Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

Fehérgyarmat 1995. július 13., csütörtök VAROSRÓL w JSf UJ KELET NAGYKÁLLÓBAN Struktúraváltás Kórházbezárásoktól, ágy- és létszámcsökkentésektől hangos és felháborodott országszerte az egészségügyi kollektíva. Ezzel szemben, mintegy ellenpélda­ként működik Nagykállóban az Elme- és Ideggyógyintézet, ahol tulajdonképpen már évekkel ezelőtt felkészültek és átálltak egy ilyesfajta, takarékosságot megcélzó struktúraváltásra. — Hogyan, és legfőbbképpen miért változtattak az évtizedeken keresztül kialakult szemléletmó­don? — kérdeztem Nagy Illéstől, az intézet gazdasági igazgatójá­tól. —A struktúraváltást 1992-ben kezdtük el. Átszerveztük az osz­tályokat, területi megosztást csi­náltunk, és 610-ről lecsökkentet­tük az ágyszámot 530-ra. Az OEP 1993 júniusában vezette be a teljesítményelvű finanszírozást. 10-10 ággyal csökkentettük a két nagy osztály aktív ágyszámát, és ennek a terhére öt ággyal növel­tük a pszichoterápiás részleg ak­tív ágyszámát, valamint 15-tel emeltük Kállósemjénben a kró­nikuságyak számát. — A legtöbb egészségügyi dolgozó csak szidni tudja a pénzügyminiszter törvényeit és törvényjavaslatait, de Önök — tőle függetlenül — bebizonyítot­ták, hogy bizonyos racionalizá­ló intézkedésekre igenis szük­ség van... — Úgy gondolom, hogy az egészségügyben egyszerre léte­zik a pazarlás és a szegénység. Mj tettünk lépéseket a pazarlás megszüntetésére, és új alapokra helyeztük az intézet gazdálkodá­sát. Továbbra is igyekszünk ke­resni az ésszerűbb működés lehetőségeit. Ennek keretén be­Elme- és Ideggyógyintézet, Megosztottuk az addig krónikus­nak ítélt ágyszámot 385 aktív és 145 krónikus ágyra. Ez lényege­sen jobb pozíciót eredményezett, mintha a hagyományosan króni­kus finanszírozás mellett döntöt­tünk volna. — Ezek szerint Önök már két- három évvel ezelőtt azon gondol­kodtak, hogyan lehet minél ész­szerűbben, a legkevesebb pénz­kiadással gazdálkodni... — Természetesen. Az azonos nagyságú osztályokat összeha­sonlítva óriási különbségek adódtak, részben a betegforga­lomban, részben pedig az 1992- es feldolgozott statisztikák alap­ján az úgynevezett súlyszámok összegében. Emiatt rákénysze­rültünk arra, hogy terület szerin­ti megosztást alkalmazzunk, és ne a korábbi gyakorlatot köves­sük. Korábban női- és férfiosz­tály volt, mi pedig koedukált osz­tályokat hoztunk létre. Köztudott ugyanis, hogy a férfiak között jóval több az alkoholista, s ebből adódóan a női részleg kevésbé volt kihasználva. Az új struktú­rát követően némileg enyhült az aránytalanság. Bár ma is van kü­lönbség az ellátott betegek szá­mában és a súlyszám termelés­ben is, ez azonban inkább szak­mai, mintsem szerkezeti, szerve­zeti probléma. A Bokros-csoma­got követően nagy átalakítást már nem terveztünk. Hacsak azt nem lehet annak nevezni, hogy lül tavaly befejeztük az energia­racionalizáló programot, azaz az energiamegtakarítást szolgáló rekonstrukciót. Az azóta eltelt idő alatt jelentős összegű (tízmil­lió forintos nagyságrendű) pénz­megtakarítás realizálódott. Rész­ben a gázolajról földgáztüzelés­re való áttérésből, részben, hogy automatizáltuk a fűtés- és meleg- vízellátást, harmadsorban pedig, hogy a gőzfűtéssel tüzelt kony­hai berendezéseket is átállítottuk gázfűtésre. — Milyen más, megtakarítá­sokat célzó tervük van még ? — Éppen a napokban kaptam kézhez egy monori cég ajánlatát a világítás korszerűsítésére. Sze­rintük míg a régi, hagyományos módszerrel havonta 218 ezer fo­rintot fizettünk az áramért, addig az új rendszerrel csaknem a ne­gyedét, 57 ezer forintot fizetnénk havonta. Egyetlenegy apró kis szépséghibája van a dolognak, az átalakítás közel nettó négymillió forintba kerülne. — Viszont viszonylag rövid időn, pár éven belül megtérülne... — Szakemberekkel megvizs­gáltatjuk, hogy mennyire komoly az ajánlat, és ha úgy ítélik meg, hogy érdemes vele foglalkozni, akkor megpróbáljuk előteremteni rá a pénzt. Emellett körvonalazódik egy olyan elképzelés is, amely sze­rint az osztályos gyógyszerkész­letet minimális szintre szorítjuk Sorban állás Ebben az országban a történe­lem folyamán sok mindenért áll­tak már sorban az emberek. A régi időkben egy darab kenyérért, vajért, tüzelőért. A modernebb korban déligyümölcsért kígyóz­tak a sorok, míg a legmodernebb időkben — napjainkban — sor­ban állnak azemberek egy tányér levesért az ingyenkonyhán, vagy éppen az önkormányzati hivata­lokban segélyre várnak százak, ezrek. — Amikor megállapítjuk a jö­vedelempótló támogatást, akkor készül egy határozat. Kiküldjük az értesítést, amiben közöljük, hogy minden hónap 5-étől fel lehet venni a segélyt a hivatal­ban. Ezt amúgy azok kapják, akiknek már nem jár a munka- nélküli segélyt. — Mennyi ideig kaphatja va­laki? — Eddig ez korlátlan volt. Pél­dául van olyan személy, aki A segély minden hónapban biztos Szerettem volna azt is leírni, hogy munkáért is sorban állnak, de ez nem jellemző. Ennek oka, hogy nincs munkahely. Viszont, ha mégis akad valahol valami­lyen munkalehetőség,; akkor ép­pen „nem alkalmas'’ a munkanél­külinek. Finoman mondva: kö­szöni szépen, inkább marad a segélynél. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a nagykállói poi- gármesteri hivatalban jártam, és alig tudtam keresztülmenni az em- berlömegcn,_ hogy bejussak az épületbe.Nem tudóm'miért, de az első göndolaföm az volt, hogy biz­tosan munkára várnak az emberek. Aztán valaki félvilágosított, hogy az esedékes segélyért jöttek. A hatósági iroda dolgozója, Blanár Katalin elmondta, hogy három napon keresztül mintegy 400 ember a jövedelempótló tá­mogatást kapja meg. Ebben az időtartamban aztán mindenki akkor jön, amikor akar. — Azt hittem, hogy ezeket a pénzeket postázzák. — Az elmúlt év decemberéig valóban postán küldtük ki, de a postaköltség körülbelül másfél millió forintba került, amit már képtelenek voltunk fedezni. Ezért inkább közvetlenül a pénz­tárból fizetünk. Minek alapján jönnek ide az emberek? 1992. áprilisától részesül ebben a támogatásban. Aki hosszabb ideig kapja, annak minden évben felülvizsgálják a szociális hely­zetét. — Milyen kritériumok van­nak? — Az egy főre eső jövedelmet vizsgáljuk. Ennek az összegnek annyinak vagy kevesebbnek kell lennie, mint az ellátás összege. Ez az összeg pillanatnyilag 6720 forint. A januári felülvizsgálat­nál csak pár fő esett ki a segé­lyezők köréből. Sajnos nagyon alacsony é^y főre' esd jövedel­mek vannak á településen.” ' '-—Milyen rétegből kerülnek ki a segélyre várók? — Mindegyikből. Van olyan, akinek 2-3 szakmája van, még­sem tud elhelyezkedni. Sajnos olyan tapasztalatunk is van, hogy egyesek nem is akarnak. Például a strandra kerestünk né­hány embert. Legalább húsz ne­vet felírtam a fürdő vezető­jének, de szinte mindenki talált valamilyen kifogást, hogy ne alkalmazzuk. — Mennyi segélyt fizetnek ki ebben az évben? — Az önkormányzat költ­ségvetéséből 17 millió 149 ezer forintot, mivel a másik felét az állam állja. Fullajtár András Eladó a szeméttelep? Az önkormányzatnál több­ször felvetődött, hogy a volt szeméttelep területén különfé­le vállalkozásoknak adjanak lehetőséget. Már az előző képviselő-testületnek is volt ilyen szándéka, hiszen egy autójavító és egy gumijavító műhely meg is épült, és jelen­leg is folytatják tevékenysé­güket. További területekre is lenne igény. Ennek azonban van egy akadálya. A Környe­zetvédelmi Felügyelőség által jóváhagyott rekultivációs ter­vet végre kell hajtani, csak ezután kerülhet sor a terület újbóli hasznosítására. A gond viszont az, hogy a terv meg­valósítása tetemes összegbe kerülne, amire az önkormány­zatnak belátható időn belül nem lesz pénze. Most mégis van egy megol­dás. A jelenlegi hat igénylő közül többen jelezték, hogy ér­tékesítés esetén a területükre jutó rekultivációs feladatok költségeit is vállalnák. A vá­rosfejlesztési bizottság ezt a javaslatot átgondolta, és kivi­telezhetőnek tartja. A bizottság az ingatlanrészek megszerzését licit útján javasolta lebonyolí­tani. Indulóárként 1500 forin­tot állapítottak meg négyszög­ölenként. Természetesen a li­cit csak felfele mehet. Az értékesítésből befolyt összegnek már lenne is helye. Javasolta a bizottság, hogy a Porosladányi út „zsákutca” jel­legét kellene megszüntetni, és a vázrajz szerinti utat kialakítani. —fit — UJ KELET A felnőttek szégyellnek úszni tanulni Tavaly nyáron mozdulni alig lehetett a strandokon, mert a nagy melegben, aki csak tehette, a me­dencékben keresett felüdülést. Az idei nyár azonban eddig nem igazán kényeztetett el bennünket. Panaszkodnak is a fürdők veze­tői, mert vendég csak imitt-amott lézeng... — Bizony, bizony pedig már május 27-én megnyitottuk a strandot — mondja szomorúan Hizsnyik Zoltán, a fürdő veze­tője. — Az első napon a belépés ingyenes volt, egyébként pedig a tavalyihoz képest 20 forinttal megemelt jegyárakkal műkö­dünk. — Mit jelent ez? — A felnőttjegy 80 forint, a diák- és a nyugdíjasbelépő pedig 60 forintba kerül. A szolgáltatá­sok ára (a kabinjegy, kölcsönzé­si díjak stb...) is 20 forinttal emel­kedett. A délutáni úszójegy, ami délután négy órától érvényes, mindenkinek egységesen 40 fo­rint. Tavaly ugyanez 20 forint volt. Van úgynevezett csoportos jegyünk a 20 vagy annál na­gyobb létszámú, tanári kísérettel érkező diákok számára, ami ugyancsak 40 forintba kerül.-r- Milyen felújításukat végez­tek a szezonkezdés plőtt f ,■ — Felújítottunk egy régi,zuha­nyzót, psúszás-és-fagyásálló bur­kolatot kapott. Tavaly ugyanis a szappanos, samponos vízben so­nusokat, de az oktatót mi foglal koztatjuk. Szombat, vasárnap kivételével minden’ nap van ok­tatás. — Csak a kicsiket, vagy a na­gyobbakat is várják? — Hatéves kortól akár 20 éves korig jelentkezhetnek. Sőt, ha igény lenne rá, felnőtt úszások­tatást is indítanánk. Az előző években egy-két jelentkező akadt elvétve, de azt tapasztaljuk, hogy szégyenlősek a felnőttek, és nem jönnek. Szégyellik, hogy a többi vendég látja őket. Pedig felaján­lottuk, hogy nyitás előtt (reggel 9 órakor nyitunk, hét közben 6- ig, hétvégén pedig 7-ig vagyunk nyitva) fogadjuk őket, amikor még nincsenek vendégek. Ennek ellenére sem mernek jönni. — Tavaly hétvégenként rend­szeresen volt a strandőrt diszkó. Az idén is lesz? — Sajnos nem. A diszkót fele­fele arányban rendeztük a büfét bérlő vállalkozóval. Az idén azonban a rossz időjárás miatt a strandi forgalom és az ő forgal­ma is jelentősen megcsappant, s az embereknek sincs kidobni való pénzük, ezért, valószínű, hogy a diszkóba, sem jönnénpk el annyian. hogy megérje. , -, , 7—Egyéb szolgáltatások$ Pél­dául gyógyniasszázs? — Tavaly'vok itt egy masszőr, de kevesen vették igénybe szol­gáltatásait, ezért az idén nem jött. A nagykállói strand kan megcsúsztak és elestek. Így most nem csak szép a zuhanyo­zó, de a balesetveszély is meg­szűnt. Sajnos újabb medencéket nem építettünk, így továbbra is csak egy úszómedencénk és két gyógyvizes medencénk van. Ez utóbbiakat mindennap leürítjük, fertőtlenítjük, kitakarítjuk és reg­gel nyitás előtt töltjük fel újra. A játszóterünk sajnos nem bővült újabb játékokkal, a pénz­hiány miatt csak egy homokozót tudtunk kiakítani, illetve tavaly volt egy strandröplabdapályánk, ami mellé az idén egy betonos lábteniszpálya, egy kis focipálya két mozgatható kapuval és egy tollaslabdapálya került. — Milyen programokat kínál­nak vendégeiknek? — Úszásoktatás a szezon kezdetétől van. A polgármesteri hivatal szervezte a kéthetes tur­Strándcikkeket, játékokat, napo-1 zökrémeket viszont árusíunk. — Az imént említetté., hogy. nem volt pénz újabb medence építésére. Elbírna ez a fürdő még egy medencét? — Nyugodtan. Kellene egy igazi kisgyerekmedence, ahol a csöppségek a belefulladás veszé­lye nélkül nyugodtan lubickol­hatnának. Ezenkívül pedig kel­lene egy olyan medence is, ami megkímélné a felnőtteket attól, hogy a suhancok a pihenő me­dencét vegyék igénybe ugrándo- zásaikhoz. Sajnos, pénz hiányá­ban, előreláthatólag, az elkö­vetkező öt évben nem tudjuk ezt megvalósítani. — Mennyibe kerülne? — Körülbelül 20 miliió forint­ba. Nem hiszem, hogy a város áldozna ennyi pénzt egy veszte­séges „intézményre”... Spanyolországban a Kállay Kettős Egyhetes spanyolországi turnéra utazott a hét elején a Kállay Kettős Néptáncegyüttes. A Ciudad Realban meg* rendezett nemzetközi folklórfesztiválon mexikói, bolgár, dél-koreai, izraeli és természetesen hazai együttesekkel méri össze tudását a 42 fős delegáció. Stock Gyula, a nagykállói művelődési ház igazgatója a néptáncegyüttes nevében ezúton is szeretne köszönetét mondani mindázoknak, akik valamilyen formában hoz­zájárultak a spanyolországi úthoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom