Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
12 1995. július 4., kedd Gazdaság UJ KELET Bürgezd a láp fölé emelkedett Minden egyben maradt A gomolygó pára és a tyu- kodi zsíros tanyára ereszkedő eső utáni köd ellenére, csoportba verődve várakoznak a gazdák a Bürgezd Coop Kft. telephelyén. Többen bosszankodnak, hogy az esők előtt nem vetettek. Mások jóízűen nevetnek egy-egy reggeli tréfán. A katonás alakzatban sorakozó traktorok a napi ellenőrzések után felbőgnek, és indulásra készen várakoznak. A kft. terménytárolói — melyek felújítás alatt állnak — friss mész- és festékszagot árasztanak a nedves levegőben. Bürgezd egy valamikor létező település nevét jelzi az ecsedi lápon. Az idők során nyomtalanul tűnt el a láp halálos ölelésében. Ma egy jól termő tábla elnevezése őrzi emlékét. Majorics János a cég kereskedelmi igazgatója. Szobájában a fax szaporán dolgozik. Telefonok, ajánlatok, kérdések. Nem nehéz megfejteni: a szezon már elkezdődött. — Hogy jött létre a kft. ? — A településen korábban 5000 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet működött, mely a mezőgazdaságban zajló átalakulási folyamat során felbomlott. A szövetkezeti vagyon megosztása során három kft. alakult és megmaradt, illetve új típusú szövetkezetté alakult át a korábbi közös gazdaság központi része, még 1991-ben. A három kft.-bői kettő és az új típusú szövetkezet csődöt jelentett, ez utóbbi felszámolása folyamatban van. A Bürgezd Coop nevet viselő kft. maradt életképes, mely a kárpótlásra kijelölt, valamint a részarány-tulajdonosok részére elkülönített földterületeken kezdte meg tevékenységét. A kft. a föld használatáért bérleti díjat fizetett a szövetkezetnek, melynek mértéke megfelelt a korábbi földjáradék összegének (110 Ft aranykoronánként). — Az emberek hogy fogadták az átalakulást? — Vegyesen. A településen lakó emberek a földtörvény adta lehetőséggel nem éltek, bíztak a szövetkezeti munkahelyekben. A részarány-tulajdonosok csak kis számban igényelték a föld kimérését. Visz- szatartó ereje volt a törvényi szabályozásnak is, mivel a részaránytulajdon kimérése kezdetben a tagsági viszony megszüntetését eredményezte. A közös gazdaság csődje, illetve az abból kivált vállalkozások gyengélkedése miatt a korábban biztosnak hitt munkahelyek megszűntek. Más munkalehetőségek hiányában az emberek fokozatosan, egyre nagyobb számban vették ki földjeiket, és kezdték meg a magángazdálkodást. Mára a tulajdonbaadás befejeződött, közös művelés nincs. — Tehát önök időben felismerték, hogy keletkezett egy légüres tér? — Nevezhetjük így is. Két dolog tartozik ide. Egyrészről a kialakult birtokviszonyok vissszaigazolták akkori döntésünk megalapozottságát. Hiszen a földtulajdonosok harmincöt százaléka 2-3, hatvan százaléka 5-6, öt százaléka pedig 6 hektár fölötti magán- gazdálkodó. Megtalálhatók a tehetősebb réteghez tartozó nagygazdák is, akiknek földtulajdona meghaladja az 50-100 hektárt. Másrészről, több településsel ellentétben, így volt megvalósítható, hogy a géppark egyben a faluban maradjon a felszámolás során. — Kijelenthető az, hogy a kft. integráló szerepet tölt be? — Határozottan. Az emberek többségének nincs pénze, szaktudása, felszerelése a gazdálkodáshoz. Fejletlen és korlátozott a banki hitelezési rendszer, a banki kamatok magasak. A mi gépi, technikai felszereltségünk 3000 hektár szántóföldi művelésre alkalmas. A felszámolás alatt lévő volt közös gazdaságtól vásárolt terményszárító, tároló, javító- műhely, infrastruktúra birtokában komplett nagyüzemi gazdasági egység. Ezek birtokában gépimunka-szolgáltatást végzünk a magángazdálkodók részére. Másrészt szervezzük a szántóföldi növények termeltetését, felvásárlását és továbbértékesítését. — Voltakfizetési nehézségeik? — Nem. A kft. a termékfelvásárlásoknál biztos és azonnal fizető. Üzletpolitikánk része, hogy a magángazdálkodók ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, tudják azt, terményeiknek biztos vevője van, aki a termelést szervezi, esetenként megfinanszírozza. Fel- vásárlási áraink a külföldi export-értékesítésekből eredően versenyképesek, a hasonló tevékenységet végző vállalkozásokénál magasabb. — Az idén mit termesztenek a gazdák? — Eddigi ismereteink szerint: kendert 200, tököt 30, paradicsomot 10, napraforgót 750, búzát 300, egyéb növényeket 220 hektáron. — A kft. 33 dolgozót foglalkoztat. Korábban a termelő- szövetkezetben 600 fő dolgozott. Mi lett a sorsuk? Bereczki István, Tyúkod község polgármestere: — A volt téesztagok egy része nyugdíjba vonult. Az aktív korosztály mintegy 80 százaléka földjét műveli, de jövedelempótló támogatást is kap. A tyukodi termőföldek átlagos aranykoronaértéke 12,85. Ebből is látható, hogy biztonsággal a mezőgazdaságra építeni hosz- szú távon nem lehet. Elég, ha az elmúlt aszályos évekre gondolunk. A térségben ipari üzem nem működik, ami jelentősebb munkaerőt foglalkoztatna. Mindezek ellenére a lakosság fő megélhetési forrása a mező- gazdasági termelés. — A kft. mit jelent a falu életében? — Az utóbbi időben egy egészséges versenyhelyzet állt elő. A földtulajdon növekedésével mára Tyúkodon mintegy harminc darab munkagép, négy kombájn van magánkézben. Az önkormányzat is szolgáltat kettővel. A kft. megbízható, pontosan fizető cég, ami a mai világban igen fontos. A kezdeti indulatok után az emberek véleménye lassan megváltozott, hiszen félő volt, hogy a felszámolás során a faluból elkerülnek a gépek, berendezések. Minden egyben megmaradt... Kiss Dániel Világgazdaság — sorokban Bagdad — Az iraki kormány több ezer magas rangú tisztviselőt rendelt ki a hét végén a betakarítási munkák felügyeletére. Mint az illetékes szóvivő elmondta, a hivatalnokok feladata biztosítani, hogy a betakarított gabona maradéktalanul az állami tárolóhelyekre kerüljön. Az akcióval, amelyet Izzat Ibrahim, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának alelnöke rendelt el, a búza és az árpa szabadpiaci értékesítését akarják megakadályozni. A bagdadi vezetés az Irak ellen 1990 agusztusában életbe léptetett ENSZ szankciókat követően megtiltotta a gabona közvetlen értékesítését, és a parasztokat arra kötelezte, hogy a terményt rögzített áron az államnak adják el. A virágzó feketekereskedelem visszaszorítása érdekében az állami gabonafelvásárlási árakat áprilisban megháromszorozták Irakban — írja az AFP. Havanna — Kuba szabadkereskedelmi övezeteket tervez kialakítani a külföldi befektetők számára —- jelentette az AP a mexikói Notimex hírügynökségre hivatkozva. Az övezetekben elsősorban exportra termelő összeszerelő üzemek létesülnének a havannai elképzelések szerint, és égetően szükséges új munkahelyeket teremthetnének. Számos kubai tisztségviselő elismeri, hogy a szigetországban a következő hónapokban félmillió ember veszítheti el állását amiatt, hogy a kormány megpróbálja csökkenteni a költségvetési hiányt. Bonn - Németország nem fog kivetni újabb adókat a családok erőteljesebb támogatása végett - jelentette ki Theo Waigel német pénzügyminiszter. A Reuter tudósítása szerint az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (SPD) szeretné, ha a jövő évi költségvetésben egyebek között adót vetnének ki az áramfogyasztásra és emelnék az üzemanyagok adóját. A kormányon lévő CDU parlamenti frakciójának vezetője alkotmányellenesnek minősítette az SPD áramadóztatási tervét, bár hozzátette, hogy kompromisszumos megoldást kell találni a szociáldemokratákkal. Kohl kancellár a múlt héten kijelentette, hogy a jövő évi adóreform 22 milliárd márkával mérsékli azt adókat. Ez a burgonyaföld szép termést ígér, gondozott, egyenletesen nőnek a bokrok. Talán az idén több szerencsével jár a termés — az első szedések ezt bizonyítják — s reméljük, gyakrabban ehetünk majd rizs helyett burgonyát. Ami pedig ennél is fontosabb: hogy a szépen gondozott földek gazdái el is tudják adni a terméküket olyan áron, hogy a termelőknek , kereskedőknek és fogyasztónak egyaránt megérje Októberig tart a piaci türelem Július elsejétől kormány- rendelet szabályozza a vásárok és piacok működését — tájékoztatta Köncse Tamás- né, az ipari minisztérium főosztályvezetője hétfőn az MTI-t. A jogszabály meghatározza azon termékek körét, amelyeket a piacokon, a vásárokban nem lehet árusítani, így többek közt nem kínálhatok itt a jövedéki szabályozás alá eső termékek: szeszes italok, cigaretták, kávé és pirospaprika. A rendelet szerint nem hozható forgalomba a piacokon nemesfém és drágakő, gyógyszer, mérgező és veszélyes anyag, fegyver, lőszer, benzin, gázolaj és egyéb tűzveszélyes anyag. A rendelet szerint a szabályok betartásáért nemcsak a kereskedő, hanem a piac szervezője is felel, akit ha három esetben elmarasztalnak, piactartási engedélyét akár öt évre is megvonhatják. Lényeges, hogy a piac rendezésére vagy fenntartására, sőt az árusításra is csak devizabelföldinek számító magánszemély vagy társaság kaphat jogosítványt. A rendelet előírja még, hogy a piac fenntartójának a közegészségügyi és állatorvosi ellenőrök számára térítésmentesen biztosítania kell egy helyiséget, ahol a közegészség- ügyi szempontból fontos viszgálatok elvégezhetők. A rendelet a már meglevő piacoknak 3 hónapos moratóriumot ad a jogszabályban megkövetelt feltételek teljesítésére. Az újonnan alakult piacokra azonban már most is érvényesek az előírások. A régi piacokra adott moratóriumot Köncse Tamásné azzal magyarázta, hogy a vállalkozóknak időt akartak adni a felkészülésre. Másrészt a júliusi rendelet alapján az önkormányzatoknak is el kell készíteniük a helyi piacszabályozási rendeleteket. Fogyasztóvédelem A szűkén értelmezett bolti ellenőrzésen túl kell lépni. Fontosabb ennél a nap mint nap igénybevett szolgáltatások, illetve az ezeket nyújtó szervezetekt kontrollja — hangsúlyozta a Kereskedelmi Főfelügyelőség új főigazgatójának, Gyarmati Andrásnak a beiktatása alkalmából tartott hétfői sajtó- fogadáson Sons Károly Attila. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Az államtitkár elmondta: elsősorban az energiaszolgáltatókat. a pénzügyi intézményeket, az idegenforgalom, a biztosítás, a távközlés és hírközlés területén tevékenykedő cégek rendszeres és folyamatos ellenőrzésére van szükség. Ezen feladatokban jelentős szerep hárul azokra a szakemberekre is, akik október 1-jétől a KERMI megszűnésével átkerülnek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség állományába. Hangsúlyozta: az önálló minőségvizsgáló intézmény megszüntetése EU- komform lépés. A világon mindenütt kevesebb, ám hatékonyabban működő szervezet foglalkozik a fogyasztóvédelemmel. Bár az összevonás még nem történt meg, néhány intézkedés már közelít a fejlett országok gyakorlatához. - igy például csökken a kötelező vizsgálatok köre. Ez hosszú távon csak kevesebb minőségellenőrző intézetnek ad munkát. A KERMI-nek például fél év alatt 40 millió forintos bevételkiesést jelentett, hogy az IKM eltörölte a textil- és bőráruk, valamint lábbelik kötelező előzetes vizsgálatát.. Csökkenő forgalom A statisztikai nyilvántartások szerint az országban 137 ezer kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozás működik. Az ebbe a kategáriába tartozó üzletek száma meghaladja a 210 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felmérése azonban azt mutatja, hogy a tényleges működő üzletek száma ennél mintegy 20 százalékkal kevesebb — derül ki a KSH összesítéséből, amelyet hétfőn juttattak el az MTI- nek. A KSH adatai szerint az év első négy hónapjában a kereskedelemben és a vendéglátásban a forgalom 676 milliárd fo- rintot, ezen belül áprilisban 182 milliárd forintot tett ki. A felmérés időszakában a forgalom összehasonlító áron hó- napról-hónapra csökkent, áprilisban csaknem 20 százalékkal maradt el az 1991. évi átlagos havi forgalomtól. Az elmúlt évhez képest a csökkenés 2,1 százalékos. Általános tendenciának tekinthető, hogy a szakkiskereskedelmi ágazatokban szinte kivétel nélkül visszaesett a forgalom tavalyhoz képest. A vegyes kiskereskedések jobban megfelelnek a vásárlók igényeinek, forgalmuk ennek megfelelően kevésbé csökkent. Ezek az üzletek a forgalom megtartása, illetve növelése érdekében folyamatosan változtatják profiljukat, míg meg nem találják a kedvező árustrukturát.
