Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

Záhony UJ KELET 1995. július 27., csütörtök A záhonyi szupercsapat Határvadászok Lassan egy éve, hogy a zá­honyi határ környékén terepszí­nű ruhába öltözött, markos kö­tésű fiatalemberek tűntek fel. Járőröznek hivatásos tiszthe­lyettesekkel, irányítják a határ- átkelőhelyen a forgalmat, segí­tenek a rendőrségnek, priorál- ják, ellenőrzik a gépkocsikat. A város és a környező települések lakói megszokták, sőt igénylik jelenlétüket, ugyanis a fiúk jó­tékony hatást gyakorolnak — sajnos szükség is van rá—a ha- tárterület közbiztonságára. A helybéliek kommandósoknak keresztelték el a kis csapatot, pedig ők a Nyírbátori Határőr Igazgatóság — a három közül — egyik határvadász százada. Az egység parancsnokával, Dojsánszki Ferenc őrnaggyal beszélgettünk a század életéről. Az őrnagy számára sem a mun­kakör, sem a környék nem ide­gen, a határőrizeti kirendeltsé­gen szolgált parancsnokhelyet­tesi beosztásban. — Tavaly júliusban álltunk csatarendbe, és hamarosan szo­morú kötelezettségnek kellett eleget tenni. Egy csengeri kol­légánk temetésén a leszerelési, bevonulási események miatt mi biztosítottuk a katonai tisztelet- adást. — Mi indolta a határvadász századok létrehozását? —A határőrség folyamatosan átáll a hivatásos állománnyal el­látott határőrizetre. Emiatt kelet­kezett űr, ugyanis a váratlan fel­adatok megoldását, felszámolá­sát nem biztosította semmilyen határőrerő. —Milyen váratlan feladatok­ra gondol? — A legaktuálisabb a mene­kültek nagyobb számú megjele­nése lehet, de nincs kizárva a fegyveresen elkövetett határsér­tések lehetősége sem. Ezenkívül bármilyen, a közrendet, közbiz­tonságot veszélyeztető cselek­mények elhárítására felkészül­tünk. — Ez azt jelenti, hogy az uk­rán oldalon kevésbé vigyázzák a határt? —Az ukrán belpolitikai hely­zet tükrében mindenki tudja, hogy az anyagi lehetőségek a túloldalon minden szervezetnél Az 1991/20. törvény rendel­kezett a tűzoltóság önkormány­zati irányítás alá helyezéséről. Első lépésként a tűzvédelmi, hatósági és szakhatósági hatás­kört, jogkört és a feladatokat a tűzoltóság székhelye szerinti önkormányzat jegyzőjének át­adták. Gyakorlatilag ennek a törvénynek a tényleges végre­hajtása az elmúlt hetekben va­lósult meg. Erről a megválto­zott helyzetről beszélgettünk Kovács Miklós tűzoltó-parancs­nokkal. — Tulajdonképpen az idén fogalmazódott meg a tényleges önkormányzathoz való csatla­kozás. Ehhez előbb a tűzoltósá­got, mint költségvetési szervet kellett megalakítani, ez ugyanis alapfeltétele volt annak, hogy a tűzoltóságok átadása megtörtén­hessen. Erre Záhonyban 1995. június 27-én, egy kihelyezett testületi ülésen került sor. Ennek alapján július 1-jétől a záhonyi tűzoltóság megnevezése Hivatá­sos Önkormányzati Tűzoltótár­saság Záhony. Jogállásunk: önálló gazdálkodó költségveté­beszűkültek.(Kárpátalja lakosai szerint nem végzik már olyan lendületesen, akkora erővel a határőrizeti munkát a kollégák, mint a volt Szovjetunió idejé­ben. Csökkentették az alegysé­gek számát, és a technikai fel­szereltségük is kezd elavulni. Könnyebben lehet a zöldhatáron átjutni.) — Az említett, megoldandó feladatok nem akármilyenek... — A nálunk szolgálatot tel­jesítő sorkatonák sem. Igen ko­moly rostán kerülhetnek a fia­talok valamely határvadász szá­zadba. Komoly kiképzéseken sajátítják el a váratlan feladok megoldásához szükséges tudni­valókat. Jelentős hangsúlyt fek­tétünk a testnevelésre, első­sorban az önvédelemre. Sport­versenyken kiválóan szerep­lünk, noha az egység még csak egyéves. Jóval többször vesznek részt lő- és harcászati gyakorla­tokon, mint a honvédség sorka­tonái. Megjegyzem az ilyen jel­legű alakulatoknak a sorkatonai szolgálat további csökkentése nem tesz jót. Nem ijednek meg a saját árnyékuktól, bármilyen helyzetekben megállják a helyü­ket. Gondolok például a télen történt esetre, a szökött katona keresésére. Nem tudtuk, hogy Gulyás honvédnél nincsen fegy­ver, de úgy készültünk, olyan biztosítást adtunk, mintha teli­táras géppisztollyal várná kuta­tóit. Nem félt az állomány, és ál­— Mit jelent ez? — A központi költségve­tésből, a parancsnokság fenntar­tására, működtetésére juttatott támogatásból önállóan gazdál­kodunk. — Elég lesz a pénz? — Nyilvánvaló, hogy a köz­ponti támogatás kevés lesz a második félévi működtetéshez, de hát a tűzoltóságnak működ­nie kell, mert ha segélyhívás van, a kocsiknak és az emberek­nek menniük kell. Következés­képpen, kell hogy legyen pén­zünk a működési kiadásokra. Valószínűleg az önkormányzat a költségvetés jóváhagyásakor valamilyen forrásból kiegészíti a központi támogatást. — Mekkora összegről van szó? — Az idei költségvetési terv­ben 13 millió 110 ezer forintot hagytak jóvá, de a pótköltségve­tés jóváhagyásakor közel 1 mil­lió forinttal bővült a támogatás mértéke. Még ez az összeg is kö­rülbelül 1,6-1,7 millió forinttal kevesebb, mint amennyi kellene. —Hogyan alakult az első fél­talában nem félnek határőreim semmitől. Büszkék a fiúk, hogy ilyen egységnél szolgálnak, és mindent meg is tesznek azért, hogy méltók legyenek erre az egyenruhára. Persze nálunk a juttatások is másak, három hó­nap alatt huszonegy napot töl­tenek — ha nem hibáznak — otthon a katonák. Három hó­napra előre tudnak tervezni. Egyébként véleményem szerint igazán válogatottá az idő folya­mán és a lelki felkészítéssel válnak az egység tagjai. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy nekik azokat a csínyeket nem szabad megcsinálni, amit ré­gebben a határőrséghez beosz­tott sorkatonáknak elnéztek. —Tudják-e a hivatásosok azt, an tit a sorkatonáktól elvárnak? — Igen, ugyanazokat a gya­korlatokat végzik ők is, mint a fiúk. Ez alapkövetelmény. Más­képpen nem várhatjuk el a fel­adatok teljesítését a sorkatonák­tól sem. — A fiúk leszerelnek, elmen­nek, a hivatásosok maradnak. Nem félnek a kollégái? — Nem, bár volt már rá eset, kérték munkatársaim, hogy egy- egy akció során maszkot visel­jenek. —Előfordulnak-e gondok, fe­gyelmezetlenség? —Szolgálatban, szabadságról visszatérvén sosem volt még probléma. Pedig ezek a fiúk számtalan napi gonddal küsz­— A tavalyihoz képest lénye­gesen kevesebb dolgunk akadt. Ez annak köszönhető, hogy az idei esős idő miatt jóval keve­sebb volt az avartüzek száma. Emellett az is fontos szerepet ját­szott, hogy a gazdálkodó szerve­zeteknél (a nehéz gazdasági hely­zet miatt) kevesebb volt a mun­ka, kevesebb ember dolgozott, így jócskán csökkent a mulasz­tás lehetősége. Ugyanakkor a tűzesetek mintha eltolódtak vol­na a magántulajdon irányába. Szerencsére az idén nem volt nagyobb tűzesetünk. Sajnos sok­szor nagyon nehéz helyzetben vagyunk a hosszú kamionsor miatt. Nem egyszer volt olyan eset, hogy nem tudtunk átmenni a kamionok miatt, és vissza kel­lett fordulnunk, másfelől kimen­ni a városból, s talán nem kell mondanom, hogy egy nagyobb tűznél milyen tragédiát okozha­tott volna a késlekedés. — Hányán dolgoznak itt? — A vonulós tűzoltók 37-en vannak. Mindennap kilenc fő van szolgálatban, és 2448 órás váltás­ban dolgoznak. Mellettük hat kol­i _ _ - í------------id'_z___i r__i_n___:i_ kö dnek, munkanélküliség, cson­ka családok, és még lehetne so­rolni. Ennek ellenére helytáll­nak. A problémákat napirenden tartjuk, igyekszünk segíteni. Én úgy érzem itt megnyugszanak, egy évig biztos talajt éreznek a lábuk alatt. Szégyent ránk és magukra még nemhoztak a sor­katonák, pedig ezt a szakmát itt és menet közben kellett megta­nulni. — Mit csinálnak ezek a fiata­lok nap, nap után? — Folyamatosan és intenzí­ven készülnek fel a feladatokra. Gyakorlatilag bent a körletben kevesen tartózkodnak. Vezé­nyeljük őket megerősítésre a ha­tárforgalmi és a határőrizeti ki- rendeltségekre, ahol a hivatásos határőrök mellett és irámyításuk alatt végzik munkájukat a zöld­határon, a határátkelőhelyeken pedig a rend fentartásában se­gédkeznek. A kollégák vissza­jelzése alapján eredményesen segítenek, jó a jelenlétük, és bír­ják is a tempót katonáink. Ha esemény adódik, akkor me­gyünk. Már említettem a szökött katona esetét, de volt, hogy' Hajdúhadház mellett egy eltűnt ötéves kislányt kerestünk. Fia­im olyan bozótos, fenyveses te­repen mentek keresztül, és vizs­gálták át alaposan, hogy a rend­őrök is csodálkoztak teljesítmé­nyükön. Külön öröm, hogy a mi katonánk találta meg a gyereket, sajnos már holtan. —Nézik-e önök is a Kisváros című film határvadászait? Mi a véleményük? — Alapjában véve a határva­dászok életét, feladait, munká­ját dolgozza fel, természetesen megszínesítve. Azt hiszem, ha az élet szürke mindennapjait lát­hatnánk a képernyőn, jóval ke­vesebben néznék a sorozatot. Én és kollégáim is észreveszünk olykor nüanszokat, például a határőrök fegyverében nincs tár, és mégis lőnek. Ezek kis dolgok, részletkérdések, amik nekünk feltűnnek. Én szeretem, vidá­mabb, eladhatóbb formában lát­juk saját életünket. Egyébként nálunk is szolgál egy Hunyadi főtörzs mentalitású tiszthelyet­tes. Ő is mindenben benne van, hajtja a tettvágy. — Mennyire hatásos az ő munkájuk? — Én bízom abban, és hi; szem, hogy hatásos, mert vi­szonylag kevés tüzünk, s ami fő, kevés nagy tüzünk van. .— Milyen a gépállomány? — Van egy nagyon jó minő­ségű, korszerű fecskendőnk, ugyanakkor van egy tizennégy éves habbal oltó gépünk van, amit hamarosan ki kell selejtez­nünk, de hogy honnan tudjuk pótolni, azt nem tudom. Egy ilyen gép ugyanis húszmillió fo­rintba kerül. — Szakember-utánpótlás? — Rendkívül nehéz helyzet­ben vagyunk, amikor egy dol­gozó nyugdíjba megy, vagy más miatt meg kell tőle vál­nunk. Az az igazság, hogy az emberek egyáltalán nem akar­nak tűzoltók lenni. A pénz ke­vés, megbecsülve nem va­gyunk. Jelenleg is van üres ál­láshely, s egyszerűen nem tud­juk betölteni, mert nincs jelent­kező. Ma már nem arról álmo­doznak a gyerekek, hogy „tűz­oltó leszek vagy katona”, min­a—í,: — Kevés a tűzoltó Ez évben befejezik a munkát Lesz gáz! Záhony és a környező települések lakói lassan-lassan már csak vágyálomnak, elérhetetlen kívánságnak tekintették a „gázügyet”. Oly régóta vártak már, s oly sokszor kellett csa­latkozniuk a hírverésben, hogy végül alig akarták elhinni, hogy jön a gáz. Pedig ezúttal igaz a hír. A város képviselő-testülete és az érintett települések vezetői aláírták a szerződést. —Mikor kezdik meg a mun­kálatokat? — kérdeztük Rákó­czi Andrástól, a polgármesteri hivatal dolgozójától. — A tervek szerint már eb­ben a hónapban hozzálátnak, és a szerződés szerint az év vé­géig befejezik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a befeje­zés időpontja nagy mértékben függ az időjárástól, ezért java­soljuk, hogy mindenki gon­doskodjon még erre a fűtési szezonra a szükséges tüzelő­anyagról. — Mekkora a beruházás összköltsége? — Mintegy 782 millió fo­rint. Ebből csaknem 73 millió forint Záhonyt terheli. Az ál­lami támogatás 231 millió, a MÓL Rt. 200 millióval száll be, a kivitelező pedig 158 mil­lió forintot fektet bele. Így a többi településre mindössze 120 millió forint kötelezettség hárul. Természetesen minden település lakóinak számától függően „szponzorálja” a be­ruházást. — Apropó, lakók... Mekko­ra a lakossági hozzájárulás ősz-szege? — A rendelet értelmében a tulajdonosok az ingatlanok után fizetnek, augusztus 30-ig 30 ezer, október 31-ig 40 ezer, december 15-ig 50 ezer, azt követően pedig 100 ezer forin­tot. A fogyasztói hozzájárulást a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodájában átvehető csekken lehet befizetni. Sze­retném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy a gázcsonk­ra csak az a tulajdonos csatla­kozhat rá, aki a befizetést tel­jesítette. A városban különböző típu­sú lakóházak épültek, ezért a gázvezetést lakásonként eltérő módon lehet kivitelezni. A gázcsonktól számítva a terve­zés és a kivitelezés a tulajdo­nosok feladata és a költsége­ket is ők viselik. A polgármes­teri hivatal kikérte a szakértők véleményét, aminek alapján imformációt szeretnénk nyúj­tani, hogy az egyes lakóházak­ba hogyan lehetséges a gázve­zeték beszerelése. — Többszintes házgyári technológiával épült lakások­ba, azaz panellakásokba (Ady E. út 25-—33. és a Baross G. úton lévő panelházak) bizton­sági okok miatt egyáltalán nem vezethető be a földgáz. A fűtést és a melegvízellátást to­vábbra is a hőközpontról biz­tosítja az önkormányzat. — Többszintes tömblaká­sokba (Ady E. út 5—23. és If­júság út 4—6.) csak főzési cél­ra lehet bevinni a földgázve­zetéket. Ezért e lakások esetén a gázhozzájárulás augusztus 30-ig 13 ezer, október 31 -ig 15 ezer, december 15-ig 17 ezer, azt követően pedig 30 ezer fo­rint. — A József Attila út 7—9. szám alatt lévő lakásokba, és a Felszabadulás téri lakások­nál a földgáz fűtési és főzési célra egyaránt bevihető. Az előzetes gazdaságossági becs­lések alapján célszerű a laká­sok alatt lévő hőközpontot gázfűtésű kazánra átállítani. — A József Attila úton épült OTP-s lakásokba külön- külön célszerű megoldani a földgázzal történő fűtést. — Az Új Élet út 9. szám alatti lakásokban egy kazán­nal oldható meg a fűtés. Fő­zéshez minden lakásba bevi­hető a földgáz. — A József Attila u. 31— 4L, a Jókai út 1—1 L, az Új Élet út 1—7., a Széchenyi út 1—6., az Alkotmány út 3— 5. és az Ady E. út 24—40. szám alatt lévő lakásokba a földgáz fűtési és főzési célok­ra egyaránt bevihető. Bár több megoldás is lehetséges, leg­egyszerűbb a gázkonvektoros fűtés. Aki ezt a megoldást vá­lasztja, a következő kötöttsé­gekkel, illetve az ide vonatko­zó jogszabály betartásával kell, hogy számoljon. A jog­szabály előírja, hogy minden egyes lakásra készített gázve­zetéktervet a TIG AZ engedé­lyén túl az ANTSZ -szel is en­gedélyeztetni kell, továbbá a fölötte lakóktól aláírással kell bizonyítani, hogy hozzájárul­tak a gázkonvektoros fűtés­hez. Erre azért van szükség, mert a konvektor kívülről kapja az égéshez szükséges levegőt, kifelé is szellőzik, a füstgáz az ablak alatt távozik. Ugyanakkor a rosszul záró ablakokon és szellőztetés ese­tén a saját lakásba, illetve a felsőbb lakásokba is bejut az égéstermék, és ez ártalmas az egészségre. A másik megoldás, ha a tu­lajdonos gáztüzelésű kazán­nal központi fűtést valósít meg a lakásában. Ez esetben a kémények átalakításával kell számolni, és az egymás felett lakó tulajdonosoknak össze kell fogni, mert az át­alakítást csak együttes akarat­tal lehet megvalósítani. Harmadik megoldás, ha a tulajdonos falra szerelhető ka­zánnal (melegvízforralóval) oldja meg a lakás fűtését. A falra szerelhető kazán szel­lőzője nem az ablak alatt, ha­nem az ablak mellett lesz ki­vezetve. Negyedik megoldás, ha a tulajdonosok lakástömbön­ként összefognak és külön ka­zánház építésével és közpon­ti fűtés kialakításával oldják meg fűtésük korszerűsítését. — Zártsoros jellegű csalá­di házak esetén, például az Arany J. úton, fűtési és főzési célra külön-külön, de együt­tesen is megoldható a földgáz bevitele. — A MÁV által épített egy­emeletes, négylakásos házak­ba és a hasonló típusú házak­ba minden megoldás kivi­telezhető. . — Családi telkes lakóházak és a MÁV által épített, úgy­nevezett Gerő-telepi lakások­nál is bármely megoldás meg­valósítható. A záhonyi oldalakat írta: Úri Mariann és Kovácsvölgyi Zoltán, fényképezte: Bozsó Katalin és KvZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom