Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

12 1995. július 3., hétfő Innen-onnan UJ KELET Hány forint a meleg víz? Múlt pénteki számunkban A meleg víz hideg ára címmel jegyzetírónk a nyíregyházi vízmű és a távhőszolgáltató kö­zötti vitáról elmélkedett csípős hangon. Válaszképpen az alábbi — ugyancsak csípős hangú — írást kaptuk. Erre a kérdésre ma még senki nem tudja megmonda­ni a helyes választ. Külön kell fizetnünk ugya­nis a víz megmelegítéséért, méghozzá előre, és külön kell fizetnünk a megmelegített víz alapanyagáért, a hideg vízért is, ezért azonban utólag. Kü­lön kell fizetnünk továbbá amiatt is, mert a meleg vizet a csatornába engedjük (ezért is utólag), és végül azért is külön kell fizetnünk, hogy a távhőszolgáltató egyáltalán a rendelkezésünkre álljon. (Ezt a díjat azonban — az egysze­rűség kedvéért — éves áta­lányban, havonkénti részle­tekben fizetjük.) Mindez azonban még nem teszi elég bonyolulttá a rend­szert, így szükség volt a következő forradalmi újítás bevezetésére is: a felsoroltak közül eddig (ugyanazon me­leg víz után!) a víz megmele- gítésének díját és a rendelke­zésre álló díjat a távhőszol­gáltató Nyírtávhő Kft., a hi­degvíz és a csatornahasználat díját pedig kénytelen-kellet­len a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat szedte be. (Még szerencse, hogy a vízmelegítéshez fel­használt hőenergia díját nem a Hőerőmű Kft.-nek kellett beszednie!) Annak érdekében azonban, hogy a meleg víz ára még a legdörzsöltebbek számára is biztosan követhetetlenné vál­jon, el kell azt is mondani, hogy a vízmelegítés díját a Távhő minden esetben az egyes lakók felé számlázza, a víz- és csatornadíjat viszont a vízszolgáltató (jogszabályi kötöttségek miatt) a lakókö­zösség egésze felé tudja csak kiszámlázni. Hogy is van ez? Képzel­jünk csak el például egy szó­davízgyártó kisiparost, aki egyszer csak azzal a furcsa ötlettel áll elő, hogy ő nem új terméket (szódavizet) állít elő, hanem csak szolgáltat (a vizet a szénsavval elegyíti), és emiatt megtagadná az általa szódavíz előállításához fel­használt víz díjának megfize­tését. A vízdíjfizetés megta­gadását azzal indokolná, hogy szerinte azt nem tőle, hanem azoktól kell beszednie a víz­művállalatnak, akik tőle szó­davizet vásároltak. Akármilyen hihetetlen, a Nyírtávhő Kft. pontosan ezekkel az indokokkal ponto­san ugyanezt teszi. Nem haj­landó tudomásul venni azt a — már bíróság által is meg­állapított — egyszerű tényt, hogy ő új — önálló ITJ-szám- mal rendelkező — terméket, ún. ,/nelegített vizet” állít elő, és ezt szolgáltatja a lakók felé. Ezzel egyidejűleg természete­sen azt sem hajlandó tudomá­sul venni, hogy — a gazda­ság bármely más szereplő­jéhez hasonlóan — neki is fi­zetnie kellene azért, amit más­tól saját új terméke előállí­tásához megvásárolt, jelenleg a hideg vízért. A Nyírtávhő Kft. emiatt egészen mostanáig nem volt hajlandó megfizetni a meleg víz hidegvízdíját. Nos, ezen a lehetetlen álla­poton kívánt változtatni Nyír­egyháza Város Közgyűlése akkor, amikor önkormányzati rendeletében a fentieknek megfelelően úgy rendelke­zett, hogy 1995. január 1-jétől a melegítés céljára felhasznált hideg víz díját a Távhőszol- gáltatónak kell a vízszolgál­tató részére megfizetnie. (A már megfizetett vízdíjat a Nyítávhő azután tovább számlázhatja az egyes lakók felé, és ezzel azonnal meg­szűnnek a meleg víz díjával kapcsolatos ellentmondások.) A döntésnek leginkább a társasházi közös képviselők örültek, hiszen nagyon nagy megkönnyebbülés számukra az, ha ezután már nem nekik kell a Nyírtávhő helyett laká­sonként szétosztani a közösen felhasznált meleg víz vízdíját, illetve nem nekik kell leolvas­niuk a melegvízórákat és nem nekik kell eljárniuk — társa­dalmi munkában — a nem fizető lakókkal szemben. Sajnos mindez csak szép álom maradt. Az önkormányzat rendele­tét semmibe vevő Nyírtávhő Kft. ugyanis továbbra sem fi­zetett vízdíjat. Indoklása sze­rint pénzbe kerül az, ha a sa­ját melegvíz szolgáltatásának ellenértékét a saját fogyasz­tóitól saját maga kénytelen beszedni, erre nincs felké­szülve, és ilyent ezért senki ne is várjon tőle. (Persze, ha va­laki fizet neki, ezért az mind­járt más!) A helyzet odáig fajult, hogy a vízművállalat — mivel ő sem képes arra, hogy legna­gyobb fogyasztójának ennyi ideig ingyen szolgáltasson — már a Távhőszolgáltató víz­szolgáltatásból való kizárását fontolgatta. Ekkor vállalták a Körte, Semmelweis és a Vas­gyár utcai közös képviselők azt, hogy még egyszer, utol­jára, a lakóközösség jól fel­fogott érdekében összeszedik aTávhőszolgáltató helyett a meleg víz hidegvízdíját, és azt megfizetik a vízművállalat részére. A közös képviselők azon­ban csakis azzal a feltétellel vállalták utoljára a meleg víz hidegvízdíjának beszedését, ha a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat — a lakóközösség és a kö­zös képviselők érdekeit szem előtt tartva — a bíróság előtt szerez érvényt a Nyírtávhő Kft.-vel szemben az önkor­mányzat rendeletének. A Nyíregyházi Városi Bí­róság ítéletet hirdetett az ügy­ben. A Nyírtávhő Kft. elve­szítette a pert. K.G. A pápa Sasváron misézett A szlovák elnök is áldozott Egymilliónál is többre be­csülik a négynapos szlová­kiai látogatáson tartózkodó II. János Pál Sasváron (Sastín) bemutatott pápai szentmisé­jén részt vevő hívők számát. A leglátogatottabb szlováki­ai zarándokhely, az ország védőszentje, a Hétfájdalmú Szűzanya sasvári bazilikája előtt megtartott pápai szentmi­sén részt vett Michal Kovác államfő, Vladimír Meciar mi­niszterelnök, Ivan Gáspárovic, a szlovák parlament elnöke és az ország számos vezető poli­tikusa is. Michal Kovác és fe­lesége — ötven prominens sze­mélyiséggel együtt — II. János Pál kezéből vette magához az áldozóostyát. A szentbeszédet II. János Pál itt is szlovákul mondta el, ami a hívőket még jobban megha­totta. A pápa nemcsak a ven­déglátó szlovák nemzet, hanem a Szlovákiában élő nemzetisé­geket és a környező országok­ból érkezett hívőket is külön üdvözölve beszélt a szeretet és a békesség erejéről, Krisztus életének példájáról. „Zarándokként érkeztem kö­zétek, hogy együtt hódoljunk Szlovákia védőszentje, a Hét­fájdalmú Szűzanya előtt” — mondta a pápa, majd megáldot­ta a Szűzanya szobrának arany­koronáját, és áldását adta a mil­liós tömegre, köztük külön a Sasvárra zarándokolt betegek­re és mozgássérültekre is, aki­ket sorban megérintett és a ke­reszt jelét adta a homlokukra. A délben befejeződött sasvári ünnepség során II. János Pál felszentelte a húsznál több — Szlovákiában felépítendő — templom Sasvárra szállított alapkövét. Az egész délelőttöt kitöltő szertartás után a pápa a szaleziánusok sasvári rendi ko­lostorában a Szlovák Püspöki Kar tagjaival és a meghívott egyházi méltóságokkal találko­zott és ebédelt együtt. Az itt elhangzott beszédében a rend­szerváltoztatás után színre lé­pett új szlovák egyházi vezetés­nek megköszönte, hogy ered­ményesen segítették a szlovák nemzet önállósulásának hosszú folyamatát. Nagyrabecsüléssel szólt Csehország és Szlovákia népéről, amiért békés eszkö­zökkel, véráldozat nélkül, pél­dás módon, párbeszéddel tud­ták megoldani vitás problémá­ikat. Szlovákia soknemzetiségű római katolikus egyházának ér­demeit méltatva érintette a ma­gyarok, a csehek, az országban élő romák és más katolikusok lelkipásztori gondoskodásának kérdését, és kijelentette: nem szabad megengedni, hogy a nyelvek és a kultúrák külön­bözősége a viszály forrása le­gyen, hiszen épp ez a sokszí­nűség tesz gazdagabbá min­ket. II. János Pál szombaton Po­zsonyban udvariassági láto­gatást tesz Michal Kovác ál­lamfőnél és Vladimír Meciar miniszterelnöknél, majd vasár­nap Kassára utazik, ahol három vértanút avat szentté. A kassai eseményre érkező magyar kor­mány küdöttséget Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter vezeti. Az MTI értesü­lése szerint vasárnap Románi­ából több román és magyar püspök, köztük Tőkés László is Kassára érkezik. II. János Pál a nacionalizmus ellen II. János Pál pápa nyoma­tékosan felszólította a szlová­kiai katolikus tisztségvise­lőket: forduljanak szembe a nacionalista tendenciákkal. A pápa erről szombaton Sas­váron beszélt a tiszteletére adott ebéden —jelenti a dpa és az AFP. A pápa a szlovák püs­pököket és papokat arra hívta fel, hogy lássák a kölcsönös gazdagodás lehetőségét a szlo­vákiai kulturális és nyelvi sok­színűségben. Hangsúlyozta: „Nem szabad megengedni, hogy a nemzetiségek sokszínű­sége nézeteltéréshez és erő­szakhoz vezessen.” „Magától értetődik, hogy az egyház nem engedhet a nacionalista csábí­tásoknak. A katolikus egyház évszázados hagyományaiból fakadó kötelességünk, hogy a kisebbségek jogait éppen úgy tiszteljük és óvjuk, mint a többségét” — idézte továb­bá II. János Pál pápát a dpa hírügynökség. Vízi balesetek a Dunán Ez év január 1. óta har­mincnyolc holttestet fogtak ki a hatóságok a Dunából — kö­zölte a Dunai Vízirendészet ügyeletese az MTI-vel vasár­nap. Az idén júniusban pedig nyolcán — a tavalyi hasonló időszakához képest öttel ke­vesebben — fulladtak hazánk legnagyobb folyójába. Az ügyeletes szerint ennek az az oka, hogy az idén jóval magasabb a folyó vízállása, mint a megelőző években, ezért jóval kevesebben für- dőznek. Szombaton Budapes­ten 591 centiméter vízmagas­ságot mértek, holott az ideá­lis 4 méter lenne. (Az elmúlt években azonban a szint — a nagy szárazság miatt — 2-3 méterre apadt.) A Duna hő­mérséklete is csak most kezd emelkedni. A fővárosban je­lenleg 16,6 fokos. A hőmér­séklet egy hónap múlva vár­hatóan 24 fokra emelkedik. Mindezek a kellemetlenségek is visszatartották eddig a la­kosságot a fürdőzéstől. Maga­sabb folyóvíz-állásnál a szi­lárd szennyeződés is gyako­ribb. Az óránként mintegy 8,5 kilométer sebességgel höm­pölygő Duna-víz — sokszor kilépve medréből — a partról magával ragad öles fadarabo­kat, különféle hulladékokat. A Dunai Vízirendészeti Ka­pitányság ügyeletese még el­mondta: szombaton a fővá­rosban két vízbe ugrás tör­tént, s az egyik halállal vég­ződött. A Margit hídról szom­baton este vetette a folyóba magát — feltehetően öngyil­kossági szándékkal — egy 70 éves asszony, akit a helyszín­re érkező egészségügyi sze­mélyzet már nem tudott meg­menteni. Időjárási szenzációk 1828. július 22-én este 10 órakor egy óriási felhősza­kadás és jégverés Budán el­verte az egész szőlőtermést. 1878. július 31-én kivéte­les arányú felhőszakadás pusztított Budán. 1879. július 1-én Putno- kon 5-8 percig tartó geszte­nye és tyúktojás nagyságú jégverés okozott mérhetet­len károkat. 1928. július 17-én Kecs­keméten 39 fokos melegre­kordot mértek. 1932. július 11 -én felhősza­kadás volt Budapesten, 112 mm eső zúdult le, voltak per­cek, amikor az intenzitás 4-5 mm-t ért el. Kispesten 87 ház víz alá került, s egyes utcák­ban 80 cm magasan állt a víz. 1937. július 9-én Nagyka­nizsa környékén békaeső hullott. Az utat 300 méter hosszan sűrűn, apró, tüzes békák — vörös hasú unkák — bontották. Hatalmas felhőszakadás volt 1940. július 17-én Zalae­gerszegen. Több házból me­nekíteni kellett a lakókat, az utcákon térd fölött hömpöly­gőn a hirtelen jött égi áldás. A velenceiek torkig vannak a turistákkal A szinte mindig túlzsúfolt velencei motoros hajókon ezentúl előnyben részesítik a helybélieket — a turistáknak várniuk kell. A dpa jelentése szerint a Canale Grande két különösen nagy forgalmú motoros kikötőjénél pénte­ken egymástól különválasz­tott beszállóstéget létesítettek velenceieknek és idegeneknek. Csak miután minden velen­cei — akiknek egyébként ren­delkezniük kell a „Carta Vene­zia” igazolvánnyal — felszállt a motoros hajóra, csak akkor engedik fel a külföldieket is — ha még van hely. A sokak által vitatott rendelkezést kísérlet­nek szánják és egyelőre a nyári hónapokban lesz ér­vényben. Velence egyébként, ame­lyet tavaly tízmillió látogató keresett fel, ebben az évben új rekordra számít a turista- forgalomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom