Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
12 1995. július 25., kedd Atlétika UJ KELET percek, pontok, bajnokok XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság^ Nyíregyháza 1995. július 27-30. Páholyból Köszöntő szavak Közreadjuk a város polgár- mesterének, Csabai Lász- Iónénak — a szervezőbizottság tiszteletbeli elnökének — a vendégekhez intézett üzenetét. ..Kedves Vendégünk! Nagy szeretettel és őszinte barátsággal üdvözöljük Magyarországon, Nyíregyháza városában a Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-baj- nokság alkalmából. Mi azt szeretnénk, hogy ebből az európai mércével kicsinek mondott városból majd olyan emlékekkel távozzanak, ami alapján azt mondhatják: barátságból, emberségből talán ettől többet még sehol sem kaptak, kellemes környezetben és jókedvűen teltek napjaik. A szervezők azért dolgoznak a verseny legutolsó percéig, hogy mindenki számára olyan feltételeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a legjobb eredmények elérését. Nagyon kellemes itt tartózkodást, kiváló sporteredményeket kívánok valamennyi szervező nevében.” „Dönts gyorsan és határozottan” Orendi Mihály az Eb versenyigazgatója, aki a stadion igazgatója is, nemcsak szervezője, de többszörösen is házigazdája az eseményeknek. Az Eb megnyitása előtt őt kérdeztük, hogyan állnak a szervezéssel, és honnan is indultak. — A verseny ideje alatt egyik fontos feladata lesz a vendégek fogadása, a díszpáholyban gondoskodni róluk. Emellett mint versenyigazgatónak, a felmerülő problémás helyzetekben is döntenie kell. Mit gondol, az irodájában vagy egyéb helyszíneken kell közbeavatkoznia, hogy rendben menjenek a dolgok, vagy lesz ideje a vendégek társaságában a versenyt néznie? — A vendégek fogadása, ellátása külön feladat, sok olyan hazai és nyíregyházi vezető lesz itt, akik a protokolláris feladatokra hivatottak. Természetesen nekem is lesznek ilyen dolgaim. A kérdésre térve, az elkerülhetetlen egy többnapos több ezres tömeget mozgató eseményen, hogy váratlan események ne adódjanak és intézkedni kelljen. Ezekre a váratlan helyzetekre fel kell készülni. A szervezői munkánk alapelve viszont a következő: a feladatot, amit vállaltál, elsősorban egyedül kell megoldani. Dönts gyorsan, határozottal Ne félj az esetleges tévedéstől. Ha mégsem tudnál dönteni, akkor keresd a csoportvezetőt, ha ő is bizonytalan, döntsön a szervezési igazgató, végső esetben keresd a versenyigazgatót. Ezek az elvek minden rendezőre, közreműködőre vonatkoznak. Szóval remélem, hogy a versenyekből is minél többet látok majd ezen a héten, mert úgy érzem, becsületesen készültünk, és nagyon lelkes gárda áll mellettem, akik bizonyítani szeretnének, hogy itt, az ország keleti felén is lehet jó munkát végezni. Az elmúlt 816 napban jól felkészült ez a gárda, és képes a feladat megoldására. — Most, a megnyitó előtt egy nappal, tekintsünk egy kicsit vissza. Mikor pattant ki az a szikra, amiből a mostani rendezvény kialakult, kik segédkeztek a tűz csiholásánál? — Debrecen városa jelentkezett először az 1995-ös Eb rendezésére. 1992 szeptemberében a szövetségben jártam, pont akkor érkezett egy levél Debrecen város önkormányzatától, hogy nem vállalják a rendezést. Akkor pattant ki a szikra, Nyíregyháza most elvállalhatná. A szövetségben rögtön támogatták az ötletemet. Schu- lek Ágoston elnök bólintott, Nyerges Mihály is, aki az EAA tanács tagja, és korábban már sokat lobbizott a tanácsban Debrecen mellett, s úgy érezte, nem lenne jó, ha közben visszalépnénk. A város vezetői, a humán iroda vezetője támogatta az ötletet, az akkori polgármester is rábólintott, így készült egy előterjesztés, amit a város vezetői sajnos nem fogadtak el. — Hogyan változtatták meg döntésüket a városatyák? — Egy pár nap eltelte után jöttem rá, hogy nem tettem meg mindent a siker érdekében, mert úgy gondoltam, mindenkinek annyira világos, mint nekem, hogy ezen a rendezésen csak nyerhet a város. A rendezés költségeit tulajdonképpen az EAA és a résztvevők állják. Megkerestem a polgár- mestert, hogyan lehetne újra közgyűlés elé vinni a dolgot. Nem nagyon örült a kérdésemnek, de azért természetesen elmondta, hogy van rá lehetőség. Akkor megkerestem a képviselőcsoportok vezetőit, és meggyőztem őket arról, hogy a rendezés költségei nem a városkasszát terhelik. Másodszorra is megtárgyalta a város közgyűlése, és el is fogadta. Akkor, 1992. szeptember 15- én döntött úgy a képviselő-testület Hamvas László indítványára, hogy elvállalja a rendezést. Nem sok időnk maradt, mert két napunk volt minden papír elkészítésére, a kandidá- lás megküldésére. Az EAA tanácsa három jelentkező közül választhatott, a két másik jelentkező ráadásul főváros volt: Tallin és Ljubljana. Végül is melettünk döntöttek a kétlépcsős szavazás során. Ennek voltak sportdiplomáciai előzményei, mivel előtte Vale- rij Borzov, az ukrán sportminiszter Nyíregyházán találkozott Schmitt Pállal, a MOB elnökével. Következő évben a volt szocialista országok atlétikai szövetségeinek elnökei Nyíregyházán találkoztak, s megismerhették városunkat. A döntés egyébként 1993 májusában született, és onnan szoktam számolni azt a 816 napot, ami a szervezésre jutott. R. Z. Egy kis szabályismeret II. Tegnap elindított rovatunkban az Eb versenyszámait, szabályait vesszük sorra, megkönnyítendő a viadalon való eligazodást. Ezúttal a dobó-, gyalogló- és többpróba-szá- mok világába kalauzoljuk az olvasókat. A dobószámok A súlylökésről. A versenyzők kísérleteinek sorrendjét sorsolással állapítják meg (ez az összes dobószámra érvényes). A súlylökést a dobókörből hajtják végre (csakúgy, mint a diszkoszvetést vagy a kalapácsvetést). A versenyzőnek — aki belülről érintheti a bástyát és a kör peremét — nyugalmi helyzetből kell elkezdenie a dobást. A súlyt válltól, egy kézzel kell lökni. A dobás megkezdésekor a súlynak érintenie kell a versenyző állát. Dobás közben nem lehet kesztyűt használni, de jobb fogást elősegítő anyagot igen. Ha a versenyző a körbelépés, illetve a dobás megkezdése után bármely testrészével megérinti a a bástyának, vagy a kör peremének tetejét, vagy a körön kívül a talajt, a dobás szabálytalan. Ugyancsak érvénytelen a kísérlet, ha a szer elengedését nem az előírt módon hajtja végre. A súlygolyó anyaga tömör vas vagy sárgaréz, felületének simának kell lennie.(Az ezen túl leírtak az összes dobószámra érvényesek.) A dobás akkor érvényes, ha a szer leesésének helye teljes egészében belül van a szektort határoló vonalak belső élein. A szert visszadobni tilos! A végső sorrend megállapításakor a versenyzők legjobb dobását veszik figyelembe. A diszkoszvetésről. Kesztyűt nem, de a tapadást elősegítő anyagot lehet használni. Érvénytelen a dobás, ha a versenyző a körbelépés és a dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a körön kívül a talajt vagy a kör peremének tetejét. A távolságot minden dobás után azonnnal le kell mérni. A mérést a szer által hagyott nyomnak a dobóhely felé eső részétől a dobókör peremének belső széléig kell végezni. Mérés közben a mérőszalagnak át kell haladnia a kör középpontján. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el a dobókört, amíg a szer a talajra nem érkezett. A diszkosz fatestből (vagy bármilyen más megfelelő anyagból) és ehhez szilárdan rögzített fémpántból áll. A diszkosz mindkét oldalán kerek fémlapok vannak, amelyek a fatesttel simán illeszkednek össze. Az érvényes csúcsot zászlóval vagy táblával jelölik. A nézők, a versenybírók védelme érdekében minden dobást elkerített helyről vagy U-alakú védőrács mögül kell végrehajtani. A kalapácsvetésről. A kalapácsvetést dobókörből hajtják végre. Nem számít szabálytalan dobásnak, ha a kalanács feje lengetés vagy forgás közben érinti a talajt vagy a dobókor peremét. Hibás kísérletnek számít, ha a versenyző a talaj vagy a perem tetejének érintése után megáll, hogy dobását újrakezdje. Dobás közben a kéz védelmét szolgáló kesztyű használata megengedett, azt tapadó anyaggal is be lehet kenni. Ha a versenyző a körbelépés, illetve a dobás megkezdése után megérinti a kör peremének tetejét vagy a körön kívül a talajt, kísérletét szabálytalannak kell tekinteni. Ha a kalapács nyele dobás közben vagy a levegőben eltörik, de egyébként a dobás szabályos volt, nem számít kísérletnek. Ugyanígy nem számít kísérletnek, ha a kalapács eltörése miatt a versenyző egyensúlyát vesztve szabálytalanságot követ el. A kalapács három részből áll: a fejből, a nyélből és a fogantyúból. A (gömb alakú) fej készülhet tömör vasból vagy egyéb, a sárgaréznél nem lágyabb fémből. Ezt a számot is elkerített helyről vagy U alalakú védőrács mögül kell végrehajtani. A gerelyhajításról. A gerelyt a kötésnél kell fogni és a váll, illetve a dobó felkar felett kell eldobni. A gerelyt nem szabad forgó mozgással eldobni. A dobás akkor érvényes, ha — a gerely egyéb részeit megelőzően — a fémhegy éri először a talajt. Kesztyű használata tilos. Nem érvényes a dobás, ha a versenyző kidobáskor testének bármely részével érinti a körívet. Ha a gerely dobás közben eltörik, ameny- nyiben a dobás egyébként szabályos volt, nem számít kísérletnek. Amíg a gerely a talajra nem érkezett, a versenyző nem léphet ki a nekifutópálya területéről. A gerely három részből áll: a hegyből, a fémből készült testből és a kötésből. A test felületén nem lehetnek gödröcskék vagy szemcsék, ki- szögellések. A gerely kereszt- metszetének szabályos kör alkakúnak kell lennie, rajta nem lehet semmilyen mozgatható rész. Tömésé minimum 800 gramm (nőknél 600). Természetesen az összes dobószámra vonatkozik, hogy a szereket a versenybíróknak hitelesíteniük kell. A gyaloglás A versenygyaloglás olyan lépésekkel történő előrehaladás, amelynél a versenyző megszakítás nélkül kapcsolatban marad a talajjal. A gyalogló elöl lévő lábfejének minden lépésnél előbb kell érintkezésbe kerülnie a talajjal, mint ahogy a hátul lévő lábfej elhagyja a talajt. Függőleges helyzetben a támasztó lábnak legalább egy pillanatra nyúj- tottnak kell lennie. Bármelyik gyalogló versenybíró köteles figyelmeztetni azt a versenyzőt, akinek gyaloglása nem felel meg mindenben a versenygyaloglás szabályainak. Ilyenkor fehér táblát kell felmutatni a versenyző felé, amelynek mindkét oldalán a szabálysértés jele látható. A piros tábla (ezt csak a főversenybíró használhatja) a versenyző kizárását jelzi. Ha három versenybíró is szabálytalannak látja a produkciót, a versenyzőt ki kell zárni. A kizárásra a verseny befejezése után is sort kerülhet. A többpróba Férfiak: 1. Az ötpróba öt számot foglal magában, amelyek a következő sorrendben zajlanak le: távolugrás, gerelyhajítás, 200 m, diszkoszvetés és 1500 m. 2. A tízpróba tíz számot tartalmaz, amelyek két egymást követő napon a következő sorrendben zajlanak le: az első napon 100 m, távolugrás, súlylökés, magasugrás, 400 m, a második napon 110 m gátfutás, diszkoszvetés, rúdugrás, gerelyhajítás, 1500 m. Nők: A hétpróba hét számból áll, amelyet két egymást követő napon a következő sorrendben kell rendezni: az első napon 100 m gátfutás, magasugrás, súlylökés, 200 m, a második napon távolugrás, gerelyhajítás, 800 m.
