Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-06 / 156. szám
— 1995. július 6., csütörtök lLt Í3S Ara: 19,50 Ft SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 156. szám VÁROSRÓL VÁROSRA: Baktalórántháza (4-5. oldal) Horn Gyula bírálta a Nemzetközi Valutaalapot, mert az irreális pénzügyi célokat ír elő és nincs tekintettel a gazdasági átalakulás politikai kockázataira. Magyarország miniszterelnöke a Reuter brit hírügynökségnek adott interjúban felhívta az Európai Unió tagállamait, hogy segítsék jobban a gazdasági átmenetet Magyarországon és az egész középeurópai térségben. — Nem fogadhatjuk el az IMF által követelt ütemet — mondotta Hóm Gyula, hozzátéve: a Nemzetközi Valutaalap irreálisan ragaszkodik ahhoz, hogy az idei magyar költségvetési hiány jövőre a felére csökkenjen. Kifejtette, hogy egyetért a szigorú feltételek megszabásával, ám azoknak reálisaknak kell lenniük, s bár a magyar kormány meg akar egyezni az IMF-fel, de nem mindenáron. Bár kezdenek megmutatkozni a gazdasági növekedés fontos jelei, még évekbe telik, hogy befejeződjön az átmenet — mondotta Hóm Gyula a Reuternek. Az elnök mérlegel Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn vette kézhez az 1995-ös pótköltségvetésről, illetve a tb idei költség- vetéséről szóló törvényjavaslatot. Mint Faragó András elnöki szóvivő elmondta, az Országgyűlés elnöke nem kért sürgősséget, ezért az államfőnek az alkotmányban meghatározott 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntse, aláírja-e a törvényeket. Kevesebb munkanélküli Júniusban tovább folytatódott a nyilvántartott munka- nélküliek számának csökkenése. Az Országos Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint az elmúlt hónap végén 3700-zal kevesebb állástalant regisztráltak, mint májusban. A csökkenés kisebb mértékű a korábbinál, mert a tanulmányaikat befejező pályakezdő fiatalok egy része nem talált állást magának. Összességében 482 700 munkanélkülit tartanak nyilván, és ez 10,1 százalékos rátának felel meg. 31 milliárd az adósság Ha az idén a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg lényegesen a 2,5 milliárd dollárt, akkor a Magyar Nemzeti Bank első félévi kötvénykibocsátásai fedezik a törlesztéshez szükséges pénzt. Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke tájékoztatóján elmondta, hogy az ország bruttó adósságállománya 31 milliárd dollárra tehető. Ebből 7 milliárd dollár a magánszektor adóssága. Belügyi irattárak Az Állambiztonsági Szolgálat még 1989 nyarán is előírta az újságíróknak, hogyan tudósítsanak a magyar belpolitikai változások külföldi visszhangjáról. Egyebek közt ez is kiderült a belügyi irattárak áttekintése során. A munkát végző történész-levéltáros testület tájékoztatóján az is elhangzott, hogy újabb vizsgálatot tartanak indokoltnak az 1989-90-es iratmegsemmisítések teljes feltárására. Határvadászok Az év végére befejeződik a határ'vadászszázadok kialakítása, és számuk ezzel a jelenlegi 25-ről 28-ra növekszik. A határőrség parancsnokhelyettese arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy ugyancsak az év végéig befejeződik az 1989-ben megkezdett átállás a hivatásos határőrizetre. Elkészült a Feszty-körkép Négy évig tartó restaurálás után elkészült a Feszty- körkép. A monumentális alkotás szakmai átadása július 14-én délelőtt lesz az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Feszty Árpád (1856—1914) hatalmas, népszerűvé vált körképét, A magyarok bejövetelét két évig festette az 1800 négyzetméteres, egy darabba szőtt belga vászonra. A honfoglalás 1100. évfordulóján a Feszty-körkép ismét megtekinthető lesz. Hétfőn tüntetés Vásárosnaményban Kórházféltő beregi emberek Aratás előtt ellenőrzik a gépeket... Képriportunk a 7. oldalon Polgármesterek tanulmányútja Gazdasági övezetek Aláírásgyűjtés kezdődött Bereg 31 településén a Vásárosnaményban működő kórház megmentéséért. Az állampolgári kezdeményezésre indult akció a térségben élő több mint 42 ezer ember tiltakozását akarja kifejezni a gyógyintézet szolgáltatási színvonalának tervezett csökkentése ellen. A beregiek tiltakozó demonstrációt is szerveznek; július 10-én hétfőn 14.00 órától utcai felvonulást, majd utána nagygyűlést tartanak Vásárosnaményban. A tüntetésre több ezer embert várnak. A szervezők felhívásukban hangsúlyozták: szülőföldjük a halmozottan hátrányos helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legsúlyosabb goni»:kal küzdő térsége. A Beregben a legnagyobb arányú a munka- nélküliség, a régióban mindössze néhány nagyobb ipari üzem működik, az átszervezett, értékesítési gondokkal küzdő mezőgazdaság pedig nem képes a foglalkoztatási nehézségek enyhítésére. A nehéz körülmények egyre jobban felőrlik a lakosság egészségét, a tájegység egészségügyi mutatói a legrosszabbak az országban. Éppen ezért a vásárosnaményi kórház ellátási színvonalának megőrzését várják az illetékesektől. Lakóhelyük közelében kérnek továbbra is gyógyintézeti beteg- ellátást, hiszen távolabbra képtelenek utazni a költségek miatt. Egyhetes tanulmányúton vettek részt a PHARE-program segítségével Záhony és térsége önkormányzati vezetői, melynek célja két gazdasági övezet megtekintése volt a hollandiai Heerlenben és*az ausztriai Gmündben. A polgármestereket útjukra elkísérte a Felső- Szabolcsi Térségi Fejlesztési Társulás többi tagjának, a megyei önkormányzatnak, a PRI- MOM Vállalkozási Alapítványnak és az Europrojektnek egy- egy képviselője is. A holland—német vállalkozói centrum területén működő vállalkozók szabadon választhatnak, hogy a két ország közül melyiknek az adózási és egyéb törvényei alapján kívánnak működni. A polgármesterek gyakorlati tanácsot kaptak az övezet kialakítása során jelentkező telekspekuláció megelőzésére, illetve arra nézve, hogy milyen eszközökkel segítheti elő az állam az övezet hosszú távú működését, az osztrák elképzelésből pedig kitűnt, hogy mik lehetnek az előnyei annak, ha az együttműködő országok közül az egyik fejlettebb infrastruktúrával és magasabb színvonalú managementtel rendelkezik. Mindkét övezetben a követendő cél az, hogy az állam csak a kialakításkor juttat egy meghatározott időre szóló, vissza nem térítendő támogatást (esetleg befektet), később azonban a vállalkozói centrumnak önfenntartóvá és profitorientálttá kell válnia. Szintén közös vonás az úgynevezett inkubátorházak létrehozása, ahol az odatelepülni kívánókat magas színvonalú telekommunikációs eszközök és kiváló szakemberek segítik céljuk megvalósításban. A tanulmányút lehetővé tette, hogy a résztvevők kiaknázzák elképzeléseik megvalósítása során az ukrán—magyar—szlovák hármas határ, ezen belül pedig a normál és széles nyomtávú vasútvonal kapcsolódásának lehetőségeit. A keleti piac érdeklődik Jó ára lesz az almának Katasztrofális lesz az almatermés címmel közölt cikket a hét elején a Népszabadság. A lap szerint az idén tovább csökken az almatermesztési kedv. Az idei almatermést a szakértők 418 ezer tonnára becsülik, ami rendkívül kevés a nyolcvanas évek 1,14 millió tonnájával szemben. Tavaly 657 ezer tonna alma termett Magyarországon. Hoványi Ferenc kisgazda- párti politikus, a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke korántsem látja ilyen borúsan az alma helyzetét, jövőjét: — Negyven és ötven százalékos kiesésről lehet csak beszélni; én mindenesetre nem kockáztatnám meg az almatermés katasztrofális jelzőjét. Találkoztam olyan gyümölcsössel, ahol bármennyire is védekezett a gazda, a mellette lévő hanyagsága miatt nem volt, nincs eredménye munkájának. (Folytatás a 2. oldalon) A szövetkezetitörvény-tervezet elé... Földtulajdon és földhasználat A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) az a megállapítása, hogy 1992 és 1994 között permanens jogi szabályozás alatt álltak a szövetkezetek, s ez az állapot károsan hatott a szervezeti modernizációs törekvésekre, a gazdasági tevékenységekre és a kapcsolatokra. Az egységes szövetkezeti törvénynek elvileg jogbiztonságot kellett volna adnia, de ehelyett — a három év alatti ötödszöri módosítás ellenére is — a szövetkezetek működésére nézve diszkriminatív szabályozás született. Ezt legjobban az szemlélteti, hogy mindenki rendelkezhet földtulajdonnal, csak pont a szövetkezetek nem, akik egyedül képesek nagyüzemiig megművelni a legfontosabb nemzeti kincsünket. Emellett a napvilágot látott törvények, például az átmeneti vagy a földkiadó bizottságokról szóló törvények labilis tulajdoni, vagyoni helyzetet teremtettek, s nem világlik ki belőlük határozott, megoldást találni akaró kormányzati szándék. Amit eredményezett, az nem más, mint a véget nem érő vagyoni perek, cégbírósági felülvizsgálatok időt és ideget őrlő folyamata. Mintegy válaszként a MOSZ sérelmeire Lakatos András megyei szocialista párti képviselő ismertette a MOSZ közgyűlésén az MSZP agrártagozatának legfrissebb állásfoglalását a szövetkezetekről. Mint elmondta, az elmúlt évek szövetkezetellenes agrárpolitikájáról a segítő, támogató politikára való áttérés már elindult, de ebből még nem sokat érez a társadalom. Az agrártagozat elismeri a gazdálkodási, tulajdonhasznosítási formák sokszínűségének létjogosultságát, és támogatja a kormány ez irányú fejlesztési törekvéseit. A szövetkezeti hálózat működését gátló legsúlyosabb korlátokként öt alapvető helyzetet állapított meg. A legégetőbb gondok között is elsőként szerepel a szövetkezeti üzletrészek problémaköre. A kárpótlási jeggyel létrehozott üzletformával — ami a szövetkezeti konstrukcióban rendszeridegen — a tagok és a kívülálló üzletrész-tulajdonosok (például a nyugdíjas tagok) érdekei adott esetben gyökeresen ellentétesek. Ez elősegíti a vagyon szétszóródását. Az agrártagozat javaslata az, hogy azoknak a szövetkezeteknek, amelyek már megkezdték az üzletrészek felvásárlását, s vállalják, hogy oszthatatlan, közös alapba helyezik azokat, az állam nyújtson támogatást. (Folytatás a 2. oldalon)
