Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-12 / 161. szám
Közelkép 10 1995. július 12., szerda UJ KELET Hétfői állatvásárok A vevőt reggel kell megfogni! Az önkormányzat rendeletéi „színesítették meg” július 1- jétől a Tokaji út melleti vásárok külföldi és magyar eladóinak, vásárlóinak életét. A vásárokat — a korábbi szombati napok helyett — hétfőnként tartják. Kíváncsiak voltunk, hogy egy hét után mi a piac vásárlóinak és eladóinak a véleménye. Munkatársunk sajnos kevés pozitív ki egy nap szabadságot, hogy kijöjjön két malacot megvenni, csak lézengők, érdeklődők járnak itt. Reggel kell megfogni a vevőt, mert nyolc után már senki sem jön, megáll a vásár. Beszélgetésünk közben nér zegetik, becsmérelik (az eladó persze dicséri) a jószágokat, és hat malacot sikerült kisebb alkudozás után eladni. «titdP $ % w i 11 i találtam. Lehet, hogy nem is pislogott azóta. Tőle néhány méterre azonban egy boci körül élénk alkudozás folyt. — Tizenkilenezer — mondta a vevő. — Húsz! — mondja többször, tartja magát az eladó. — Felezzétek meg az ezrest! — szól közbe egy bámészkodó. Az üzletet megkötötték. Alku előtt Helyére került A nyíregyházi lakosok többsége már észrevette, hogy nincs meleg víz. A tíznapos leállás egyik kulcsmozzanata volt, amikor kedden délben helyére emelték a Nyírtávhő szakemberei azokat az — egyenként két és fél millió forintba kerülő — gömbcsapokat, amelyekkel rövidebb szakaszokra osztható a fűtésrendszer gerincvezetéke. A tb-székház előtt beépített szerelvényekkel egy esetleges meghibásodás esetén nem kell az egész városban egyidejűleg szüneteltetni a szolgáltatást. Képünkön Baglyos Tamás és csapata helyére igazítja ezt a fontos szerkezetet A németek, franciák visszajárnak a Tiszához Kaszálóverseny és biogazdálkodás véleményt hallott. Az állatvásártéren az eladók először az állatorvossal találkoznak. — A beérkező állatoknak állatlevéllel kell rendelkezniük, mi ellenőrizzük ennek szabályosságát — tájékoztatott dr. -Petrován György. — Gyakran előfordul, hogy a vevők kérésére ingyenesen megvizsgáljuk az állatokat, ez ugyanis hatósági feladat. Már az első hétfőtől megcsappant az eladók és a jószágok. de főképpen a vásárlók — Nagyon rossz a hétfői piac — mondja egy orosi vevő, Tóth Sándorné. — Igaz, hogy nagyon sokan nem dolgoznak. de akinek munkahelye még van, az vagy elkésik, vagy elkérezkedik. Hogy miért vettük meg a jószágokat? Földet művelünk, disznót hizlalunk, segítjük a gyerekeket, ami megmarad, eladjuk. A malacok árával egyébként elégedett vagyok, 5100 forint volt darabja. — Anyósommal Nyírtelekről érkeztünk — tudtam meg az ifjú hölgytől. Takács Zoltán- nétól, aki egyben sofőr is. — Nem járunk rendszeresen a nyíregyházi piacra, sajnos az állatállományunk nem a vártnak megfelelően alakult. Amink megmaradt, a környéken is el tudjuk adni. Szerintem jó — legalábbis részben — a hétfői állatvásár. Szombatonként a KGST-piac miatt hatalmas a torlódás, megközelítheÖtéves fennállását ünnepelte júniusi közgyűlésén a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület. Dr. Lukácskó Zsolt, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve Jakob Horn urat, a német népfőiskolái szövetség magyarországi igazgatóját és munkatársát, Bázel Pétert. Dr. Vinnai Győző, az egyesület ügyvezető elnöke beszámolt az 1994/1995. évi munkáról. Elmondotta, hogy a megyei hatáskörű Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület többek között egy igen színvonalas tanulmányutat szervezett Sárospatakra és Királyhelmecre (Szlovákia); megrendezte az EK Magyarországi Regionális Népfőiskolái Konferenciát, ahol az MNT elnöke, dr. Benda Kálmán, a népfőiskolái mozgalom céljait és feladatait a rendszeres tanuláSbarT, az autonóm civil szerveződések embert formáló lehetőségeiben jelölte meg. Nagyon sikeres volt a képviselő- és polgármester-választást megelőzően rendezett fórum is, ahol öt nyíregyházi polgármesterjelölt ismertette programját. Jelenleg az egyesületnek a megyében 21 tagszervezete van, működésükre az igen jó közösségi élet és munka jellemző. Jakob Horn hozzászólásában a tagegyesületek, a népfőiskolák és a különböző civil szervezetek összefogásának fontosságáról szólt. Érdeklődött továbbá, hogy milyen együttműködést tudna kialakítani a Német Népfőiskolái Szövetség a nyírségi népfőiskolákkal. A Kemecsei Kertbarát Népfőiskola meghívására Jakob Horn és az egyesület elnöksége Kemecsére látogatott, ahol Szentpéteri József polgármester adott tájékoztatót a munkáról. Elmondotta, hogy jól működik a kertbarát, az ifjúsági tagozat és a nőegylet. Van polgárőrségük, önkéntes tűzoltó-egyesületük, és aktív sportélet zajlik a községben. Szép helytörténeti múzeumot és tájházat rendeztek be Lucza tanár úr irányításával. A fogadás bográcsgulyásos vacsorával és a háziborok kóstolgatásával zárult. A német vendég és a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület elnöksége a TIT-be is ellátogatott. Ott dr. Hargitai János igazgató arról adott tájékoztatót, hogy a TIT közreműködésével megoldották a nyíregyházi állami nyelvvizsgáztatást, így a jelölteknek nem kell Budapestre utazniuk. A TIT óvodapedagógusai segítséget kértek ahhoz, hogy egy testvérvárossal szakembercserét bonyolíthassanak le. Jakob Horn ígéretet tett a probléma megoldására. Lábossá Gusztáv, a Társadalmi Egyesületek megyei elnöke beszámolt arról, hogy a népfőiskolák, ä TIT és a TESZ közös rendezvényeket szerveznek. A megyei körút első állomása Beregsurány volt. Angolét Sándor, a Beregsurányi-Bereg- szászi Agrár Népfőiskola vezetője ismertette a népfőiskola eddigi tevékenységét. Minden szombaton a beregi és a kárpátaljai (Ukrajna) gazdák összejönnek, és egy-egy nyolcórás foglalkozás keretében áttekintik — neves előadók közreműködésével — a kertészet, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdészet, a környezetvédelem, a piacgazdaság és a biogazdálkodás tárgykörébe tartozó ismereteket. Jakob Horn a segítségét ajánlotta fel ahhoz, hogy a Hantoson működő biogazdálkodási népfőiskola német szakemberei egy szakmai napot tartsanak Beregsurányban. Gergely iugornyánATű/é Tóth Árpád, a gazdakör vezetője adott tájékoztatást a népfőiskola tevékenységéről. Fontos feladatuknak tartják a hagyományápolást, így megrendezik az aratási ünnepséget, a kaszálóversenyt, valamint szüreti felvonulást tartanak a szőlősgazdákkal. Szeretnének egy szuperintenzív almagyümölcsöst létesíteni. Problémájuk, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő gép. A német szakember a géphasznosítási szövetkezet megalakítására inspirálta a gazdákat, mert közösen összefogva könnyebb lesz a munka. A gergelyiugornyai kempingben egy szép bungalóban halászlével és tepertős-túrós- csuszával vendégelték meg a küldöttséget. Hogy ne legyen átkozott a hal a harmadik vízben, vörös borral öblítették le a vendégek a finom ebédet. Vásárosnaményban Felhős Szabolcs, a Szabadelvű Protestáns Népfőiskola vezetője és munkatársai várták a vendégeket. Ott a rendszerváltás utáni zűrzavaros években a földek magánosítása jelentette a legnagyobb kihívást. Ennek érdekében több előadást szerveztek. Cserkészcsapatokat alakítottak. Az egyik kitűnően működő csapatot Frenczel Agnes református lelkész irányítja. Frenczel Béla református lelkész arról adott tájékoztatást, hogy a méhészet, a kertgazdálkodás csak megfelelő szakismeretek birtokában végezhető sikeresen, ehhez nyújt segítséget a népfőiskola. Felhősné dr. Csiszár Sarolta a hímzőszakkör tevékenységét és munkáját szemet gyönyörködtető térítőkkel, szalvétákkal és tarisznyákkal illusztrálta. Szó esett még a falusi turizmusról is, mivel Tisza- szalkán e területen már jelentős sikereket könyvelhetnek el. Német és francia vendégeik évről évre visszajárnak. dr. Széles Csaba o (J Fél napra féláron, egész évben a KLAUDIA menyasszonyiruha- kölcsönzőben. < Nyíregyháza, Család u. 66. "É (42) 455-801 Hétfőnként hamar kiürül a vásártér száma, ma talán többen lesznek. Biztos, hogy'J/isszaveti a forgalmat a megváSüzott nyitva tartás, inkább viszik máshova az állatokat. Nem szerencsés a hétfői vásártartás, sok ember még dolgozik, szabadságot kell kivenni az üzletek nyélbe ütéséhez. Kovács István Hajdúnánásról érkezett, és malacokat árult. — Húsz-harminc darab malacot nevelünk otthon, eddig is rendszeresen jártam Nyíregyházára. Higgye el, ez az új nyitvatartási rend senkinek sem jó. Hétvégén ért rá mindenki, akkor van itt a nagy piac, most nincsen semmi. Felével kevesebb a forgalmunk, mint korábban volt. Azért senki sem vesz — Sajnos kénytelenek vagyunk áron alul eladni a jószágokat, szegények az emberek — fűzi a hallottakhoz szomorúan Kovács úr. — Ezeknek a malacoknak a reális ára hét- és nyolcezer forint között mozog. Egyre kevésbé éri meg állatot tartani, drága a takarmány, az eladási ár pedig... maga is látta, halottá. Átsétáltam a marhavásártérre. Egy középkorú urat figyeltem néhány percig, semmi mozgás nem volt körülötte, csak várta tehenével együtt a vevőket. Beszélgetésre tettem javaslatot, amit azzal hárított el, hogy nincsen ideje. Tíz perc múlva, amikor ismét arra sétáltam, ugyanolyan testhelyzetben tetlen a terület. Utánfutókkal, teherautókkal áthághatatlan akadályok alakulnak ki. Annyiból nem jó, hogy ha valaki dolgozik és mellette még állatokat tart, az hétfőnként nem nagyon tud kijönni. Folyt az alku, az adásvétel és az áldomás, hiszen meleg volt, és az örömre és a bánatra is iszik a magyar. A pangó piac kevés vevője egyre fogyatkozott. Az eladók is lassan pakolásztak, és indultak — ki örömmel. ki szitkozódva. A piac hamar véget ért. Valóban — ahogy Kovács István korábban mondta — reggel kell a vevőt megfogni. Kép és szöveg: KvZ
