Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

UJ KELET Atlétika 1995. július 28., péntek 7 percek, pontok, bajnokok XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság,^ Nyíregyháza 1995. július 27-30. Az elnök a görögök protestálásáról Carl-Olaf Hornén, az EAA elnöke csütörtökön reggel, mielőtt továbbutazott volna Göteborgba, sajtótájékoztatót tartott a verseny helyszínén. A tájékoztató elején három do­logról beszélt. Először az ifjúsági Európa- bajnokságok fontosságát mél­tatta, elmondta, nagyon sok későbbi olimpiai bajnok bon­togatta szárnyait a korábbi ifi Eb-ken. Példának hozta fel a nagyszerű középtávfutót, Se­bastian Coet, aki már ifi korá­ban szerzett a korosztályos baj­nokságon Európa-bajnoki cí­met. Ezután arról beszélt, hogy miért döntöttek egy kisebb vá­ros mellett a kandidálások el­bírálásakor. Elmondta, egy ilyen nagyságrendű helység­ben sokkal jobban odafigyel­nek a vendéglátók a verseny­zőkre, mint egy nagyvárosban. Egy kisebb stadion hamarabb megtelik, s akkor sokkal han­gulatosabb a verseny. Végezetül arról beszélt, hogy már a megnyitó is bizo­nyította döntésüket, mivel még soha ennyi nézője nem volt ifi Eb megnyitójának. Az Eb egyébként már a jelentkezési, létszámbeli rekordot is meg­döntötte. Negyvenhárom or­szág l 184 küldötte érkezett „Niregására”, ahol az elnök nagyon jól érezte magát, és különösen a megnyitó műsora tetszett neki. Az elnök ezután az Új Kelet kérdésére válaszolt. Azt firtat­tuk, a görög csapat mi ellen demonstrált a megnyitón? A következő választ kaptuk: mint ismert, az ügynek politikai hát­tere van. A Jugoszláviából önállósult macedón államot — névválasztása miatt — nem ismerte el Görögország. A nemzetközi sportszervek mos­tani álláspontja értelmében, emiatt a versenyeken nem használhatják zászlójukat, himnuszukat és nevüket. A nevük hivatalosan: a volt Ju­goszláv Köztársaság utódálla­ma a korábbi Macedónia tar­tomány. Zászlóként az EAA- zászlót, himnuszként Beetho­ven IX. szimfóniáját használ­hatják. Mikor a görög küldött­ség Nyíregyházára érkezett, a macedón zászló már ki volt téve a stadion lelátóján, és a görög csapat szerint a bejárat­nál is lengette a szél. Ok azon­nal protestáltak, és a szer­vezőbizottság rögtön kijavítot­ta hibáját. A görögök azonban tovább­ra is sérelmezték a korábbi helyzetet, és a megnyitón sem akartak részt venni. Végül is úgy döntöttek, mégis bevonul­nak a pályára. Aztán meggon­dolták magukat, és kivonulá­sukkal tiltakoztak. A válasz után egy macedón újságíró azt fejtegette, mennyi­re sérelmes számukra a hely­zet. A tájékoztatón részt vevő Schulek Ágoston válaszolt neki azzal, hogy a szervezőbizott­ság tévedésből rakta ki a zász­lót. Ugyanakkor a zászlóbevé­tel után a macedóniai csapat nagyon sportszerűen és meg­értőén viselkedett, és ezt a szervezők örömmel és hálásan nyugtázták. Az elnök ezután csak annyit fűzött hozzá a dologhoz, hogy sajnos az elmúlt években, év­tizedekben is megszokhattuk, hogy a nemzetek közötti poli­tikai ellentétek a pályán is megjelennek. Egy kérdésre válaszolva el­mondta: az IAAF tisztújításán nagyobb személyi változások nem várhatók, ugyanis az el­nöki posztra továbbra is csak az olasz Nebiolo jelölt, és a négy alelnöki helyre is csak négyen pályáznak. A továbbiakban még több kérdésre válaszolt az elnök, a legizgalmasabbnak az utolsó tűnt. A Lapszemle tudósítója azt kérdezte, elképzelhető-e, hogy az 1998-as ifi világbaj­nokságot Nyíregyháza rendez­ze? Az elnök elmondta, hogy a vb esetében más a helyzet, mint az Eb-knél. Ott ugyanis eleve több kontinens jöhet szó­ba a kandidálásokkor. Ezenkí­vül az IAAF inkább a nagyobb városok közül választ szíve­sebben. Ennek ellenére nem kizárt, hogy Nyíregyháza kan­didáljon. A sajtótájékoztató után az elnök a repülőtérre indult, hogy Budapestre utazzon. Az első délelőtt — óvás és egyéni csúcsok Nyerges Mihály, az EAA tagja, Carl-Olaf Hornén, az EAA elnöke és Schulek Ágoston, a MASZ elnöke a sajtótájékoz­tatón A kamelváli hangulatú, za­jos — persze ezt senki sem bánta — szerdai megnyitó után a csendesebben, majdhogynem ^családias légkörben útjára in­dult a négynapos küzdelemso­rozat. A nézőtéren ezúttal job­bára csak versenyzők, edzők üldögéltek. Aztán lassan egy­re többen gyülekeztek, szállin­góztak a stadionba, és a dél­előtti viadalok derekára már mintegy 2-3000-en figyelték az eseményeket. így hát a han­gulat sem maradt el; a ver­senyzőket — főleg a magya­rokat — ütemes taps és kiáltá­sok bíztatták. Pontban kilenc­kor elrajtoltak a női hétpróbá- zók, akik ezúttal a 100 méte­res gátfutásban próbálták ki magukat. Ezzel egy időben gerelyhaj ításban megkezdőd­tek a női selejtezők. A nagy videofal remekül működött, a versenyeket és az időered­ményeket is jól láthatóan mu­tatta. ÜGYESSÉGI SZÁMOK Az ügyességi számok a női hétpróbával kezdődtek, ami A súlylökők is korán keltek egyben az Európa-bajnokság nyitó versenyszáma is volt. A lányoknak elsőként a 100 mé­ter gáton kellett bizonyítaniuk a hét verseny szám közül. Az előzetes nevezések után tizen­három főre számítottak a ren­dezők, ezzel szemben plusz egy versenyző érkezett, így a mezőny tizennégy „hétpróbás” női versenyzőt számlált. Az idei legjobb eredménnyel a német Rombach Stefanie érke­zett (5594 pont). Az első nap délelőttjén viszont Rombach a 100 méteres gátfutás után csak a negyedik helyet bérelte ki magának. Nagy meglepetésre az idei leggyengébb ered­ménnyel érkező norvég Kval- vik győzedelmeskedett e szám­ban. A délelőtt még egy ver­senyszámot lebonyolítottak a női hétpróbában, méghozzá a magasugrást. Ebben az orosz Shalygina és a finn Montell egyaránt 179 centimétert tel­jesített, így holtversenyben végeztek a magasugrás élén. Két szám után a délelőtti listavezető az orosz Shalygina Yelizaveta 1838 ponttal. A következő viadal ismét a nőké volt, hiszen a 100 méteres gát után rögtön feltűntek a gerely­hajító lányok, és két előselejtezőben döntötték el a továbbjutást. Ebben a számban 52 méter volt a kvalifikációs szint, ami az egyenesági döntőbe jutást jelentette annak, aki teljesíteni tudta. A huszon­egy fős mezőnyből hárman tudták csak túldobni ezt a „bű­vös határt”, köztük — legna­gyobb örömünkre — Szabó Nikolett. Ezután a finn Uppa Taina örülhetett a legjobban, hiszen 58.00 méterre szállt a gerelye, amivel messze maga mögé utasította a mezőnyt. Szabó Nikolett 52.18 méteres hajításával a harmadik leg­jobbnak bizonyult az elő­selejtező során, így ő-már biz­tos résztvevője a gerelyhajítás döntőjének. Ezt követően a férfiak is po­rondra léptek, méghozzá a súlylökők. Itt is volt magyar résztvevő Biber Zsolt szemé­lyében, és igaz, hogy nem si­került teljesítenie a 16.40-es kvalifikációs szintet, de az egyik legjobb eredménnyel to­vábbjutott. A súlylökésben a finn Sipola Mikko súlya szállt a legmesszebb, mégpedig 16.67 méterre. Őt csak a né­met Bartels Ralf tudta megkö­zelíteni 16.63-as eredményé­vel. A férfiak után ismét a nők léptek színre, méghozzá a hármasugró lányok. Itt két cso­portba osztották az előse­lejtező mezőnyét. Mindkét csoport tíz versenyzőt szám­lált, s ebben a versenyszámban 13.00 méter volt a döntőbe kerülés ára. Ezt nyolc ver­senyző is teljesítette, így már csak négy további hely volt kiadó a továbbjutást illetően. Itt a román Marton Melinda szárnyalt a legmeszszebb, 13.36 métert közölt az ered­ményjelző az ugrását köve­tően. Elsőnek a hétpróbázók rajtoltak 100 méteres gátfutásban A FUTÓSZÁMOK Tíz óra után a női 800 méte­res előfutamokat láthattuk. A négy futamban összesen har­mincán álltak rajthoz, és 12-en kvalifikálták magukat a. pénte­ki középdöntőre (a férfiakét is akkor rendezik). Az előzetes eredmények alapján felállított listán 4. helyen szereplő ma­gyar Varga Judit megnyerte futamát, még úgy is, hogy 3 másodperccel elmaradt leg- jobbjától. Érdekesség, hogy a négy futamot összesítve a leg­jobb időt a cseh Lenka Ka- labová érte el, akit eredetileg a mezőny végére soroltak. Ide­je 2:06,84, ezzel megközelítet­te egyéni csúcsát, és természe­tesen az elődöntőbe jutott. A másik két futamban román, il­letve bolgár győzelem szüle­tett. A férfiaknak öt előfutam ju­tott. melyeken összesen 37-en csatároztak. Ezek során hazánk atlétájáért, Nagy Istvánért iz­gulhattunk, akit futamában a harmadik helyen hoztak ki, holott ideje megegyezett a második helyezettével. Futónk óvott, hiszen a középdöntőbe jutás volt a tét. Az óvás sorsá­ról a délután folyamán döntöt­tek. A mezőnyből — mint ahogy az várható volt — kitűnt a „svájci villám”, André Bucher, l:49,93-mal nőtt a többiek fölé, így természetesen saját futamában is győ­zedelmeskedett, és tovább is jutott. Egy perc 50-en kívüli idővel nyerte futamát a spa­nyol Parra, az egyéni csúcsot futó ukrán Vikarij, a lengyel Kaldowski és az orosz Mászt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom