáson kívül. Ezalatt az idő alatt a Szpektr modulon üzembe helyezték a belgaorosz gyártmányú „Miras,, spektrométert. Ha a Sreberenicát és Zepát elfoglaló boszniai szerbek nem hagyják békén Gorazdét, számíthatnak arra, hogy a NATO légiereje csapást mér állásaikra — jelentette ki a nemzetközi összekötőcsoport londoni találkozóján részt vevő orosz küldöttség magas rangú diplomatája az Interfaxnak adott nyilatkozatában. Andrej Kozirev külügyminiszter névtelenül nyilatkozó közeli munkatársa hangsúlyozta, hogy a boszniai szerbek saját kezükben tartják sorsukat. „Szavahihetősége megőrzése érdekében a nemzetek közössége és a NATO olyan messzire elmegy, amennyire csak kell, hogy megvédje Gorazdét” — szögezte le a diplomata. — A légicsapásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha Bukarestben folytatódik a polémia az RMDSZ, illetve az Európai Parlament Romániát bíráló határozata körül. Több lap is beszámol arról, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön a sajtónak nyilatkozva élesen elítélte a román kormánypárt szerdai nyilatkozatát, amely a maga részéről az RMDSZ operatív tanácsának 12 pontos határozatát bírálta igen éles szavakkal. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy a magyar érdek- képviselet elleni példátlan támadásról van szó, amely magyarellenes magatartásra buj- togat. A kormánypárt azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy rágalmainak „köszönhető” az Európai Parlament határozata, amely a román oktatási törvényt bírálta. Az RMDSZ visszautasította vádat, s hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tekinti az oktatási törvényt, az az Európai Parlamentet is aggasztja, ám a román kormányzat ahelyett, hogy megvizsgála Ratko Mladic parancsnok vezette boszniai szerbek nem adják fel Goräzde bevételének tervét, és nem szívlelik meg a felhívást, amelyet valószínűleg a londoni találkozó valameny- nyi résztvevője jóváhagy — jelentette ki Kozirev munkatársa. A nyilatkozó nem zárta ki, hogy az ENSZ békefenntartó akciójában részt vevő egyes országok egyoldalúan kivonják Boszniából csapataikat, ha Gorazde elesik. Leszögezte, hogy Oroszország nem ezt az utat választja. Moszkva úgy véli, hogy a kéksisakosokat érintő kérdésekben közösen kell dönteni. A diplomata megerősítette az orosz álláspontot, amely szerint még nem merültek ki a boszniai válság rendezésének politikai lehetőségei. Elmonná a bírálat okát, elutasítja azt, és tovább erősíti a „szélsőséges retorikát”. Az RMDSZ továbbra is tájékoztatni fogja a nemzetközi szervezeteket, akárcsak eddig, a magyar kisebbség problémáiról — hangsúlyozta a szövetségi elnök. Másfelől Traian Chebeleu román elnöki szóvivő, amint arról szintén hírt ad a sajtó, heti sajtóértekezletén egyaránt élesen bírálta az Európai Parlament általa „minősíthetetlennek” nevezett határozatát és az RMDSZ tiltakozási programját, amely véleménye szerint „a szociális feszültség ádáz élezésére” irányul. A szóvivő kijelentette, hogy információi szerint Habsburg Ottó az RMDSZ információi alapján fogalmazta meg az Európai Parlament által elfogadott határozati javaslatot. Adrián Nastase, a képviselőház elnöke a maga részéről, akárcsak előző nap Oliviu Gherman, a szenátusé, levélben tiltakozott Klaus Ha:ensch-nél, az EP elnökénél a határozat ellen. dása szerint a nyugati partner- országok egyetértenek ezzel a megállapítással. Ugyanakkor rámutattak, hogy amíg a boszniai szerbek nem hallgatnak a józan ész szavára, addig a politikai eszközök nem hozzák meg a kellő eredményt. A londoni találkozón szó lesz a Jugoszlávia elleni büntetőintézkedések feloldásának lehetőségéről is. Ebben a kérdésben sok minden függ attól, hogy a nemzetközi Jugoszlá- via-konferencia társelnöke, Carl Bildt miként értékeli Belgrád irányvonalát. „Egy biztos, a szankciók megszüntetésének kérdése megérett. Ezt a „büntető intézkedések feloldása cserébe Belgrád és Szarajevó kölcsönös elismeréséért” formula alapján kell megvalósítani” —jelentette ki a diplomata. Hétmagyarfalva Európában is egyedülálló, történelmi falu alapozásához kezdtek a közelmúltban a Pest megyei Csévharaszt határában. A Magyarok Európában Európáért Alapítvány kezdeményezésére 24 hektáron hozzák létre a kis települést, amelyben a honfoglaláskori elődök élete elevenedik meg. Többek között — múzeumi dokumentumok alapján — jurtákat állítanak fel. Ezt követően a további századokra jellemző házakat is építenek vályogból és téglából. Az új település terület- rendezése elkezdődött. A Hétmagyarfalva elnevezésű leendő falucska felépítésében a diákság is jelentős részt vállal majd. Bukaresti polémiák
