Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-01 / 127. szám
UJ KELET ■■■■■ Ibrány 1995. június 1., csütörtök 9 ÚJ KELET Ibrányban ■'■'_________________________________________________ Épül a város Ibrányban a korábban a munkaügyi központ kirendeltségeként működő épület mögötti területen épít a Kulcsár Gmk. egy szórakoztató centrumot. A kivitelező cég vezetőjének, Kulcsár Ferencnek és a város polgármesterének, Berencsi Bélának volt az ötlete, hogy legyen egy olyan létesítménye a településnek, ahol kulturált körülmények között tölthetik el idejüket az emberek. Folyóirat az óvodásokért Az ibrányi belvárosi tagóvodát 1911-ben alapította Bláyer Mór, a település polgára. Az intézet játékokban, szemléltető eszközökben gazdag, a látogatónak úgy tűnik, minden adott a kicsik testi, szellemi fejlődéséhez, fejlesztéséhez.MáíjYls Anita, Cseke István, Gáspár Zsolt és Bakosi Zsuzsa szeretnek óvodába járni. Élvezik a közösséget, a játékokat, a dalok és a versek tanulását, a hittanórákat. Az épületegyüttes három szintből áll majd. Legalul lesz egy diszkóterem, bárhelyiségekkel kiegészítve. A városban ugyanis már évek óta nincs hétvégén estétől hajnalig tartó zenés táncmulatság. Ezt a hiányt szeretnék pótolni az épület tulajdonosai. A második szinten éttermet alakítanak ki. A legfelső emeleten két vendégszobát rendeznek be. Itt a szórakoztató centrum üzemeltetőjének és cégének, valamint az önkormányzatnak a vendégeit szállásolják majd el. Ez nem panzió vagy vendégfogadó lesz, tehát a kibérlésükre nincs mód. Ugyancsak ezen az emeleten alakítanak ki egy tárgyalószobát, amit viszont alkalomadtán bérbe lehet venni üzleti tárgyalásokra vagy különféle megbeszélésekre. Még mindig ezen a traktuson egy játékterem is létesül, amelyben biliárdtól kezdve a flippergépeken keresztül a videojátékokig minden megtalálható lesz. Tervek, remények Az ibrányi jegyzőnőtől, dr. Csongrádi Zoltánnétól érdeklődtünk, milyen beruházások várhatók a városban. — Pályázat útján nyertünk 2 millió 800 ezer forintot a fogászati rendelőben található műszerek kicserélésére. Amenynyiben javulna pénzügyi helyzetünk, akkor a „régi” rendőrség épületét újítanánk fel, és ide kerülne át a fizikoterápiás labor és a családsegítő központ. Az egészségügyi központban így felszabaduló helyen alakítanánk ki a 2. gyermekorvosi körzetet, még egy orvos beállításával. Ezekre a fejlesztési tervekre még nem kaptunk Választ az Egészségbiztosítási Alaptól. A szennyvízberuházás 380 millió forintba kerül. Ebben az évben ebből 34 millió forintnak megfelelő munka valósul meg. A beüzemelés legkésőbb ez év júniusában történik, mi legalábbis nagyon szeretnénk. A telep, amely Nagyhalásszal közös, már működik. A napközi otthont az idősek nagyon szeretnék, ha szociális otthonná alakítanánk át, ezen is gondolkozunk. — Olykor kitör köztünk kisebb verekedés, de ezek nem komolyak — mondta Zsolt. — Én a rajzolást, a festést, a kézimunkát és a szövés-fonást szeretem a legjobban — tudatta Zsuzsi. — A hittanórákon sok imádságot tanulunk, és most játszottuk el az özönvizet — újságolta Anita. — Bárkát építettünk, hogy a sok állat megmeneküljön, ne fulladjanak vízbe. az óvoda támogatói is, ennek ellenére van még mit csinálni ezen a területen. Sokat segítettek a pályázatok. Minden lehetséges helyen pályáztunk, és tisztességes összeget nyertünk el. Szükségünk lenne egy televízióra és egy videomagnóra. Mi is úgy érezzük, hogy a gyerekek szeretnek hozzánk járni, és a szülők — kitűnő a kapcsolatunk velük — is szívesen hozzák ide gyermekeiket. ló problémákat, és sok-sok hasznos tanácsot kapnak a szülők. Szívesebben olvassák ezt a kiadványt — hiszen gyermekeik rajzait is látják —, mint a száraz szakirodalmat. — Milyen jellegű írásokat tartalmaz az újság? — Tájékoztatjuk a szülőket az iskolaéretlenség, a nehezen nevelhető gyerekek jellemzőiről, gyakorlati tanácsokkal segítjük a gondok megoldását. Dislexiás gyermekről az egyik szülő írta le saját otthoni tapasztalatait. A beszédhibáról, az egészséges táplálkozásról, az anyanyelvi nevelésről, a balesetmegelőzésről, az egészséges életmódra nevelésről és sok más, a szülőket és a gye-Csökkenő fogyasztás A TITÁSZ Rt. ibrányi kirendeltségének munkatársai tizenhét település ipari és lakossági fogyasztóit látják el árammal. Több mint háromszáz kilométer nagyfeszültségű, ugyan-ennyi kisfeszültségű vezeték, és kétszázharminchárom transzformátor-állomás biztosítja tizenhétezer fogyasztónak a villamos energiát. A felhasznált áram mennyisége pedig csökken. — A „szép napok” idején, ezelőtt két, három évvel a nappali 16, az éjszakai felhasználás pedig 21 megawatt körül mozgott, most harmadával kevesebb — tájékoztatott Zagyi József kirendeltség-vezető. — Nőttek az árak, bevezették a gázt, így kevesebben használják az áramot. — Akkor kevesebb a gondjuk... — Nem egészen így van. A fogyasztás visszaesése miatt kevesebb a bevételünk, a hasznunk. A hálózatot, a berendezéseket biztonsági okokból éppen úgy kellene javítani, karbantartani, üzemeltetni. — Ezek ellenére beruháztak a városban. — A polgármesteri hivatal anyagi támogatásával Ibrányban több mint három kilométeren korszerűsítettük a közvilágítást. A korábbi hálózat nem bírta a terhelést, feszültségesések miatt az utcai lámpák és a lakások fogyasztóinak ellátását zavarta. A szabadvezetéket nagyobb keresztmetszetűre, a faoszlopakat betonra, a fényforrásokat modernebbre, takarékosabbra cseréltük ki. A beruházás eredményeképpen megszűnik a feszültségesés, biztonságosab az üzemelés, és a vezetékrendszer az időjárásnak is jobban ellenáll. Ilyen jellegű munkát tavaly a szomszédban, Nagyhalászban végeztünk. — Lesz-e a kirendeltség területén a beruházásnak folytatása? — Az üzembiztonság érdekében a középfeszültségű vezetéket felül kell vizsgálni, a hibákat ki kell javítani. Iparágunk és a TITÁSZ egyre inkább olyan helyzetbe kerül, hogy nemhogy fejlesztésre, de felújításra is egyre kevesebbet tud költeni. Ezeknek a munkálatoknak az anyagi fedezete nincs benne az áram árában. Ennek ellenére a hálózat terhelésének csökkentése érdekében nemsokára egy transzformátor-állomást építünk Gávavencsellő mellett, és Nagyhalászban tovább korszerűsítjük a közvilágítást. —A villamosiparban dolgozók az erőművek és az áramszolgáltató vállalatok tervezett privatizációja, az esetleges külföldi tulajdonosok miatt sztrájkra készülnek. Mi erről az ibrányi kirendeltség vezetőjének a véleménye? — Szerintem a sztrájkkal csak igen kevés dolgot tudnak a munkavállalók megoldani, hiszen az áramot a fogyasztók folyamatosan kapják. A TITÁSZ Rt. sztrájkszabályzata alapján egyébként — többek között — nem vehetnek részt a munkabeszüntetésben a kirendeltség-vezetők, a közvetlen irányítók, az alállomáskezelők, és a sztrájk ideje alatt is kötelességünk a szolgáltatás zavartalan biztosítása. Annyi biztos, hogy a demonstráció felhívná a figyelmet az ágazatban eluralkodó áldatlan állapotokra. Az is igaz, hogy egy elnyúló, esetleg több hónapos sztrájk — már ha bírják — igen komoly anyagi problémákat okozna az áramszolgáltató vállalatoknak, hiszen ezen cégek az erőművektől vásárolt áramot — a fogyasztókkal ellentétben — előre fizetik ki. Előfordulhat ugyanis, hogy a pénz, és ezzel együtt a felújítások és a karbantartások hiánya miatt a kötelezően előírt biztonságos üzemmódot nem tudják megoldani az áramszolgáltató iparban dolgozó szakemberek. Az ehhez szükséges anyagi háttér évről évre csökken, aminek következményeképpen olyan helyzet is kialakulhat, hogy munkatársaim egyik lábbal a börtönben vagy bíróságon vannak. A vezetékek és a rendszerek egyre jobban lerobbannak. — Daruból, zetorból, dömperből és hasonló játékokból több kellene — mondja Pisti. —Néha összeveszünk, hogy ki játsszon először, de aztán beosztjuk a sorrendet. — Óvodai egységünk két csoporttal működik, és a polgármesteri hivatal anyagi helyzetéhez mérten a szülőkkel együtt maximálisan segíti a működésünket — tudjuk meg Kelemen Andrásáétól, a tagóvoda vezetőjétől. — Bekötötték a gázt, felújították az épületek előtti járdát, kifestették a falakat. Az is igaz, hogy ráférne már a bővítés. Sok szemléltetőeszközt magunk készítünk, de besegítenek a szülők, — Úgy hallottam, hogy az óvoda egy folyóiratot bocsátott útjára... — Egyelőre évente egyszer jelentetjük meg, a második számot nemrégiben kapták kézhez az olvasók. Az újságot dolgozóink, védőnők, a szülők és az általános iskolai nevelők közösen írják, a sokszorosításban pedig a polgármesteri hivatal segít. Sőt, a gyerekek is készítik a folyóiratot, hiszen minden szöveges lap egyik oldalát óvodásaink névvel ellátott rajzai alkotják, amelyeket kifestőként lehet használni. A lapban bemutatjuk óvodánkat, a benne folyó munkát, a gyerekek nevelése során előfordurekeket érintő fontos témáról írunk, amelyek még az iskolára történő felkészítésben is segítenek. De van gyermekszáj rovat is. Tudatosítani szeretnénk a szülőkben, hogy minél több időt kell gyermekeikkel tölteni, közösen kell őket tanítani és nevelni. —Hogyan fogadták a szülők az újságot? — A visszajelezések kedvezőek, az ez évi szám kevésnek is bizonyult, utánnyomásra lesz szükség.Támogatókat keresünk, hogy évente több alkalommal jelenhessen meg a kiadvány. Nem egy csemetén már látszik az újság tartalmának a hatása eredménye. A pinceklub tavaly novemberben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. A közösségi házhoz tartozó létesítmény programjairól kérdeztük Román István kultúrfelelőst. — Klubtagsági igazolvánnyal lehet belépni és részt venni a programokon. Ma a tagok száma már meghaladja a 300 főt, ők elsősorban a 14-16 évesek. — A nyári időszakban mit terveznek? — Mivel anyagi lehetőségeink eléggé korlátozottak, így nem lesz pénz neves előadóművész vagy zenekar meghívására. Szeretnénk beindítani újra a Járda-bulikat, ami a közösségi ház udvarán lenne. Ez tulajdonképpen szabadtéri diszkót és vele együtt megrende* Elet a pincében zendő különböző foglalkozásokat jelentene. Ekkor a pinceklub ideiglenesen szünetelne. Rossz időben viszont igénybe vennénk. A pincében (ha minden összejönne) egy biliárdasztalt is szeretnénk felállítani, valamint játékautomatákat üzemeltetni.
