Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 28., péntek 3 Kis focisták kispályán kis kapura a nagykállói strandon (Fotó: Bozsó Katalin) Nyolcvanháromezer külföldit nem engedtek be A nyírbátori körzeti földhi­vatal — amely ugyanúgy járt, mint a nyíregyházi földhivatal — megalakulása óta már öt-hat különböző székházban volt el­helyezve. Legutóbb például a nyírbátori ÁFÉSZ-től béreltek egy hivatalt, de annak az ügy­félfogadója kicsi volt, erre a célra gyakorlatilag a folyosó funkcionált. Mikor tetőzött a kárpótlási igénylések hulláma, az utcán álltak sorban az em­berek, mert szűknek bizonyult a helyiség. De most, két év alatt felépült az új székház, amit június 1-jével birtokba vett a hivatal. Nagyon nagy szükség van erre a megfelelő méretű és felszereltségű irodára, mert a Az ellenvélemény Egyik egyetemünk újonnan felvett polgára szétálló fülek­kel olvasta a nyilatkozatokat, információkat, hogy beveze­tik a tandíjat, de a szakszer­vezet meg a hallgatói önkor­mányzatok hangosan tiltakoz­nak. Nem érti, mit tehetnének. Elmegy hát a bölcs békához, aki a tó partján ülve a követ­kező történetet meséli el neki: Grün állandóan panaszkodik a barátainak, hogy a felesé­ge milyen papucs alatt tart­ja. Egyik barátja épp akkor látogatja meg, mikor Grün rettenetesen kiabál a felesé­gével. Csodálkozva félre­vonja: — Te Grün, te nem is vagy olyan nagy papucshős, ha te így mersz kiabálni a felesé­geddel. Grün lemondóan legyint: — Te szamár, hát persze, hogy kiabálok, hiszen süket! (lós) Másfélszer több utas a határon előző év hasonló időszakához képest több mint ötven száza­lékos növekedést mutatnak. A legdinamikusabb forgalomnö­vekedés (70 százalék) az uk­rán határon mutatkozott. Ro­mán viszonylatban a forgalom hosszabb ideje minimális szin­ten stagnál, az év első fél évé­ben 968 ezer utast (13 száza­lékkal kevesebbe«) és csak­nem 200 ezer járművet ellen­őriztek a határőrök. A forga­lom mutatóiban beállt változá­sok főbb okai az ukrán és a FÁK-államok kiutazási lehe­tőségeinek a könnyítése, a kárpótlással és a földkiméré­sekkel, az új tulajdonba adá­sokkal kapcsolatos ügyintézé­sek zöme még hátravan. Ide hozzák az emberek a panasza­ikat, a kérvényeiket, de itt fo­lyik a tulajdonosok átvezetése, illetve a földkimérések üteme-, zése is. A napokban értékelték hatá­raink őrzői féléves munkájukat a Nyírbátori Határőr Igazgató­ságon. A végzett munkáról, az eredményekről kérdeztük Ta- nyik József őrnagyot, az igaz­gatóság sajtóreferensét. — Az elmúlt fél évben is kedvezőtlenül befolyásolták az államhatár őrizetével, a határ­forgalom ellenőrzésével kap­csolatos feladatokat a szom­szédainknál zajló politikai, gazdasági folyamatok — tájé­koztatott Tanyik őrnagy. — Ennek ellenére az igazgatóság állománya eredményes munkát tudhat maga mögött. Tovább erősödött — elsősorban a ma­gyar-ukrán határszakaszon — a szervezett bűnözés, és az úgynevezett megélhetési turiz­mus. Folyamatosan végezzük — a tervek szerint az év végé­re be is fejezzük — az új fel­adatokhoz igazodó szervezet kialakítását. — Milyen volt a forgalom januártól június végéig a határátkelőhelyeken ? — Az év első felében 8 mil­lió 700 ezer személyt és 3 mil­lió 200 ezer járművet léptet­tünk át. Ezek a számok az belső gazdasági helyzet rom­lása, a megélhetési turizmus felerősödése. — A kaminonforgalomnál olykor hosszú várakozási idő alakult ki... — Nagy mértékben nőtt a teherforgalom a záhonyi köz­úti határátkelőhelyen. Első­esetek főleg magyar részről történtek. —A határőrségre az idegen- rendészeti törvény jogokat és kötelességeket testál... — A rendészeti jellegű tevé­kenység az igazgatóság mun­kájának egyik meghatározó eleme. Működési területünkön lalmat. A toloncegyezmények alapján huszonöt román és har­minc ukrán állampolgárt ad­tunk át az érintett szerveknek. Jogellenes belföldi tartózkodás miatt három személlyel szem­ben kellett eljárnunk, és négy árucsempésszel is akadt dol­gunk. „Már én is tudom vezetni apu kamionját” — Egyre többen próbálnak lopott gépkocsit külföldre vin­ni. Sikerül-e a csempészeket a határokon megfogni? — Sajnos továbbra is magas a lopott gépjárművek illegális külföldre vitele, illetve annak kísérlete. Az első hat hónap­ban negyvenhárom lopott gép­kocsit kaptak el a határátke­lőhelyeken, a járművek becsült összértéke több mint 90 millió forint. A záhonyi kollégák har­mincnégy esetben csíptek fü­lön autótolvajokat, a gépkocsik értéke 82 millió forint körül mozog. Munkánkat jól segítet­te az egyre hatékonyabb, gyors, operatív körözési rend­szer, együttműködésünk az Interpol-irodákkal, a rend­őrséggel és a vám- és pénz­ügyőrséggel. KvZ A záhonyi híd már szűknek bizonyul sorban a magas adótartalmú termékek ellenőrzése miatt rendszeressé vált a több órás várakozás, amely sajnos olykor elérte a két-három napot is. Jól működtek azonban a várako­zási idő csökkentése érdekében bevezetett válságkezelő me­chanizmusok. Az úgynevezett Z-s rendszámú járművek ki­léptetését a beregsurányi és a tiszebecsi határátkelőhelyekre tereltük át, újra beindult a ka­mionok kombinált — közúton és vasúton történő — szállítá­sa. Szabályoztuk a Tisza-hí- don történő átléptetést, erő­feszítéseket tettünk a társszer­vekkel és az ukrán kollégák­kal történő együttműködés ja­vítására. — Határrendsértések? — Igazgatóságunk határsza­kaszán a határrend szilárd, a bekövetkezett határrendsér- téseket a szomszédos államok­kal megkötött szerződések alapján rendeztük. E fél évben kilenc térüIéTsertésre, égy'Tííz- átterjédésre, egy hatarjeírongá- lásra és tizenhat áttévedésre került sor. Sajnos az utóbbi a fél év során tiltott határátlé­pést 46 külföldi követett el. Egyéb szabálysértés miatt 54 fővel szemben jártunk el, a leg­jellemzőbb továbbra is a jöve­dékkel való visszaélés. A jog­ellenes cselekményeket leg­gyakrabban ukrán és román állampolgárok követik el. A határőrök a beutazási feltéte­lek hiánya miatt 83 ezer kül­földit visszairányítottak, ebből majd kétezer esetben határo­zattal történt az intézkedés. A beutazási, illetve tartózkodási tilalom alatt állókat 243 eset­ben nem engedtük be az or- - szágba. Kiutasítottunk száz- huszonkét — 40 százalékuk ukrán — külföldit. A ki- és beutazás szabályainak megsze­gése miatt húsz külföldivel szemben rendeltünk el beuta­zási. illetőleg tartózkodási ti­Nem pihennek! Hallom, hogy a miniszter- elnök nem megy szabadság­ra. Láthatóan a többi politi­kus sem. Üléseznek, tanács­koznak, nyilatkoznak. Ellen­zem. Helyeslem. Mondjon le! Ne mondjon le! Legyen....! Ne legyen! Ostoba. Helyes. Kivezető út. Zsákutca. Én jobban tudom! Mi tudjuk job­ban. Átcsoportosítunk. Nem lesz jó. Minden rossz. Min­den jó lesz! Egyszóval: nem hagynak békén minket. És mindehhez statisztál a rádió, a tévé, az újság. A po­litikus is azt hiszi: van még valaki, akit mindez érdekel. A hírközlők is azt hiszik: még valaki ezért olvas, hallgat vagy néz. Pedig erről szó sincs. Az embereket az egész már régen nem érdekli. Jól látni, történni jó nem törté­nik, a rossz események előtt nincs és nem lesz gát. De hát mindenki mondja a magáét, ami nem is érdekes. Túlpolitizált ország let­tünk. Úgy gondolja a politi­ka, akkor tombol a demokrá­cia, ha a néző, a hallgató, az olvasó örökös stresszben van. Ha beleszédül a gyakorta sü­ket dumába. Az emberek szá­mára nem rokonszenves az örökös csatározás, nem szim­patikus, ha az ellenzékiek akkor is kötekednek, ha nem tudnak okosabbat, ha a kor­mánypártiak örökké a maguk bölcsességét hangoztatják. És mindent le- és beborít a poli­tika, mintha ettől valami is menne előbbre. A polgár csak azt látja: a dolgok történnek. Nélküle. A hivatásos politikusok hivatá­soshoz méltóan hivatalból okosabban ma is. Olyannyi­ra, hogy pihenni sem mennek el, nehogy a nyár folyamán kiderüljön: szövegeik nélkül is tud élni a nép. Mert hiszik, ha hiszik, hogy szükség van erre az özön-politikára. Közben az élet megy to­vább. Gyakorta öntörvényei szerint. Az élni akarás jegyé­ben. Egészen másként, mint ahogy azt a politikusok kép­zelik. A pitiáner pártpolitikai villongásokra ügyet sem vet­nek, a győzni akarók dema­gógiája se jut el hozzájuk, a taktikázók maguk által cso­dálatosnak vélt húzásai sem kapnak visszhangot. Az emberek az újságban olvassák az apróhirdetést, a gyászjelentést, a sportot, a közérdekű információt. A rá­dióban hallgatják a muzsikát, a kabarét. A tévében nézik a meteorológiát, az akciófil­met, a Tuor de France-t. Kora reggel sem érdekes a kínpad, Suchmann nem sztár, Torgyán önismétlései nem keltenek visszhangot, a levál­tott minisztert sem sajnálgat- ja senki. Izgalmasabb náluk az ózdi gyermekrabló ügye. Nyár van, de nem hagynak békén most sem. így aztán ki­ki úgy intézi ügyeit, hogy magát kikímélje. És dolgoz­zon. És éljen. Vagy megpró­báljon élni. Úgy látszik, ez az információ még nem jutott el a politikusokhoz. Ha eljutott volna, nem fárasztanák ma­gukat. Inkább beállnának egy zuhany alá. Inkább a víz, mint a szöveg. (bürget) Uj földhivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom