Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

A szabadidősport főtanácsosa Borult a hajó, csörgött a lekvár AIV. Sport és Játékfesztivál encsencsi megnyitóján igen il­lusztris vendéggel volt alkal­munk találkozni. Az Országos Testnevelési és Sport Hivatal államtitkárának — Gallov Rezsőnek — a személyes kép­viselője, dr. Pintér László főtanácsos adta át az államtit­kár üdvözletét, illetve jókíván­ságait a fesztivál résztvevői­nek. így az OTSH szabad­idősport-osztályának vezető­jével egy röpke időre sikerült leülnünk beszélgetni a szabad­idősportról, a fesztiválról és általában a magyarországi szabadidősport jelenlegi hely­zetéről. — Pintér úr, mikor érkezett meg megyénkbe, illetve váro­sunkba? — A IV. Kelet Ultramaraton verseny napját megelőző dél­után érkeztem Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyébe, illetve Nyíregyházára, s legnagyobb örömömre pont e verseny fo­gadása zajlott, ami egyben azt is jelentette számomra, hogy a megyéjükből ilyen nagy mér­vű verseny lebonyolítására is vállalkoznak, hiszen Európá­ban ez a közel 270 km-es távú maratoni futás egyedülálló. —A szombati rajtnál is meg­jelent? — Természetesen. Sőt, ör­vendetes tény, hogy a Városi Stadionban láthattam az ifjú­sági atlétikai Európa-bajnok­­ság főpróbájának tartott ser­dülő, ifjúsági és junior orszá­gos atlétikai bajnokságot is. Csodálatos az atlétikai pálya, valamint a füvesítés, amit a szervezők — elmondásuk sze­rint — 36 óra alatt tettek rend­be. — Akkor egy kicsit nézzük a sport- és játékfesztivált. Először vesz részt e rangos esemé-nyen? — Egy éve vagyok a sza­badidősport-területnek a ve­zetője, így most első alkalom­mal veszek részt ezen a rendez­vényen. De amit már eddig lát­tam, az lenyűgöző. Nagyszerű dolog látni itt, az encsencsi szabadidőparkban, hogy mennyi ember gyűlt össze a népi játékokban és vetél­kedőkben. Azt hiszem, e lát­vány hatására, nyugodtan mondhatom: nagyon jó az, amit itt, Szabolcsban csinál­nak a szabadidősport terén. — Milyennek ítéli meg a mai Magyarország szabadidős sportját? — Az elmúlt években mint­ha egy kicsit háttérbe szorult volna a sportnak ez az ága. Az viszont már örömteli dolog, hogy ez a folyamat megállt, sőt, most már mondhatjuk: el­indult a „lejtőn” felfelé. Olyan benyomásom van, hogy a sportnak ez a része mintha nagy jövőt mutatna. Egyre­­másra alakulnak a szabadidős egyesületek, emberek állnak össze egy kis vetélkedésre, te­hát mindenki keresi a szabad idejének hasznos eltöltésére irányuló cselekvés módját. — Ön szerint melyik a leg­népszerűbb szabadidős sport­ág hazánkban? — Mivel igen kiterjedt terü­lete a sportnak a szabadidő­­sport, így nem igazán lehet konkrétan kiemelni egyes sportágakat. Minden sportág­nak gondoskodnia kell a saját szabadidős sportjáról. Mint például az atlétikánál a ko­cogóversenyek, a seniorvia­­dalok. Vagy vehetjük a Kihí­vás Napja versenysorozatot, ami maga köré gyűjti az em­bereket, településeket. Hogy mégis melyik a legnépszerűbb szabadidős sport? Véleményem szerint a kispá­lyás labdarúgás „férkőzött be” legjobban az emberek szívébe, hiszen rengetegen művelik e sportot. De a népszerűbbek körébe sorolhatnám a tekét, a teniszt, a strandröplabdát — ami már Atlantában olimpiai sportág lesz —, valamint egy­re többen hódolnak a „street­­ball” utcai kosárlabdázás­nak. Batai János A változatos programokhoz stílusosan változékony idő járt szombaton — bár ez utóbbiról többen bizonyára szívesen le­mondtak volna — a Területi és Technikai Tömegsport Szövet­ség sportnapján, Harangodon. Az eseményre kilátogatok szí­nes műsor szemtanúi és részt­vevői lehettek, mindjárt az ele­jén fúvószenekar játszott, majd kilenc ejtőernyős ereszkedett alá a magasból. Kisvártatva a Kállai Kettős Néptáncegyüttes vette birtokba a színpadot, és jó félóráig ropta a táncot. A tiszaberceli modellezőklub minden szinten, földön, le­vegőben és vízen is bemutatta tudományát, az apróságok tet­szését főleg a „maguktól gu­ruló autók” nyerték el, de a hajóbemutatón is volt elég lát­ványosság. Először is nem aka­­ródzott beindulni a vízijárgány motorja, aztán pár gyors manővert mégis megmutatott a kíváncsiskodóknak. Csak­hogy a „kapitány” centizgetni kezdte a part tájékán köröző vízibicikliseket, és ez egy al­kalommal olyan jól sikerült, hogy összejött a nagy találko­zás, és a kis hajó jókorát buk­fencezett. Az igazi bemutató talán még csak ekkor kezdődött el, ugyanis a vízi­biciklisek megpróbálták ki­menteni a szerencsétlenül járt hajócskát, és bizony per­cekig hajkurászták, miközben a partról ilyesmikkel biztatták őket: ugorj bele! Végül ez a mentőakció sikerült, következ­hetett a műszaki mentés. Ezt a nyíregyházi tűzoltók mutatták be egy kiszuperált Barkason. Először speciális vágóeszkö­zükkel hamarjában lekapták a roncsautó tetejét, majd be is gyújtották. Közben Kallós Gyula főszervező kommentál­ta az eseményeket, hogy bal­eset esetén mi a teendő. Per­sze a tűzoltók nem haboztak az oltással, azazhogy mégis, hi­szen habbal áraszották el az öreg járgányt (ez már bizony ellentétben a dalszöveggel, szi­­vatóval sem indul), esélyt sem hagyva a lángoknak. A hangu­lat ezek után a tetőfokára há­gott, hiszen ügyességi ve­télkedőre került sor. Ezen nem babra ment a játék, hiszen a győztes megszerezte a jogot a szövetség augusztus 12-13-án Egerben rendezendő országos találkozóján való indulásra. Szóval, 10-10 főből álló csa­patok sorakoztak fel (mind­egyik egy-egy települést kép­viselt, és tulajdonképpen 9-től 99 éves korig mindenki tagja lehetett), hogy bemutassák ed­dig rejtve maradt tehetségei­ket. Természetesen nem hiá­nyozhatott a szurkolás sem, nemritkán éppen a rokonság buzdította a küzdő feleket pél­dául így: hajrá keresztanyu! A bolondos versenyen labdaterel­getés, pingponglabda-pattogta­­tás, egymás meglovaglása, kö­télhúzás volt a feladat, közben — hogy ne legyen túl egysze­rű a dolog — még meg is kel­let kerülni a leállított bójákat. A nézők leginkább talán a zsákbafutáson mulattak jól, mert az apraja-nagyja jókorá­kat vágódott a földön, elvégre enyhén szólva szokatlan mó­don „közlekedtek”. A ve­télkedő utolsó száma a lek­­városfánkevés volt. Két kézi­ladakapura jókora fánkokat akasztottak, és persze — hogy a versenyzők minél jobban összemajszingolják magukat — vastagon be is kenték őket lekvárral (egy része le is csör­gött). Világos, hogy kezeket nem lehetett használni, így hát mindenki úgy birkózott meg vele, ahogy tudott. A végén ebből a számból Érpatak csa­pata került ki győztesen, amely az egész vetélkedőt is meg­nyerte. Egy órára a babgulyás is elkészült, mindenki ingyen ebédelhetett, hiszen 1000 főre főztek a szervezők. Sorakozott is mindenki tányérral, kanállal a kezében, volt, aki kétszer is. Az ebéd után folytatódott a banzáj, karatebemutató, kispá­lyás focibajnokság követke­zett, ez utóbbiban is az érpata­kiak diadalmaskodtak. Ok leg­közelebb az egri országos ta­lálkozón bizonyíthatják tudá­sukat. Eredmények: Ügyesség vetélkedő: 1. Ér­patak, 2. Nyírtét, 3. Nagykálló. Kispályás labdarúgó-bajnok­ság: 1. Érpatak, 2. Nyírtét, 3. Biri. A légfegyveres bajnokságot Nagykálló, míg a nagykállói polgármester különdíját Érpa­tak csapata nyerte. Csiky Nándor Dr. Pintér László megnyitja a fesztivált Nem mese ez Emese! Újhuta buszfordulójánál, mondhatni a község főterén található a felújított Emese Panzió. Korábban az épület a debreceni konzervgyáré volt, amit egy magánvállalkozó vá­sárolt meg. Tőle bérli már kö­zel egy éve a Bakos házaspár az építményt. Akik látták ko­rábban, hogy nézett ki a ház, azok tudják, hogy nemcsak bérlik, hanem fel is újítják azt. A panzió az Emese nevet a tu­lajdonos lányáról kapta. — Reméljük, hogy valóban egyre szebb lesz a ház. Terve­ink szerint tavasszal éttermet is építünk. Nagyon sok idegen­­forgalmi vállalkozással, válla­lattal kötöttünk szerződést, hogy biztosítsuk a folyamatos kihasználtságot. Több 2, 4, 5 és egy kilencágyas szobánk van. Jövőre bővülünk, két busznyi — 80-90 — turistát tudunk majd fogadni. Egyre többen szállnak meg nálunk, és nagyon sok az érdeklődő is — újságolja örömmel Bakos Csa­­báné. — Vannak olyanok is, aki drágának találnak bennün­ket, ők inkább a térség kulcsos házait keresik fel. Tavaly de­cemberben tértünk át a gázfű­tésre, reméljük, így olcsóbb lesz. Korábban gázolajjal fű­töttünk, és elég nagy volt a rá­fizetés. Ahogy a bevétel enge­di, úgy cseréljük le az emele­tes ágyakat szóló heverőkre. Ezzel is vendégeink kényelmét szeretnénk szolgálni. — Teljes a ház kihasználtsá­ga? * —Egyelőre nem, mert nincs jó idő. Az eső elriasztja a tu­ristákat a Huták vidékéről. Sok iskola, szakközépiskola fordult meg nálunk tavasszal, de nem kerülnek el bennünket a fő­iskolások sem. Visszatérő ven­dégeink főleg Debrecenből, Nyíregyházáról, Mátészalkáról és Fehérgyarmatról vannak, de jönnek hozzánk pihenni vá­gyók Budapestről is. Júliusban már telefonunk is lesz, akkor könnyebben tudunk majd fel­világosítást adni az érdek­lődőknek. — Van-e valamilyen turista­kedvezmény? — Egyelőre nincs, pedig nagyon sokan érdeklődnek iránta. Jövőre, ha elkészül a szomszéd ház felújítása is, ak­kor annak a tetőterében tervez­zünk egy harminckét fős turis­taszállást kialakítani, és oda kapnak majd a természetbará­tok kedvezményt. Sátrazni is lehet a majd a jövőben a szom­széd ház területén. Két für­dőszobát, előteret tervezünk a tetőtérbe, ahol étkezési lehe­tőséget is biztosítunk a termé­szetbarátok számára. — Nagyon sokan már most tervezik a karácsonyi és a szil­veszteri programokat. Van-e még hely önöknél az év végé­re? — Már nincs, tavaly egy tár­saság olyan jól érezte magát, hogy az egész panziót lefog­lalták mostanra is. Azokat a helyeket, amiket ők meghagy­tak, mások már lefoglalták. Telt házzal búcsúztatjuk majd az óévet. Száraz. Attila Felhívás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Testnevelési és Sporthi­vatal felvételt hirdet az 1995/96. tanévi sportoktatói tanfolyamra az alábbi sportágakban: Asztalitenisz, atlétika, bandy, baseball, biliárd, birkózás, bú­vársport, evezés, fallabda (squash), gyeplabda, íjászat jég­korong, jóga, judo, kajak-kenu, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölví­vás, öttusa, rögbi, röplabda, rit­mikus sportgimnasztika, sakk, sportrekreáció, sportoktató, súly­emelés, síelés, tájékozódási fu­tás, teke, tenisz, testépítés­­erőemelés, tollaslabda, úszás, vitorlázás, vízilabda. Jelentkezési feltételek: — középiskola IV. évfolyamát elvégezték, vagy szakmunkás­bizonyítvánnyal, szakiskolai bi­zonyítvánnyal rendelkeznek, — egészségileg alkalmasak sportoktatói tevékenység folyta­tására, — megfelelő szakmai gyakor­lattal rendelkeznek. Jelentkezési lap és tájékozta­tó a megyei testnevelési és sport­­hivatalnál szerezhető be telefo­non és levélben vagy személye­sen. (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VIII. em. tel.: 311-577, a tan­folyam szervezője Vass Géza.) Jelentkezési határidő: 1995. július 31. A jelentkezési feltételeknek megfelelt hallgatók felvételi vizsgán vesznek részt, melynek követelményei: elmélet: — tájékozottság az adott sportág történetének, sza­bályainak, technikájának alap­vető kérdéseiben, gyakorlat: —- sportáganként meghatározott gyakorlatok be­mutatása. A tanfolyamon szerezhető ké­pesítés: A tanfolyamot (elmélet, gya­korlat) eredményesen elvégzett hallgatók sportoktatói bizonyít­ványt kapnak, amely az adott sport-, illetve testedzési ágban edzői, oktatói és sprottanfo­­lyamokon gyakorlatvezetői munkakör betöltésére képesít. Egyéb rendelkezések: Az egyéves sportoktatói tan­folyam önköltséges. A hallgatók tandíjat fizetnek, melynek össze­ge 10 000 Ft. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom