Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-07 / 157. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 7., péntek 7 Perspektívája akkor lesz a falunak, ha összefog Nábrád tartja magát Először indult .a választáson, s máris képviselőnek választották Körösi Lajos falugazdászt. A mindig energikus mezőgazdasági szakember szavaira érdemes odafigyelni, mert tapasztalatai mögött hosszú gyakorlati munka van. — Amikor a falu jelenéről beszélünk, sajnos sokszor több gondot kell említeni, mint jót — kezdte beszélgetésünket a képviselő úr. — Mindenütt pénzszűke van, régi társközségeink még rosszabbul állnak, ami azért érdemel említést, mert közös intézményként működtetjük az iskolát. Amíg nem voltam képviselő, nem tudtam, mi van az önkormányzaton belül, de most, hogy belülről látom gazdasági helyzetünket, gyakran tehetetlennek érezzük magunkat. Ezek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy Nábrád tartja magát. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Ha országosan bomlik Körösi Lajos a varrás, a cérna vagy megáll vagy nem. Mi elkötöttük a végét. Nincs veszélyben az orvosi ellátás, az iskolát, a napközit nem kell bezárni, sőt, most építjük a csapadékvíz-elvezetőt. — Ezek szerint Nábrádon minden rendben... — Ezt azért nem állíthatom. A falura jellemző a tulajdonviszonyok rendezetlensége, ami párosul az értékesítési bizonytalansággal. Mindig az volt a 8 híre településünknek, hogy I olyan emberek lakják, akik | szorgalmukkal sok mindent 1 elérnek. Most ez sem igaz, 8 mert az alacsony mezőgaz- I dasági felvásárlási árak miatt az emberek zsebében nincs pénz, kimaradnak permetezé- I sek, műtrágyázások, amiket 8 nem lehet szorgalommal pó- 8 tolni. A téesz már nem tud | munkát biztosítani, mert ön- 8 magát éli fel, pedig valami- 8 kor a helybeliek nagy részét 8 a szövetkezet foglalkoztatta. 8 — A közös felbomlása el- 8 len tétek forrása is. — Perspektívája akkor lesz 8 a falunak, ha összefog, mert a 8 hosszú szembenállásnak csak 8 vesztesei lesznek. Ha minden- 8 ki csak a maga sorsát akarja 8 intézni, elvész a közös érték. 8 De ki tegye meg az első lépést? I Remélem, van annyi erő ebben I a községben, hogy összeszedi 8 magát, annál is inkább, mert ide 8 még költöznek a fiatalok, nem 8 pedig elmennek. Jobban szeretnék gépek mellett állni! Lepesek levelezőlapon Esztergályos volt a nábrádi téesznél Báthory Sándor. Aztánjött a szövetkezeti „átalakulás” és Báthory úr munkanélküli lett, és jelenleg jövedelem- pótló támogatáson van. — Jobban szeretnék a gépek mellett állni, ezt szégyellem— mondta kesernyésen a fiatalember. — Ha nem kötnének le dolgok, akkor már azt sem tudom, bírnám-e idegileg az egészet. —Mi az, ami feledteti a munkanélküliséget? — A filmművészettel kapcsolatos dolgokat tanulmányozom, rendszerezem, van egy több mint hatezer darabos bé- lyeggyűjteményem, amatőr szinten fényképezek, de a legfontosabb a sakkozás. — Miért? — Azért, mert ebben értem el figyelemre méltó eredményeket. Most kaptam meg az Báthory Sándor első osztályú levelező sakkozó minősítést. — Eddig csak olyan sakkozóról tudtam, aki a tábla mellett, az ellenfelével szemben ül. — Indultam ilyen versenyeken is, nem is rossz eredménnyel. Évek óta édesapámat gondozom, kimozdulni sem tudok az udvarról. így viszont levelezőlapon küldöm a lépéseket, és úgyanúgy kapom a viszontlépéseket. — Egy ilyen mérkőzés akkor évekig is eltarthat? — Legtöbbször naponta írom a lapokat, mert időtúllépés itt is van, és az a parti elvesztéséhez vezethet. Ha figyelembe vesszük, hogy egyszerre nyolc parti megy, akkor nem kis teljesítmény sem anyagilag, sem szellemileg a naponkénti levélváltás. — Nemzetközi porondra kiléphet ezzel az első osztályú levelező sakkozó minősítéssel? — Még hazai körülmények között sem csinálhatom teljes intenzitással, mert akkor is havonta több ezerbe kerülne a postaköltség. A Kazinczy-érmes Halott a kultúra Filigrán, élénk tekintetű lány Szabó Krisztina. Nem szokása a dicsekvés, pedig kevesen rendelkeznek olyan tehetséggel, melynek eredményét már három díj is jelzi. — Most végeztem a Sipkay Barna Kereskedelmi Szakmunkásképzőben, ott kezdtem foglalkozni az előadóművészettel —halkította le a zenét az újdonsült szakmunkás.— A Bessenyei Színkör tagja voltam Nyíregyházán, és felléptem különböző gyermekdarabokban. — Tudtommal nem ezzel függenek össze a szakmai elismerések. — A szép magyar kiejtésem elismeréseként kaptam Szabó Krisztina iskolánkban Sipkay Ifjúsági Nívódíjat. Ugyanezért érdemeltem ki a sátoraljaújhelyi versenyen a Kazinczy-emlékdíjat, majd a győri országos megmérettetésen a Kazin- czy-érmet. — Ezek ismeretében önmagától adódna egy kérdés... — Valóban színésznő szeretnék lenni. Ezért végzem a középiskolát a tiszavasvári gimnáziumban, ahol ősszel kezdem tanulmányaimat. Szeretnék még idegen nyelvet is megtanulni, és közben jó lenne a Mandala Színházban is fellépni. —Mit szólnak a nábrádi fiatalok a sikereidhez? — Nem foglalkoznak itt az emberek, csak magukkal. Hiába van művelődési házunk, halott itt a kultúra, pedig csak szervezés kellene, és megmozdulnának a fiatalok. V ályogprés — Látott már ön százéves szilikátot? — kérdezett rám Pál Rudolfvállalkozó. — Látja, én sem, és nem is tudjuk, hogy viselkedik majd annyi idő után a most népszerű falazóanyag. Több száz éves vályogot viszont mindenütt találhat, ezért is lett újra népszerű építési anyag. Ma már ez számít luxusnak. — Az önnél felbálázott formák nem hasonlítanak az általam ismert vályogra. — Azért, mert ez vályogtégla. Amit ön mond, azt egy deszkából tákolt formába nyomkodták előáztatás, törekkel való Pál Rudolf jßjkeverés után, majd a napon kiszárították. Az én gyártmányomat vályogpréssel készítjük. Ehhez az anyagot nem kell áztatni, kapával összevágni, hanem a kultivátorral megforgatott földet annyira nedvesítjük, hogy sárszerű legyen. A prés kinyomja belőle a vizet, és pár óra múlva már szállítható is. — Hány ember kell ehhez a munkához? — Legalább kettő. Meg kellene föld is, de sajnos azt a legnehezebb szerezni, mert a magántulajdonba adott birtokokat senki nem adja szívesen vályogkészítéshez. A Munkáspárt... .. nagyon népszerű Nábrádon. Közel harminc tagja van, többségében fiatalok. A párt helyi elnöke, Nagy István tagja az önkormányzatnak is. — A Tiszta Magyarországért Mozgalom elindításán dolgozunk, ami falunkból indulna ki. Félre kell itt már tenni azt az ellentétet, hogy jobboldal, baloldal, ha tényleg Nyugathoz akarunk csatlakozni, akkor abban hasonlítsunk hozzájuk, hogy ne ázsiai legyen a falvak arculata. Mindenütt szemét, hatalmasra nőtt árokparti gazok. — Gondolja, hogy fogékony lesz erre a kezdeményezésre a társadalom? — Nagyon nagy a csalódás az emberekben, mert egy szocialista nosztalgiázás miatt az MSZP-re és az SZDSZ-re szavaztak, most pedig azt tapasztalják, hogy életük egyre lehetetlenebb lesz. A Munkáspárt nagy hibának tartja, hogy a kormány nem számolta fel a korrupciót, és semmit nem tesz a bérből és fizetésből élők érdekében. Ilyen körülmények között is dolgoznunk kell azonban, és arra kell mozgósítani az embereket, hogy környezetüket szebbé tegyék, hogy legalább ettől legyen jobb a hangulatuk. Ezért bízom kezdeményezésünk sikerében. Élni — Valamiből meg kell élni, főleg, ha a fiam munkanélküli, én meg leszázalékolt vagyok — érvelt Szabó Sándor. — Kőművesként Németországban is dolgoztam, az ott megtakarított pénzt fektettem ebbe a vállalkzásba. Vásároltam több mint egy tucat te- nyészkocát, és ezek szapo- 5 rulatát akarom felhizlalni. kell! — Miért pont sertést tenyészt? — Ezek tartásához lehet a legkönnyebben megteremteni a feltételeket. Bérelek egy istállót a téesztől, van pár hektár földünk, amin takarmányt termelünk. Családi alapon a bátyámmal és öcsémmel közösen kezdtük a vállalkozást, reméljük, megél belőle két család. A nábrádi riportokat írta és fényképezte: Aradi Balogh Attila —Az utóbbi években elég sok bizonytalanság jellemezte az állattartókat. — Nem is lesz rend, amíg külföldről hozzák be a feldolgozóüzemekbe a félsertést, miközben itt meg nem veszik át a termelőktől. Valami változásnak úgyis kell lenni, mert hiába papolnak a vezetőink, a magyar népet nem lehet éheztetni. TBBsmmsBtmmmmmamMnBSMsnmam Olvasótábor Nyírbogdányban Egyhetes olvasótábort szerveztek napközis rendszerben Nyírbogdányban, a Kázinczy Ferenc Általános Iskola és a helyi könyvtár összefogásával. Régebbi hagyományokat felidézendő vállalkozásról volt szó, hiszen sikeresen pályáztak a Kulturális és Szabadművelés Alapítványnál. A lehetőségekhez igazodva igyekeztek minél tartalmasabb, változatosabb programokat nyújtani az olvasótábor harminc diákjának. A szervezésben és a programok lebonyolításában Sári László könyvtáros, Szilágyiné Sinka Zsuzsa, Sajtos Valéria, Szabó Judit, valamint Takács Attila pedagógusok vettek részt. így a sok szabadidős, kreativitást fejlesztő játékos foglalkozás mellett a diákok megismerkedhettek a batikolással, a népitánc alapvető elemeivel, valamint több helyi és környékbeli kiránduláson is részt vettek. Többek között Nyíregyházán megtekintették a Jósa András Múzeumot, ellátogattak a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba, a Sóstói Múzeumfaluba és a vadasparkba. A kulturális foglalkozásokon több ismert személyiséget is vendégül láttak, köztük Rozma Béla csillagászt, aki ez alkalommal videovetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartott tibeti és indiai útjáról. Erdélyről s annak irodalmi hagyományairól Kedves Csaba irodalomtörténész tartott előadást. A 90 éve született József Attila kőkeményeiből Stettner Ottó színművész irodalmi összeállítását hallgathatták meg? Ugyancsak sikeresen debütált az olvasótáborban a kezdő novellista, Csabai László is. Budaházi István Könyvek között az olvasótáborban
