Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-12 / 161. szám

Közelkép 10 1995. július 12., szerda UJ KELET Hétfői állatvásárok A vevőt reggel kell megfogni! Az önkormányzat rendeletéi „színesítették meg” július 1- jétől a Tokaji út melleti vásárok külföldi és magyar eladóinak, vásárlóinak életét. A vásárokat — a korábbi szombati napok helyett — hétfőnként tartják. Kíváncsiak voltunk, hogy egy hét után mi a piac vásárlóinak és eladóinak a véleménye. Mun­katársunk sajnos kevés pozitív ki egy nap szabadságot, hogy kijöjjön két malacot megvenni, csak lézengők, érdeklődők jár­nak itt. Reggel kell megfogni a vevőt, mert nyolc után már sen­ki sem jön, megáll a vásár. Beszélgetésünk közben nér zegetik, becsmérelik (az eladó persze dicséri) a jószágokat, és hat malacot sikerült kisebb al­kudozás után eladni. «titdP $ % w i 11 i találtam. Lehet, hogy nem is pislogott azóta. Tőle néhány méterre azonban egy boci kö­rül élénk alkudozás folyt. — Tizenkilenezer — mond­ta a vevő. — Húsz! — mondja több­ször, tartja magát az eladó. — Felezzétek meg az ezrest! — szól közbe egy bámészko­dó. Az üzletet megkötötték. Alku előtt Helyére került A nyíregyházi lakosok többsége már észrevette, hogy nincs meleg víz. A tíznapos leállás egyik kulcsmozzanata volt, amikor kedden délben helyére emelték a Nyírtávhő szakemberei azokat az — egyenként két és fél millió forintba kerülő — gömbcsapokat, amelyekkel rövidebb szakaszokra osztható a fűtésrendszer gerincveze­téke. A tb-székház előtt beépített szerelvényekkel egy esetleges meghibáso­dás esetén nem kell az egész városban egyidejű­leg szüneteltetni a szolgáltatást. Képünkön Baglyos Tamás és csapata helyére igazítja ezt a fontos szerkezetet A németek, franciák visszajárnak a Tiszához Kaszálóverseny és biogazdálkodás véleményt hallott. Az állatvásár­téren az eladók először az állat­orvossal találkoznak. — A beérkező állatoknak ál­latlevéllel kell rendelkezniük, mi ellenőrizzük ennek szabá­lyosságát — tájékoztatott dr. -Petrován György. — Gyakran előfordul, hogy a vevők kéré­sére ingyenesen megvizsgáljuk az állatokat, ez ugyanis hatósá­gi feladat. Már az első hétfőtől megcsappant az eladók és a jó­szágok. de főképpen a vásárlók — Nagyon rossz a hétfői piac — mondja egy orosi vevő, Tóth Sándorné. — Igaz, hogy nagyon sokan nem dol­goznak. de akinek munkahe­lye még van, az vagy elkésik, vagy elkérezkedik. Hogy mi­ért vettük meg a jószágokat? Földet művelünk, disznót hiz­lalunk, segítjük a gyerekeket, ami megmarad, eladjuk. A malacok árával egyébként elégedett vagyok, 5100 forint volt darabja. — Anyósommal Nyírtelek­ről érkeztünk — tudtam meg az ifjú hölgytől. Takács Zoltán- nétól, aki egyben sofőr is. — Nem járunk rendszeresen a nyíregyházi piacra, sajnos az állatállományunk nem a várt­nak megfelelően alakult. Amink megmaradt, a környé­ken is el tudjuk adni. Szerintem jó — legalábbis részben — a hétfői állatvásár. Szombaton­ként a KGST-piac miatt hatal­mas a torlódás, megközelíthe­Ötéves fennállását ünnepel­te júniusi közgyűlésén a Nyír­egyházi Népfőiskolái Egyesü­let. Dr. Lukácskó Zsolt, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözöl­ve Jakob Horn urat, a német népfőiskolái szövetség ma­gyarországi igazgatóját és mun­katársát, Bázel Pétert. Dr. Vinnai Győző, az egye­sület ügyvezető elnöke beszá­molt az 1994/1995. évi munká­ról. Elmondotta, hogy a megyei hatáskörű Nyíregyházi Népfő­iskolái Egyesület többek között egy igen színvonalas tanul­mányutat szervezett Sárospa­takra és Királyhelmecre (Szlo­vákia); megrendezte az EK Ma­gyarországi Regionális Népfő­iskolái Konferenciát, ahol az MNT elnöke, dr. Benda Kál­mán, a népfőiskolái mozgalom céljait és feladatait a rendsze­res tanuláSbarT, az autonóm ci­vil szerveződések embert for­máló lehetőségeiben jelölte meg. Nagyon sikeres volt a képvi­selő- és polgármester-választást megelőzően rendezett fórum is, ahol öt nyíregyházi polgármes­terjelölt ismertette programját. Jelenleg az egyesületnek a me­gyében 21 tagszervezete van, működésükre az igen jó közös­ségi élet és munka jellemző. Jakob Horn hozzászólásában a tagegyesületek, a népfőis­kolák és a különböző civil szer­vezetek összefogásának fontos­ságáról szólt. Érdeklődött to­vábbá, hogy milyen együttmű­ködést tudna kialakítani a Né­met Népfőiskolái Szövetség a nyírségi népfőiskolákkal. A Kemecsei Kertbarát Nép­főiskola meghívására Jakob Horn és az egyesület elnöksé­ge Kemecsére látogatott, ahol Szentpéteri József polgármes­ter adott tájékoztatót a munká­ról. Elmondotta, hogy jól mű­ködik a kertbarát, az ifjúsági tagozat és a nőegylet. Van polgárőrségük, önkéntes tűz­oltó-egyesületük, és aktív sportélet zajlik a községben. Szép helytörténeti múzeumot és tájházat rendeztek be Lucza tanár úr irányításával. A foga­dás bográcsgulyásos vacsorá­val és a háziborok kóstolgatá­sával zárult. A német vendég és a Nyír­egyházi Népfőiskolái Egyesü­let elnöksége a TIT-be is ellá­togatott. Ott dr. Hargitai János igazgató arról adott tájékozta­tót, hogy a TIT közreműködé­sével megoldották a nyíregyhá­zi állami nyelvvizsgáztatást, így a jelölteknek nem kell Bu­dapestre utazniuk. A TIT óvo­dapedagógusai segítséget kér­tek ahhoz, hogy egy testvérvá­rossal szakembercserét bonyo­líthassanak le. Jakob Horn ígé­retet tett a probléma megoldá­sára. Lábossá Gusztáv, a Tár­sadalmi Egyesületek megyei elnöke beszámolt arról, hogy a népfőiskolák, ä TIT és a TESZ közös rendezvényeket szerveznek. A megyei körút első állomá­sa Beregsurány volt. Angolét Sándor, a Beregsurányi-Bereg- szászi Agrár Népfőiskola ve­zetője ismertette a népfőiskola eddigi tevékenységét. Minden szombaton a beregi és a kárpá­taljai (Ukrajna) gazdák össze­jönnek, és egy-egy nyolcórás foglalkozás keretében áttekin­tik — neves előadók közremű­ködésével — a kertészet, a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés, az erdészet, a környe­zetvédelem, a piacgazdaság és a biogazdálkodás tárgykörébe tartozó ismereteket. Jakob Horn a segítségét aján­lotta fel ahhoz, hogy a Hanto­son működő biogazdálkodási népfőiskola német szakemberei egy szakmai napot tartsanak Beregsurányban. Gergely iugornyánATű/é Tóth Árpád, a gazdakör vezetője adott tájékoztatást a népfő­iskola tevékenységéről. Fontos feladatuknak tartják a hagyo­mányápolást, így megrendezik az aratási ünnepséget, a ka­szálóversenyt, valamint szüre­ti felvonulást tartanak a sző­lősgazdákkal. Szeretnének egy szuperintenzív almagyümöl­csöst létesíteni. Problémájuk, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő gép. A német szak­ember a géphasznosítási szö­vetkezet megalakítására inspi­rálta a gazdákat, mert közösen összefogva könnyebb lesz a munka. A gergelyiugornyai kem­pingben egy szép bungalóban halászlével és tepertős-túrós- csuszával vendégelték meg a küldöttséget. Hogy ne legyen átkozott a hal a harmadik víz­ben, vörös borral öblítették le a vendégek a finom ebédet. Vásárosnaményban Felhős Szabolcs, a Szabadelvű Protes­táns Népfőiskola vezetője és munkatársai várták a vendége­ket. Ott a rendszerváltás utáni zűrzavaros években a földek magánosítása jelentette a legna­gyobb kihívást. Ennek érdeké­ben több előadást szerveztek. Cserkészcsapatokat alakítottak. Az egyik kitűnően működő csapatot Frenczel Agnes refor­mátus lelkész irányítja. Fren­czel Béla református lelkész arról adott tájékoztatást, hogy a méhészet, a kertgazdálkodás csak megfelelő szakismeretek birtokában végezhető sikere­sen, ehhez nyújt segítséget a népfőiskola. Felhősné dr. Csi­szár Sarolta a hímzőszakkör tevékenységét és munkáját sze­met gyönyörködtető térítőkkel, szalvétákkal és tarisznyákkal il­lusztrálta. Szó esett még a fa­lusi turizmusról is, mivel Tisza- szalkán e területen már jelentős sikereket könyvelhetnek el. Német és francia vendégeik évről évre visszajárnak. dr. Széles Csaba o (J Fél napra féláron, egész évben a KLAUDIA menyasszonyiruha- kölcsönzőben. < Nyíregyháza, Család u. 66. "É (42) 455-801 Hétfőnként hamar kiürül a vásártér száma, ma talán többen lesz­nek. Biztos, hogy'J/isszaveti a forgalmat a megváSüzott nyit­va tartás, inkább viszik másho­va az állatokat. Nem szerencsés a hétfői vásártartás, sok ember még dolgozik, szabadságot kell kivenni az üzletek nyélbe üté­séhez. Kovács István Hajdúnánásról érkezett, és malacokat árult. — Húsz-harminc darab ma­lacot nevelünk otthon, eddig is rendszeresen jártam Nyíregy­házára. Higgye el, ez az új nyit­vatartási rend senkinek sem jó. Hétvégén ért rá mindenki, ak­kor van itt a nagy piac, most nincsen semmi. Felével keve­sebb a forgalmunk, mint koráb­ban volt. Azért senki sem vesz — Sajnos kénytelenek va­gyunk áron alul eladni a jószá­gokat, szegények az emberek — fűzi a hallottakhoz szomo­rúan Kovács úr. — Ezeknek a malacoknak a reális ára hét- és nyolcezer forint között mozog. Egyre kevésbé éri meg állatot tartani, drága a takarmány, az eladási ár pedig... maga is lát­ta, halottá. Átsétáltam a marhavásártér­re. Egy középkorú urat figyel­tem néhány percig, semmi mozgás nem volt körülötte, csak várta tehenével együtt a vevőket. Beszélgetésre tettem javaslatot, amit azzal hárított el, hogy nincsen ideje. Tíz perc múlva, amikor ismét arra sétál­tam, ugyanolyan testhelyzetben tetlen a terület. Utánfutókkal, teherautókkal áthághatatlan akadályok alakulnak ki. Annyi­ból nem jó, hogy ha valaki dol­gozik és mellette még állatokat tart, az hétfőnként nem nagyon tud kijönni. Folyt az alku, az adásvétel és az áldomás, hiszen meleg volt, és az örömre és a bánatra is iszik a magyar. A pangó piac kevés vevője egyre fogyatko­zott. Az eladók is lassan pako­lásztak, és indultak — ki öröm­mel. ki szitkozódva. A piac ha­mar véget ért. Valóban — ahogy Kovács István korábban mondta — reggel kell a vevőt megfogni. Kép és szöveg: KvZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom