Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

UJ KELET Regény, hirdetés 1995. július 10., hétfő 11 APRÓHIRDETÉSEK Állat 4 éves, sodrott, vemhes pej ló, 125 cm3-es MZ mgk., gyári hosszúplatós stráfkocsi eladó. IFA hosszúplatós tehergépko­csit vennék vagy cserélnék. Csegei Zoltán 4468 Balsa, Csá­ki u. 48. sz. Választási malacok eladók. Továbbtenyésztésre is alkal­mas. Smidt József Nyíregyhá­za, Újtelekbokor 9. Fajtatiszta bernáthegyi kis­kutyák törzskönyv nélkül, júli­us 4-től eladók. Ugyanitt vá­lasztási malacok. Érd.: Krakomperger Béla Búj, Kos­suth u. 27. Kilenchetes malacok olcsón eladók. Érd.: Nyíregyháza, Újtelekbokor 9. 8 éves heréit ló, stráfszekér- rel, hámmal eladó. Érdeklődni: Tóth László Kömörő, Kossuth u. 8. sz. Eladó egy kétéves és egy há­roméves kancacsikó. Ugyanitt magyar gyártmányú fejőgép. Érdeklődni egész nap Nábrád, Árpád u. 36. 5 éves sodrott kancaló befe­deztetve eladó, vagy bárányra cserélhető. Érd.: Máriapócs, Petőfi u. 16. sz. EXPORT vágóló vétele min­dennap. Helyszínen fizetek és azonnal elszállítom. Ér­deklődni: a 42/385-289-es tele­fonon. Kerékpár Kézi tolókocsi 10 sebeskéges, női és férfikerékpár eladó. Érd.: Nyíregyháza, Tűzoltó u. 4., Oláh. Kárpótlási jegy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye területére kárpótlási jegy ár­verésre határozattal eladó. Érd.: a (42) 373-524-es telefonon, 15 óra után. Jármű BMW 1996 novemberéig műszakizva eladó. Érd.: Vásárosnamény, Damjanich u. 7. 4804 Eladó 7,5 éves kétütemű Tra­bant. Érd.: naponta 19 óra után Nyíregyháza, Fazekas János tér 12. 1/10. Győri Gábor. Wartburg 353-as kétütemű, műszaki nélkül eladó. Irányár: 35 E Ft. Érd.: Nyírtelek, József A. u. 46. sz. Nissan Urvan 2500 diesel 17 hónapos, garanciás kisbusz el­adó, részletre, lízingre is. Érd.: Sóstói út 33/B vagy a 06-30- 436-789-es telefonon. MTZ 82-es panorámás, 11 éves, műszaki vizsgára felkészí­tett állapotban eladó. Irányár: 390 E Ft. Valamint: 82-es évjá­ratú, metállila festésű Ford Fi­esta eladó. Irányár: 210 E Ft. Tel.: 06-20-423-254 Eladó 1982-es, 1.3-as, ötaj­tós Opel Kadett kombi. Eladó 4 db 4,5x13-as felni. Érd.: Oros, Élet u. 41. Személy- és tehergépkocsik, mezőgazdasági gépek, kerék­párok abroncsai és tömlői áfa- nélkül kaphatók, ugyanitt bon­tott cserépkályha kapható. Érd.: Orosz Sándor Vaja, Aulich u. 39. 10 éves Polski Fiat 2 év mű­szakival eladó. Telefon: 455-561 344-es Csepel teherautó, le­járt műszakival, kifogástalan ál­lapotban, pótalkatrészekkel együtt vagy külön-külön eladó. Érd.: Oláh Balkány, Sallai u. 11., este 17 órától. '83-as Mazda 323-as 1.3 GLS ötajtós, ötsebességes, egy év műszakival eladó. Ér­deklődni: Baktalórántháza, Táncsics u. 28. sz. alatt. Renault 11 automata, 1985- ös, friss műszakival eladó. Bethlen G. u. 29.1/4. 10 sebességes mountain bike, használt, eladó. Érd.: Drotárcsik Attila 4400 Nyíregyháza, Só­lyom u. 30. 126-os Polski Fiat (16 éves) tavaszig leműszakiztatva 50 000 Ft-ért eladó. Érd.: Nyíregy­háza, Ószőlő u. 93. IV/20., dél­után 18—19-ig. Suzuki Swift Sedam 1.3 GL 3 éves eladó. Nyugati autót 5— 10 évesig beszámítok. Érd.: Bodnár, Törzs u. 86. Tel.: 453- 679 8 éves, 250-es ETZ motor- kerékpár friss műszakival, kifo­gástalan állapotban eladó. Érdeklődni lehet: Sóstóhegy, Kertész u. 20., 15 és 18 óra kö­zött. Egyéb Siesta gázkályha újszerű ál­lapotban eladó. 220 db új, pi­ros, békéscsabai és 300 db bon­tott cserép eladó. Érd.: Nyírfa u. 34. Lakodalmas sátor köl­csönözhető teljes felszereléssel, házhoz szállítással. Hűtőkocsi- kölcsönzés, videofelvétel-ké­szítés. Cím: Sipos Imréné, 4532 Nyírtura, Temető u. 24. Kis katonai kályha (fa-, szén- tüzelésű) és vibrációs fogyasz­tógép eladó. Érd.: Miló András Nyíregyháza, Mátyás h. 4. Tel.: 409-650 UH-készülék (Kranzbühler) teljes felszereltséggel sürgősen eladó. Ár: megegyezés szerint. Érd.: (42) 311-149 Automata mosógépjavítása. Tel.: 06-20-437-422, Demeter. Vjatka automata mosógép, Briggs és Stratton 4 ütemű 1 hengeres, 109 cm3-es, 1,47 kW- os (2 LE) szóló motor eladó. Szivattyúmeghajtásra alkalmas. Érd.: a (42) 342-012-es telefo­non. Használt, de jó állapotban lévő fehér mosdó, WC-kagyló, öntvénykád eladó. Ugyanitt üveges ajtó tokkal együtt eladó. Érdeklődni délelőtt a 42/ 430-013, délután a 42/435-401- es telefonon. Háború előtti vitrines tálaló- szekrény igényesnek eladó. Gépkocsit beszámítok. Érd.: Nagykálló, Krúdy u. 19. Weltmeister tangóharmoni­ka 80 basszus, újszerű állapot­ban eladó. Gépkocsit beszámí­tok. Érd.: Nagykálló, Krúdy u. 19. 1 hold föld 45 000 Ft-ért el­adó. Érd.: Makiári József Újfehértó, Honvéd u. 12. Nagyteljesítményű szőlőprés és daráló eladó. Érd.: Anarcs, Ady E. u. 47. sz., Bocskai. Eladó 2 db olasz tész­taprésgép. Irányár: 2,2 M Ft. Elszívó ventilátorok, kalorife- rek. Érdeklődni: cím a kiadó­ban. Jó állapotban lévő kombi gyerekágy eladó. Érd.: Pálfi Antal Újfehértó, Eötvös J. u. 17. I"A néma Nfeoletó *1 II. fejezet Alain Suaval négy órákkor érkezett az Avenue Foch és a Rue Pergolesi sarkán álló vil­lához. Úri negyed ez Párizs­ban. Itt sorakoznak a nagykö­vetségek, egy sor palotának beillő ház a biztos jólét szim­bóluma. Olyan tájék ez, ahol ritkán történik igazi bűntény, vagy ha igen, akkor az sosem derül ki. Néhány betörés, kocsilopás vagy -feltörés jelent erre eseményt. Igaz, erre több is a rendőr, a követségek kör­nyékén cirkálnak, meg aztán a lakók sem igazi bűnre kénysze­rült társaság. A XVI. kerületi kapitányság felügyelőjét a kö­zeli őrszem riasztotta, akit vi­szont egy jajongó asszony ser­kentett gyors cselekvésre. — Megölték, megölték! Rendőr! Az őrszem a házhoz ment, ahol egy ötven és hatvan kö­zötti asszony kiáltozott. A rendőrt szinte bevonszolta a lakásba. — Ott! Nézze! Ott fekszik! Az asszonyom! A rendőr riasztotta a kerüle­tet, és Alain Sauval pár perc múlva a helyszínen volt. A rendőr, akinek kemény gondott jelentett a kíváncsiak féken tar­tása, fellélegezve jelentette, mi történt. — A helyszínt biztosítottam. Az asszony ott van a lép­csőházban — tájékoztatta a felügyelőt. A nyomozók, a technikus, a rendőrorvos, akik a helyszínre érkeztek, ellepték a lépcső­házat. A lakásba egyelőre sen­ki nem lépett. Tudták, Alain Sauval nyűgös, idős zsaru, aki­nek megvannak a maga mód­szerei. Először ő, szépen, ko­mótosan, aztán jöhet az orvos, majd a fotósok és a nyombiz­tosítók. Alapos ember volt, si­keres rendőr, csak egyvalami hiányzott belőle: az ambíció. Megelégedett azzal, hogy több mint huszonöt éve a kerületnél van, nem törekedett feljebb, pedig képességeivel akár főfelügyelő is lehetett volna. Mióta elveszítette a feleségét, még korábbi törekvései is ki­haltak belőle, pontosan, de különösebb lelkesedés nélkül tette a dolgát. Igaz, olyan ru­tinja volt, amit mindegyik pá­rizsi nyomozó megirigyelhe­tett volna. Ivryben kezdte pá­lyafutását, sokáig a Mont­martre környékén szolgált, s onnan került erre a nyugottabb vidékre. Bement a lakásba. — Madame Nicolette Turgot — olvasta a névtáblán. — Jó név — morfondírozott. — Csak nem a szállítmányozó... — De, igen, a szállít... — próbálta mondani az asszony, aki a felügyelő mögött ment, mintha csak arra vigyázna, hogy valami el ne tűnjék a la­kásból. — Maga marad. Majd ha szólok, akkor mondja el, amit tud. Az előszoba falán XVIII. századi, vadászjeleneteket áb­rázoló metszetek. A hatalmas hallban mély, süppedős fote­lek, alacsony üvegasztalok. Aztán az egymásba nyíló há­rom szoba, az sem semmi. Sauval, aki sok mindent látott már, elképedt az itt felhalmo­zott gazdagságon. A harmadik, balra nyíló szélső szobában volt a háló. Itt feküdt a kere- veten egy harmincöt-negyven körüli asszony. Az áldozat. A bal lába kicsit lecsúszott, s szétnyílt köntöse alól egy csi­nos láb és egy lila csipkével szegett sárga bugyogó villant elő. A bal karja is lelógott, de volt valami a merev mozdulat­ban, ami azt sejtette, mintha valami után akart volna nyúl­ni. Talán éppen a közeli tele­fon lehetett a cél. A szoba ab­laka nyitva, és ami furcsa volt, egy könyv támasztotta ki a szél ellen. A felügyelő megnézte a nőt. Erőszakot nem látott. Ha­lott volt, az tény, de semmi olyan jelet nem tapasztalt, ami bűntényre utalt volna. Hogy valami mégis furcsa volt, érez­te, de egyelőre magának sem tudta megmagyarázni, mi az. Körbejárt, mindent megnézett. — Mint egy múzeumban! — mondta maga elé, s ez volt az a pillanat, amikor megfogal­mazódott, amire gondolt. Min­den a helyén, minden precízen, mintha nem is lakásban járna. Patyolattiszta hamutartók, lak- berendezési kiállítást meg­szégyenítően elrendezett búto­rok, puffok, párnák. Sehol egy kis rendetlenség, sehol jele annak, hogy aki a szobában most halott, előtte bármit is csinált volna. — Múzem vagy színpad — mormolta maga elé, s ezzel az érzéssel szólt ki az előszobába: — Doki! Jöhet. A rendőrorvos ötven körüli, kis kopasz ember volt. Táská­val a kezében jött, jól begya­korlott mozdulattal kezdte vizsgálni az asszonyt. Mi ta­gadás, kicsit unta már a szak­máját, s csak egészséges ciniz­musa védte meg mindattól a rossztól, amit szüntelen látni kényszerült. Vízihulla a Szaj­nából, borotvával megölt utca­lány, megkéselt pincér, agyon­lőtt gyáros: mind-mind elő­fordult a praxisában, mégpedig tucatjával. Érthető, hogy las­san kialakult benne a védeke­zés, a gorombasággal kevert epésség. És nincs megállás, bűntény bűntényt követ, neki minden napra kijut egy-két halott. Kiváló szakember, ezt mindenki elismeri, bár a mo­dorát, főleg az újak, nehezen szokják meg. — Nos, doktor? — Semmi. Sem méreg, sem bicska. Sem nemi, sem fizikai erőszak.Pedig jó dög lehetett. Fel kell szabdalni. Persze, ha maga is úgy gondolja. Lehet természetes halál is. Ki tudja manapság, ki mibe hal bele. Nem igaz Alain? Maga kisü­tött már valamit? — Nem. Semmit. De nézze még egy kicsit. Hátha akad valami nyom. — Oké. Ha maga mondja. Bár ha Emil Martin első blikk­re nem jön rá semmire, ott nincs is semmi. Sauval otthagyta az orvost a hullával, és kiment a hallba. A bejárónő, aki az esetet észre­vette, ott ült zsebkendőjét mor- zsolgatva. Már nem sírt, de lát­hatóan a történtek hatása alatt állt még mindig. Idős asszony volt, rendkívül korrekten öltö­zött, olyan, mint egy leszerelt apáca. Magasan zárt blúz, hosszú ujjú ruha, nyakán csip­kével. — No, most már elmondhat­ja, amit tud — szólította fel Alain Saural. — Hat éve járok ide, uram, madame Turgot-hoz. Mert csak ő lakik itt, a férjének má­sutt van lakása, a rue Rivolin. Szóval hat éve járok ide, s azt mondta az elején az asszo­nyom: Marie, maga lesz a házitündér, és nagyon jó dol­ga lesz, ha mindig azt csinál­ja, amit mondok. így is volt. Mindennap reggel nyolcra já­rok, kitakarítok, ha van utasí­tás, főzök vagy vacsorát készí­tek. Most is úgy volt, hogy este vendég jön, ilyenkor délután is bejövök. Úgy volt, hogy arany- keszegből és lazacból készítek salátát két személyre. Ezért jöttem háromra, miután bevá­sároltam. — Monsieur Turgot járt ide? —- Korábban sűrűbben, egy jó ideje csak ritkán. Ha jött is, pár percig maradt, ilyenkor mindig pénzügyekről beszél­tek. hajói hallottam. Merthogy hangosan beszéltek többnyire. — Gazdag volt az asszonya? — Hogyne. Ő is társ a szál­lítmányozási cégnél. Ezt onnan tudom, hogy egyszer mondta az asszonyom: „Kitolhatnék vele, ha egy szép napon ott­hagynám a céget...” — Két személyre kellett vol­na halsalátát készítenie? — Igen. Mindig két sze­mélyre kell, ha vendég van. Egy jó éve van így, azelőtt nem volt ilyen gyakran, mint most. — Gondolom, az egyik az asszonya. A másik személy ki lehet? — Nem tudom. Nekem hét­re kell elkészülni, aztán el­megyek.De gondolom, hogy férfi lehet, mert a fürdő­szobában egy ideje egy férfi­köntös lóg, és van ott egy vil­lanyborotva is. De kérem, én nem láttam semmit, különben sincs semmi közöm hozzá... — Jó, igaza van, nem is lesz semmi baj. De mondja kis­asszony, itt mindig ilyen rend van? — Persze, hogy rend van. Ezért fizetnek. Mindennap... — Elhiszem, de ilyen rend, mint most? Nézzen csak jól szét. Az asszony elindult a fel­ügyelővel. Végigjárták a szo­bákat, benéztek a fürdőszo­bába, ahol valóságos medence volt, aztán abba szobába lép­tek, ahol az asszony feküdt. Már dolgoztak a fotósok, nyomszakértők. Az asszony nézett, aztán megszólalt: — Hát, nem egészen ilyen rend szokott lenni. Az asszo­nyom sokat cigarettázott, min­den hamutartó tele volt mind­ig. Ilyenkor már füstben úszott a lakás, legalábbis az a szoba... szóval, nem is tudom. Meg aztán a párnák... igen, a pár­nákat mindig a dereka és, bo­csánat, de a feneke alá szokta gyűrni, ha fekszik... Tetszik érteni. Szóval rend van, mert takarítok, de hát most, tényleg, túlságosan is... Elhallgatott. A felügyelő megérezte, hogy az asszony valami rendkívülit fedezett fel. Talán éppen azt a mesterkélt­séget, ami az ő szemét is meg­ütötte. — Folytassa Mademoiselle Marie. — Túlságosan is rend van, meg hogy az ablak is nyitva. Tetszik érteni. Olyan, mintha egész nap nem lett volna itt­hon, pedig tudom, hogy egész délelőtt itt volt, telefonált, für­dőit, még hozzám is kijött a konyhába, és kért egy pár kek­szet és egy teát. Nem, nem ér­tem. Amikor, szóval tetszik tudni, amikor bejöttem, és megláttam, nem is gondoltam erre. — Hogyan volt ez? — Az tűnt fel, hogy amikor jöttem, az ajtó nem volt kulcs­ra zárva. Ilyen eddig sosem fordult elő. Mert tudom, hogy az asszonyom fél. Azt már megtette, hogy a kulcsot be­lülről a zárban felejtette, de hogy ne legyen bezárva az ajtó, nos, ezt nem tudom elkép­zelni.Gyanútlanul mentem, a konyhában letettem a szatyrot, amiben a friss hal volt. Mert friss halat vettem jégről, erre nagyon kényes az asszonyom. Aztán jövök befelé, mondom, megnézem, miért is lehetett nyitva az ajtó. Megrémültem, amikor megláttam, tudtam rög­tön, hogy halott. Tudja, koráb­ban irgalmas nővér voltam, lát­tam elég halottat. Az élő nem tud olyan helyzetben lenni, mint egy halott. A keze, a lába meg az arca. Megijedtem, ki­abálni kezdtem a lépcsőházban és a kapu előtt. A többit tudja a felügyelő úr. — Rendben van, most elme­het, de még szükségünk lesz magára. Adja meg a címét, s ha elmegy otthonról, akkor hagyja meg, merre jár. A felügyelő bezárta jegyzet- füzetét, amelybe mindent fel­írt. A doktor válasza újfent: semmi. A nyombiztosítók kö­zölték: jószerével nincsen ujj­lenyomat a lakásban, de abban a szobában sem, ahol az asszonyt találták. De van egy hajszál, szőke, ami azért érde­kes, mert az áldozat vörös. Közben az egyik nyomozó kö­zölte a felügyelővel: a férjet nem találják, Le Havre-ban van valami szállítmányozási konferencián. Alain Sauval el­gondolkozott. Itt van egy ügy, ahol van áldozat, de nincs értékelhető halálok, a környe­zet a felső tízezeré, ami az ő számára idegen. Időrabló vál­lalkozás, neki sem embere, sem apparátusa az egészhez. Úgy határozott: átadja az ügyet. (folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom