Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-31 / 177. szám

XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa Bajnokság Atlétika yíregyháza 1995. július 27-30. ■ • * V«. r- ^ percek, pontok, bajnokok XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság,^ UJ KELET 1995. július 31., hétfő Aranyérem a rendezőknek Vasárnap délelőtt Gallov Rezső államtitkár, Pierre Da- riauts és Jorge Salcedo sajtó- tájékoztatót tartottak a nyír­egyházi Városi Stadionban. A verseny háromnegyede ekkor már lezajlott, így gyors értéke­lést adtak a történtekről. Elő­ször Pierre Dariauts, az euró­pai atlétikai szövetség (EAA) kincstárnoka beszélt. Elmond­ta, hogy nagyon elégedett a nyíregyházi feltételekkel, a verseny rendezésével. Arról is beszélt, hogy a megnyitó esté­je örökre emlékezetes marad az ifjúsági Európa-bajnoksá- gok történetében. Nyíregyhá­zán bármerre jártak, érezték a városlakók és a szervezők ven­dégszeretetét. Egy kérdésre válaszolva a küldöttek elmondták, hogy tényleg problémás volt a cél- fotó-berendezés. A Seiko cég egy régebbi berendezését hoz­ta Nyíregyházára, s emiatt néha nehéz volt eldönteni a helyezések sorrendjét. Ebből okulva a céggel korábban meg­kötött szerződésüket újabb négy évre akkor fogják meg­újítani, ha az ifjúsági verse­nyekre is biztosítják a legkor­szerűbb technikát. Az új szer­ződés megkötése egyébként hamarosan esedékessé válik. A sajtótájékoztatón jelen volt Schulek Ágoston, a MASZ elnöke, aki arról beszélt, hogy nemcsak szíveslátást tapasztal­tak a vendégek Nyíregyházán, de megismerhették a környék kultúráját, az itt lakó embere­ket is. Gallov Rezső államtitkár el­mondta: nagyon jó döntés volt, hogy vidéken rendezték az ese­ményt, mert az egész város, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye székhelye odafigyelt a négynapos Európa-bajnokság- ra. Ezután az Új Kelet képvise­letében több kérdést is feltet­tünk az államtitkár úrnak. — Gallov úr, az ünnepélyes megnyitón a magyar kormány képviseletében nem szólalt fel senki. Előfordulhatott volna ugyanez, ha Budapesten törté­nik az esemény? — Az elmúlt napokban na­gyon fontos döntések előtt állt a kormányzat. Legtöbben a Bokros-csomag újabb változa­tának kialakításán dolgoztak, magam is ezzel voltam elfog­lalva. A csütörtöki kormány­ülésen a magyar—román alap- szerződés is napirenden volt, így Kovács László külügymi­niszter nem jöhetett el a meg­nyitóra. A történtek mögött semmiféle szándékosság nin­csen. Sajnos, a politika sokszor azonnali döntéseket követel, s ilyenkor előfordulhat, hogy a politikus egy-egy meghí­vásnak nem tud eleget ten­ni.-— Tapasztalható, legalábbis kelet-Magyarországon sokan így látják, az ország kettésza­kadása gazdaságilag és az élet más területén is. Az országos sajtó alig foglalkozott a nyír­egyházi eseménnyel. Ebből is arra következtethetünk, hogy ami itt történik, arra Budapes­ten nem nagyon figyelnek. Mi erről a véleménye? — Az országos napilapok elsősorban eredménycent- rikusak a sportban, s Nyíregy­házán még nem léphetett do­bogóra magyar versenyző. Szerintem emiatt ilyen kicsi az érdeklődés. Semmiféle szándé­kosságot nem látok azokban a dolgokban, amikről kérdezett, és úgy gondolom, kár is lenne ezt így beállítani. Ezután az EAA küldötteinek tettünk fel egy újabb kérdést. — Már kedden reggel meg­rohantuk önöket a szálláshely­ükön, és arról érdeklődtünk, hogy mennyire elégedettek a hétfői pályabejárás eredmé­nyeivel. Akkor nem volt kriti­kai észrevételük, hiába is kér­deztünk rá. Most is minden fel­tételt dicsértek. Mondjanak már végre egy kis hibát, amit kifogásoltak. — Nem nagyon tudok kifo­gásolnivalót mondani — mondja Salcedo — azon kívül, hogy néhány számban volt óvás, de ez minden versenyen szokásos. Ez nem biztos, hogy a rendezők hibája. — Igazán elégedettek va­gyunk — mondja az EAA kincstárnoka, Dariaux —, ha már ennyire erőltetik, szemet szúrt, hogy néhány versenyző az eredményhirdetés után, a himnusz elhangzása alatt nem vette le a sapkáját. Természe­tesen legközelebb előre figyel­meztetjük erre az atlétákat. Ezután Schulek Ágoston, a MASZ elnöke annyit tett hoz­zá, hogy szerinte a magyarok közül az első aranyérmet a rendezők szerezték. „Köszönöm a munkatársaim segítségét!” Röviddel a versenyek befe­jezése után Orendi Mihály versenyigazgatótól kértünk rövid nyilatkozatot. — Az első perctől mosta­náig követte, illetve sokszor irányította is az eseményeket a felkészülés során. Most a versenyek után mit mondana, mi volt a motivációja a sok­szor kemény munkát adó szer­vezéshez? — Otthon hallottam, édes­anyám mondta mindig; igye­kezz az embereknek örömet szerezni. Most ezt talán sike­rült, sok embernek örömet okozott ez a négy nap. Remé­lem, leginkább Nyíregyháza polgárainak szereztünk kelle­mes délutánokat itt a stadion­ban. Arra is gondoltam a szer­vezés megkezdésekor, hogy mennyivel nehezebb itt az or­szág keleti végén bizonyítani rátermettségünket, mint az or­szág középső vagy nyugati ré­szein. Most talán sikerült bi­zonyítani, hogy mi is képesek vagyunk nagy teljesítmények­re. Ez a szervezőmunka során végig nagy motivációt jelentett nekem. —Mi az, ami hiányzik a ver­senyek befejezésekor? — Leginkább egy magyar aranyérem. Nagyon sajánlom Zsivótzky Attilát, akinek leg­alább volt arra esélye, hogy szerezzen egyet. Őt sérülés zavarta meg a felkészülés­ben. Természetesen nagyon fog hiányozni az a sok atlé­ta, aki itt volt az elmúlt né­hány napban. —Mi az, aminek leginkább örült? — Minden várakozást fe­lülmúlt a nyíregyházi közön­ség. Egy aranyérmet ők min­denképpen megérdemelnek, s azt, hogy közben felhang- zana a magyar himnusz. De ezúton szeretném megkö­szönni több száz, majdnem ezer munkatársam segítségét, akik nagyon lelkesen dolgoz­tak az Eb sikeréért. Talán egy embert emelnék ki név- szerint, Vas Lászlót, aki na­gyon jó társam volt a szerve­zésben, s ráadásul a záróna­pon ünnepelte születésnap­ját. „Leváltották” a magyar váltót Roberto Parra a 800 méter bajnoka Szombaton 9 órától folyta­tódtak a küzdelmek a Helia-D XIII. Ijfúsági Atlétikai Európa- bajnokságon. A harmadik ver­senynap a férfi tízpróba sprint­számával kezdődött. Délelőtt még távolugrásban is össze­mérték tudásukat a dekat- lonisták. Ezenkívül a női disz­koszvetés és a férfi hármasug­rás selejtezőit bonyolították mintegy ezer néző előtt. Délután kezdődött a döntők nagyüzeme. Ahogy már lenni szokott, legkorábban a rúdug­rók kezdtek, aztán a fiú disz­koszvetők következtek. Ne­gyed 5-kor a 800 méteres döntők kerültek sorra. Ekkor már ötezer néző figyelte a küz­delmeket. Végig hatalmas hangorkánban futottak a lá­nyok, érthetően a magyar Var­ga Juditért szurkoltak a legtöb­ben, de az Európa-bajnok Cosulianut is végig vastapssal jutalmazták, amikor a román zászlóval tiszteletkörét futotta. Ezen a napon került sorra a két gerelyhajító-döntő is és a 200 méteres finálé is. A nézők este hét után is ki­tartottak az izgalmas verseny mellett, és nem ültek hiába egész délután a tűző napon. Ritka izgalmas versenyt láthat­tak a női és a férfi 4x400-as váltókban. Először a lányok következtek, s a szurkolók nagy örömére a magyarok a döntőbe kerültek. A fiúknál a magyar csapat hatalmas csatát vívott, s az utolsó körben há­rom váltót megelőzve máso­dikként ért a célba. Sajnos, a spanyolok megóvták a magya­rok szereplését, s azt a verseny- bíróság helybenhagyta. Még az első magyar futó a rajt utáni tíz méteren a fehér vonalat érint­ve indult, s emiatt zárták ki a döntőből a magyar csapatot, így a spanyolok kerültek a he­lyükre. Egyébként a magyarok közül Kovács Réka gerelyha­jításban 5., míg Varga Judit 800 méteren 4. helyet szerzett. A szombat délutáni döntőből háromban a németek, míg kettőben a román atléták dia­dalmaskodtak. Zwierkiewski két számban is nyert A franciák az éremtáblázat élén Az utolsó versenynapon ti­zenöt számban avattak Euró- pa-bajnokot. Az első szám dél­után egy órakor kezdődött, ek­kor a kalapácsvetők álltak a dobókörbe. Ezután egymást követték az események, a pá­lya több pontján egyszerre zaj­lottak a versenyek. A néző­téren a már megszokott néző­sereg várta a versenyzőket. A futószámok után minden nyer­tes futott még egy kört, hogy a közönség vastapssal köszönt­hesse. Az Európa-bajnokság egyetlen sajnálatos ténye, hogy magyar versenyző nem szer­zett érmet. Ezen a napon a következő helyezéseket sike­rült elcsípni: Kalapácsvetésben Maróty Szabolcs 12., női diszkoszve­tésben Sugár Barbara 8., hár­masugrásban Szabó Ambrus 11., a 4x400 m-es női váltó pontot érő hatodik helyet szer­zett, a 4x100 m-es női váltó a 7. helyen végzett, míg a fiúk ugyanezen versenyszámban 6.- ok lettek. Az 5000 m-es férfi síkfutásban harcba szállt Bo- zán Károly derekasan végigda­rálta a távot, és 12. helyen ért célba. A női magasugrók me­zőnyében Győrfi Dóra képvi­selte színeinket, aki jó teljesít­ményt nyújtott, és ez egy 5. helyre volt neki elég. A nők 10 000 méteres síkfutásában Kállovics Anikó és Stupián Mónika versenyzett. Kállovics a hatodik, míg Stupián a kilen­cedik helyen zárt. A 4x100 m-es női váltó né­met sikert, a férfi brit győzel­met hozott. A románok kizá­rása után a nőknél francia, a férfiaknál szintén a brit csapat állhatott a dobogó legfelső fo­kára. Vasárnap a francia csapat délutánja volt. Összesen négy aranyérmet szereztek, a négy napon pedig hatot. Ezzel ők nyerték a nem hivatalos érem­táblázaton az első helyet. Mö­göttük a britek következnek, a finnekkel együtt öt-öt aranyér­met szereztek. Az utolsó eredményhirdeté­sek után a stadion zöld gyepén két hőlégballont fújtak föl, majd a nemzetek zászlóit hoz­ták be. Közben, zeneszóra a csapatok tagjai a gyepre sza­ladtak, sokan a magasugróhe- lyeken ugráltak. Egy-egy csa­pat a zászlójával körbefutott a rekortáron, a pálya közepén lévő kis színpadon táncoltak. A végig lelkes nyíregyházi kö­zönség vastapssal válaszolt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom