Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 134. szám

Megyénk életéből / Libben a szoknya Robert Merle históriai so­rozatának legújabb könyve a Libben a szoknya. Ez a Fran­ciaországban zajló történet IV. Henrik idejében játszó­dik, és főhőse Siorac márki, mégpedig az ifjabbik. 0 is, mint apja, igencsak tisztelője a szépnemnek, és boldogan forgolódik a szoknyák körül. A szoknyák a cím szerint lib­bennek, de a valóságban ez mégsem ilyen egyszerű. Mert volt akkoriban a hufándli, ami úgy körbevette a höl­gyek derekát, csípőjét, hogy egy átkaroló hadművelet komoly nehézségbe ütközött. De Siorac ezzel is megbirkó­zott, és ő úgy látta: libben a szoknya. Szegény Siorac! Méghogy libbeni? A hufándli?! Nos, ő nem tudja azt, amit mi tu­dunk. Nevezetesen, hogy mi­lyen az, ha libben a szoknya. Mert manapság libben. Az a sok, körben felsliccelt, fejtett banánhéjhoz hasonló szok­nyáé ska. Egy kis szellő, egy kis perdülés, és minden lát­szik! Vajon mit mondana ma Siorac, ha mondana? Mert szerintem elállna az a jó francia lélegzete. Csodálatos ez a divat. Tet­szik. Sejtet és ígér. Elfed és felfed. Lábacskák és com­­bocskák villannak. Elöl. Hátul. Körben. Karikában. Ülök a kávéházi teraszon, és nézek. És újra megállapí­tom: sehol sincsenek szebb nők, mint Nyíregyházán. Akkor is szépek, ha feszes a szoknya, de akkor a legszeb­bek, ha libben. És ami a fő: nincsen drótból készült hu­fándli. Ha ezt a jó Siorac megélhette volna! (bürget) Jótékonysági est Göncz Arpádnéval Nyírbátor város művelődési központja a Nem sajnálni, ten­ni akarunk Alapítvány szerve­zésében megyei szintű jóté­konysági estet tartott a nyírbá­tori katolikus templomban. A nagyszámú adakozókat Tóth Sándor, az alapítvány elnöke fogadta. Az est művészi elő­adásain részt vett Göncz Ár­­pádné, a köztársasági elnök felesége, Együd János, a me­gyei közgyűlés alelnöke, Pet­­róczki Ferenc, Nyírbátor pol­gármestere és dr. Vadász Mária, a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Dr. Vadász Mária köszöntöt­te a résztvevőket. Elmondta, hogy a rendezvény célja a szé­lesebb körű összefogás a me­gyénkben élő sérült, fogyaté­kos gyermekek, fiatalok meg­segítése érdekében. Megelége­dését fejezte ki, hogy amikor segíteni kell a rászorulókon, ilyen sokan megmozdulnak. Göncz Árpádné, az est fő­védnöke elmondta, hogy örömmel tett eleget a megké­résnek. Ismeri Szabolcs-Szat­már-Bereg helyzetét, a sérült, fogyatékos gyerekek nagy Szá­mát. Minél több olyan rendez­vényre van szükség, amely az ő megsegítésüket szolgálja, mert sok az önmagáról gondos­kodni is alig tudó, sérült fejlő­­désű polgártársunk. Aradi Balogh Attila Éremművészek zárókiállítása Csütörtökön nyitották meg a 19. nemzetközi éremművé­szeti és kisplasztikái alkotó­telep zárókiállítását Nyíregy­házán, a Városi Galériában. A Sóstón immár 19. alkalom­mal megrendezett alkotóte­lep tizenegy képzőművészt fogadott, s az általuk készí­tett érmek és kisplasztikák kiállítását Végvári Lajos művészettörténész nyitotta meg. A nemzetközi alkotó­telep művészei közül Nyír­egyháza város önkormányza­tának díját Jiri Vlach (Cseh­ország) kapta, akinek a díjat Csabai Lászlóné, Nyíregyhá­za polgármester asszonya adta át. Rajta kívül különdí­­jakat kapott még az örmény­országi Garegin Davtan, Jacek Dworski Lengyelor­szágból, valamint a szekszár­di Szatmári Juhos László. Az éremkiállítás augusztus 10-ig tekinthető meg a Városi Ga­lériában. 1995. június 10., szombat Kevesebb a pénz — nőnek az igények Hatvan-hetven új háziorvos kellene ' 'A Népjóléti Minisztérium szakértői, néhány megyét ki­véve, az egészségügyi alapel­látás bővítését szorgalmazzák. Például Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében hatvan-het­ven új háziorvosi praxis léte­sítését tartják indokoltnak, ez közel háromszorosa más me­gyék igényeinek. Minisztériumi szakértők sze­rint a szabolcsi tüdőgondozó­hálózat nem felel meg a sűrű­södő feladatoknak. Fejlesztés­re szorul a mentésügy is, vi­szont nem tartják indokoltnak a vásárosnaményi kórház ak­tív intézményként való mű­ködtetését. Néhány érintett szakembert megkérdeztünk, mi a vélemé­nye a fent említett szakértői állásfoglalalásról. Dr. Bartha Tibor, a nyíregy­házi alapellátás főorvosa: — Ez a számszerű megha­tározás a háziorvosi praxisok fejlesztését illetően csak ma­tematikailag állja meg a helyét. A valóság az, hogy a tervezett kórházi ágyszámcsökkentés miatti létszámleépítést követő­en 60-70 orvos számára kelle­ne helyet biztosítani az alap­ellátásban. A praxisok létszáma jelenleg 800 és 4000 között mozog. Az egyetlen lehetőség, hogy a nagy praxisokat megbontjuk. Van egy elképzelés, miszerint a felnőtt- és gyerekpraxisok nyolcszázfősek legyenek, a gyerek-felnőtt vegyes praxisok 1000—1200 betegkártyával rendelkezzenek. Ez matemati­ka, viszont a betegek és az or­vosok sorsát nem lehet egy toll­vonással elintézni. Egy sor kér­dést lehet felvetni: 800—1000 számának felső határát... és sorolhatnám a feladatokat, de más beteg, és egyre jobban ter­jed a tüdőrák. Muszáj lépni, mindenképpen olyan rendsiafc^mert a TBC fertőző betegség, inem ismer országhatárokat, és kell beállítani, amely nem : ti a szabad orvosválasztást. Dr. Szűk Béla megyei tüdő­gyógyász szakfőorvos: a legújabbkori népvándorlás szállítja a kórokozókat. Mivel ez szociális betegség, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a lakosság szociális álla­pota eleve rizikófaktora ennek a megbetegedésnek. Lassan a tüdőgyógyász-szakemberek is kiöregednek, és ha nincs keze­lés, nincs diagnosztika, nincs szakember, akkor itt tragikus következmények várhatók. Dr. Vraukó Tamás, a megyei mentőszervezet vezető főor-Megszűnhetne a sorbanállás? betegkártya el tud-e tartani egy praxist? Ki építi fel az új ren­delőket? Mi a garancia arra, hogy a beteg hajlandó lesz kár­tyáját átadni egy másik orvos­nak? Nyíregyházán legfeljebb öt év alatt lehetne létrehozni 10- 12 új praxist, de két éven be­lül három-négynél többet sem­miképpen. Le kell ülni az ille­tékes vezetőknek és az önkor­mányzatoknak, pénzt kell el­különíteni erre a fejlesztésre, meg kell határozni a praxis lét­(Fotó: Dojcsák) — A minisztériumi szakér­tők megállapítása, sajnos, igaz. Tüdőgondozóink — állapotuk miatt — rendelésre alkalmat­lanok. Újfehértón és Csen­­gerben életveszélyessé váltak. (Európában a legtöbb súlyos TBC-s beteget Csengerben re­gisztrálták.) Szűréseink nem megfelelők, értékelésre alkal­matlanok a filmek, szinte hasz­nálhatatlanok a röntgenkészü­lékek. Állítsuk ezzel szembe, hogy drasztikusan emelkedik a TBC-sek száma, sok az aszt­vosa: — Nem tudom, miből gon­dolják a fejlesztést, mert hiá­ba nő a feladatok száma, nincs pénz túlóradíj fizetésére, lét­szám- és eszközfejlesztésre, állnak a jól felszerelt, drága mentőkocsik. Ennek ellenére, amennyiben megszüntetik a vásárosnaményi kórházat, el­engedhetetlen lesz a fejlesztés, hiszen a betegeket ezentúl jó­val nagyobb kilométer-ráfordí­tással szállítjuk Fehérgyarmat­ra, Kisvárdára, Mátészalkára és Nyíregyházára — az új kör­zeti beosztás szerint. A kocsifutás jelentős emel­kedése miatt két darab 12 órás szállítókocsit és egy esetkocsit kell beállítani mentőtiszti szol­gálattal. F. Sipos József Szeptembertől gazdászképzés az MG-n Együtt, egy irányba Dr. Sinóros-Szabó Bolond Nyíregyházán csütörtökön a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főis­kolája ünnepélyes keretek kö­zött bemutatta szeptemberben induló új szakát: a közgazda­­ságit. A meghívólevélen szereplő három aláírás — a megyei, a városi önkormányza­té, illetve a főiskoláé — szim­bólum: a közös érdek miatti kölcsönös együttműködés kéz­szorításának a jelképe. Az intézmény főigazgatója, dr. Sinóros-Szabó Botond megnyitó szavaiban elmondta, hogy ez az oktatásfejlesztési lehetőség nagyon jól példázza a megye, a város és a főiskola együttműködését, a jövőbe ve­tett bizalmat, a közös tenni «karást. Mint elmondta, hosz­­szas előkészítés előzte meg a há-Bányász Jánosáé roméves gazdálkodási szak be­indítását, de a legszigorúbb akkreditációs vizsgálaton sem bukott meg az elképzelés. Az érdeklődés öt-hatszoros a tény­legesen felvehető hallgatói lét­számnál, ami a szak piacképes­ségét is jelzi. A megyei közép­iskolák magas szintű képzési rendszeréből kikerülőknek kí­nál e szak európai szintű tovább tanulási lehetőséget. Komoly sikernek könyvelte el a főigaz­gató, hogy az oktatási rendszert érő szigorítások ellenére is ke­resztül tudták vinni ezt az egye­dülálló fejlesztést. Bányász Jánosné országgyű­lési képviselő asszony ajövőre nézve bizakodva kijelentette, hogy a város felsőoktatási intéz­ményeinek a felkészültsége, il­letve oktatási színvonala nagy­m Csabai Lászlóné ban elősegíti a Nyírségi Universitas létrejöttét. Ennek érdekében elmondta, hogy a szabolcsi képviselői csoport minden segítségét felajánlja, hogy az ehhez vezető utat meg­gyorsítsa és egyengesse. Csabai Lászlóné polgármes­ter asszony hozzátette ezekhez, hogy a városi önkormányzat anyagilag is támogatja ezt a fejlesztést, mert a szakminisz­térium csak jövőre tud a finan­szírozásában segíteni. Mint mondotta, a városnak legalább annyira szüksége van a főis­koláira, mint a felsőfokú intéz­ményeknek Nyíregyházára. Remélte, hogy a későbbiekben még szorosabb lesz az együtt­működés a három aláíró kö­zött, például a megyei térség­­fejlesztés területén. Kongresszus a nőkért A nyíregyházi Egészség­­ügyi Szakközépiskola adott otthont június 9-10-én a Gyermeknőgyógyászat és Menopausa Kongresszus­nak, melyet a Magyar Nő­orvos Társaság Gyermek­­gyógyászati Szekciója, a Jósa András Kórház-Ren­delőintézet Szülészeti Nő­­gyógyászati Osztálya és a Nyíregyháza Városi ÁNTSZ rendezett egy sor intézmény szakmai támoga­tásával. Megnyitóbeszédet mondott dr. Mocsári Péter osztályvezető főorvos, majd a résztvevőket dr. Lépes Pé­ter. a Népjóléti Minisztéri-Dr. Mocsári Péter um helyettes államtitkára, prof. dr. Doszpod József, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke és Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere köszöntötte. Talán nem volt véletlen a helyszín kiválasztása, hi­szen, az országban elsőként Nyíregyházán 1983 óta mű­ködik Menopausa ambulan­cia és 1 992-ben már rendez­tek tudományos ülést e té­makörben. F. Sipos

Next

/
Oldalképek
Tartalom