Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP n- évfolyam, 166. szám — 1995. július 18., kedd MA Biztosítás (9. oldal) Strand­képek (8. oldal) Gál Zoltán autóbalesete A Debrecenből a 35-ös számú főúton Miskolc felé tartó Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és kísérete Tiszaújváros határában hétfőn délután közúti bal­esetet szenvedett. A házelnök autóját felvezető mo­toros rendőr egy Trabanttal ütközött, ezt követően a motoros Gál Zoltán gépkocsijának csapódott. A súlyos közlekedési baleset során hárman meghaltak, Gál Zoltán nem sérült meg. Újabb EV-támogatás Szabolcsnak Újabb huszonhat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében be­ruházni szándékozó befektetőnek ad támogatást az Európai Unió: a mezőgazdasági és ipari fejlesztésekre vállalkozók 180 millió forintot kapnak terveik valóra váltásához. Róka László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügy­nökség igazgatója az MTI tudósítójának hétfőn elmondta: a befektetők benyújtott beruházási tervük alapján részesül­nek az Európai Unió PHARE-támogatásában. A mező- gazdaság korszerűsítéséhez, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fajtaváltásához, valamint élelmiszeripari fel­dolgozóüzemek építéséhez, illetve kistérségi fejlesztési programok kidolgozásához és megvalósításához kapnak anyagi segítséget. Befektetésük összértéke 1 milliárd 700 millió forint. A 180 milliós EU-támogatás tehát mintegy tízszeres tőkét „mozgatott” meg a halmozottan hátrányos helyzetű régióban. A fejlesztések bevégzésének határideje: 1996. december 31. Az Európai Unió most másodszor ad támogatást a szabolcsi beruházóknak. Korábban huszon­hármán együttvéve 107 millió forintot vehettek fel befek­tetésükhöz; az idén, december végéig valósítják meg a tervbe vett fejlesztéseket: élelmiszer-feldolgozó üzemeket építe­nek, korszerűsítik az agrártermelést, valamint idegenfor­galmi szolgáltató egységeket hoznak létre a térségben. Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten 28 kárpót­lási földárverést rendeztek az országban, a második kár­pótlási földalaphoz tartozó területekre licitáltak. Az ár­veréseken csaknem 22 ezer aranykorona értékű föld ta­lált gazdára — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetéke­se az MTI-t hétfőn. Az ár­verezők száma a liciteken elérte a 750-et, és közülük viszonylag sokan — 615-en — távoztak új föld tulajdo­nosaként az árverésekről. Részvéttávirat Horn Gyula miniszterel­nök Sri Lanka-i partnerének táviratban fejezte ki részvé­tét a Magyarországon el­hunyt 18 Srí Lanka-i állam­polgár tragikus esetével kap­csolatban. A Külügyminisz­térium sajtófőosztályától hétfőn kapott információ szerint az üzenet hangsú­lyozza, hogy a magyar kor­mány eltökélt szándéka szi­gorú és hatékony intézkedé­sekkel gátat vetni a Magyar- ország területén keresz­tül folyó embercsempészet­nek. Lottónyeremények Öttalálatos szelvény nem volt. Négytalálatos szelvény 25 darab, nyereményük 574 926, háromtalálatos szelvény 3268 darab, nyereményük 4398, kéttalálatos szelvény 93 893 darab, nyereményük 268 forint A következő hétre át­vitt nettó nyereményösszeg: 194 139 336 forint. Hatoslottó: hattalálatos szelvény nem akadt. 5+1 talála­tot 2 fogadó ért el, nyereményük 4 512 825 forint, öttalála­tos szelvény 43 darab, nyereményük 72 556 forint, négy­találatos szelvény 2014 darab, nyereményük 1549 forint, háromtalálatos szelvény 37 675 darab, nyereményük 290 forint. A következő hétre átvitt nettó nyereményösszeg: 120 705 744 forint. Telitalálatos Joker nem volt. Kiáltás a kormányhoz Tegnap délelőtt az ellenzéki pártok közös sajtótájékoztatót tartottak a KDNP megyei szék­házában, ahol is a kormány egyéves munkáját értékelték. — Ez az első alkalom, ami­kor a négy ellenzéki párt képviselői egy asztal köré ül­nek le beszélgetni — mondta bevezetőjében dr. Szilágyiné Császár Terézia, a téjékoztató házigazdája. — Tettük mind­ezt azért, mert az ország és elsősorban a megye iránt érzett felelősség a magasabb szintű együttműködést kívánja meg az együttgondolkodó szak­emberektől. — Vidámabbak lennénk — még ellenzéki létünkre is —, ha a kormány eredményeseb­ben működött volna az elmúlt időszakban — mondta Módi László, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt képviselője. Az MSZP az elmúlt nyolc hónap alatt saját ígéreteinek végre­hajtásával került szembe. Cse­lekvései nem követték az ígé­reteket, az viszont kiderült, hogy a költségvetés nem áll meg a maga lábán, a priva­tizációs folyamat is meg­torpanni látszik, számos alkot­mányos alapelvet is megsér­tettek. Mi elmondtuk észre­vételeinket, ez a gazdaságpo­litika a legnehezebb körülmé­nyek között élő embereket sújtja a leginkább. Megyénk — az országos viszonylathoz képest — újra lemaradni lát­szik. — Az ország jelenlegi álla­pota zilált, a kormány inkább rombol, mint építkezik — mondta Takács Péter (MDF). — A demográfiai helyzet lehetővé teszi, hogy színvona­las oktatást hozzunk létre. Ehe­lyett lehetetlenné válik Ma­gyarország felzárkózása Euró­pához. Ha figyelembe vesszük, hogy sem nyersanyag, sem energia, sem pedig magasan kvalifikált szakemberek nin­csenek az országban — ame­lyek (akik) lehetővé tennék a gyors felzárkózást —-, akkor rájöhetünk arra, hogy helyze­tünk egyre lehetetlenebbé vá­lik. A kistelepülések általános iskoláinak felszámolása, az egyetemi tanárok leépítése, a felsőoKtatasi intézmények kö­rülményeinek nehezítése az oktatás színvonalának csökke­néséhez vezet. Dr. Szilágyiné Császár Te­rézia a szociálpolitika visszás intézkedéseit tárta a sajtó képviselői elé: — Az MSZP ígéreteivel nyerte meg a választópolgárok bizalmát, azonban antiszociá­lis intézkedéseivel, demagóg szólamaival és alkotmánysértő tevékenységével elérte, hogy vesztett népszerűségéből. Úgy gondoljuk, hogy ezek a tények elég bizonyítékot szolgáltatnak ahhoz,hogy kiderüljön: nem alkalmasak a vezetésre. A nyugdíjasok nagy része a lét­minimum alatt él, ugyanez vo­natkozik a családok 42 száza­lékára is. ígéreteiekben a gyes és a gyed alanyi jogon járó tá­mogatásként szerepelt, azon­ban ellentétes módon cseleked­tek, megvonták az adókedvez­ményt. Alkotmányellenes tá­madást terveznek a családok ellen, amelynek dokumentu­mai 680 millió forintba kerül­tek — és a fiókban hevernek. Nem tudjuk, hogy mikor kí­vánják újra előszedni őket. Nincsenek törekvések munka­helyteremtésre, az oktatási­képzési idő meghosszabbí­tására. Minden kedvezőtlen gazdasági és szociálpolitikai döntés hangsúlyozottan ér­ződik régiónkban. Szabolcs- Szatmár-Bereg a rokkantnyug­díjasok és a munkanélküliek megyéje, és ennek változtatá­sa érdekében nem történik lé­pés. — A Független Kisgazda- párt jellegéből adódóan ki­emelt figyelemmel kíséri a mezőgazdaságot — mondta Tóth András. — A terme­lőszövetkezetek nagy része fel­bomlott, csak néhány képes arra, hogy szakosodjon és új irányban lépjen tovább, azokat kellene kiemelten támogatni. Elmaradtak a gépvásárlási tá­mogatások, a parasztok hely­zetét egyre jobban megnehezí­tik, a Bokros-csomagtól pedig csak egyre nagyobb megszorí­tások várhatók. — Úgy tűnik, hogy a kor­mány jobb keze nem tudja, mit csinál a bal — szólt újra Csá­szár Terézia. — A vásáros- naményi kórház bezárása ügyében azt nyilatkozták, hogy európai kórházi ellátásra van szükség. (Folytatás a 2. oldalon) Megszűnt a Keletvíz Rendkívüli közgyűlésre hív­ta össze tegnap délelőtt Hege­dűs Antal, az igazgatótanács elnöke a Keletvíz Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vízmű Részvénytársaság tulajdonosa­it, több mint százötven telepü­lés polgármesterét. Az elnök tájékoztatást adott az rt. jogi és gazdasági helyzetéről. — Már az 1994. évi mérleg is csak vagyonvesztés terhe mellett mutatott minimális eredményt — tudtuk meg a beszámolóból. — Nem állunk ugyan a csőd szélén, de messze sem vagyunk tőle. Ez év ele­jén feltétlenül növelni kellett volna a szolgáltatások díját — ebben a települések képviselő­testületei sajnos nem voltak partnerek —, és ezzel párhu­zamosan indokolt lett volna válságtervet készíteni a költsé­gek csökkentése érdekében. A tagönkormányzatok nagy része nem tekinti magáénak a céget, szinte semmilyen áldozatra nem képesek a pénzügyi hely­zet stabilizálása érdekében. Mivel ezt nem tettük meg, a felhalmozott problémák to­vább szaporodtak, havonta 9 millió forinttal költünk többet a bevételnél, amire fedezetet ez idáig a januári 86 milliós pénzeszköz-állomány nyújtott. Igaz, bevezettünk költségcsök­kentő intézkedéseket is, ennek ellenére kintlévőségünk 139 millió forint. A részvénytársaságot a mai napig sem jegyezte be a Cég­bíróság, erre már esélyünk sin­csen. A biztos vagyoni alapok hiányában nem tudtunk a va­gyonnal szabadon gazdálkod­ni. Nagy hiba volt másfél évig eltűrni, hogy a cég rendezet­len vagyoni háttérrel működik, leginkább emiatt kiszolgálta­tott annyira a cég saját tulaj­donosainak. A megyei önkormányzat úgy ítélte meg, hogy a Keletvíz Rt. jogilag nem létezik, ezért egy hónapja igazgatói jogkörrel felruházott vagyonbiztost ne­vezett ki a létező Szavicsav élére. A biztos feladata a to­vábbi vagyonvesztés megaka­dályozása, a működtető va­gyon felosztásának koordiná­lása. A megyei önkormányzat elnöke megállapodott hat, üzemmérnökségi központként funkcionáló település vezetői­vel, hogy a visszaalakult Sza­vicsav működtető vagyonát hat részre felosztják, melynek tu­lajdonosai az egyes üzemmér­nökségekhez tartozó települé­sek lesznek. A részvénytársaság közgyű­lése a több lehetséges változat közül döntő többséggel a következőt szavazta meg: A részvénytársaság vissza­vonja cégbejegyzési kérelmét, így tegnaptól a Szavicsav (jogi szempontból) ismételten mint önkormányzati közüzemi szol­gáltató vállalat létezik. Ezzel megszűnt Hegedűs Antal elnö­ki és Jeszenszki István vezér- igazgatói megbízása. Az eredmény bejentése után ébredeztek a polgármesterek, élénk vita alakult ki. Többen — elsősorban a határozat el­len szavazók — azon vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy az rt. vezetése felvette a nagy pénzeket, és cserbenhagyja a településeket. Néhány polgár- mester javasolta, hogy keres­sék azokat a felelősöket, akik ilyen helyzetbe hozták a rész­vénytársaságot és a fogyasztó­kat. Volt, aki azt állította, hogy — mint az alakuláskor is — kényszerhelyzet elé állították a polgármestereket. Ujj János vállalalati biztost kérdeztük a cég jövőjéről. — A korábban már említett hat üzemviteli igazgatóság — Nyírbátor, Kisvárda, Gávaven- csellő, Mátészalka, Vásárosna- mény és Fehérgyarmat — te­rületileg illetékes polgármes­terei ültek össze, és különböző döntéseket hoztak az átalaku­lással kapcsolatban. A megyei közgyűlés elnöke mint e cég alapítója hívta őket össze. A hat település polgármestere vállalta, hogy környékük köz­ségeinek vezetőivel egyeztetik a túlkapásoktól mentes és jog­szerű átalakítást. A települések maguk döntik el, hogy általunk vagy mással végeztetik a víz­szolgáltatást. Mi a működtető vagyont hat részre osztanánk majd, ha véglegesen kialakul­nak az elképzelések. —Mi lesz a központtal, lesz­nek-e további elbocsátások? — Amennyiben úgy dönt a hat megalakulandó szervezet, hogy létesüljön egy szolgáltató központ, akkor marad. Itt talál­ható ugyanis a labor, a vízóra­javító bázis, ami nélkülözhetet­len. Szükség lehet a bér- és sztk- szolgáltatásokra, a szakmai fel­ügyeletre is. Központunkban hetven-nyolcvannal, vidéken ötven-hatvannal csökken vár­hatóan a létszámunk. Vagyon­mérleget készítünk a következő egy hónapban, ez alapján fele­lősségek megállapítására is sor kerülhet. A legnagyobb fele­lősség a tulajdonosokat terheli, hiszen három éve nem emeltünk vízdíjat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom