Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-10 / 159. szám
5 1995. július 10., hétfő A kormány nyomában UJ KELET Ki az első? Tiszacsegén a polgármesteri hivatalban a település elöljáróival beszélgetett a miniszterelnök úr. Ezt követően a szomszédos csárdában kívánta elfogyasztani az ebédjét. Tudták ezt a falubeliek is, és szép számmal gyülekeztek az utcán, hogy — ha csak néhány pillanatra is — élőben láthassák a kormányfőt. A bejáratnál álldogált két nagybajuszú bácsika, és beszélgettek. — Nagyon vigyáznak rá, hisz ő az ország első embere. — Nem úgy a! Csak a második. Az első a Göncz Árpád. — Dehogyis. Horn Gyula az első. — Nem, mert a Göncz papa. — Na jó, legyen neked igazad. Miután ebben megegyeztek, szépen el is bandukoltak. Szerintük már nem is volt érdemes tovább várni. Nem szívesen nyúlok a zsebembe, de hát a Lajos nem hagy nekem békét... (Horn Gyula) Ti ezt komolyan gondoljátok? (Vastagh Pál) Bársonyszék helyett falépcső. De ez legalább „a világot jelentő deszkákra vezet” (Baja Ferenc) ...és most már csak ilyen kis csomagocskákat készítek, de abból nagyon-nagyon sokat! (Bokros Lajos) Egy új szemüveggel jobban látnám, kinek címezzek csomagot (Bokros Lajos) Atyavilág! Rögtön leszakad a mennyezet! Ilyen rossz lenne a mezőgazdaság helyzete, vagy talán túl jónak ítélte a miniszter. Avagy: lehet, hogy csak behunyt szemmel leshetjük a jövőt? (Lakos László, Baja Ferenc) A szívemre teszem a kezem... (Baja Ferenc) „Sörözgetúnk, vegyúlgetúnk... (Nagy Sándor) Az oldalt írta: Fekete Tibor A felvételeket Bozsó Katalin és Fekete Tibor készítette Kandi kamera Nagy Sándor külön utakon? Még negyedóra volt hátra a falunap csúcspontjának számító fórum kezdetéig, amikor már minden díszvendég megérkezett. Horn Gyula és miniszterei a művelődési ház előtti téren, a fák között kerestek árnyékos helyet. Ez idő alatt az MSZOSZ elnöke jóval távolabb hűsölt egy sör mellett, láthatóan ismerősök körében. Ez lehet véletlen is. A terem színpadára két oldalról vezetett fel a lépcső, ezen lehetett felmenni. A baloldalit választotta Hóm Gyula, Gál Zoltán és a helyi választókerület országgyűlési képviselője. Nagy Sándor a jobboldalon vonult be. Ez is lehet véletlen. A fórumot követően a kormánytagok ugyanazt a feljárót használták, mint másfél órával azelőtt. Nagy Sándor ekkor sem csatlakozott hozzájuk, hanem ismét az ellentétes oldalt választotta. Ez már nem hiszem, hogy véletlen. Őrzött búza Parasztbácsi kerékpározik az országúton. Látja a nagy rendőri biztosítást és a testőrök hadát a gabonatábla körül. „Az idén nagyon drága lesz a kenyér, ha ennyien őrzik a búzát!” Testőrök egymás közt Amíg a fél kormány a balmazújvárosi művelődési ház színháztermében volt, testőreik türelmesen várakoztak a bejárat előtt. Odaszól egyikük a kollégájának. — A barátom ma tartja az eljegyzését, és én azt mondtam, hogy öt-hat óra körül ott leszek. Igaz, azt nem mondtam, hogy reggel öt-hat órára gondoltam.
