Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-22 / 170. szám
Hétvége i ÚC HÜ» Cl —•*- -r 1 mi1 Fr jgl nn a X Cl Gyermekétkeztetés Igaz, hogy még uborkaszezon előtt vagyunk, de lassan közeledik az ideje a savanyúság elraktározásának. Mivel évszázados tapasztalatok szerint frissen nemigazán elálló az uborka, a káposzta, vagy a cukkini, számos, többé-kevés- bé bonyolult eljárást dolgoztak ki házi tartósításukra. Ezek közül a legegyszerűbb és legnagyszerűbb talán a hordós savanyúság raktározásának eljárása, amelyet két társával együtt mutatunk be olvasóinknak. Aki nem ismeri ezen eljárásokat, bátran vágjon bele a böngészés után a kotyvasztásba, nem bánja meg. Aki ismeri, az se lapozzon, hátha tudok valami újat mondani számára. Ötven literhez: 1 csomag babérlevél, 1 csomag bors, 1 csomag mustármag, 1 csomag kori ander és kapor. A hozzávalókat egy tálban elkeverjük, majd hozzáöntjük a vízhez. Hidegen vegyítjük, mert bár így többet kell kever- getni, amíg a cukor feloldódik, de ez a biztosabb módszer. A végeredmény egy fehér színű keverék, amely a vízbe kerülve pillanatok alatt elszíntele- nedik. Az arányokat pontosan be kell tartani, mert a timsó túladagolásától az egész csípőssé válhat. Ha mégis így járnánk, akkor szaporítani kell egy-két kiló cukorral, esetleg fejeskáposztával, ami elveszi a csípős ízt. A kész tartósítóba azután mehetnek a zöldségek. Ezek, a teljesség igényé nélhűl • /vt iX«ít» jKo í»iun<1 /amrKpn 1 uborka (egyben), almapaprika (egyben, keveset rakjunk belőle, mert különben minden csípős lesz), sárgarépa (egyben), karfiol (rózsáira szedve), kis dinnye (egyben, legjobb a tojás nagyságú), sütőtök (darabolva), patisszon (darabolva), fejeskáposzta (4 felé vágva), étkezési és zöldpaprika (egyben), zöldparadicsom (egyben), karalábé (gyenge, darabolva). A következő módszerrel nagyon gyorsan juthatunk kis helyen tárolható savanyúsághoz. Hozzávalók: egy kerek szelet hagyma, öt szem fekete bors, öt szem szekfűbors, kapor, uborka vagy háromszög- letűre vágva cukkini, egy kis kanál só, egy evőkanál cukor. egy 7 dl-es üveg, 0.5 dl 10 százalékos ecet, hideg víz. A hozzávalókat az üvegbe tesszük, lezárjuk, 6 percig főzzük egy fazékban. A lényeg a főzés mikéntjében van. Az üveget egy fazékba rakjuk, majd a fazékba vizet engedünk oly módon, hogy az üveg teteje 2 cm-re kint legyen belőle. Ha a 6 perc letelt, az üveget hűvös helyre teszük. Végül lássuk egy hagyományos és közismert saláta, a csa- lamádé elkészítését. Hozzávalók: 1.5 kg paprika, 1.5 kg káposzta, lkg uborka, 0.5 kg hagyma, 7 dkg só, 30 dkg cukor, 3 dl 20 százalékos ecet, késhegynyi szalicil. Az összetevőket összekeverjük, egy napig egy tálban állni hagyjuk, majd másnap üvegbe tAcc7iíV Dnirsnk Tihnr A különböző étkezések alkalmával a családi szokások által meghatározott ételek kerülnek az asztalra. Az 1-6 éves gyerekek étrendje fokozatosan kapcsolható össze a család ízlésével. Az lenne az ideális, ha a felnőttek alkalmazkodnának gyermekük étrendjéhez, és ezzel megkönnyítenék az átmenetet. Vegyük sorra a napi étkezéseket. A legelső a reggeli, melynél a tejnek van a legnagyobb értéke. A kávé, a kakaó gyorsan csökkentik gyerek étvágyát, és könnyen lehet, hogy nem is kíván már mást reggelire. Az édes tejes italok helyett próbáljuk meg hozzászoktatni a joghurthoz, kefirhez, de a választékot növelhetjük frissen préselt gyümölcslevekkel is. Kiegészíthetjük a folyadékokat kenyérrel, zsömlével, amit különféle krémekkel kenhetünk meg. A tízórai attól függ, hogy a kicsi mikor ébredt és reggelizett, valamint, hogy mennyi idő telik el az ebédik. A délelőtti órákban mindenesetre a legjobb friss gyümölcsöt kínálni. Az ebéd ideje sincs szigorú szabályokhoz kötve, de általában 12-14 óra között kerül rá a sor. A legtöbb helyen elmaradhatatlan a leves, amit azért — főleg rosszul evő gyerekeknél — ne nagyon erőltessük. Magas folyadéktartalma tápanyagokban gazdagabb ételek elől foglalja el a helyet. Ne essünk kétségbe, ha csemeténk nem eszik semmiféle húst, mert a benne lévő fehérjét teljes értékében pótolja a sajt, a túró, a tojás. Ezek fogyasztására viszont fokozott gondot kell forddítani. Az uzsonna mennyiségét és tartalmasságát a tízóraihoz hasonlóan az ebéd és a vacsora között eltelt idő határozza meg. Lehet hogy elegendő egy gyümölcs, de lehet, hogy elfogy a szendvics és a turmix is. A vacsora időpontjának rögzítése és állandósítása igen fontos a gyerek szempontjából. A vacsorák összetételükben általában a reggeliéhez hasonlítanak. Ne csináljunk nagy ügyet abból, ha a kicsi keveset eszik, s főleg ne próbáljuk most pótolni, amit véleményünk szerint egész nap elmulasztott. Gondoljunk arra, hogy az evés miatti vitával gyermekünk nyugodt alvását is kockáztatjuk. Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat — nyolc kivételével — az ábrában! Egy szót segítségül előre beírtunk. Ha helyes sorrendbe rakja a kimaradt szavakat, a következő vicc csattanóját kapja: — Nem az ön lábára léptem az előadás megkezdése előtt? — kérdezi szünet után a néző a sor szélén ülőtől. — De igen. (A folytatást a rejtvényben találja.) Kétbetűsek: AZ, BE, BO, EZ. ÉN, IN. IS. NA, OM, TA. Hárombetűsek: GON, KÉP. LAP, LAT, LÉL, OIL, PÓR, PÚP, RÉM, RŐT, SOM, SÓZ. TÉT, TÓB. Négybetűsek: ALIG, BENE, EMIL, ÉREM, GAMÓ. IRAT, MOZI, MÓLÓ, OROM, RÁZÓ. REZI. ROPI. UGAT, URAL. Othetűsek: AKKOR. ALAGI, FARAG, FOKOS, GAZOL, HANEM, HARAG, KAKAS, KAREL, KAROL, KAROM, KETON, KOTOR, KU- VIK. LAKAT, LITER, MEGÉR. MENET, MEREV, MOROG, MÓRIC, NADIR, PEREG, PITON, RABOL. SÍPOL, SOROM, SZÁRI, TAGOL, TAMIL, TERÍT, TEVAN, TOTÁL, VARSÓ, VERET, ZILIZ. Hatbetusek: AMIDOL, KAROLÓ, ÓVATOS, POMPÁS, VITATÓ. Hétbetűsek: LEMEZEL, MARIBOR. Nvolcbetűsek: ENGEDJEN, IMÁMALOM, BERIBERI. Kilencbetűsek: PARAMÉTER. TÖMÖRI PÁL Tízbetűsek: ÓLOMECETES, PARAMARIBO. A hétvégi oldal akat szerkesztette: Sikli i Tímea üJ KELET 1995. július 22., szombat 9 Hajápolás A mindenkori hajviselet részben a divat, részben népszokások függvénye. Az ókori Rómában a szabad férfiak rövid hajat viseltek, a rabszolgák haja hosszú volt és bozontos. A nők szinte minden korban hosszú frizurát viseltek, csak napjainkban jött divatba a „bubi frizura”. Egészségügyi szempontból nyilvánvaló, hogy a rövid haj tisztántartása sokkal köny- nyebb. Az estleges „lakókon” kivűl a hosszú hajnak egyéb kellemetlen következményei is lehetnek. Például szűrőként gyűjti össze a levegőben lebegő porszemeket és más szennyeződéseket. A hajszálakon baktériumok is nagy számban találhatók. Nőknél a hosszú haj közvetve a hajritkulás, és a kopaszodás forrása is lehet. Mindezek mellett esztétikai szempontból az ápolt hosszú frizura kétségtelenül előnyösebb. A zsíros, piszkos haj visszataszító, valóságos szenny-és baktériumraktár. A fejmosás gyakoriságára pontos, mindenki számára érvényes tanácsot nem lehet adni. A hosszú és a könnyen zsírosodó hajat gyakrabban kell mosni, mint a rövid-és szárazát. Utóbbinak a gyakori mosás kifejezetten árt. Arra is gondolnunk kell, hogy nem csak a mosás, hanem az azt követő, elektromos hajszárítóval történő szárítás is károsítja a hajat. Olyan esetekben, amikor a haj nagyfokú és gyors zsíro- sodása gyakoribb fejmosást tenne szükségessé, a vízzel, samponnal végzett művelet helyett iktassunk be néha úgynevezett szárazsamponos tisztítást. Ha a zsíros fejbőrt beszórjuk vele és néhány percig állni hagyuk rajta, a hajszálakról a hintőporok leoldják a zsírt. Gyakran gondot okoz az is, hogy milyen tisztítószert használunk a hajmosásához. Egy a fontos, hogy kerüljük a lúgos vegyhatásu anyagokat. A szerek lehetnek porsamponok, folyékony hajmosószerek és krémsamponok. Hordós savanyúság Hordós savanyúság hozzávalók: 50 liter 25 liter 12 liter vízhez citromsó 5 dkg 2.5dkg 1.25 dkg nátrium benzoát 17.5dkg 8.75dkg 4.37dkg timsó 15dkg 7.5dkg 3.75dkg borkén 5dkg 2.5dkg 1.25dkg ecet 20 %-os 31 1.51 0.751 SÓ 2.5kg 1.25kg 0.65kg cukor 5 kg 2.5kg 1.25kg Torna a konyhában Általában nem azért vonulunk ki a konyhába, hogy tornázzunk, hanem azért, mert időnk egy részét itt vagyunk kénytelenek eltölteni. S ha már kivonultunk, miért ne tegyük ezt úgy, hogy közben saját hasznunkra is cselekedjünk? Attól még tökéletesen sikerülhet a vacsora, ha közben el végzünk néhány mell- izomgyakorlatot. Első lépésként fogjunk meg egy vágódeszkát, és kinyújtott karral tartsuk a hátunk mögött. Rajzoljunk vele nagy köröket, mindvégig ügyelve arra, hogy a könyök nyújtva maradjon, és a váll ne essen előre. Jobbra és balra ötször-hatszor végezzük el a gyakorlatot. Ezután hajlított könyökkel vegyük magunk elé a deszkát. Próbáljuk meg két oldalról erőteljesen nyomni, mintha össze akarnánk Toppantani. Az erőfeszítés 3-4 másodpercig tartson. A gyakorlatot legalább négyszer ismételjük meg. Tartsuk a deszkát mellmagasságban. nyújtott könyökkel. Jobb kezünkkel felülről, ballal alulról fogjuk meg a vágódeszkát. Olyan gyorsan rajzoljunk vele apró köröket, ahogy csak tudunk. A kézben tartott deszkával álljunk 10 cm-re a faltól. Bal vállunk előretolásával próbáljuk meg elérni a falat, majd húzzuk a karunkat vissza. Mindkét kézzel 10-10 alkalommal végezzük el a feladatot. A dinamiküs gyakorlathoz a vágódeszkát mellső közép- tartásban kell tartanunk úgy, hogy a felső élet fogjuk. Nyújtott könyökkel mozgassuk gyorsan fel és le, kis kitérésekkel. A gyakorlat közben arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy a leves ne fusson ki, és a rántás se égjen oda. A főzés alapfogalmai Ételeink elkészítésekor általában négy konyhai alapműveletet különböztetünk meg. A főzést, a párolást, a pirítást és'a sütést. Főzésnek nevezzük azt az eljárást, amikor egy-egy élelmiszert bő vízben, folyadékban forrásig hevítünk azért, hogy puha legyen. A főzéshez kétféleképpen kezdhetünk hozzá: hideg vagy forró vízben tesszük oda az élelmiszert aszerint, hogy mi a főzés tulajdonképpeni célja. Ha például jó erős húslevest akarunk főzni, akkor mindig hideg vízbe tegyük fel főni a húst és a csontokat. Ha viszont ízletes, zamatos főtt húst kívánunk, akkor forró vízbe tegyük bele a tarját, lapockát. A forrásban levő víz ugyanis kicsapja a fehérjét, összefogja a hús rostjait, és megakadályozza, hogy az íz kilúgozódjék. Ez a halakra és a szárnyasokra is igaz. A párolást az különbözteti meg a főzéstől, hogy nem bő, hanem mindig rövid lében végezzük. A hús vagy főzelékféle szinte a saját levében, gőzében párolódik puhára. Ézért a párolás legfontosabb szabálya, hogy a húst előzőleg egy kevés forró olajban körbesütjük. Az olaj közben összefogja a rostokat, és a hús zamata párolódáskor sem vész el. Ezután mindig csak annyi folyadékot öntünk alá, hogy megfelelő gőz képződjön, melyben a hús puhára párolódhat. Á pirítást mindig forró zsiradékban végezzük. Az a vágott hagyma, amit hideg olajba teszünk, nem pirul, hanem csak fonnyad. A krumpli és a gomba is kétszerannyi zsiradékot vesz fel így, és nem pirul egyenletesen. A sütés a legtöbb figyelmet igénylő munka. A frissensül- teket mindig forró olajban süssük, mert így a zsiradék a hús vagy egyéb sütnivaló felületén a rostokat összehúzza, ezáltal nem engedi a nedvességet elpárologni. A sütnivaló ezáltal szép színt kap, és valóban friss, ropogós marad. A konyhatechnikai eljárások közül igen fontos az ételek sűrítése. Ennek is négy módja van: a berántás, a habarás, a lisztszórás és a sűrítés liszttel összegyúrt vajjal. Rántással nem csak sűríthetünk, hanem ízesítünk is egyes ételeket. Világos rántást készítünk a zöldfőzelékeknek, mártásoknak. Barna rántást a hüvelyeseknek, káposztának. A megpirított rántásba tehetünk hagymát, zöld petrezselymet, köménymagot, majoránnát. Ha piros- paprikát vagy fokhagymát is teszünk bele, utána azonnal eresszük fel hideg vízzel a rántást, mert különben megkeseredik. A habarás nem egyéb, mint tejjel, tejföllel simára kevert liszt, amit a sűrítendő ételbe szűrünk. Főleg gyümölcsmártások, levesek készítésekor használjuk, ha zsír nélkül akarjuk az ételt sűríteni. Keresztrejtvény Az elkészült hordós savanyúság
