Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

Labdarúgás 1995. július 12., szerda 15 Szezonvégi mérleg — Szezonvégi mérleg — Szezonvégi mérleg A fehérgyarmati példa követendő! Véget értek a megyei labdarúgó-bajnokságok, befejeződtek a kupaküzdelmek. A csapatok pihenőre tértek, de zömük már a következő kihívásra készül, ugyanakkor még frissek az el­múlt időszak benyomásai, tanulságai. Gerliczki János, a me­gyei labdarúgó-szövetség főtitkára az elmúlt egy év eseménye­it értékelte a versenybizottság írásos dokumentuma alapján. ÚJ KELET T 7 § hírharang Bakta is elkezdi Nagy András, Baktalóránt- háza új edzője elmondta, ma szerdán kezdi el az újdonsült NB III-as együttes a felkészü­lést. Egyelőre vasárnapig hu­szonheten edzenek együtt. Ak­kor eldöntik a csapat vezetői, ki az húsz, akire végig számí­tanak. Az edző szerint bőven elég ennyi játékos az NB Ill- ban. Az senkinek sem jó, ha Nem sok hiányzott ahhoz Jánkmajtisnak, hogy magasabb osztályba léphessen. Kudarcnak tekintik-e az ezüstérmet? — ezt kérdeztük Kicska Zoltántól, a csapat menedzserétől. — Nem tekintjük csalódásnak a második hely megszerzését. Az eredeti célkitűzésünk a bajnoki szezon előtt az első három hely valamelyikének megszerzése volt, ez végül is sikerült. Aki bajnok akar lenni, annak nem szabad hazai pályán pontot, sőt pontokat veszíteni. Mi a tavasz során kétszer is ikszeltünk itthon, úgy érzem, itt úszott el az arany­érem lehetősége. Azt hiszem, hogy ősszel egységesebb volt a csapat. —A játékosok közül kikkel volt leginkább elégedett? — Della lőtte a legtöbb gólt, és Grajcár, aki még egyenlete­sen jó teljesítményt nyújtott. Raj­tuk kívül meg kell még dicsér­nem Gerencsánt és Vékonyt át­lagon felüli játékukért és lelkes hozzáállásukért. Ősz-szel az egész csapat erőn felülit produ­kált, tavasszal már egy kicsit le­eresztettek. — Milyen változások várható­ak a keretben? — Tóth Zoltán és Sánta kapus Az MLSZ-ben kedden kije­lölték azt a 18-as keretet, amely részt vesz Malajziában, a július 17-én kezdődő 35. Merdeka Kupán. A nemzetkö­zi tornán a házigazdák mellett ott lesznek a dél-koreaiak, az algériaiak, az üzbégek, a bolg­árok és a magyarok. A küzdel­mek két hármas csoportban kezdődnek, ezt követően az első két helyezett keresztbe játszik, végül a helyosztókkal ér véget a torna. A győztesnek 75 ezer, a másodiknak 50 ezer, míg a harmadiknak 25 ezer dollár jutalom jár. Emellett a vendéglátók állják az utazás és a részvétel költségeit, sőt, még rajtpénzt is fizetnek. Amint az MLSZ vezetőivel folytatott tárgyalás után Vadasdy Péter, a Vasas szakosztályelnö­egy idényben kispadra sem kerühet. A héten mindennap egyszer gyakorolnak, aztán a jövőhéttől már duplázni fog­nak. Túl sok edzőmeccset nem kell lekötniük, hiszen a Magyar Kupában háromszor is meg­mérkőznek. Július huszonhato­dikén rögtön a Stadler ellen kezdenek. A baktai mester érdeklődéssel várja Sándor edző csapatát, hiszen korábban már dolgozott Sándor István mellett, így jól ismeri a koráb­ban Nyíregyházán is dolgozó trénert. Az edző nem fél a kupamér­kőzésektől, lelkes jól felkészített együttese, szerinte továbbjuthat az első fordulóból. Abban már biztos, hogy két hét múlva szer­dán városi nézőcsúcs születik, sokan jönnek majd el a kör­nyékről is, hogy lássák Gdo- vinékat, akik az utóbbi időben gólparádékkal kényeztették a szurkolókat. Az edző végezetül azt is elmondta, hogy minden tétmeccsen jól akarnak szerepel­ni, de kupameccsek mellett nem feledkeznek meg az új bajnoki idényről sem. távozik tőlünk Mátészalkára. Helyükre Fehérgyarmatról, Ko- csordról és Csengerből szemel­tük ki az utódokat. Reméljük, hogy velük erősödik a játékos- állomány. — Voltak-e anyagi gondjaik az év során? — A pénzügyi feltételek biz­tosítva voltak, és — úgy tűnik — a jövőben is biztosítva lesznek. Azért nem elégszünk meg ennyi­vel, és új szponzorok után is ku­tatunk. A financiális háttér nagy részét továbbra is az önkormány­zat adja. — Hogyan készülnek a ’95- 96-os bajnokságra? — Július 11-én találkozik először a csapat, majd ezt köve­tően heti négy edzést tartunk. Vasárnaponként előkészületi mérkőzést játszunk a megyei I. és még magasabb osztályú csa­patokkal. Továbbra is célunk a dobogó valamelyik fokának el­érése. Ebben még az első hely el­érése is benne van. A játékos- állományunk alapján indokolt a reményünk a megye legmaga­sabb osztályában való szereplés­re. Ha nem sikerül, akkor sem leszünk csalódottak. Fekete Tibor ke az MTI munkatársának el­mondta: a csapat elnevezéséről még nem született döntés, az vi­szont már biztos, hogy több köl- csönjátékos is erősíti majd a Va­sast. A küldöttség Benkő László MLSZ-elnök vezetésével július 14-én, pénteken kel útra. A keret: kapusok: Sáfár Szabolcs (Va­sas SC), Piel Zoltán (MTK) mezőnyjátékosok: Juhár Ta­más, Geress Zoltán, Maczó Mik­lós, Máriási Zsolt, Galaschek Péter, Váczi Zoltán, Szilveszter Ferenc, Jován Róbert, Fischer Pál, Simon Antal, Mónos Tamás (valamennyi Vasas SC), Mt acskó Mihály, Fodor Tibor és Szan'as János (mindhárom Bé­késcsabai EFC), Nagy Norbert (Stadler FC), Forrai Attila (Kis­pest-Honvéd FC) — A bajnokságok színvonala az előző évihez viszonyítva emelkedett. A mérkőzések jó ira- múak voltak, a hajtás nemritkán a magasabb osztályokat idézte— összegzett Gerliczki János. — Érdekes volt a megyei első osztály. Volt például egy Bakta- lórántháza vagy egy Biri. — Óriási változások történtek az őszi és a tavaszi szezon kö­zött. A Bakta igencsak meg­erősödött, míg a biriek az ismert változások miatt nagyon meg­gyengültek. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, hogy a szezon indulá­sakor öt pont előnye volt a Baktának a Birihez képest, ez a bajnokság végére 44-re nőtt. Meglepő a lugosiak és a tarpaiak visszaesése is. Ugyanakkor pél­daértékű a Fehérgyarmat saját nevelésű fiataljaival elért ered­ménye, 5. helye. Látványos volt az ibrányi „feltámadás”, a csapat vezetése célirányos igazolások­kal elérte, hogy a tavasz eleji utolsó helyről indulva, az akkori nyolc pontjukhoz 34-et szerezve a táblázat 11. helyén fejezzék be a pontvadászatot. 5. Kisvárda 30 14 Ha utánanézünk a fenti szá­moknak, hamar kiderül: valami nem stimmel. Mégpedig az, hogy mérkőzései alapján a kisvárdai csapat kereken 50 pontot gyűj­tött, itt pedig csak 44 szerepel. De nem a statisztika a hibás, hi­szen a Kisvárda egyike volt azon együtteseknek, amelyektől —jo­gosulatlan szerepeltetés miatt — pontot vontak le, méghozzá ha­tot. Komáromi György edző le­génysége, amely sokáig a — mint végül kiderült — bajnok Sényőt szorongatta, az ötödik helyre kényszerült. A csapat az ősz végén 22 pontjával a hato­dik helyen állt, majd tavasszal figyelemre méltó veretlenségi sorozatát meglovagolva a máso­dikra ugrott. Aztán vissza az ötö­dikre... — Mielőtt nekivágtunk volna a pontvadászatnak, az 1—6. he­lyezés valamelyikét tűztük ki célul, erre meg is volt minden esélyünk, mert jó képességű lab­darúgók alkották a csapatot — idézte fel a bajnokság legelejét Komáromi György vezetőedző. Az első 15 meccs után az elvá­rás szerint ott voltunk az élboly­ban, a hatodik helyen. Az őszi szezon néhány momentumára térve: viszonylag kevés pontot raboltunk idegenben, de annak sem örültünk, hogy szinte nem is játszhattunk hazai pályán, ugyanis az ősszel nem a Várkert­ben, hanem a göröngyös Bes- senyei-pályán fociztunk — aka­doztak is a támadásvezetések —, amely kissé idegen a fiúktól. —A téli felkészülés során több probléma adódott, és ezt az első tavaszi meccsek fényesen igazol­ták. — A tél folyamán technikai gondok jelentkeztek, ezenkívül a gárda is nehezen állt össze, gya­korlatilag nem volt kezdő tizen­— Érdemes volt a megyei má­sodosztályt két csoportra osztani? — Az őszi fordulók után csak feltételezni lehetett, de most már biztosan állíthatom: igen. A Kár­pát-Hús csoportban tovább tartott a versenyfutás a Demecser, a Gávavencsellő és a Kárpát-Hús Volán között, és ez a sorrend — köszönhetően a jó játékosál­lományoknak és a szakmai mun­kának — nem is változott. Tehát a demecseriek kerültek a megyei első vonalba. Dicséretes a Nyír- ibrony tavaszi szép szereplése. Sajnos sok csapat nem tudott oda­érni a vezető hármas nyomába, ezek hamar beletörődtek helyze­tükbe, és csak hátrafelé vetették vigyázó tekintetüket. Az Erimpex csoportban számtalan jó iramú és színvonalú találkozót láthattunk. Igen sportszerűek voltak a csapa­tok vezetői és játékosai egyaránt. Az izgalmakról sem kellett le­mondaniuk a küzdelmeket figye­lemmel kísérőknek, nem volt ál­lóvíz a bajnokság. Igaz, a Nyír- csaholy őszi vezető pozícióját végig megtartotta, de a többi együttes sem adta fel egy­8 8 49-26 44 egyem. Egy pár játékosomat más csapatok csábítgatták, például az irányító Serest, ennek meg is lett az eredménye: gyenge tavaszt produkált. Takács és Popán sze­repeltetése elé akadályok gördül­tek, érkezett Jávor és az NB 1-et is megjárt románMarginean ko­molyabb kihagyással a háta mö­gött. így hát a rajtnál bennragad­tunk: vereség Nyírbátorban, majd hazai pályán a BEVSC-től. Ez utóbbi meccsen egy kicsit magunkat vertük meg, mire ész­be kaptunk, már nem tudtunk fel­pörögni. — A kisvárdai „mobil” a rajt­nál tehát bennragadt, utána vi­szont annál kiegyensúlyozottab- ban húzott, nemritkán gázolt is. — Igen, egyenletes teljesít­ményt nyújtottunk, 11 mérkő­zésen át veretlenek maradtunk. Közvetlenül a BÉVSC elleni meccs után Szerencsre mentünk, ahol már remek formában vol­tunk, kis szerencsével nyerhet­tünk is volna. A soron következő Kisvárda—Nagykálló, 5-1-es végeredményű összecsapás pe­dig az egyik legemlékezetesebb az bajnokságban, de ide sorolha­tó a Sényő elleni 2-0 is. Ezen a meccsen a szépszámú közönség­nek és a sényőieknek is bizonyí­tottunk. — Csak éppen szó sem volt a feljutásról, holott az együttes rá­futott a Sényőre. — Tudtuk, hogy az anyagi lehetőségeink nem teszik lehe­tővé a másodosztályú szereplés vállalását. Sajnos nincs igazi szponzora a csapatnak. — A bajnokság végére ismét előjöttek a szezon eleji „beteg­ség” jelei. Hazai pályán a Tisza- újvárossal sem bírt a társaság. — A fiúkban ekkor már úgy kellett tartani a lelket, csak test­ben voltak ott a „harcmezőn”, könnyen. A csoport első öt között végzett csapatainak olyan jó a játékosállománya, hogy a végle­ges helyezés sokféleképpen ala­kulhatott volna. Nyírmihálydi ál­landósította gyenge formáját, de elismerésre méltó, hogy minden mérkőzésére kiállt. Gyüre vissza­lépett, így saját maga állította ki bizonyítványát. —Az ifjúsági bajnokságokban hogyan fest a helyzet? — Igen sok tehetséges fiatal focizik Nagyhalászban, Nyír­kárászban, Baktán. És Fehér- gyarmatot is meg kell itt említe­nem, ahol a felkészült szakmai munka eredményeként biztosíta­ni tudják a felnőttgárda folyama­tos utánpótlását. Lebegjen min­den csapat szeme előtt Fehér- gyarmat példája. Ott bebizonyí­tották, hogy kellő odafigyeléssel nem teher az utánpótlással fog­lalkozni. Nagyot lépett előre Ibrány csapata is. A megyei má­sodosztályban, sajnos, nem min­denhol fordítanak kellő figyel­met az utánpótlásra, ügyeljünk erre sokkal jobban. A saját ne­velésű játékosok számát a jö­vőben biztos, hogy nem fogják korlátozni. Viszont az idegenlé­giósokét esetleg igen. A serdü­lőknél NYSI. Kisvárda, Nyír­bátor a sorrend, elszomorító, hogy nagyon kevés helyen fog­lalkoznak még csak elfogadható megint felbukkantak az igazolni szándékozó gárdák, a figyelem nem(csak) a játékra irányult. Ek­kor szenvedtünk vereséget itthon a tiszaújvárosiaktól és idegenben a mátészalkaiaktól. — Akik a végelszámoláskor a dobogó második fokára ugrot­tak, mert Balogh István jogosu­latlan szerepeltetése miatt mí­nusz hat ponttal bűnhődött a Kisvárda. — Én úgy tekintem, hogy a második helyet az én csapatom szerezte meg. Legalábbis a pá­lyán, mert a fehér asztalnál gon­doskodtak a hat pont levonásáról, így az ötödik helyen végeztünk, ami miatt nagyban hibáztatható a szövetség, amely a sárga lapok ügyében félreinformált minket. Bár egy kicsit magunkat is okol­hatjuk. Mindent összevetve: vá­rakozáson felül teljesítettünk. — M ilyen felfogásban focizott az együttes, a játék mely elemei­ben mutatott nagy felkészültsé­get? — Maximálisan osztom Mit- ró Károly, a Mátészalka edző­jének nézetét. Manapság renge­teget kell futni, és ha lehet, gyor­san. A fiúk ezt teljes mértékben meg is valósították. Óriási hang­súlyt fektettünk a támadófutball- ra, már csak azért is, mert a le­génység jó része alacsony terme­tű, nem lenne előnyös, ha ilyen adottságokkal kapunk elé húzód­nánk. így hát nem is ívelgettünk, rövidpasszos játékot, egész pá­lyás letámadást játszottunk, kulcsszerep jutott a nagy futó­mennyiségnek. Sokszor gurítot­tunk vissza az alapvonalról, ered­ményesen alkalmaztuk az átlépés fegyverét. Idegenben ugyanúgy nyílt sisakkal fociztunk, de egy fokkal nagyobb hangsúlyt fektet­tünk a védekezésre, kevés gólt kaptunk, bár néhány fejes bizony a hálónkba csúszott. Több helyen tetszést aratott a csapat, elismer­ték, hogy stílusosan játszunk. Ebben nagy munka van. szinten is az e korosztályhoz tar­tozó csemetékkel. — Mi a véleménye a Szabad Föld-kupát megnyert nyír- meggyesiekről és egy újkeletű kezdeményezésről, a Bajnokok Tornájáról? — A nyírmeggyesiek imponá­ló fölénnyel diadalmaskodtak a Szabad Föld-kupa döntőjében, tovább folytatva a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei csapatok e kupában elért sikereit. A Baj­nokok Tornájára térve: szeret­nénk ezt a rendezvényt hagyomá­nyossá tenni. Az idén igen nívós összecsapások szórakoztatták a szép számú szurkolósereget. — Miként vélekedik a megyei mérkőzések rendezési színvona­láról? —Ez minden osztályban kíván­nivalót hagy maga után. A hanga­dók között élen járnak a karszala­gos rendezők. Sajnálatos módon a megyei első osztályban volt a leg­nagyobb a rendetlenség. Három bajnoki és egy MK-mérkőzés sza­kadt félbe. Az Ibrány—Kemecse és a Nyírlugos—Tarpa találkozó­kon tettlegesen bántalmazták a játékvezetőt, míg a Biri—Tisza- szalka meccsen a vendégcsapat egyik játékosát is. Az Erimpex cso­port viszont jó példa. Ott a fegyel­mi határozatok visszatartották a re­nitenseket: minden mérkőzést vé­gigjátszottak. kosokról! — Összességében mindenki megtette a magáét, hellyel-köz- zel mindenki hozta az átlagot. Volt, aki idegenben kissé vissza­fogottan mozgott, és általános jelenség volt, hogy a végére le­eresztett a gárda. A kapuban Szőr biztos pont volt, de a hajrában őt is megkeresték, a közönség pe­dig kikezdte. Czap visszaesett, neki magánéletbeli problémái vannak. Takács nagyon jó átla­got produkált, Popovics és Ba­logh is megbízható volt. A csa­patkapitány Lipták a végére ki­engedett. A középpályán Jávor és Dudás kiemelkedőt nyújtottak, gyakran kerültek a védelem mögé. Seres komoly tudású, vi­szont felfogásán változtathatna. Szombati most fog bevonulni, nagy jövő előtt áll. Elöl Mar- ginean rutinjával hasznára volt az együttesnek, házi gólkirályunk, Oláh pedig 15 gólt szerzett. Bé­res abbahagyta a focit. —A bajnokság egészét tekint­ve: milyen volt a csapatszellem, az összhang a játékosok között? — Kifejezetten családias han­gulatban telt ez az év, ez ott hú­zódik elért eredményünk, muta­tott produkciónk hátterében. A fiúk egymásért is küzdöttek. — Milyen változások voltak (lesznek) a keretben? — Jávor, és Dudás Sényőre távozott, valószínű, Szőr is el­megy. Szombati és Vincze Nyír­bátorba kerül, Béres abbahagy­ja. Hosszú a névsor. Sajnos fo­lyamatosan rengeteg jó játékos hagyja el a klubot, nem tudjuk megtartani tehetségeinket. Érke­zett Tóth, Vachter, Anarcsról visszajött Vedres. Számítok még a fiatal Kőrisre és Kántorra. A védelem szerencsére egybenma- radt, a középpályára még szeret­nénk valakit hozni. Felkészülé­sünk 10-én kezdődött el. Csiky Nándor Jánkmajtis Kibővített Vasas utazik Malajziába Szerencsét hozott a Várkert NB III TISZA-CSOPORT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom