Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 7., péntek 5 Része a korrupció elleni kormányprogramnak A legbelső elhárítás Mint bárki a világon, az egyenruhás szervezetek mun­katársai is követhetnek el — véletlenül vagy szándékosan — hibát, lehetnek megveszte - gethetők. Korábban a rendőr­ség speciális bűnügyi szolgá­lataként az országos rendőr- főkapitány közvetlen aláren­deltségében működő rendőri szervezet végezte a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség és a büntetés­végrehajtási testület belső bűnmegelőzési ellenőrzési fel­adatát, tevékenysége kiter­jedt a Belügyminisztérium hi­vatali egységeire és háttérin­tézményeire. Szerepét, felada­tát jogszabály alapján a Rend­védelmi Szervek, Védelmi Szolgálatok elnevezésű, most felálló szervezet veszi át. Erről a csapatról kértünk tájékozta­tót dr. Ardai Istvántól, a Bel­ügyminisztérium rendészeti államtitkár-helyettesének munkatársától, a téma felelő­sétől. — Mi indokolta a szervezet felállítását? Talán több bűn­cselekményt követnek el az egyenruhások? — A feladatra külön szerve­zet létrehozását nem az indo­kolja, hogy nagy számban kö­vetnek el bűncselekményt a rendvédelmi szervek állomá­nyába tartozók, hanem az ilyen bűncselekmények hatása e szer­vek társadalmi megítélésére és működőképességére. Ezt a célt tükrözi a „védelmi szolgálat” elnevezés is. Meg szeretném említeni, hogy a kormánynak a korrupció elleni fellépését cél­zó programja végrehajtásának is egyik feltételét teremti meg e szolgálat létrehozása. Az ellen­őrzési rendszer ilyen jellegű ki­alakítását az is indokolta, hogy a rendőrségről szóló törvény — tavaly őszi — hatályba lépése előtt nem volt törvényes lehe­tőség a feladat ellátásához szük­séges hatáskörnek a rendőr­ség szervezetén kívüli telepíté­sére. — Mi a szolgálat feladata? — Munkánk a bűncselek­mény alapos gyanúja megálla­pításáig vagy annak kizárásá­ig, a hivatalos személyként, a hivatali tevékenységgel össze­függésben elkövetett, illetőleg egyes katonai bűncselekmé­nyek megelőzésére és felderí­tésre irányul. A rendvédelmi szervek alkalmazottai által el­követett, a hivatali tevékeny­séggel nem összefüggő bűn- cselekmények felderítése az általános hatáskörű bűnüldöző hatóságok, a nemzetbiztonsá­gi szolgálatok hatáskörébe tar­tozó cselekmények pedig ezen szolgálatok hatáskörébe tartoz­nak. A rendelet elhatárolja a belső bűnmegelőzési ellenőr­zés és felderítés feladatait a nemzetbiztonsági szolgálato­kétól és a nyomozóhivataloké­tól, így a hatásköri összeütkö­zések kizárhatók. A szolgálat munkatársai feladatukat a rendőrség szolgálati szabályza­ta alapján látják el. Természe­tesen a szolgálat is használhat — bizonyos feltételek mellett — titkos, operatív eszközöket. — Honnan verbuválódik a csapat? — A jogszabályokból adó­dik, hogy a rendvédelmi szer­vek belső bűnmegelőzési el­lenőrzését és a felderítést végző szervezet nem része a rendőrségnek. Működése során felderítő tevékenységére a rendőrségre vonatkozó szabá­lyok nem alkalmazhatók. A feladat szakszerű ellátására a belügyminiszter rendőröket rendel be a szolgálat teljesíté­sére. Mivel a szolgálat nem része a rendőrségnek, működé­si költségeit is a rendőrség költségvetésén kívül kell meg­teremteni. A berendeltek felett a mun­káltatói jogok gyakorlását és az illetmények megállapítását a minisztérium hivatali szerve­zetére vonatkozó rendben, de a szolgálati viszonyban álló rendőrökre vonatkozó szabá­lyok szerint kell — az egysé­ges irányítás érdekében — al­kalmazni. Ezt lehetővé teszi a kormány határozata, amely ér­telmében a biztonsági főosz­tály és a minisztériumba beren­deltek személyi jellegű elő­irányzatainak terhére lehet pénzt átcsoportosítani. KvZ Stafírung az unokának A nyári forróságban csak a hatalmas szőlőlugas ad némi árnyékot. Itt találjuk Király Béla bácsit is, a Túristvándiban élő fafaragómestert. Házigaz­dánk a hátsó szobába vezet minket, ahová belépve a meg­munkált fa jellegzetes illata csapja meg az orrunkat. — Mióta tetszik famegmun­kálással foglalkozni? — Elég későn, 64 éves ko­romban vettem először fát a kezembe. — Azelőtt hol dolgozott? — Itt, a helyi téeszben vol­tam először könyvelő, majd raktáros. Aztán 1974-ben saj­nos kaptam egy infarktust, s ez nyugdíjba kényszerített. Itthon nagyon nehezen telt az idő, sehogy sem tudtam naphosszat csak pihenni. — Ekkor jött a faragás gon­dolata? — Igen. Egyik este ültem a szobában a kályha előtt, és a kezembe akadt egy darab gyúj- tósnak való tűzifa. Elővettem a ceruzát, és rajzoltam rá egy szarvast, amit másnap ki is fa­ragtam. Mindjárt meg is mu­tatom — áll fel a bácsi, és a rózsafaragású tálalószekrény­ből tenyérnyi falapot vesz elő. — Persze ez még elég kezdet­leges volt — mondja szeré­nyen, és visszaül mellénk a tulipános lócára. — Kitől tetszett ellesni a fo­gásokat? — Senki sem taníott engem erre. Igazság szerint én mindig fával akartam dolgozni, de az iskola nagyon sokba került vol­na. Édesanyám özvegyen nevelt engem és az öcsémet, így na­gyon szerényen voltunk kény­telenek élni. Ezért borbélyinas­nak adtak, bár sohasem rajong­tam érte. Aztán jött a háború, és én hadifogságba kerültem. Amikor kiszabadultam, igen­csak jól jött a borbélytudás. — Mi volt Béla bácsi első igazi faragott munkája? — Ez a könyvespolc — mu­tat a mellettünk álló ember magasságú szekrényre. — Ezt hat ebédlőszék és több asztal, szekrény követte. — Megrendelésre is tetszik dolgozni? ,— Igen, de elsősorban a csa­ládomnak készítek bútorokat. — Mire a legbüszkébb? — Talán arra a hálószoba- garnitúrára, amit az idén érettsé­gizett lányunokámnak készítet­tem. A gyerekeimet már kistafí- rungoztam. Most már csak az unokámon, és remélem, egyszer majd a dédunokákon lesz a sor. SiTi Amit tudni illik az önkéntes biztosító rendszerekről Gyermeknevelési és átmeneti segélyek ©, © ! § © ©W © ■ 1 tm i | 1 Gyermeknevelési támoga­tás: a gyermeknevelési tá­mogatás biztosításának fel­tételeit és mértékét a pénz­tár alapszabályában kell rög­zíteni. A támogatás feltételeit a tagság igényéhez igazodóan célszerű meghatározni. Le­hetséges esetek: — gyermekszámtól füg­getlen, normatív jellegű tá­mogatás, — gyermekszámtól függő támogatás, — gyermekszámtól és szociális rászorultságtól függő támogatás, — gyermek egészségi ál­lapotával összefüggő támo­gatás. A segély lehet eseti és rendszeres. A jogosultság elbírálásakor javasolt a fi­gyelembe vehető gyermekek életkorát meghatározni (pél­dául a gyermek 14 éves ko­ráig, vagy amíg a szülő csa­ládi pótlékban részesül stb.) A segélyfizetés — ameny- nyiben éves segélyről van szó — kötődhet meghatáro­zott időszakhoz, például be­iskolázási segély, karácsonyi segély stb. Temetési segély: temeté­si segély az önsegélyező pénztár által szociális rászo­rultság vizsgálata nélkül is nyújtható, amennyiben az alapszabály így rendelkezik. Temetési segélyt fizethet a pénztár a tag, illetve az eltartott hozzátartozójának a halálakor. A temetési se­gélyt az elhunyt eltemet­tetéséről gondoskodó sze­mély részére lehet kifizetni. Az ismételt kifizetés elkerü­lése végett az eredeti halot- .ti anyakönyvi kivonat hátol­dalára célszerű a segélyki­fizetés tényét feljegyezni. A halotti anyakönyvi kivonat mellett a temetési számlát is javasoljuk bekérni, mivel az eltemettetésről gondoskodó személy — s így a segély felvételére jogosult személy — ezáltal azonosítható. A temetési segély összegét célszerű az alapszabályban összegszerűen meghatá­rozni. Az átmeneti segély felté­teleit és mértékét a telepü­lési önkormányzatok hatá­rozzák meg. Elsősorban azok a létfenntartási gond­dal küszködő személyek kapják, akik önmaguk, illet­ve családjuk létfenntartásá­ról más módon nem tudnak gondoskodni. Az átmeneti segélyhez kapcsolódó kie­gészítő támogatás lehet időszaki, illetve egyszeri. Területi és szakmai önse­gélyező pénztár egyaránt felveheti szolgáltatásai közé. Őriznek és félünk Isten látja a lelkem: nem tudok örvendezni afölött, hogy járjak bármerre is, min­denütt őrök nyüzsögnek. Le­gyen szó bankfiókról, erdei fürdőről, vállalati telephely­ről, uram bocsá’ iskoláról, raktárról, üzletről: ott álnak a FIUK. A többnyire feketé­be öltözött, rövid hajú, mar­conának tűnő, különböző jel­vényekkel és hímzett emblé­mával ékített őrök. Ott van­nak, mert szerződtetik őket, mert láthatóan és vélhetően szükség van rájuk. Szóval nem tehetnek mást: őriznek, gyanakodnak, méregetnek, figyelnek — és bevetésre ké­szek. Rosszul érzem magam, mert furcsa egy világ ez, hogy mindenütt mindent őrizni kell, miközben félek, mert engem nem őriz senki, pedig a jelek szerint rászorul­nék egy kis védelemre. Fur­csa világ az, ahol lépten-nyo- mon magánhadseregek zsol­dosaival kell szembetalál­kozni, akik a feltételezett el­lenséggel szemben sorakoz­nak pult mögött, bolt előtt, utcaszélen-járdán, kapuk mögött, melyeken még azt is olvashatjuk: kutyával őrzött terület. Nem hiszem, hogy erről álmodtunk. Nem gondolom, hogy bárki is azt várta, hogy az immár jogállamisággal párosult demokráciánk a po­csék közrend és közbiztonság kitermelője lesz, ahol min­dent és mindenkit védeni kell. Még a vállalkozó ho­mokban játszó gyermekét is, aki pisis korában hozzászok­hat ahhoz: kell a testőr, hi­szen rongy a rend. Mert ha nem így lenne, aligha élné­nek meg a testőrcégek, nem virulna a feketeruhások üz­lete. Az emberek félnek. Hölgy- ismerősöm most vásárolt gázsprayt. Mások nem szíve­sen mennek ki az utcára este. Sokan szorongva mennek el az őrzött objektumok (?!) mellett, mert úgy érzik, őket is figyelik. Furcsa, mondom, nagyon furcsa világ az, ahol nappal is félni kell kisebb-na- gyobb maffiáktól, az ember sosem tudja, mikor kerül bele egy-egy leszámolási akció tűzvonalába. Pedig — és ezt nyomaték­kai szeretném közölni —: mi nem vagyunk bűnöző nép. A magyar társadalom túlnyo­mó többsége nem maffiózó. Nem rabló. Nem gyilkos. Nem tolvaj. Úgy tűnik, a rendcsinálásnál könnyebb felvonultatni a magánhadse- regecskéket, tartson tőlük a rossz szándékú, és érezze magát tőlük rosszul az ártat­lan polgár. Páncélozott pénzszállító, őr a bankban, őr a bolt előtt, őr a homokozó mellett, őr kint, őr bent. Közben megy a rendőrautó, rajta a felirat: Orzünk és védünk. Ránk is ránkférne egy felirat, de ez így hangzana: Őriznek és fé­lünk. Micsoda különbség! (bürget) Rendőrlányaink Hollandiában Mint ismert, megyénk rend­őr-főkapitányságának pár éve jó munkakapcsolata van a hol­land Midden megye kapitány­ságával. A két megye rendőrei 1992 óta rendszeresen találkoz­nak egymással, és a Hollandiá­ban vagy megyénkben tapasz­taltakat a két ország rendőrei a saját munkaterületükön igye­keznek hasznosítani. Legutóbb Szabolcs megyé­ből utaztak ki szakmai útra rendőrök. A küldöttség össze­tétele ezúttal a szokásostól el­tért, hiszen csak nők voltak a csoportban. A szakmai látoga­tás során a csoport tagjai talál­koztak a velük azonos munka­kört betöltő holland rendőr­nőkkel. Mártonná Tóth Kata­lin a személyzeti osztály mun­kájával, Pap Judit a sajtócso­port munkatársaival konzul­tált. Mandzák Jánosné a főka­pitány titkárságán folyó mun­kát tanulmányozta, míg Bakk Ágnes és Szabó Judit rendőr­nők vízi és közúti járőrözésen vettek részt. A hatnapos gaz­dag program során több elő­adást hallgattak meg a holland nők helyzetéről. Fogadta őket a schoonhoveni polgármester asszony, és az Emancipációs Tanács elnöke is, aki tájékoz­tatást adott a nők munkahelyi problémáiról. Egy holland nyomozónő — aki a fiatalko­rúak bűnözésével foglalkozik — tartalmas előadást tartott a fiatalkori nemi erőszakról és a gyilkossági kísérletekről. Ter­mészetesen a szakmai progra­mok mellett amszterdami, hágai városnézésre és az alkmaari sajtpiac megtekintésére is jutott idő. Még októberben a holland rendőrnők viszontlátogatásra érkeznek megyénkbe. —fullajtár — Magyar lányok, holland fiúkísérettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom