Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-11 / 160. szám
14 1995. július 11., kedd Sport UJ KELET Kézilabda „Csak a szépre emlékezem” Elkerülhetetlen, hogy a nyár ne hozzon változásokat egy- egy klubcsapat életében. Pláne igaz az abban az esetben, ha történetesen egy olyan csapatról van szó, ahol fiatalok a játékosok. Márpedig a nyíregyházi kölcseys lányok ilyenek. Sokan közülük most érettségiztek, és nem róhatjuk fel nekik, ha a tanulmányaikat más városban, esetleg más országban folytatják tovább. Ez utóbbi keretbe illeszthető Kocsik Viktória, a kézisek egyik oszlopos tagja, aki Németország felé kacsintgat: — Nemrég kaptam lehetőséget arra, hogy egy német családnál babysitter legyek. Számomra ez igen jókor jött. Négy éve tanulom a nyelvet, és már korábban is gondolkodtam a Német Népfőiskolán. Jelenleg ebben látok fantáziát, úgy hiszem, egy nyelvvel itthon is jobban boldogulok majd. — A német kézilabda igen magas színvonalú. Ha volna lehetőséged, játszanál valamelyik ottani ligában? — Egyelőre még nem tudom, melyik városba kerülök. Miután ez tisztázódik, természetesen szeretnék szétnézni ezen a vonalon is, mert a mozgás és a labda hiányozna. — Mennyi időre tervezed ezt a „kiruccanást" ? — Úgy érzem, egy év alatt le tudok tenni egy középfokú nyelvvizsgát, és ez az idő elég arra is, hogy valamelyest megismerjem az ország kultúráját. Amennyiben jól érzem magam a családnál, vagy a sport terén érek el sikereket, akkor talán tovább is maradok. — Elég meghatározó emberek távoztak a csapatból, és így talán érthető, ha sokan megkérdőjelezik a csapat életben maradását. — Sok éves munka fekszik az eddig elért eredményekben, és nagyon sajnálnám, ha a siker ilyen rövid ideig tartana. A távozó emberek még tovább fiatalítják a csapatot, éppen ezért szerintem, szükség volna igazolásokra a maradó, rutinos játékosok mellé. Ennek elmaradása eseté erősen szorulhat a hurok az őszi szezonban. — Amennyiben itthon maradsz, folytatod-e a többiekkel a menetelést? — Egy nagyon jó közösség alakult ki a csapaton belül, és azt hiszem, ez az eredményekben is megmutatkozott. Az edzőmtől sokat tanultam, de nem tagadom, voltak közöttünk nézeteltérések. így aztán az édesanyámnak való segítés mellett ez is közrejátszott abKocsik Viktória ban, hogy szeptembertől ebben az esetben teljes gőzzel dolgozni fogok. — Általában az elején teszik fel azt az elcsépelt kérdést: hogy vagy? A te esetedben sem hagyhatom ki, hiszen egy olyan embernek ismertelek meg, aki lázasan lépett pályárá, akinek majdnem minden mérkőzésen vérzett az orra, akinek L-ge- rincsérülése volt. Szóval, hogy vagy? — Köszönöm, jól érzem magam, bár két hete arra ébredtem, hogy vérzik az orrom. Ez azonban a pihenésnek köszönhetően egyre ritkábban fordul elő velem. Tóth Katalin Röptében Ha ezt előre tudják, akkor... A honi röplabdasportban jelen pillanatban elég nagy a csend. A játékosok pihenik a bajnokság fáradalmait, vagy az országos strandröplabda-bajnokságban próbálják ki tudásukat, tehát ki így, ki úgy tölti a nyári szabadságot. A csapatok vezetői viszont „vadlesen” vannak, hiszen javában tart az átigazolási időszak, és mindenki szeretne erősíteni, ahogy ezt természetesen a pénztárcája megengedi. A „nagyfőnökség”, a Magyar Röplabda Szövetség vezetői sem tétlenkednek, és az elmúlt pénteken elnökségi ülést tartottak Budapesten. Ezen a „randevún” néhány határozat is született, amely legsúlyosabban a Zalaegerszegi TE csapatát érinti. A dunántúli gárdát az MRSZ elnöksége ötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtotta, amiért az elmúlt Magyar Kupa harmadik helyéért folyó mérkőzés visszavágójáról távolmaradt. Ezen pénzbírság mellett a zalaegerszegieket kizárták a jövő évi kupaküzdelmekből. De ha hinni lehet a fámának, akkor ez nem gond a zalaiaknak, mivel megszűnés előtt állnak. Míg a felnőtt versenyzők a nyári pihenőjüket töltik, illetve csak „takarékon” edzenek, addig a fiatalabb korosztályokban rendre bonyolítják le a különböző versenyeket. így történt ez a hétvégén is, hiszen a kölyök, a serdülő, a junior és a női junior korcsoportban a területi minősítő verseny negyedik fordulóját tartották meg. A versenyen Bobonka Gyula irányítása mellett a nyírturaiak szerepeltek a legjobban, hiszen a különböző korosztályokban Más. A budapesti Tungsram SE női-férfi szakosztálya megszűnt. A lányok a BSE-vel, míg a fiúk a Vasas csapatával „kötöttek házasságot”, így ők a következő szezonban már a fent említett egyesületek színeiben állnak a háló elé. A szomszéd „vármegyében”, azaz Debrecenben is óriási változások mentek végbe. Az NB I-ben ötödik helyen végzett női csapat az új bajnokságban anyagiak miatt amatőr szinten játszik tovább. A debreceni vezetők két játékost egy évre kölcsönadtak, a többiek közül hárman elmentek dolgozni, hárman munkanélküli segélyért folyamodtak, három lány további sorsa pedig kétséges. A nyíregyházi Balázs István vezetőedző szerződését közös megegyezéssel felbontották, és a csapat (már ami megmaradt) irányítását az eddigi másodedzőre bízták. Sajnos a nyíregyházi fiúcsapattal kapcsolatosan (NYVSC) is van egy szomorú hír, már amennyire lehet szomorkodni és siránkozni az elmúlt bajnoki szereplésen. Mint arra sokan emlékezhetnek, a gárda az osztályzón elért ötödik helyéhét első helyet szereztek. A nyírturaiak mellett az NYVSC ifjú súlyemelői, valamint Nyírbátor és Nagykálló versenyzői örülhettek még az aranyéremnek. Kölyök II. korcsoport 34 kg-ban: Kantár János 47,5 (Nyírtura), 38 kg-ban: Varga Sándor 45,0 (Nyírtura), 46 kg- ban: Dankó Zoltán 52,5 (NYVSC), 50 kg-ban: Borbély Norbert 52,5 (Nyírtura), 59 kg- ban: Gyurina Tamás 72,5 (Nyírtura). vei kiesett az extra ligás küzdelemből. Akkor ez az ötödik hely nem sok mindent jelentett, hiszen csak az első két csapat jutott fel a magasabb osztályba. Nos—ha minden igaz —, most viszont a sors különös szeszélye miatt lehet siránkozni ezen az ötödik helyen, ugyanis a Tungsram fúziója révén, és a zalaegerszegiek megszűnése esetén két hely kiadó lesz az extra ligában. így természetesen az osztályzón szereplő gárdák közül a harmadik és a negyedik helyezett csapatok (Dunaújváros, Malév) extra ligás tagsággal „büszkélkedhetnek”. Tehát, ha a nyíregyháziak egy meccsel többet nyernek, vagy egy kicsivel jobban szerepelnek, akkor most az égből pottyant lehetőséget tudhatnák magukénak. Sajnos az ötödik hellyel ez nem megy. Még egy pofon az élettől. Na de ahogy mondani szokták, nem szabad hátranézni, hanem az előttünk levő utat kell figyelni. Reméljük, a nyíregyháziak is ezt teszik, és jövőre ténylegesen kiharcolják az' újabb extra ligás tagságot! B.J. Kölyök I: korcsoport 50 kg-ban: Máté Krisztián 80,0 (Nyírtura), 59 kg-ban: Dankó Gábor 102,5.(NYVSC), 64 kg- ban: Király Sándor 82,5 (NYVSC). Serdülő korcsoport 46 kg-bam Farkas Róbert 92,5 (NYVSC), 54 kg-ban: Huszti Imre 95,0 (Nyírtura), 59 kg-ban: Tóth László 145,0 (Nyírbátor), 64 kg-ban: Lóránt Szabolcs 125.0 (NYVSC). Női junior korcsoport 64 kg-baö: Nagy Krisztina 75.0 (Nyírtura). Férfi junior korcsoport 76 kg-ban; Nagy László 160,0 (Nagykálló)* súlyemelés: \ fiatalok ismét emeltek Szezonvégi mérleg Zakókat adtak és kaptak SULLER SÓ MEGYEI I. OSZTÁLY 3. Záhony 34 20 Merész tervekkel vágott neki a megyei labdarúgás egyik végvára, Záhony az 1994-95-ös bajnokságnak. A vezetőség osztályugrást írt elő a csapatnak, a célpont a tabella legfelső foka lett. Az ősszel egy ideig rendben mentek a dolgok, a nagy favorit Bakta- lórántházának például saját otthonában adták tudtára szándékukat (4-3-ra győzött Záhony). Fülöp Sándor együttese Bakta és Biri mögé szorulva a harmadik helyen telelt, majd a másodikra ugrott. Azonban a tavaszi szezonban a társaság nem bírta tovább tartani az iramot, Bakta visszaadta a kölcsönt, méghozzá kamatostul, de nem ez lett az egyetlen nagy gólkülönbségű vereség. így a második hely is kicsúszott a Vasutasklub kezéből. A záhonyiak e „sokszínű” évét Erdei Árpád, szakosztályvezető összegezte. — A tavaly nyári felkészülésünk és a játékosállomány alapján reális elképzelésnek tűnt a bajnokság megnyerése — szögezte le Erdei Árpád. Több őszi mérkőzésünkön jól kijött a lépés, Bakta ellen idegenben tudtunk győzni 4-3-ra, úgyhogy már 4-0-ra is vezettünk. Ugyanakkor sajnos becsúszott két nem várt vereség, Tiszaszalkán és Tarpán, de az is meglepő volt, hogy hazai pályán. Levelek elleni mécsesünkön csak egy döntetlent tudtunk elérni. Ez elég is volt ahhoz, hogy hatpontos hátrányba kerüljünk, viszont ez nem tűnt behozhatatlannak, mert a riválisokkal tavasszal hazai környezetben találkozhattunk. Összességében elfogadhatónak mondhattuk az őszi szereplést. — A tavaszi szezonra való ráhangolódás nem volt igazán problémamentes, pedig nagy szükség lett volna rá... — Sok minden „összejátszott” ellenünk. Az előkészületi mérkőzéseken nem, vagy alig álltak rendelkezésünkre az Ukrajnából érkezett játékosok (Kacsur, Kubányi, * ’^1 hírharang Tegnapi számunkban az NB III Tisza-csoportjából két csapat, Mátészalka és Kisvárda felkészüléséről írtunk. Most folytatjuk sorozatunkat, hogyan is készülnek a szabolcsi 5 9 92-56 65 \ Izajszkij, Andropov), de másoknak is voltak szolgálati teendőik, nem tudtak teljes erővel a futballra koncentrálni. Szinte sokkolta a fiúkat, hogy a baktaiak gyakorlatilag fuzionáltak a biriekkel, és így jelentősen megerősödtek. Kilátásaink egyre kevesebb okot adtak az örömre, bár első négy összecsapásunkon 100%-os teljesítményt nyújtottunk. Majd itthon 2-2-őt játszottunk az ibrányiakkal, akkor, amikor Bakta kikapott Tarpán. Ekkor tehát lehetőség adódott a felzárkózásra, de nem tudtunk élni vele. Fokozatosan elillant a legénység önbizalma. — Majd jött a baktaiak „bosszúja", a 2-6 otthon. — Azon a találkozón teljesen zilált volt a csapat, a született eredmény megrendítette a fiúkat, utána már nem is tudtak talpra állni. Idény közben fokozatosan előjöttek különböző problémák, mint például az, hogy az együttes bajnokság utáni egyhetes üdülése elmarad, vagy az, hogy a szponzorok, Csősz László és Csősz Ferenc vállalkozók — akik nagyon sokat tettek a ZVSC- ért — csak abban az esetben támogatnak, ha feljutunk. — A pontvadászat hajrájában számos súlyosabb vereség következett. A felsorolt nehézségek is ott voltak ennek hátterében? — Természetesen. A végére a gárda elvesztette tartását, elkedvetlenedett, Újfehértón 6-2, Leveleken 4-0, Nyíregyházán 4-1 arányban szenvedtünk vereséget, de hansú- lyozom, sportszerű körülmények között. Az utolsó hat fordulóban négyszer léptünk pályára idegenben, ez fokozta nehézségeinket. —Ha nem lett volna a feljutás a gárda célkitűzése, akkor Ón szerint bekövetkezett volna ez az összeomlás a finisben? — Nem hiszem. A csapat a feljutásért vívott harcban tört meg ennyire, így hát ez a harc vissza is ütött. Kis híján így is megszereztük a második helyet csapatok a harmadosztályban. Nyírbátor, Somogyi József szakosztályvezető: —Kedden kezdjük el a munkát Unchiás Demeter edző vezetésével. A fia, Rémusz ma már Debrecenbe költözik, bár az átigazolásáról a két klub még nem egyezett meg, de a klubváltás már biztosra vehető. Visszatérve az edzésekre, két hétig naponta egyszer lesz gyakorlás, utána a kezdésig már naponta kétszer, illetve egy sor edzőmeccs vár ránk. Lesz köztük egy nemzetközi találkozó is. A lengyelországi testvérvárosunk együttesével mérjük össze tudásunkat, tavaly télen náluk voltunk az alapozás idején. A csapat kerete még sokat változhat, egyelőre semmi biztosat nem tudok még mondani. Rakamaz, Veigli Géza: — Már nem én vagyok az illeté— amely véleményem szerint reális lett volna —, de végül az a Vásárosnamény végzett másodikként, amelyre az utolsó előtti fordulóban 3-1-es vereséget mértünk. Amennyiben utolsó találkozónkon három pontot szerzünk, egyel feljebb végzünk a tabellán. —A bajnokság kezdete előtt bevezetett hárompontos rendszer mennyiben befolyásolta a csapat felfogását ? — Meghatározta játékunkat, ennek tudatában még inkább a győzelem lebegett a szemünk előtt. Végeredményben 20- szor nyertünk, erre tehát nem panaszkodhatok. Itthon nekirontottunk ellenfeleinknek, de a bajnokság hajrájában bizony súlyos egyéni hibákat követtünk el, néhányszor könnyelműek voltunk, a védelem többször kihagyott. — Volt, hogy nekiszaladtak ellenfeleiknek, hátul kinyíltak, és önmagukat verték meg... — Kétségtelen, hogy taktikai vereségek is előfordultak, ezeket a játékosok fegyelmezetlenségére lehet visszavezetni. — Kiket lehet dicsérni az egész éves produkció alapján? — Több szerkezeti átalakítást hajtottunk végre „menet közben”. A kapus Rácz ősszel megsérült, tavasszal Mónus védett, vele elégedettek vagyunk. Csakúgy, mint a védelemmel — Izajszkijjal, Hegedűssel, Rácz Csabával — Jóllehet az utolsó hat fordulóra nagyon elfáradt. A középpályán Balázsi és Kacsur játéktudásával és hozzáállásával sokat segített, míg elől Pokol Zsolt 14-szer, Andropov 13- szor, Kubányi 12-szer köszönt be az ellenfeleknek. — Ki megy, ki marad az együttesnél? — Még forrásban vannak a dolgok, de az már biztos, hogy Mónus Baktára megy. Az is eldőlt, hogy a továbbiakban nem Fülöp Sándor fogja irányítani a szakmai munkát. A tréner kihozta a csapatból, amit lehetett, becsületes és lelkiismeretes munkát végzett. Felkészülésünk 11-én kezdődik. Csiky Nándor kés, hogy a csapat felkészüléséről nyilatkozzak. Az elmúlt héten a vezetőség leült, hogy megvitassa a felkészülést. Akkor közös elhatározással úgy döntöttünk, felállók az edzői székből. Az elmúlt négy év alatt kicsit elfáradtam, mert nemcsak az edzői teendőknek kellett eleget tennem, hanem a klub körüli szervezőmunkának is. Továbbra is itt maradok a csapat mellett, ősztől az ifik edzéseit vezetem, illetve továbbra is részt veszek a szakosztályvezetőség munkájában. Az edzéseket hétfőtől Kiss Miklós kollégám irányítja, a további programról ő tud részletesebb felvilágosítást adni. (Természetesen, amint sikerül személyesen utolérnünk Kiss Miklóst, beszámolunk az új edző elképzeléseiről. A szerkesztő megjegyzése.)
