Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

UJ KELET Sporl 1995. július 1., szombat 13 Kosárlabda Kik játszanak ősztől a TK-n? Atlétika Utánpótlás-aranyak Már lassan egy hónapja, hogy befejeződött az utolsó edzés a Nyíregyházi TK-Isobau NB I B csoportos kosarasainál. Az­óta nem sokat írtunk a bajnokság 17. helyén végzett együttesről. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az uj csapat kialakítása elég lassan halad. Új csapatról beszél­hetünk, hiszen meghatározó játékosok távoztak Nyíregy­házáról. Milun Kli'sura és Szrecsko Szekulovics szerződése lejárt, velük nem is kötött újabb meg­egyezést a nyíregyházi csapat. Elsősorban anyagi okai voltak a két játékos .távozásijai,^i- yeLa nyíregyházi,,egy,üttps a következő idényben feleannyi költségvetéssel számol, mint az elmúlt évben. Kozma Tamás befejezte tanulmányait a főiskolán, a csapatkapitány va­lószínűleg Dombóváron foly­tatja. Az ő itt-tartására gondol­tak ugyan a vezetők, de végül is anyagiak hiányában lemond­tak róla. Borosnyai Szabolcs­nak új szerződést ajánlottak, de a bedobó játékost Miskolcra hívják, és a következő idény­ben valószínűleg az ottani egyetemi csapatban folytatja. Jankovics Zsoltot még egy­éves szerződés köti a nyíregy­házi csapathoz, az ő játéka így a következő idényben is bizto­sított. A többi játékos közül Hutás Lászlóval és Garay Lász­lóval egyezett meg a vezetőség, az ő szereplésükre is számíthat­nak. Oroszvári Tamással eddig még nem tudtak megegyezni, de őt igazolása egyelőre az együtteshez köti. Az ifjúságiak közül Szmolmka és-JLakatos jövőre aJclnótt Csapattal ke- vzül. Eddir éfy cfősf-lesré'tet- tek pontot,, a.; korábban MEAFOos Cservék Csaba ősztől újra Nyíregyházán ját­szik. A bajai nevelésű bedobó korábban már egy fél évet el­töltött a TK gárdájánál, így a nyíregyházi szurkolóknak nem kell különösebben bemutatni. Akárcsak a legtöbb bajai kosa­ras, nagyon jól dob távolról. Ha megkapja a labdát, legtöbbször azonnal „tüzel”, s egy-egy mérkőzésen jó pár hárompon­tost is szerez. Gyors, jól indít­ható játékos, az összjátékban vannak inkább hiányosságai. A harcos, küzdő típusú kosaras örömmel tér vissza Nyíregy­házára. A TK vezetősége további erősítéseken dolgozik, hisz az idő egyre jobban szorítja a szakosztályt. Július 17-ig ren­dezni kell a sorokat, ekkor elkezdődik a nyári felkészülés. Jelenleg a Debreceni TIGÁZ csapatának vezetőivel tárgyal­nak. Tulajdonképpen meg­egyeztek arról, hogy a 202 cm magas Szekeres a következő idényben Nyíregyházára kerül­het. Az elkövetkező napokban | várható, hogy a játékos és a klub között is megegyezés szü­lessen. Szekeres elsősorban bal oldali bedobóként jöhet szóba, de a szoms/édvár csapatában már őeiUdrként is szerepelt: A távolföl is jól dobó játékos ko­moly erősítést jeleníthetne?. Örömteli dolog emellett, hogy a két klub vezetői megegyez­tek abban, nemcsak egyszeri együttműködésről van szó, ha­nem a továbbiakban is ápolják az eddig sem rossz kapcsolatot a két együttes között. Ezenkívül a szakosztály- vezető, Hajdú Barnabás azt is elmondta, tárgyalnak egy ro­mániai centerrel is. A huszon­két éves, 211 cm magas, 100 kilón felüli játékos tagja a romániai válogatott keret­nek. A fiú amerikai ösztöndíj­ra vár, amire július 15-ig kap választ. Ha ez a terve kútba esik, ősztől a TK színeiben sze­retné folytatni. Ha ez a szerző­déskötés nem jön létre, a veze­tőknek egy másik centert kell keresniük. A tesnevelési tanszék is készül az Eb-re Sokat hallottunk már arról, hogy a Bessenyi György Ta­nárképző Főisola is jellentős mértékben kiveszi részét az Eb­re való felkészülésből. A verseny közeledtére arra voltunk kíváncsiak, vajon ké­szen áll-e a TK a vendégek fo­gadására. Erről a legilletéke­sebbel, a tesnevelési tanszék vezetőjével, Máté Jánossal be­szélgettünk. — Az Ifjúsági Európa-baj- noksággal kapcsolatban tanszé­künknek egy konkrét feladata volt, nevezetesen, hogy a város által a TK-n felépített atlétikai pályát a verseny ideje alatt gya­korlás céljára a versenyzők ren­delkezésére tudja bocsátani. Ennek eleget is tudunk tenni, hiszen a pálya már teljes mér­tékben készen áll. — Tudnak-e ezen felül vala­milyen lehetőséget kínálni az ide érkező külfödi és hazai cso­portok számára? —- A pálya rendbehozásánál jóval többet sikerült teljesíte­nünk egy év leforgása alatt. Gondolok itt a parkosításra, új kerítések felállítására. És ami vendégeinknek kikapcsolódást jelenthet, az a most épített két Csütörtökön már a műszaki átadás is megtörtént a főiskola gyö nyörű, ú j uszodájában teniszpálya és a régi uszoda. — Mikor kerül átadásra az uszoda? — Most a napokban, így a sportolók edzések után ezt a szolgáltatást is igénybe vehetik. —Kell-e ezért használati dí­jat fizetniük a versenyzőknek? — Természetesen nem, min­den résztvevő számára ingyene­sek lesznek a szolgáltatásaink. — A főiskola is képviselteti magát az Eb-n atlétával? — Kürti Éva súlylökésben és diszkoszvetésben fog indulni.-— Milyen részt vállalnak a TK tanárai a rendezvény lebo­nyolításában ? — Minden erőnket és szak­mai tudásunkat bevetve segít­jük, hogy zökkenőmentesen teljen ez a pár nap. A verseny egészének megszervezésében nagy szerepe van Vass László ad­junktusnak. A megnyitó és a záróest hangulatos rendezését pedig Balázsiné Batta Klára tanárnőnek köszönhetjük majd. A tanszékről jó né­hány tanár hallgató­ikkal karöltve a ver­senybírói feladato­kat vállaltak. En­gem pedig, mint a tesnevelési tanszék vezetőjét, arra kér­tek fel, hogy a TK- n lévő területek irá­nyítását fogjam ösz- sze. hogy ezáltal hasznosan és kelle­mesen teljenek a sportolók itt eltöl­tött napjai. Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság Kürti Éva, a súlylökés és a diszkoszvetés bajnoka: —­Súlylökésben elégedett voltam az eredményemmel, a diszkosz sikerülhetett volna jobban is. A Dima védőháló kissé szokatlan volt a számomra, sajnos többször is a hálóba dobtam a szert. Utó­lag derült ki, hogy a dobónyílás kisebb volt a szabályosnál, ezért is akadt el a hálóban több dobá­som. Most az Eb-ig hátralévő időben lesz módom gyakorolni az új „védőernyő” mögött is. Majoros László, á gerelyha­jítás bajnoka: — Az első dobás­ra sikerült hatvanöt méter fölé kerülni, ez egyébként az Eb-ki­küldetési szint. Másodikra jó két- három métert javíthattam volna, de akkor kiléptem. Utána nagyon sokat kellett várakozni két dobás között, mert akkor zajlott a rúd­ugrás is, és a két pálya keresztezi egymást. Ekkor már nem tudtam úgy összpontosítani. Júliusban az Eb-n jó lenne legalább három métert javítani. Kántor Andrea, a magasug­rás bajnoka: — A papírforma szerint nekem kellett megnyer­nem a versenyt. Annál is inkább, mert az ifjúsági magasugrók mezőnye meglehetősen gyenge, a serdülő például sokkal erő­sebb. Az eredményemmel vi­szont abszolút nem vagyok elé­gedett, messze elmaradtam az egyéni csúcsomtól. A sérülésem is hátráltatott, és az idő sem olyan volt, mint amilyennek len­nie kellett volna. A fiatalok sikere a jövő záloga Az elmúlt hétvégén megrende­zett atlétikai utánpótlásverse­nyen jól szerepeltek a nyíregy­házi atléták. Eredményeik: 7 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérem, nyolc 4., hét 5. és kilenc 6. he­lyezés. Régen szereztek már ennyi érmet és helyezést a me­gyeszékhely atlétái országos vi­adalon. A sikerekről Orendi Mi­hályt, az NYVSC atlétikai szak­osztályának vezetőjét kérdeztük. — Az atlétika reprezentálta leginkább megyénk sportját az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején. Azt hiszem, nem is szükséges sorolnom az olimpi­konok neveit, akik itt versenyez­tek a klubunknál. Aztán a pénz­ügyi lehetőségek szűkülése mi­att egyre csökkent a szakosztály létszáma. Fogytak a versenyzők, és megfogyatkozott az edzői lét­szám. Ma az akkori szint fenn­tartására évi húszmillió forintra lenne szükség, ehelyett még Királyfalvi László, a 10 km- es gyaloglás bajnoka: — Az elején lemaradtam Záborszky- tólés a szegedi fiútól, mert fél­tem, nagyon belekezdenek, hogy tudják teljesíteni a kikül­detési szintet. Ötezer méter után utánuk eredtem, és sike­rült lehagyni őket. már nem bírtak velem jönni. Most az a legfontosabb, hogy az Eb-re jól felkészüljek. Ott nagyon sok jó gyalogló lesz, ezzel a mostani eredményemmel még nem túl jó helyezésre számíthatok, re­mélem, addig javulok. kétmillió sincs, amit támogatás­ként kapunk. Szolgált viszont tanulsággal is a korábbi idő­szak, akkor is alapvetően saját nevelésű atléták dolgoztak, ver­senyeztek nálunk. Úgy döntöt­tünk, továbbra is ezen az úton haladunk, nem vásárolgatunk kész versenyzőket, a nevelésre fektetjük a hangsúlyt. —Mit jelentett az atlétikának az NYSI megalakítása? — Nagyon szerencsés lépés­nek tartom, mivel a sportisko­lában elsősorban arra nyílik mód, hogy az atlétikát mint sportágat megismertessék, meg­szeretessék a fiatalokkal, s meg­teremtsék a későbbi szakmai munka alapjait. Gyakorolják a legalapvetőbb mozgásokat, és az atlétikához szükséges általá­nos készségeket fejlesszék. Ott lehet kialakítani azt az alapot, amelyre a sportág később épít­het. Nem akarok megnevezni Borbély Anita, a serdülő súlylökés bajnoka: — Egy ki­csit szomorú vagyok, mert sze­rettem volna duplázni, de a disz­koszban második lettem. A súly­lökésben egyéni csúccsal nyer­tem. A diszkosznál nem sikerült igazán jól dobnom, technikailag nem volt rendben a mozgásom. Elmaradtam az egyéni csúcsom­tól, azzal biztosan nyertem vol­na. No de lesz még lehetőségem javítani az elkövetkező időben. Szeretnék ugyanis legközelebb duplázni, és diszkoszvetésben egyéni csúcsot javítani. más sportágakat, bár van, ahol fényes sikereket érnek el, de nem látok mögöttük hátorszá­got, megfelelő bázist. Ezt a biztos hátteret teremt­heti meg nálunk az NYSI. — A három nap után melyik sikernek örül a legjobban? — Egy kicsit korábbra ugor- nék vissza ad időben. Az orszá­gos utánpótlás csapatbajnoksá­got mind a férfi, mind a női csa­patunk megnyerte. Számomra ez volt az igazi jelzés, ami iga­zolta, jó úton haladunk. S azt is, hogy újra kialakulóban van egy közösség, ami minden sportban a továbblépés alapja. Meggyő­ződésem, annak ellenére, hogy az atlétika alapvetően egyéni sportág, s a futó a rajmái, a dobó a dobókörben teljesen egyedül van, s egyedül kell megfelelnie a kihívásnak, ennek ellenére a nagy sikerek alapja itt is a kö­zösségi munka. Kertész Tamás, a serdülő 100 m-es síkfutás bajnoka: Az edzőmmel úgy terveztem, hogy mindenképpen a dobogó­ra jutok. Nem számítottam rá, hogy az egy évvel fiatalabbak ennyire jól futnak majd. Az időeredményem ahhoz képest, hogy szembeszél volt, egész tűrhető. Az idő sajnos elég hű­vös volt, ez a bemelegítést is akadályozta. Elégedett vagyok, bár a második napon a 200 m nem sikerült úgy, ahogy szeret­tem volna, de így is egyéni csú­csot futottam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom