Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-03 / 153. szám
12 1995. július 3., hétfő Innen-onnan UJ KELET Hány forint a meleg víz? Múlt pénteki számunkban A meleg víz hideg ára címmel jegyzetírónk a nyíregyházi vízmű és a távhőszolgáltató közötti vitáról elmélkedett csípős hangon. Válaszképpen az alábbi — ugyancsak csípős hangú — írást kaptuk. Erre a kérdésre ma még senki nem tudja megmondani a helyes választ. Külön kell fizetnünk ugyanis a víz megmelegítéséért, méghozzá előre, és külön kell fizetnünk a megmelegített víz alapanyagáért, a hideg vízért is, ezért azonban utólag. Külön kell fizetnünk továbbá amiatt is, mert a meleg vizet a csatornába engedjük (ezért is utólag), és végül azért is külön kell fizetnünk, hogy a távhőszolgáltató egyáltalán a rendelkezésünkre álljon. (Ezt a díjat azonban — az egyszerűség kedvéért — éves átalányban, havonkénti részletekben fizetjük.) Mindez azonban még nem teszi elég bonyolulttá a rendszert, így szükség volt a következő forradalmi újítás bevezetésére is: a felsoroltak közül eddig (ugyanazon meleg víz után!) a víz megmele- gítésének díját és a rendelkezésre álló díjat a távhőszolgáltató Nyírtávhő Kft., a hidegvíz és a csatornahasználat díját pedig kénytelen-kelletlen a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat szedte be. (Még szerencse, hogy a vízmelegítéshez felhasznált hőenergia díját nem a Hőerőmű Kft.-nek kellett beszednie!) Annak érdekében azonban, hogy a meleg víz ára még a legdörzsöltebbek számára is biztosan követhetetlenné váljon, el kell azt is mondani, hogy a vízmelegítés díját a Távhő minden esetben az egyes lakók felé számlázza, a víz- és csatornadíjat viszont a vízszolgáltató (jogszabályi kötöttségek miatt) a lakóközösség egésze felé tudja csak kiszámlázni. Hogy is van ez? Képzeljünk csak el például egy szódavízgyártó kisiparost, aki egyszer csak azzal a furcsa ötlettel áll elő, hogy ő nem új terméket (szódavizet) állít elő, hanem csak szolgáltat (a vizet a szénsavval elegyíti), és emiatt megtagadná az általa szódavíz előállításához felhasznált víz díjának megfizetését. A vízdíjfizetés megtagadását azzal indokolná, hogy szerinte azt nem tőle, hanem azoktól kell beszednie a vízművállalatnak, akik tőle szódavizet vásároltak. Akármilyen hihetetlen, a Nyírtávhő Kft. pontosan ezekkel az indokokkal pontosan ugyanezt teszi. Nem hajlandó tudomásul venni azt a — már bíróság által is megállapított — egyszerű tényt, hogy ő új — önálló ITJ-szám- mal rendelkező — terméket, ún. ,/nelegített vizet” állít elő, és ezt szolgáltatja a lakók felé. Ezzel egyidejűleg természetesen azt sem hajlandó tudomásul venni, hogy — a gazdaság bármely más szereplőjéhez hasonlóan — neki is fizetnie kellene azért, amit mástól saját új terméke előállításához megvásárolt, jelenleg a hideg vízért. A Nyírtávhő Kft. emiatt egészen mostanáig nem volt hajlandó megfizetni a meleg víz hidegvízdíját. Nos, ezen a lehetetlen állapoton kívánt változtatni Nyíregyháza Város Közgyűlése akkor, amikor önkormányzati rendeletében a fentieknek megfelelően úgy rendelkezett, hogy 1995. január 1-jétől a melegítés céljára felhasznált hideg víz díját a Távhőszol- gáltatónak kell a vízszolgáltató részére megfizetnie. (A már megfizetett vízdíjat a Nyítávhő azután tovább számlázhatja az egyes lakók felé, és ezzel azonnal megszűnnek a meleg víz díjával kapcsolatos ellentmondások.) A döntésnek leginkább a társasházi közös képviselők örültek, hiszen nagyon nagy megkönnyebbülés számukra az, ha ezután már nem nekik kell a Nyírtávhő helyett lakásonként szétosztani a közösen felhasznált meleg víz vízdíját, illetve nem nekik kell leolvasniuk a melegvízórákat és nem nekik kell eljárniuk — társadalmi munkában — a nem fizető lakókkal szemben. Sajnos mindez csak szép álom maradt. Az önkormányzat rendeletét semmibe vevő Nyírtávhő Kft. ugyanis továbbra sem fizetett vízdíjat. Indoklása szerint pénzbe kerül az, ha a saját melegvíz szolgáltatásának ellenértékét a saját fogyasztóitól saját maga kénytelen beszedni, erre nincs felkészülve, és ilyent ezért senki ne is várjon tőle. (Persze, ha valaki fizet neki, ezért az mindjárt más!) A helyzet odáig fajult, hogy a vízművállalat — mivel ő sem képes arra, hogy legnagyobb fogyasztójának ennyi ideig ingyen szolgáltasson — már a Távhőszolgáltató vízszolgáltatásból való kizárását fontolgatta. Ekkor vállalták a Körte, Semmelweis és a Vasgyár utcai közös képviselők azt, hogy még egyszer, utoljára, a lakóközösség jól felfogott érdekében összeszedik aTávhőszolgáltató helyett a meleg víz hidegvízdíját, és azt megfizetik a vízművállalat részére. A közös képviselők azonban csakis azzal a feltétellel vállalták utoljára a meleg víz hidegvízdíjának beszedését, ha a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat — a lakóközösség és a közös képviselők érdekeit szem előtt tartva — a bíróság előtt szerez érvényt a Nyírtávhő Kft.-vel szemben az önkormányzat rendeletének. A Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletet hirdetett az ügyben. A Nyírtávhő Kft. elveszítette a pert. K.G. A pápa Sasváron misézett A szlovák elnök is áldozott Egymilliónál is többre becsülik a négynapos szlovákiai látogatáson tartózkodó II. János Pál Sasváron (Sastín) bemutatott pápai szentmiséjén részt vevő hívők számát. A leglátogatottabb szlovákiai zarándokhely, az ország védőszentje, a Hétfájdalmú Szűzanya sasvári bazilikája előtt megtartott pápai szentmisén részt vett Michal Kovác államfő, Vladimír Meciar miniszterelnök, Ivan Gáspárovic, a szlovák parlament elnöke és az ország számos vezető politikusa is. Michal Kovác és felesége — ötven prominens személyiséggel együtt — II. János Pál kezéből vette magához az áldozóostyát. A szentbeszédet II. János Pál itt is szlovákul mondta el, ami a hívőket még jobban meghatotta. A pápa nemcsak a vendéglátó szlovák nemzet, hanem a Szlovákiában élő nemzetiségeket és a környező országokból érkezett hívőket is külön üdvözölve beszélt a szeretet és a békesség erejéről, Krisztus életének példájáról. „Zarándokként érkeztem közétek, hogy együtt hódoljunk Szlovákia védőszentje, a Hétfájdalmú Szűzanya előtt” — mondta a pápa, majd megáldotta a Szűzanya szobrának aranykoronáját, és áldását adta a milliós tömegre, köztük külön a Sasvárra zarándokolt betegekre és mozgássérültekre is, akiket sorban megérintett és a kereszt jelét adta a homlokukra. A délben befejeződött sasvári ünnepség során II. János Pál felszentelte a húsznál több — Szlovákiában felépítendő — templom Sasvárra szállított alapkövét. Az egész délelőttöt kitöltő szertartás után a pápa a szaleziánusok sasvári rendi kolostorában a Szlovák Püspöki Kar tagjaival és a meghívott egyházi méltóságokkal találkozott és ebédelt együtt. Az itt elhangzott beszédében a rendszerváltoztatás után színre lépett új szlovák egyházi vezetésnek megköszönte, hogy eredményesen segítették a szlovák nemzet önállósulásának hosszú folyamatát. Nagyrabecsüléssel szólt Csehország és Szlovákia népéről, amiért békés eszközökkel, véráldozat nélkül, példás módon, párbeszéddel tudták megoldani vitás problémáikat. Szlovákia soknemzetiségű római katolikus egyházának érdemeit méltatva érintette a magyarok, a csehek, az országban élő romák és más katolikusok lelkipásztori gondoskodásának kérdését, és kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a nyelvek és a kultúrák különbözősége a viszály forrása legyen, hiszen épp ez a sokszínűség tesz gazdagabbá minket. II. János Pál szombaton Pozsonyban udvariassági látogatást tesz Michal Kovác államfőnél és Vladimír Meciar miniszterelnöknél, majd vasárnap Kassára utazik, ahol három vértanút avat szentté. A kassai eseményre érkező magyar kormány küdöttséget Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter vezeti. Az MTI értesülése szerint vasárnap Romániából több román és magyar püspök, köztük Tőkés László is Kassára érkezik. II. János Pál a nacionalizmus ellen II. János Pál pápa nyomatékosan felszólította a szlovákiai katolikus tisztségviselőket: forduljanak szembe a nacionalista tendenciákkal. A pápa erről szombaton Sasváron beszélt a tiszteletére adott ebéden —jelenti a dpa és az AFP. A pápa a szlovák püspököket és papokat arra hívta fel, hogy lássák a kölcsönös gazdagodás lehetőségét a szlovákiai kulturális és nyelvi sokszínűségben. Hangsúlyozta: „Nem szabad megengedni, hogy a nemzetiségek sokszínűsége nézeteltéréshez és erőszakhoz vezessen.” „Magától értetődik, hogy az egyház nem engedhet a nacionalista csábításoknak. A katolikus egyház évszázados hagyományaiból fakadó kötelességünk, hogy a kisebbségek jogait éppen úgy tiszteljük és óvjuk, mint a többségét” — idézte továbbá II. János Pál pápát a dpa hírügynökség. Vízi balesetek a Dunán Ez év január 1. óta harmincnyolc holttestet fogtak ki a hatóságok a Dunából — közölte a Dunai Vízirendészet ügyeletese az MTI-vel vasárnap. Az idén júniusban pedig nyolcán — a tavalyi hasonló időszakához képest öttel kevesebben — fulladtak hazánk legnagyobb folyójába. Az ügyeletes szerint ennek az az oka, hogy az idén jóval magasabb a folyó vízállása, mint a megelőző években, ezért jóval kevesebben für- dőznek. Szombaton Budapesten 591 centiméter vízmagasságot mértek, holott az ideális 4 méter lenne. (Az elmúlt években azonban a szint — a nagy szárazság miatt — 2-3 méterre apadt.) A Duna hőmérséklete is csak most kezd emelkedni. A fővárosban jelenleg 16,6 fokos. A hőmérséklet egy hónap múlva várhatóan 24 fokra emelkedik. Mindezek a kellemetlenségek is visszatartották eddig a lakosságot a fürdőzéstől. Magasabb folyóvíz-állásnál a szilárd szennyeződés is gyakoribb. Az óránként mintegy 8,5 kilométer sebességgel hömpölygő Duna-víz — sokszor kilépve medréből — a partról magával ragad öles fadarabokat, különféle hulladékokat. A Dunai Vízirendészeti Kapitányság ügyeletese még elmondta: szombaton a fővárosban két vízbe ugrás történt, s az egyik halállal végződött. A Margit hídról szombaton este vetette a folyóba magát — feltehetően öngyilkossági szándékkal — egy 70 éves asszony, akit a helyszínre érkező egészségügyi személyzet már nem tudott megmenteni. Időjárási szenzációk 1828. július 22-én este 10 órakor egy óriási felhőszakadás és jégverés Budán elverte az egész szőlőtermést. 1878. július 31-én kivételes arányú felhőszakadás pusztított Budán. 1879. július 1-én Putno- kon 5-8 percig tartó gesztenye és tyúktojás nagyságú jégverés okozott mérhetetlen károkat. 1928. július 17-én Kecskeméten 39 fokos melegrekordot mértek. 1932. július 11 -én felhőszakadás volt Budapesten, 112 mm eső zúdult le, voltak percek, amikor az intenzitás 4-5 mm-t ért el. Kispesten 87 ház víz alá került, s egyes utcákban 80 cm magasan állt a víz. 1937. július 9-én Nagykanizsa környékén békaeső hullott. Az utat 300 méter hosszan sűrűn, apró, tüzes békák — vörös hasú unkák — bontották. Hatalmas felhőszakadás volt 1940. július 17-én Zalaegerszegen. Több házból menekíteni kellett a lakókat, az utcákon térd fölött hömpölygőn a hirtelen jött égi áldás. A velenceiek torkig vannak a turistákkal A szinte mindig túlzsúfolt velencei motoros hajókon ezentúl előnyben részesítik a helybélieket — a turistáknak várniuk kell. A dpa jelentése szerint a Canale Grande két különösen nagy forgalmú motoros kikötőjénél pénteken egymástól különválasztott beszállóstéget létesítettek velenceieknek és idegeneknek. Csak miután minden velencei — akiknek egyébként rendelkezniük kell a „Carta Venezia” igazolvánnyal — felszállt a motoros hajóra, csak akkor engedik fel a külföldieket is — ha még van hely. A sokak által vitatott rendelkezést kísérletnek szánják és egyelőre a nyári hónapokban lesz érvényben. Velence egyébként, amelyet tavaly tízmillió látogató keresett fel, ebben az évben új rekordra számít a turista- forgalomban.
