Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

UJ KELET Kyokushinkai-karate Kosárlabda „Bajnokverést szeretnének látni” A közelmúltban vehette át Bencze Antal az Európa-baj- nokságon elért aranyérméért az elismerő „borítékját” a Város­háza dísztermében Csabai Lászlóné polgármester asz- szonytól. Bencze — vagy ahogy a közeli ismerősei, ba­rátai hívják: Tóni — ebben a szakágban immár másodjára lett Európa legjobb könnyűsú­lyú versenyzője. Ez az ered­mény azért is óriási siker szá­mára, mert egymást követő két évben sikerült bajnoki címet nyernie, ami — ahogy monda­ni szokták — „nem semmi”. Ezzel kapcsolatban kerestük fel lakásán Tónit és beszélget­tünk el vele. — Talán kezdjük az Eb-re való felkészüléssel. Nyíregyhá­zán milyen lehetőséged van egy igazán jónak nevezhető fel­készülésre, hiszen nem sok edzőpartnered lehet. — Egy kicsit régebbről kez­deném, hiszen annak idején nagyon jó edzőm volt Bódi Ist­ván személyében. Sajnos ő el­költözött Nyíregyházáról, így már nem tudunk együtt dol­gozni mint edző és tanítvány, így teljesen a saját elképzelé­sem, edzéstervem alapján ké­szülök, és próbálok edzőpartnert szerezni magam­nak. Hál’ istennek vannak olyan srácok, akik saját akara­tukból futnak velem, tartják a pajzsot, beállnak küzdeni — szóval emiatt nem panaszkod­hatott). Nem azért mondom, hogy egy szupercsapat, de a saját idejüket áldozzák a segít­ségre, így csak hálás lehetek nekik. —Mennyire nehéz másodjá­ra is elhódítani az Európa-baj- noki címet, amikor mindenki a címvédőre „hajt”. — Ez így van. Mindenki bajnokverést szeretne látni, és sokszor ez alól a bírók sem ki­vételek. Küzdelmeknél erre nagyon oda kell figyelni, és nem lehet adni semmiféle esélyt az ellenfélnek, ezáltal a bíróknak sem. Ez a versenyen lélektani teher, viszont a fel­készülés során pluszerőt adhat. Ráadásul a barátaim is, de szakágon belül is mindenki azt várta és remélte, hogy nyerek, így valahol ez is egy pluszte- her volt számomra. — Milyen mérkőzések után jutottál az újabb bajnoki cím­hez? — Öt küzdelmet kellett vív­ni az első helyig. Egyetlenegy mérkőzés volt, amire azt mondhatom, teljesen kétséges volt, hogy ki nyeri a „mécs­esét”. Hétperces küzdelem után egy hajszállal voltam jobb bolgár ellenfelemnél. Két mérkőzés volt, amit rövidnek lehet mondani, mivel két kiüté­ses győzelmet értem el, és két küzdelmen a bírók pontozás alapján engem hoztak ki győz­tesnek. — Nézzük egy kicsit a civil életedet. A sport mellett mivel foglalkozol? — A végzettségem alapján — amit Debrecenben szerez­tem — mélyépítő üzemmérnök vagyok, és családi vállalkozás formájában ezt is csinálom. Ez elég időszakos munka, így töb­bet tudok foglalkozni a sport­tal. Van egy másik vállalkozá­som is, a Fight Kft., amely tel­jesen a kyokushinkay-karatéra épül, és szinte sportegyesület­ként működik, de végül is nem az. Ki akartam kerülni a sport­egyesületek hátrányát, így a kft.-n keresztül működünk. — Ha jól tudjuk, van valami közöd a jetskihez is. — Valóban így van, hiszen a jetes srácoknak nem volt klubjuk, s valahogy kapcsolód­niuk kell az országos szövet­séghez. Nekem a fent említett kft. működteti a szakágat, így felajánlottam nekik ezt a for­mát, amit ők örömmel elfogad­tak. Betársultak hozzám, hi­szen hobbiszinten én is moto- rozgatok. Tehát ez a rövid tör­ténete a két sportág összefonó­dásának. — Legközelebbi versenyed? — Ha sikerül kijutnom Ja­pánba, akkor indulok a nyílt világbajnokságon. — Mit jelent az, hogy „nyílt” ? — Súlycsoport nélküli világ- bajnokságot jelent, ahol a hat­vankilós versenyző összekerül­het a százkilóssal. — Ilyen rendszerben lebo­nyolított viadalon milyen esélyt jósolhatsz magadnak? — Semmilyet. Ha már egy­két küzdelmet nyerek, és be­kerülhetek a legjobb har­minckettőbe, az már számom­ra óriási siker. Akkora a hátrá­nyom — hiszen nem vagyok magas, valamint a súlyom is hetven kiló körül mozog —, hogy nem igazán lehet esélyem egy száz-, vagy akár száz- húszkilós ellenféllel szemben. De ezt is ki kell próbálnom, s hátha közben kijön valami jó eredmény. Batai Lépésről lépésre Nemzetközi sakkfesztivál Nyíregyházán A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Sakkszövetség ez év­ben is megrendezi a hagyomá­nyosnak számító nemzetközi sakktornát. Az immár tizenne­gyedik alkalommal kiírt ver­seny ma 15 órakor kezdődik, és július 16-ig tart. A mai prog­ram: 12—14 óra között lehet nevezni a versenyre, majd a nevezési idő lejárta után, 14.30-kor ünnepélyes megnyi­tóra kerül sor Nyíregyházán, az Árok utca 53. szám alatt (110- es Számú Ipari Szakközépisko­la). A megnyitót követően 15 órától leszn az első forduló, amelyet 16-áig mindennap egy forduló követ. A holnapi par­tik délelőtt 9 órától kezdődnek, csakúgy, mint az azt követő napokon. A rendezők a mérkőzés­sorozatot az előző években már jól bevált 9 fordulós sváj­ci rendszerben, FIDE-szabá- lyok szerint kívánják megren­dezni. Ez évben is lesz úgyne­vezett FIDE-csoport, ahol nemzetközi értékszámot lehet majd szerezni, illetve változ­tatni. Az idén is szerveznek gyer­mekcsoportot, ahol az 1981. január 1. után született ifjú sak­kozók ülhetnek asztalhoz. A torna iránt igen nagy az érdeklődés megyei szinten, de ugyanez érvényes országos vi­szonylatban is, valamint kül­földi sakkozókat is várnak a sakkszövetség tagjai. A viadal díjalapja 150 ezer forint, a fődíj 40 ezer forint, a második hely 30 ezer, illetve a harma­dik hely 20 ezer forint nyere­ménnyel jár. Batai Vak golfozó találata Egy nem akármilyen versenyen, nem akármi­lyen teljesítménnyel ruk­kolt elő Graham Salmon. Az angliai Farehamban ugyanis a vak golfozók számára rendeztek vetél­kedést. A 42 éves Salmon pedig 113 méterről egyből a lyukba küldte a labdát a hetedik szakaszon.- Amikor elütöttem a labdát, reméltem, hogy jó irányba száll. Többen di­csérték az ütést, azután hallottam, amikor a labda a zászlónyélnek csapódik. Utána mindenki a kezemet szorongatta - emlékezett vissza a fantasztikus eset­re a szerencsés kezű gol­fozó. Három nyíregyházival az Eb-re Pénteken délelőtt a magyar serdülő-válogatott kosarasai vették birtokba a Bujtosi Sza­badidő Csarnokot. A csapat Válé Flórián mester irányítá­sa alatt tréningezett, azonban mielőtt elhangozhatott volna a kezdő vezényszó, egy pillanat­ra megállítottam az edzőt, és a keretről érdeklődtem.- Hányán vannak a fiúk, van-e köztük nyíregyházi?- Tizennyolc főt számlál a mostani keret, mert ketten hi­ányoznak. Ok most üdülnek, a jövő héten csatlakoznak hoz­zánk. Három srác van, aki Nyíregyházáról került be a vá­logatott keretbe, de ők koráb­ban a területi válogatottban is szerepeltek. Koder Gáborról, Nagy Zoltánról és Marton Gá­borról van szó. Velük már több mint egy éve dolgozunk együtt.- Hogyan kezdődött a felké­szülés?- Tavaly nyáron választottuk ki ezeket a játékosokat, és az egész idény alatt saját program szerint készültünk, tornákon, edzőtáborokon vettünk részt, amelyeken a három területi válogatott megmérkőzött egy­mással. Ez is segítségünkre volt a válogatáskor. A csapat a ’96-os kadett Eb-selejtezőre készül, ha ezt az akadályt si­kerrel vennénk, akkor bejut­nánk a ’97-ben megrende­zendő Eb-döntőre. Ez óriási fegyvertény lenne a magyar kosárlabdának, hiszen a finá­léba jutás magyar válogatott együttesnek 13-14 éve semmi­lyen szinten nem sikerült.- Milyenek az esélyek?- Nagyon nehéz ezt meg­mondani, hiszen nem ismerjük a mezőnyt, Európa-szintű csa­patokkal még nem találkoz­tunk. Bár tavasszal két hétig kinn voltunk Amerikában, ez jól szolgálta a felkészülést, a srácok szereztek egy kis rutint.- Milyennek ítéled a nyíregy­házi utánpótlást?- Nyíregyháza az ország ko­sárlabdaéletének egyik fontos bázisa. Ez a korosztály azt hi­szem mindent megnyert, amit csak meg lehetett. A megyei bajnokságot, a serdülő­bajnokságot úgy Diákolimpi­án, mint klubszinten. Számos tehetséges srác van itt, minden esély megvan arra, hogy több felnőtt válogatott kosaras ke­rüljön ki innen. Kitűnő kollé­gák dolgoznak itt akár Vajda Lászlóra, akár Sallai Józsefre gondolok. Csiky Nem vívnak?! Kosaraznak Sportélet a TK-n Jócskán befejeződött már a tanév az iskolákban, éppen ezért sportrovatunk arra keresett vá­laszt, vajon az éves összesítést számítva milyen lehet egy felső- oktatási intézményben a hallga­tók sportélete. A részletekről a Bessenyei György Tanárképző Főiskola testnevelés tanszé­kének vezetője, Máté János adott felvilágosítást. — Nem kis büszkeséggel mondhatjuk el, hogy főiskolánk az egyik legjobban felszerelt az országban. Az objektív feltétele­ink maximálisan biztosítottak a hallgatói sportolásra, és nem is maradnak kihasználatlanul. — Mióta és milyen szakosztá­lyokat működtetnek? — A TK sportegyesülete 1962-ben alakult, jelenleg 9 szakosztályunk üzemel: a kosár­labda-, a röplabda-, a kézilabda női és férficsapatai, illetve a nemrégiben alakult, de mára a legnépesebb tábort vonzó termé­szetjáró- és szabadidősport­szakosztály. Létesítményeink természetesen nem csak a test­nevelés, hanem az egyéb szakos hallgatók számára is kitűnő spor­tolási lehetőséget nyújtanak. — Úgy tudom, a város sport­életéhez is hozzájárulnak. ' — Igen, a nyíregyházi atléták bérmentesen használhatják az atlétikai csarnokot és pályát na­ponta két-három órára, ugyan­akkor a Városi Sportiskola is igénybe veszi szolgáltatásainkat a serdülőbajnokságokra való fel­készülésben. — A szabadidősportok közül főképp melyeket részesítik előny­ben a fiatalok? — Régen — amíg rendelke­zésre állt — nagy keletje volt az uszodai sportnak, ami, gondo­lom, szeptembertől ismét sokak­nak nyújt majd kikapcsolódást. Néhányan szívesen töltik idejü­ket a két újonnan épített tenisz­pályán, és jó páran vannak, akik a kocogásban vagy éppen a test­építésben lelik kedvüket. — Kellőképpen kiveszik-e ré­szüket a sportéletből versenysze­rűen is a testnevelés szakos hall­gatók? — A már említett szakosztá­lyainkkal rendszeresen részt ve­szünk a különböző szintű szövet- ségi bajnokságokon. Itt ki is emelném a legmagasabb osz­tályban szereplő, az NB I/B-ben játszó férfi kosárlabdázókat. Kiemelkedő férfi röplabdásaink az NYVSC csapatát gyarapítot­ták, csakúgy, mint a város női és férfi kézilabdacsapataiban sze­replő hallgatóink. Örvendetes, hogy tornászaink is egyre szebb eredményeket érnek el az éven­te megrendezendő főiskolai és egyetemi bajnokságokon. —Milyenek vagyunk országos viszonylatban? — Nincs okunk a szégyenke­zésre, hiszen szinte mindenben az élvonal közelében vagyunk. — Segíti-e valamilyen ponto­zási rendszer az élsportolók be­kerülését a TK-ra? — Ha NB Il-ben vagy annál magasabb osztályban sportol­nak, négy, öt, illetve hat plusz­pontot kaphatnak az itt elért tel­jesítményük mellé. — Vannak-e a leendő elsősök között ilyenek? — Értesüléseim szerint igen, bár lesz, aki a város atlétikáját fogja erősíteni —• remélhetőleg. — Az esetleges tanárleépíté­sek mennyiben fogják a testne­velés-oktatás, hatékonyságát csökkenteni? — Erre vonatkozólag konkrét információim még nincsenek, de ha ez bekövetkezne, arra fogunk törekedni, hogy a megmaradt testülettel a minőségi romlást elkerüljük. —Az utóbbi időben sok felújí­tás történt a testnevelés tanszé­ken. Az anyagi kiadások megté­rülése érdekében számíthatnak- e a hallgatók szeptembertől a sportolási lehetőségek esetleges korlátozására? — Egyelőre nem tudom, hogy lesz a nyitva tartás különböző sportlétesítményeinkben — főleg a téli hónapokban —, de remélhetőleg nem sokban fog eltérni az előző tanévitől, és a sportélet zavartalanul működhet tovább a TK-n. Kransznai Kata Bencze az újabb Eb-serleggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom