Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-20 / 168. szám
Nyírbátor 4 1995. július 20., csütörtök UJ KELET VÁROSRÓL VÁROSRA ||ÚJ KELET STj NYÍRBÁTORBAN ff A szülőotthon nem hotel A kormány politikája következtében ma az országban több veszélyben lévő kórház, egészségügyi intézmény van. A Nyírbátori Egészségügyi Központ sorsáról dr. Gaál Mihály orvos-igazgatót kérdeztem. — Földrajzi helyzete és a város nagysága miatt ennek az intézménynek jelentős szerepe van. Ez nemcsak az én álláspontom, hanem a megyei tisztifőorvos, dr. Kovács Attila is ezt képviseli az egészségügyi központ jövőjével kapcsolatos Működik nálunk belgyógyászat, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, gyermekgyógyászat, fogászat, szemészet, röngen, tüdőgondozó, fül-orr gégészet, sebészet, reumatológia, de van munkaalkalmassági vizsgálat is. — Nem említette a szülőotthont. — Azért hagytam a végére, mert ez egy különálló eset. A harmincágyas szülőotthon további működtetéséhez ragaszkodunk. Ennek a megmaradásáért kell a legtöbbet érvelnünk. egyeztetéseken. Érveinket a mi- nisztériumban'is kifejtettük. Nem szabad megszüntetni ezt a szakrendelőt és a hozzá tartozó szülőotthont, mert a Románia felőli országhatártól Nyíregyházáig itt látjuk el a kórházi kezelést nem igénylő eseteket. A fogászati tevékenységet nem számítva is több mint százezer esetet jegyeztünk az elmúlt évben. A kormányzat arra hivatkozik a kórházak megszüntetése esetén, hogy a beteget nem kell indq- kolatlanul befektetni, mert drága a hotelfunkciójú ellátás. Mi viszont szakellátást biztosítunk, velünk szemben ez a kifogás nem helytálló. —Milyen szakellátásra van lehetőség ~az önök intézményében ? — Minden olyan gyógykezelést megoldunk, amely nem igényel speciális beavatkozást. A szülészeti ágyakat sohasem használtuk elfekvőnek, a szülőotthonnak nem volt hotelfunkciója. A szülő nő és a születendő gyermek a társadalom részéről a legjobb, legtöbbet segítséget érdemli. Ha ezt az osztályunkat megszüntetnék,- a határ és Ny ír- egyháza között' több mint hetven kilométer a távolság. — Ez milyen komplikációkat eredményezhet? — A normális szülések esetén is problémát okozhat a nagy távolságra utaztatás. A koraszülés beindulása vagy a spontán vetélés esetén az anya és a gyermek élete egyaránt veszélyben van, és-a késlekedő orvosi beavatkozás jóvátehetetlen következményekkel járhat. Ötvenezer lakos él a körzetünkben, semmi nem indokolja a szülőotthon megszüntetését. Túr ják-fúrják a várost. Nyírbátorban a telefonrendszer bővítése érdekében folyik a földkábelezés. Év végére az ezer jelenlegi bekötés helyett háromezerötszáz is lehet, ha lesz fizetőképes kereslet. A harmincegyezer forintos fogyasztói hozzá járulás sajnos a jelenlegi körülmények között sokaknak megfizethetetlen. Az igénybejelentéseket a Matávnál lehet közölni, befizetési csekket az önkormányzat ad. • • Üzlet a központban Záróra után érkeztem a Nyírbátori ÁFÉSZ 1. sz. ABC-jébe., Az ajtó előtt nézelődtem, és mintha az lenne a természetes, beengedték a „vevőt”. — Mi rugalmasan kezeljük a nyitva tartást — tájékoztatott Somogyi József üzletvezető. Az esti órákban is megkérdezzük a későn jövőt, hogy mit parancsol, de a reggeli üzletnyitás gyakran a kiírt időpont előtt egy órával kezdődik, mert a beérkező buszok hozzák a dolgozókat, és ha néhány embernek van szüksége valamire, azt is tiszteletben kell tartani. — Ilyet csak született kereskedőtől hallani. — A szakmát tanulni és szeretni kell. Amikor a szakközepet elvégeztem, nem sokkal utána boltvezető lettem a nagyecsedi szövetkezetnél. Amikor a katonaságtól leszereltem nyolcvanegyben, akkor kerültem ebbe az ABC-be hatodik vezetőhelyettesnek. Tíz éve vagyok boltveA„gonosz” önkormányzat Nyírbátorban sem értik, hogy a KGST-piacokat miért kellett megszüntetni. Felháborodott emberek kisebb- nagyobb csoportokban, alkalmi beszélgetésekben értékelik a helyzetet. — A piacok, vásárok tartásáról szóló kormányrendelet nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat — tájékoztatott dr. Nagy László, a város jegyzője —, amelynek értelmében július elsejétől külföldi állampolgárok nem árusíthatnak közterületen. A szabályozott, rendezett árusításra szükség van, de így a kevesebb pénzzel rendelkező emberek elesnek az olcsóbb áruktól. Minket hibáztatnak, hogy bezárattuk a piacot. Erről szó sincs, viszont a törvényben tiltott értékesítést meg kell szüntetni. Van még két lényeges ellentmondás. Az egyik, hogy a piacok üzemeltetői abban érdekeltek, hogy minél többen áruljanak, mert ebből van bevételük a bérleti díjra. Ugyanakkor az ő kötelességük a rendelet betartatása is. A másik, hogy eddig többnyire egy helyre szabályozott volt az árusítás, most megint megjelenik az úton- útfélen történő üzletelés. Ha a törvény betartásáról gondoskodunk, akkor a lakosság felháborodik. Érezhetően rossz a hangulat, vannak olyan hangok, hogy már az olcsó dolgokat is irigylik tőlük a rossz hivatalnokok és vezetők. A megoldás lehetősége nem a mi kezünkben van, a mi feladatunk a végrehajtás. Amíg kereskedelmi turizmus van, nehéz útját állni az ilyen dolgoknak. Az a baj, hogy a szabályosan forgalmazott árukra annyi költség rakódik, hogy eltorzítja az árakat, és a mai helyzetben sok család nem tudja azokat megvenni. Ezen kellene segíteni, és akkor eltűnne a kereskedelmi turizmus! Somogyi József üzletvezető és a vevők zető. Azóta több nehéz időszakot — A központban vagyunk, —Két szerelmem van, a ke- megéltünk, de hiánytalan elszá- nagy az árukínálatunk. Olyan rest lelem és a futball. A hemolással, közel harminc alkal- termékeket árulunk, mint a lyi futball szakosztályvezetője mazottal, és majdnem húsz tanú- svábhús-készítmények, a Bács- vagyok már több mint egy évlóval visszük az üzletet. hús, az ecsedi pékség termékei, tizede. Ha a kettő mellett is van — Amit nagyon kedvelnek a —Van-e ekkora felelősség még szabad időm, akkor a vásárlók... mellett szabad ideje? szőlőmet művelem. Két erdész apja Gyakran hallja az erdei madarak hangját, érzi a fák lélegzését nyírbátori lakásában Varga Antal nyugdíjas. Álmaiban még vissza-visszatér a tölgyfagyökerekbe kapaszkodó tiborszállási föld méltósága. Több évtizedes szolgálat után már csak néha-néha veszi fel az erdészöltönyt, hogy kilátogasson a zöld paradicsomba. Varga Antal — Egyik rokonom volt erdész Tardoson, ő kedveltette meg velem ezt a foglalkozást— emlékezett csendesen idézve a múltat Varga Antal. — Kisna- ményban születtem, ott gazdálkodtam, és közben elvégeztem a négy polgárit is. Később a jánki erdészethez kerültem fizikai dolgozónak. A lóhajtástól a faültetésig mindent csináltam, és este mint iskolázottabb ember a könyvelőnek is segítettem. Felfigyeltek rám, és a mátészalkai központból kijött személyügyes leszállított a juharfáról, hogy közölje velem: a mándoki erdészetre visznek irodai munkára. Jobban szerettem én ennél a szabad, erdei munkát, és igazán akkör kezdtem jól érezni magamat, amikor az ásotthalmi iskolába kerültem és elvégeztem az erdészképző iskolát. Amikor onnan kikerültem, a naményi erdészet kerületvezetője lettem. Az egész beregi rész fásításában részt vettem a bockereki erdőtől a lónyai rengetegig. —Ez még csak a kezdete volt pályájának. — Az ötvenes években egyesítettek erdészeteket, és ennek eredményeként a nyírbélteki kerülethez mentem műszakvezető erdésznek. Itt élt az ötvenhatos forradalom. Fát foglaltak a felkelők. Nekem meg az volt a feladatom, hogy az állami vagyont, amit rámbíztak, megvédjem. Egy nagy tűz körül ültek a fegyveresek, amikor puskával a vállamon, lesz ami lesz, odaindultam hozzájuk. Ismertek errefelé engem az emberek, szép szóval meggyőztem őket, hogy mindenkinek lesz fája a téli hidegre, csak ezt a fegyveres fellépést hagyják abba. — Mi lett a folytatás? — Hosszabb ideig egy helyen dolgoztam, ami a családomnak is jót tett. A tiborszállási kerületre helyeztek. Huszonkét évig ott voltam erdészetvezető. Majd volt még egy újabb állomása erdészkedésemnek. Ismét összevonás történt az erdészetnél, és nyolcvanegyben Nyírbátorba kerültem erdőművelési ágazatvezetőnek. Innen mentem nyugdíjba. — Van a családban aki folytassa a foglalkozását? — A két fiam benne élt ebben a munkában, lebeszélni sem tudtam volna őket, igaz, nem is akartam. Szegeden, ahol én is elvégeztem az erdészeti technikumot, megtanulták a szakmát. Most ők dolgoznak, én pihenek. —Miért vonzó a zöld egyenruha? Valamikor kint éltek az erdészek a természetben, az erdő fái által övezett szolgálati lakásukban Egészséges életmód, biztos jövedelem volt a mienk. Igaz. mindent, ami a ház körüli ellátáshoz kellett, magunknak állítottunk elő. Tartottunk tehenet, sertést, baromfit, megdolgoztunk mindenért, mégsem volt jellemző, hogy közülünk valaki is infarktust kapott volna. Összetartó csapat volt a mienk, fegyelmezettek voltunk, pedig akkor még tali- gás kocsival jártunk. Sajnos ez ma már a nagyon távoli múlt. —Keserűséget érzek a hangjában. — Nem látom a privatizált erdők kezelésének módját, az erdőgazdaság jövőjét. Elképesztő merénylet a fagazdálkodás ellen, hogy egy hektár tölgyesre ötszáz forintért lehetett licitálni. Még mindig nincs korszerű erdészeti, vadászati törvényünk. Fasorok tűnnek el büntetlenül. Bosszúságom feloldásaként szombatonként kimegyek a fiaimnak segíteni, és hallgatom az erdő nyugalmát.
