Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
Belföld-külföld 4 1995. július 4., kedd UJ KELET Az RMDSZ oktatási követeléseiről Majd minden vezető román lap fő helyen foglalkozik hétfői számában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szombaton véget ért ülésszakának határozataival. Szinte kivétel nélkül kiemelik azt a döntést, hogy a romániai magyarság szervezete minden eszközt és módszert felhasznál, hogy riadót fújjon a nemrég elfogadott román oktatási törvény miatt. A Cronica Romana szerint az RMDSZ és a Funar-féle Románok Nemzeti Egységpártja valósággal versengett a múlt hét végén abban, hogy ki használja fel gyümölcsözőbben politikai harcához az oktatási törvényt. A lap egyben bő részleteket közölt az SZKT által elfogadott felhívásból, külön hangsúlyozva azt, hogy az RMDSZ Budapest és Európa segítségét kérte igazságos ügyéhez. Az Evenimentul Zilei hangsúlyozta, hogy a közös fellépés igénye sokban közelítette egymáshoz a szövetség radikális és mérsékelt erőit, és semmilyen nézeteltérést nem lehetett fölfedezni a magyar vezetők között a polgári engedetlenség fontosságát illetően. Hasonló megállapításra jutott mind a nagy példányszámú Adeva- rul mind az ellenzéki Romania Libera, amely megjegyezte, hogy mihelyt az oktatási törvény került szóba, a magyar politikusok egyként radikálisan léptek fel. A román kormánylap, a Vocea Romaniei szerint az RMDSZ politikai makacssága lassan, de biztosan radi- kalizálja az amúgy hagyományosan szelíd román tömegeket, és mostani marosvásárhelyi döntésük azt kockáztatja: „A románság türelme elfogy”. Egyöntetűen hasznosnak ítélik azt a szombati találkozót a Budapestre meghívott román lapok képviselői, amelyen az amerikai Project on Ethnic Relations alapítvány kezdeményezésére négy vezető budapesti lap vezetőivel tárgyaltak a magyar-román kapcsolatok javításának lehetőségeiről. Hétvégi közlekedési mérleg Másfél millós bírság A hétvégén — szombaton és vasárnap — tapasztalhattuk, hogy megyénk fölött egy rendőrségi helikopter köröz. Már sokan azt hitték, hogy ismét valami nagyobb bűncselekmény felderítésében segítenek. Szerencsére nem erről volt szó. Egy országos közlekedési akciónak lehettünk tanúi, ami megyénkre is kiterjedt — tudtuk meg Vattamány András őrnagytól, a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési alosztályvezetőjétől. — A helikopter besegített a földi szolgálatnak. Eredményesen, hiszen több szabály- sértőt is sikerült lefülelni a közreműködésükkel — kezdte a beszámolóját az alosztályvezető. — A közel négyszáz rendőr mellett mintegy száz polgárőr és társadalmi segítő — a közlekedési felügyelet munkatársai, vámosok, határőrök — vett részt a kétnapos ellenőrzésben, de besegítettek a miskolci rendőrök is. — Mire összpontosítottak leginkább? — Mindenre odafigyeltünk, ami rendellenes volt. Azonban próbáltuk kiszűrni a gyorshaj- tókat, az ittasan vezetőket. Vizsgáltuk a kocsik műszaki állapotát, a biztosításokat, és nem utolsósorban szigorúan eljártunk azok ellen is, akik a biztonsági övét nem használták. Új dologként ellenőriztük a gépjárművek a normálistól eltérő, sötétített üvegű szélvédőjének használatát. Ugyanis az utóbbi időben kezd elterjedni, hogy a gépkocsik szélvédőjére utólag sötét fóliát tesznek. Ez rendkívül baleset- veszélyes, mert a kocsi vezetője sem lát ki rendesen, és a mögötte közlekedők sem látják át rendesen a terepet. A két nap alatt több ezer kocsit ellenőriztünk, és 1451 személlyel szemben tettünk valamilyen intézkedést. Szabály- sértés elkövetése miatt 1279 főt a helyszínen bírságoltunk meg, és mintegy 1 millió 400 ezer forinttal lett könnyebb a zsebük. Ezenkívül 172 embert jelentettünk fel különféle közlekedési vétségek miatt. Különösen sok volt a vezetői engedély nélküli vezetés, emiatt 23 esetben jártunk el. A jármű nem megfelelő műszaki állapota miatt 20 főt vontunk felelősségre. Ittas vezetők is akadtak szép számmal, 19 esetben színeződött el a szonda. Gyorshajtók ezúttal is voltak, tizenhármán lépték át a megengedett sebességet. A világítási szabályokat 12-en szegték meg. Húsz kocsiról a rendszámot is levettük. — Történt-e valamilyen kirívó eset? — Meglepő volt, hogy mindkét nap elég gyér volt a forgalom, úgy a záhonyi útszakaszon, mint Tiszavasvári irányában. Túlzott kirívó eset nem történt. Talán az, hogy két körözött személyt is sikerült lefülelni. Volt még egy eset, amikor a gépkocsi vezetője a budapesti repülőtérre sietett — Baráti jobb Londonból „Az atlanti közösség tagjainak Kelet-Európa országai felé kell fordulniuk, amelyek ellenfeleink voltak a hidegháborúban, és baráti jobbot kell nyújtani feléjük” — öt éve fogalmazta meg ezt a gondolatot a NATO londoni csúcsértekezlete, amikor a Varsói Szerződés lényegében már megkapta a kegyelemdöfést, az NDK-ban pedig a nyugatnémet márka lett a hivatalos pénznem. Az Északatlanti Tanács 1990. július 5-6-án Londonban állam- és kormányfői szinten megtartott ülése, miután a történelem legsikeresebb védelmi szövetségének nevezte a fennállásának ötödik évtizedébe lépett NATO-t, kijelentette, hogy a szövetségnek „még inkább a változás eszközévé kell válnia”. Az atlanti vezetés a brit fővárosban hozta nyilvánosságra azt a stratégiai döntését, hogy az „előretolt védelem” helyett a csökkentett előretolt jelenlét irányában mozdul el, és a „rugalmas reagálás” koncepcióját úgy módosítja, hogy abban tükröződjék az atomfegyverekre való támaszkodás csökkenése. „E fegyverek ezután is lényeges szerepet játszanak a Szövetség által a háború megakadályozására alkalmazott átfogó stratégiában „mert biztosítják, hogy nem foroghatnak fenn olyan körülmények, amelyek között bárki is abban reménykedne, hogy katonai akciójára való válaszlépésként nem kell számítania a nukleáris megtorlásra. Ám az átalakult Európában a szövetségesek olyan új NATO stratégiát fogadhatnak el, amelyben az atomfegyverek alkalmazásához csak végső esetben folyamodnak” — mutatott rá a londoni nyilatkozat. A NATO 1990 júliusában megfogadta, hogy soha, semmilyen körülmények között nem alkalmaz erőt elsőként, csak önvédelemből nyúl fegyverhez. „Ám senki nem lehet biztos a jövőben”, azért a szövetség, jóllehet erősíti „politikai komponensét”, nagy mozgékonyságú és sokoldalúan alkalmazható, a jelenleginél kisebb, átalakított aktív erőket kíván szolgálatba állítani, hogy rugalmasabban reagálhasson esetleges válsághelyzetekre. A NATO korlátozza aktív erőinek készültségét, csökkenti a kiképzés követelményeit és a hadgyakorlatok számát, viszont arra törekszik, hogy képes legyen erőinek felfejlesztésére, ha az szükségessé válik. A londoni csúcsértekezlet részvevői Németország újraegyesülésében annak előjelét látták, hogy megszűnőben van Európa megosztottsága. Az egyesített Németország NATO-tagságát befejezett ténynek tekintve, ezt „az Európa közepén oly szükséges stabilitás nélkülözhetetlen tényezőjének” nevezték. Az atlanti állam- és kormányfők meghívták Brüsszelbe Mihail Gorbacsov szovjet elnököt és a Varsói Szerződés többi állami vezetőjét, fejtsék ki álláspontjukat az Észak-Atlanti Tanácsban, általában tartsanak fenn rendszeres diplomáciai kapcsolatot a NATO- val, tegyenek közös megnemtámadási nyilatkozatot, amit egyébként a Varsói Szerződés évtizedek óta javasolt. Bush amerikai elnök akkori sajtóértezletén „történelmi fordulópontnak” nevezte a londoni nyilatkozatot, ám nem volt hajlandó még lezártnak minősíteni a hidegháborút és nem volt hajlandó akkor pénzügyi támogatást kilátásba helyezni a Szovjetuniónak, mivel az segíti Kubát és magas szinten tartja katonai költségvetését. Bush ugyanakkor nem ellenezte, hogy Moszkva Bonntól kapjon gazdasági segítséget. Ami az Európában levő harcászati atomfegyverek eltávolításának londoni felvetését illeti, Thatcher miniszterelnökasszony azonnal ellenvéleményt nyilvánított. A munkáspárti „árnyékkormány” egyik tagja pedig úgy jellemezte a helyzetet, hogy „a NATO elvesztette ellenfelét, de nem találta meg saját szerepét.” Akkor még Londonban sem tudtak a készülő békepartnerségről. Fél évtizeddel a londoni NATO-csúcs után a világ sajátos megfogalmazásokat hallhatott nemrég — igaz, nem a NATO főtitkárától, hanem Wiliam J. Perry amerikai védelmi minisztertől, aki Varsóba látogatva azt mondta, hogy az atlanti tömbhöz csatlakozni szándékozóknak „felkészültnek kell lenniök a szövetség megvédésére, mégpedig erre képes hivatásos katonai erőkkel”, nem kell mindennel égyetérteniök, de „respektálniuk kell aszövetség minden tagját”. Sam Nunn amerikai demokratapárti szenátor pedig Norfolkban nem zárta ki, hogy a NATO keleti kibővítésére fokozott orosz fenyegetésre válaszként kerüljön sor, vagy hogy a NATO-csapatok (újabb) előretolt állomásozta- tását „fenyegetés-keretben” kell megvitatni. Azok a magas rangú katonák, politikusok, tudósok, akik ezév tavaszán Münchenbe gyűltek a világ egyik legtekintélyesebb biztonságpolitikai fórumára, a „Wehrkunde-na- pokra”, megállapították, hogy vitathatatlan a NATO, mint európai stabilitási és biztonsági tényező fennmaradásának szükségessége, de alapvető reformja még ezután következik, talán úgy, ahogy a londoni csúcson kilátásba helyezték. Herionfogás — Több mint 30 kilogramm heroint találtak a hegyeshalmi vámosok egy Ausztriába tartó szlovák rendszámú Ford mikrobusz- ban szombaton — tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hétfőn az MTI-t. A mikrobusz utasai — egy 54 éves szlovák hölgy és a gépkocsit vezető 26 éves szlovák fiatalember — a vámvizsgálat előtt kijelentették, hogy nincs bejelentenivalójuk. A vámvizsgálatot végző pénzügyőrökben azonban az utasok kikérdezése és az útlevelek alapján felmerült a gyanú, hogy valami nincs rendben a mikrobuszszal. A vámhivatal garázsában végrehajtott ellenőrzés igazolta is a feltételezést: a jármű padlózatának különböző üregeiből, a motortérből és az oldalfalakból összesen 62 csomag kábítószer került elő. A vámhivatal az összesen 30,65 kilogramm súlyú heroint és a csempészbuszt lefoglalta, a két szlovák állampolgár ellen pedig büntetőfeljelentést tett. Stefka-per Mint ismeretes, Stefka Istvánt 1993. áprilisában meghatározatlan időre nevezte ki a TV- Híradó főszerkesztő-helyettesévé a televízió korábbi elnöke, majd szerződését — azonos munkakörben — 1994. március 31-én ötéves megbízatásra változtatta. Az újságírót azonban Horváth Adám, az intézmény frissen kinevezett elnöke néhány hónappal később, június 21-én felmentette tisztségé- bő, tavaly júliusban pedig — szakmai alkalmatlanságra hivatkozva — el is bocsátotta állásából. A felmondás indoklása szerint Stefka A Hét 1994. július 3-ai adásában „saját és mások politikai véleményének adott hangot”, ami összeegyeztethetetlen az újságírói objektivitással. Hétfői ítéletében a bíróság — mivel úgy látta, hogy semmiféle törvényes oka nem volt a televízió korábbi elnökének, hogy Stefka megbízásának időtartamát megváltoztassa — visszaállította az újságíró meghatározatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyát. A testület emellett arra is kötelezte az MTV-t, hogy 15 napon belül fizesse meg Stefka elmaradt — közel 1 millió 200 ezer forintra rúgó — táppénzét és bérét. A regionális kapcsolatokról azzal, hogy külföldre utazik —, de a kocsi papírjai nem voltak rendben, így nem engedtük tovább.-—Milyen tanulságot lehetett levonni a mostani kétnapos akció során? — Annak kifejezetten örültünk, hogy az akció idején mindössze egy könnyebb sérüléssel járó baleset történt megyénk útjain. Igazából az lenne a jó, ha ittas vezetővel, gyorshajtóval, engedély nélküli vezetővel, vagy éppen rossz műszaki állapotú járművel nem találkoznánk. Természetesen nem ez volt az utolsó ilyen mérvű közlekedési akciónk. Rövidesen ismét találkoznak velünk az utakon. Ezt nem riogatásnak szánjuk, de a közlekedés biztonsága megköveteli tőlünk a fokozott ellenőrzést. —fullajtár — — A magyar—horvát és a magyar—szlovén alapszerződések megkötése óta igen kedvező folyamatok indultak el az államközi kapcsolatokban — hangsúlyozta Szent- Iványi István a muravidéki horvátság székhelyközségében, a Zala megyei Tótszer- dahelyen tartott hétfői sajtó- tájékoztatóján. Kifejezte reményét, hogy az EU-hoz való felzárkózást közös érdeknek tekintve előremutató lesz a román fél hozzáállása is a hasonló okmány megalkotásához, és ilyen szellemben kezdődik meg a magyar—szlovák alapszerződés végrehajtása is. A Külügyminisztérium politikai államtitkára hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok széles körű rendezésében a magyar külpolitikában fokozott szerepe lesz a regionalitásnak; jelentősen segítheti a magyar törekvések kedvező megítélését a kisebbségi önkormányzatok létrejötte és az anyaországi területekkel kifejleszthető, tartós kapcsolata. Szent-Iványi István a jól sikerült regionális diplomácia példájaként említette azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyeket Zala megye önkormányzata kötött és valósít meg a szlovéniai Muravidékkel, valamint a horvátországi Varasd és Muraköz megyével. Mint mondta, a külügyi tárca eszközeivel minden lehető segítséget megadnak a térségi együttműködéshez, ezáltal az államközi kapcsolatokat is előmozdító új határállomások, ideiglenes átkelőhelyek létrehozásához. (Horvát részről például tíz ilyen átkelő megnyitását szorgalmazzák.) A Mura menti horvátság helyzetének, kapcsolatrendszerének tanulmányozását szolgáló tótszerdahelyi látogatását megelőzően a külügyi államtitkár részt vett és előadást tartott a nagykanizsai Identitás Szabadegyetem megnyitóján.
