Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-05 / 130. szám

UJ KELET Innen-onnan 1995. június 6., kedd9 Az első szabolcsi nyugdíjpénztár Megalakult a Gyémánt Or­szágos Önkéntes Nyugdíj­­pénztár. A pénztár célja a nyu­godt, békés időskor megte­remtése anyagi biztonsággal. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben nyilvánvaló, hogy az ál­lampolgári jogon járó nyugel­látás egyre csökkenő színvo­nalú ellátást nyújt a nyugdí­jasoknak. Mindenkinek szük­sége van arra, hogy még ak­tív dolgozóként takarékos­kodjon nyugdíjaséveire, eh­hez nyújt ideális keretet a Gyémánt Nyugdíjpénztár. A pénztárba bárki beléphet, aki elfogadja a pénztár alap­szabályát. V A havi tagdíj 3000 Ft, de lehetőség van magasabb összeg fizetésére is. A befizetett összeg 50 száza­léka a személyi jövedelemadóból leírható, maximum évi 100 000 Ft erejéig. A befizetett összegeket a pénz­tár külön egyéni számlán kezeli, állampapírokba fekteti be és az elért hozammal növelt összeget a tag számára választása szerint egy összegben vagy járadék for­májában kifizeti. A pénztár de­mokratikusan működik, a pénz­tártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak — választó és vá­lasztható, A pénztár szolgáltatásai adó­mentesek. A munkáltatók részben vagy egészben átváf lalják a tagdíjakat a dolgozók­tól, melyeket költségként szá­molhatnak el. Ezután a mun­káltatóknak nem kell tb-járu­­lékot, munkaadói, munka­­vállalói járulékot, szakképzé­si hozzájárulást fizetniük. A pénztár tevékenységi en­gedélye május 24-én emelke­dett jogerőre, ettől a naptól a pénztár belépő tagokat fogad. A pénztárral kapcsolatban részletes információt a 06-42- 406-910-es telefonon, illetve személyesen a pénztár székhe­lyén (Nyíregyháza, Rákóczi u. 5/A. 1/2.) lehet kapni. / Mindennapi szemetünk A képen látható konténer látszólag tele van. Közelebbről meg­szemlélve azonban kiderül, hogy csak a tetejére rakták szabály­talanul a hulladékot, a belseje teljesen üres Gyakran cseng a telefon a mátészalkai Közszolgáltató Kft. telephelyén. Beszélgetőpart­nerünk Gál Miklós köztisztasági egységvezető higgadtan rögzíti a türelmetlen lakók panaszait. — Igyekszünk utánanézni minden bejelentésnek — mondja Gál Miklós. — A rendelkezésre álló eszközökkel — amelyek sajnos egyre rozzantabb állapotban van­nak — próbáljuk a lakosság sze­métszállítással kapcsolatos gond­jait megoldani. Lehetőségeink végesek, sőt a végüket járják — vélekedik a város köztisztasági egységvezetője. Hogy a város köztisztaságával kapcsolatban valóban „tisztán” lássunk, idézetet olvas fel a vá­ros önkormányzatának a környe­zetvédelemről szóló rendele­téből: „A rendszeres szemétszállítás­ba bekapcsolt körzetekben a sze­métfuvarozási díjat meg kell fi­zetni, tekintet nélkül arra, hogy az érdekeltek a szemétfuvarozó szolgáltatást igénybe veszik-e vagy sem. Vállalatok, üzemek, intézmé­nyek, amelyek saját fuvareszköz­zel szállítják a szemetet, hulladé­kot, épület- és egyéb törmeléket a kijelölt szeméttelepre, szemét­­telepi díjat kötelesek fizetni. Aki e rendeletben foglalt sza­bályokat megszegi, és cselekmé­nye súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, és 10 000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható.” — Kérem, határozza meg, hogy mi a háztartási hulladék. — „Háztartási hulladék (sze­mét): a lakásokban, a lakás üdü­lés, pihenés céljára használt egyéb helyiségeiben, valamint a lakók közös használatára szolgá­ló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így például a salak (beleértve a köz­ponti fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, a hamu, a korom, az edény, az eszköz, az ablaküveg, a papír, a konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, az üveget, a ki­sebb méretű bútordarabot), to­vábbá a kisebb mennyiségű fal­vakolat, a kerti és gazdasági hul­ladék, a falomb, a nyesedék (ma­ximum 10 cm-esre összevágva), valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásá­ból keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a 15 litert, il­letve a 10 kilogrammot.” — Mik a Közszolgáltató Kft. legfőbb gondjai? — A kukás gépkocsik kifeje­zetten háztartási hulladékhoz készülnek. Az új LIAZ első út­ján kiderült, hogy a gyárilag be­állított terhelhetőségi nyomásér­tékekkel a gép nem dolgozik. Nem bírja bedarálni a szemetet, lefullad — egyből túlnyomásra kellett állítani. Az ok: — nem csak háztartási hulladékot tesznek ki a lakók, sok a földes gaz, gyep, törmelék, kő, kerti lom, fém stb. A lakossági szállítás hivatalo­san elfogadott edényzete a mű­anyag vagy fémkuka, illetve a műanyag zsák. Sok helyen alkal­matlan az edényzet: kétszázlite­res vashordó, fél hordó fül nél­kül. Van olyan edény, hogy a gépkocsivezetőnek is ki kell szállni az ürítéshez. Sokan kérik, hogy a zsákból rázzuk ki a sze­metet, de nincs rá idő, ez nem megoldható. A műanyag kuka általában is avul, süti a nap, reped, törik az óvatos ürítés mellett is. A nem idejében kitett szemét­re nem tudunk várni, visszatolat­ni, újra végigmenni az utcán. Félreértést okoz, ha a gép tele van szeméttel, meghibásodott, s a következő kukát már nem tud­ja felvenni, ezt látja a lakó, egyből telefonál, reklamál, pedig az okot nem tudja. A nagy konténerek környéké­nek takarítását a közmunkások végzik, a hivatal irányításával — sokan nálunk reklamálnak. A konténerekből a guberálók kisze­dik a szemetet. Gyakori gond, hogy a konténer egyik fele meg van rakva, púposán a teteje is, a másik fele üres. A terjedelmes tárgyak, kartondobozok egyben kerülnek bele, pillanat alatt tele van. — Sok probléma van a városi szemétteleppel is... — A szeméttelep bejáratát le­záró erős vassorompót lefűré­szelték, a kerítést ellopták. A ti­lalmi táblák eltűnnek, a garázst sokszor feltörik. A szemetet meggyújtják, mert kábelt égetnek, és a gyerekek örülnek, hajon a tűzoltókocsi. A folyamatos, földdel való takarás ellenére a napi frissen beszállí­tott szemét már lehetőség a gyúj­togatásra. A nyitvatartási időn túl beszál­lított lakossági, vállalkozási lom szinte minden esetben rossz hely­re kerül. Az ilyen szemét eltávo­lítása, kezelése, fedése körülmé­nyes, gondot okoz. A nem fizető vállalkozó (hivatkozva, hogy sa­ját maga szállítja ki a szemetet) nagyobb költséggel terhel ben­nünket, mintha mi szállítanánk ki a szemetét. — Mit lehetne tenni? — El kellene érni, hogy a vál­lalkozások ne kapják meg addig az engedélyt, amíg nincsenek bejelentve szemétszállításra. Új lakásoknál ugyancsak a lakhatá­si engedély kiadásának legyen feltétele.-—Soroljafel, hogy Ön szerint min kellene vátoztatni szemét­ügyben? — A begyújtott, lerozsdásodott konténerek újrafestése. Sok kon­téner avult, deformált, kilyukadt — folyamatosan újakat kell be­szerezni, javítani. A fertőtle­nítéseket gyakrabban el kell vé­gezni. A konténerek környékét naponta takarítani kellene. A gu­berálást megszüntetni a városban, a szeméttelepen. A szeméttelepről hatósági segítséggel kitiltani a guberálókat. Az alumíniumkukák kereke útpadkáról való letoláskor kitörik, az úttal egyszintű beug­rókat kellene kialakítani (mint például Keleti Iakütelepen). A város, illetve az intézmények ter­vezésénél gondolni kellene a sze­métszállító edények elhelyez­hetőségére. A belváros sok helyen alkalmatlan a kultúurált szemét­­szállításra. Lomtalanításra ősszel és tavasszal a hivataltól külön ke­retet kellene kérni. A város környékén sok illegá­lis lerakóhely van. Közterület­felügyelőt kellene beállítani, olyan munkaidővel, hogy szom­bat, vasárnap, este járja a terüle­tet. Fényképezze stb. az illegális szállítókat. A városi környezet­védelmi rendelet szerint bünte­tést kellene kiszabni. Pénzes László Közös gyakorlat Tűz, víz, sósav (Folytatás az 1. oldalról) Mindez — szerencsére -— csak polgári védelmi gyakorlat volt, amelyen az ungvári pv-sek bemutatták a megye társadalmi és gazdasági vezetőinek, hogy az első, két éve végrehajtott, a bé­kekatasztrófák következményei­nek felszámolására irányuló gya­korlatok óta technikai felszere­lésük és gyakorlati felkészültsé­gük mennyivel javult. A gyakor­laton az együttműködés javítása érdekében részt vettek megyénk polgári védelmi alegységei is. Az ukrán pv-sek ugyancsak adtak arra, hogy a kárterületek élethűek legyenek. Ezeken hatal­mas durranással robbantak a köd­gyertyák, és alig lehetet látni a mindent elborító füsttől. Az első helyszínen, az Ungvár melleti határátkelőhelyen egy veszélyes vegyi anyagot szállító tartályko­csi borult fel, dőlt az autóból a „méreg”. A határőrök hangos­bemondón tájékoztatták az átlé­pésre várakozókat a történtekről, kérvén őket az állomásra elha­gyására. Mivel az utasok nem voltak előre tájékoztatva a gya­korlatról, az átkelő kiürítése nem ment olyan simán mint azt ter­vezték. A szervezők lemérhet­ték egy rendkívüli helyzet pszi­chológiai hatásait, következmé­nyeit. Kárpátalja megyeszékhelyé­nek tizennégy emeletes szállodá­ja is megsérült, tűz ütött ki a ti­zedik emeleten, elvágván az utat a fentebb rekedt vendégek elől. Helikopteren megérkeztek az ukrán és a Miló András vezetet­te szabolcsi hegyimentők. A tetőről leereszkedtek, és hord­ágyra kötözve eresztették le a „sérülteket”, saját társukat. Saj­nos itt is történt egy kis malőr. Az ukrán hegyimentők bábut kö­töztek a hordágyra, amely a he­likopter által kavart szélvihar miatt lezuhant. Természetesen minden bemu­tató helyszínén a tűzoltók és a mentők is végezték a dolgukat. A következő kárterületen, egy A szabolcsi hegyimentők vasúti rendező pályudvaron egy sósavval megtöltött szerelvény borult fel, és a habzó maró fo­lyadék elöntötte a környéket. A helyszínen azonban a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság kataszt­­rófa-felderítő kisteherautója már készenlétben állt. Míg a sűrített levegős palackkal ellátott, lég­mentesen záró „szkafanderbe” öltözött munkatársak meghatá­rozták a terület szennyezett­ségének határát, parancsnokuk, Szoboszlai Károly alezredes a jármű felszerelését, lehetőségeit mutatta be a meghívott vendé­geknek. Egy kőolajvezeték is áldoza­tául esett a földrengésnek. A szennyezett folyón már olyan felfújható csapdával fogták fel az olajat, amelyet koráb­ban magyar szakemberek mutattak be Kárpátalján. Házak is „dőltek össze”, la­kóikat maguk alá temetvén. A sérültek, halottak felku­tatásában a megyénk polgá­ri védelméhez tartozó mentőosztag Nyíregyháza nevű, Újteleki Mihály által vezetett kutyás alegysége segített. Elsősegélyben pe­dig — többek között — a megyei kórházunk ápolói­ból szervezett egészségügyi részleg részesítette szaksze­rűen a rászorulókat. A földrengés minden helyszínén voltak „sérül­tek”, ezért az ungvári kór­ház több osztályát is átala­kították, hogy a sokkos, égett és mérgezett betegeket fogadni és gyógyítani tud­ják. Katasztrófák esetén az ivóvízvezetékek is megsé­rülhetnek. A Fővárosi Víz­művek osztályvezetője, Taraszovits András e gon­don segített bemutatójával. Tasakos vízkonzervet lát­hattak az érdeklődők, ame­lyet a többszöri fertőtlenítés után még ezüstionokkal is dúsítottak baktériumölő hatásuk miatt. Egy kis csodamasina révén a földes, sáros vízből egy szűrő­­rendszer és egy kézi szivattyú se­gítségével másodpercek alatt tiszta vizet „varázsolt”, amelyet meg is ivott. Lapunk becsülete érdekében e sorok írója sem ma­radt ki a „kóstolóból”. Igaz, nem Apenta-minőség volt, de tiszta, és vészhelyzetben ez is megteszi. Az ungvári szakemberek és a be­mutató nézői a legnagyobb elis­meréssel szóltak megyénk pv­­seinek teljesítményéről. A gyakorlat a malőrök ellené­re elérte célját, magyarok és uk­ránok együtt végezték dolgukat és tanultak a hibákból. Megyénk csapatai (negyven taggal) egy nappal a gyakorlat előtt érkez­tek meg és vertek tábort Csap város stadionjában. A kondíci­ójuk megőrzéséről, étkezteté­sükről egy ellátó részleg gon­doskodott Törő János irányítá­sa alatt. Éjszakai nyugalmukra — ki tudja, miért? — sorkato­nák és rendőrök vigyáztak. A hazaindulás előtt a határszéli város polgármestere néhány üveg pezsgőt adott át a fáradt csapatnak azon reményének hangot adva, hogy a két megye kapcsolata olyan pezsgő lesz, mint a nedű a palackban. KvZ Korházba szállítás Gyenge a tőzsdemozgás Továbbra is lanyha az üzlet­menet a Budapesti Értéktőzs­dén. Egy-két papír kivételével alig mozdultak a részvények árfolyamai. A legstabilabb talán a Prímagáz részvénye volt, hi­szen igen élénk kereskedelem mellett 2900 forintos árfolya­mon zárt. Nagy kötések szület­tek a Fotex papírjára is, de az árfolyama hét végére már 181 forintig süllyedt. Nem remekel aDanubius sem, már csak 1210 forintos árfolyamon keresked­tek vele a brókerek, igaz, csü­törtökön több mint 50 000 da­rab forgott a részvényből. A Pannonplast árfolyama 1300 forinton áll, míg a Soproni Sör­gyár részvényei is csak 2200 fo­rint körül cserélnek gazdát. A Richter Gedeon papírjaiért 2000 forintot adnak a befek­tetők, míg az EGIS tovább foly­tatja mélyrepülését, és már 2500 forint alatt is hozzá lehet jutni. A Goldsun hűtőgépipari rész­vényei tartják 600 forintos áru­kat, a Balaton-Füszért pedig nap­ról napra csökkenő árfolyamon cserél gazdát, és már 5000 forint alatt is akad eladó. A szebb napokat is megélt Inter-Európa Bank részvényei 10 700 forinton forognak. A kárpótlási jegy árfolyama szűk határok között mozog, a hét végén 240 forint volt a jellemző tőzsdei ár. A tőzsdén kívül a brókercégek vételi ajánlata 180—220 forint között mozog. A tőzsdén kívüli kereskedelemben a MÓL elsőbb­ségi részvénye névértékig kú­szott fel, míg a részvényt 110 százalékon veszik. Az OTP elsőbbségi részvé­nye 50 százalékon, míg a törzs­papír 110—115 százalék kö­zötti áron kelendő. A nemrég kárpótlási jegyért kibocsátott Pannon Váltó árfolyama már átlépte a 60 százalékot. A Mezőbank részvényeit 23 százalékon keresik, a Budapest Bank törzsrészvényeire 40 szá­zalékon van vevő. A Skála J. sorozatú részvényéért a tőzsdén kívüli piacon 85 százalék a leg­jobb vételi ajánlat. A diszkontkincstárjegy-aukci­­ókon megnőtt a kereslet az állam­papírok iránt, több mint kétsze­res a benyújtott ajánlatok össze­ge az elnyerhetőnél, de a kama­tok csökkenni kezdtek, és az előző heti 34 százalékos hozam a legutóbbi aukción már több mint fél százalékot csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom