Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-28 / 149. szám
starti* U J KELET Megyénk életéből „v, 1995. június 28., szerda Kalandvágyó fiatalok a diákokért Három országon át: Indiába India a csodák és a titkok világa. India a sokszínű vallás tarka forgataga. India a rádzsák mesés gazdagságú földje. Északon a fenséges Himalája, délről az óceán öleli körül termékeny tájait. Sok ember álmodozik róla, de csak keveseknek adatik meg, hogy megtapasztalják az ottani életet, hogy beleszagolhassanak a monszunszelek szárnyán terjedő keleti illatokba. A nyíregyházi Tóth Péter azon szerencsések közé tartozik, akik már egyszer belekóstolhattak India varázsába. Megigézte, rabjává tette. Elmesélte igénybevételével teszik meg a kitűzött utat. Elképzeléseik szerint élményeiket minél több emberrel — érdeklődőkkel, diákokkal — meg szeretnék osztani, amit a tv-s kollégáik segítségével visznek véghez. Ők egy 14 részes, esetenként 20 perces — előre lekötött hazai és külföldi sugárzású — filmet forgatnak az embert próbáló túráról. Ugyanis a vállalkozó kedvű fiatalok célja az, hogy a négy ország színes vallási szokásait, az iszlám, a hindu és a buddhizmus gyökereit megkeressék. AZSIA TORÖKO. ARAL-TÓ BALHAS - TÓ Dogubayazit \ Iszfahán taaepofa Zahedan Sprinagar Manali Amritsar/ Lahore PAKISZTÁN HINDUSTANI -FSZ. Bombay AFRIKA Mysore barátainak élményeit, amely olyannyira életszerű volt, hogy eltervezték: elmennek az élő misztikum világába, az elefántok országába. Heten — közöttük egy orvossal, egy autószerelővel, három, az indiai kultúrában jártas tanácsadóval és két televíziós munkatárssal — vállalkoztak a július 10—20-a között induló több mint hetvennapos expedícióra. Két lehetséges változatban gondolták végig a nem mindennapi — négy országon: Törökországon, Iránon, Pakisztánon és Indián áthaladó — kirándulást. Ameny-nyiben sikerrel járnak a tárgyalásaik, akkor az egész utat terepjárók segítségével járják be, ha ez nem sikerül, akkor viszont Isztambulig repülővel, s majd onnan a lehetőségekhez képest tömegközlekedési eszközök a múlt jeles emlékeit felkutassák, a népszokások változásait feltárják, és mindezt egy oktatási célra is jól alkalmazható útifilmként a nagyközönség rendelkezésére bocsássák. A kirándulásuk már most is Sokakat érdekel, csupán — senki sem tudja, miért — a szponzorokat nem. Pedig az utazás célja különleges, egyedülálló, az eredménye sokrétűen hasznosítható, és minimális a költségigénye: alig haladja meg az 1000 dollárt. De — mint ahogyan Tóth Péter, a szervezők egyike vallotta — ha lesz segítség, ha nem, ők akkor is véghezviszik a tervüket, mert az elképzelésüket jónak tartják, és sokan igényt is tartanak az egzotikus dokumentumfilmekre. —vip— — Mégis, melyik ajtón lehet kimenni? Fotó: Fekete Tibor Eltűnt a veszteség Lakások szövetkezetben A nyíregyházi lakásszövetkezetnél nemrégiben megtartott küldöttgyűlésen a szövetkezet vezetősége számot adott a pénzügyi jövedelmi és vagyoni helyzetről. Az előzményekhez tartozik, hogy pár évvel ezelőtt az ország legnagyobb lakásszövetkezete volt a nyíregyházi. Az újlakásépítés terén az élenjártak, de a garázsépítési tevékenységük is meghatározó volt. Aztán mintha elvágták volna. Megszűnt az építés, és olyan mértékű adósság gyűlt össze, hogy közel álltak a csődhöz. Négy évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a szövetkezet életében. A több mint ötezer lakást, ezren felüli garázst és tulajdonosaikat nem lehetett magára hagyni. Bár 1992. június 30-ig volt lehetőség kiválni a szövetkezetből, amit 784 lakás tulajdonosa meg is tett. Azóta, kiválásra az új szövetkezeti törvény nem ad lehetőséget, így a mostani küldöttgyűlés a megmaradt 5115 lakás és 1300 garázs üzemeltetésével, működtetésével és más, ezzel kapcsolatos lényeges kérdésekkel foglalkozott. — A lakóházak üzemeltetésére és fenntartására az elmúlt évben 62,5 millió forintot költöttek. Ez kedvező, hiszen az előirányzat 76,9 millió forint volt. — hangzott el a küldöttgyűlés beszámolójában. Lényeges eltérés a közüzemi díjaknál volt. A 45,5 millió forintos tervvel szemben a tényleges fogyaztás 34 millió volt. A különbség teljes egészében a víz- és csatornahasználatnál jelentkezik, Ennek okai, hogy a mérőórák felszerelése komoly megtakarításokat eredményezett, és nem utolsósorban a díjemelések további takarékos felhasználásra ösztönöztek. Jelentőségből adódóan külön foglalkozott a beszámoló a lakóházak és garázsok tartozásaival is. A kintlévőség elég szép summát tesz ki a 15 millió forinttal — a hiányon 3152 tag osztozik. Ezen belül is a garázsosok mínusza másfél millió forint, ami 796 tagot érint. A tartozások nagyság szerint elég érdekesen oszlanak meg. Tízezer forint feletti tartozása 334 főnek van. Ha ők fizetnének, az adósság 10 millió forinttal csökkene. A behajtást az is nehézzé teszi, hogy a többi hátralék 2818 adós között oszlik meg: egy főre átlagban mindössze 1700 forint jut. így az elmúlt évben — a többszöri felszólításokat és egyenlegközlő leveleket követően—700 tulajdonos ellen 8,5 millió forint fizetési meghagyást adtak ki bírói úton. A lakásszövetkezet hajlandó az egyezségre, és a tartozások kamataiból adnak részben vagy egészben engedményt. A lakásszövetkezet szolgáltató tevékenységét a javító-karbantartó részleg látja el. Az öt évvel ezelőtti 5,5 millió forint veszteség miatt itt is komoly szervezeti változások voltak, ami mostanra felszámolta a veszteségforrásokat. A 12 fős részleg 10 millió forintos bevételi tervét teljesítette. Az árbevétel közel 90 százaléka a tagságnak történő szolgáltatásokból származik. Kedvezőtlen viszont az a tény — állapítja meg a beszámoló —, hogy a lakóházak a felújításra és az állóeszközök fenntartására 25,8 millió forintot fordítottak, és ebből a részleg csak 8,5 millió forint értékű munkát végzett. Érthetetlen, hogy a tagság ilyen nagyságú jövedelmet engedett át külső vállalkozóknak, ugyanis a szövetkezet biztosan olcsóbban végezte volna el azokat a munkákat. A múlt évben a szövetkezet valamennyi tevékenységére kiterjedő vizsgálatot tartottak, és különféle takarékossági intézkedéseket tettek. Ennek köszönhető, hogy a lakóházakat érintő — szövetkezettől függő — hozzájárulás csak 8,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben az elmúlt két év alatt az infláció 45 százalékra becsülhető. A szövetkezeti vagyon alakulásánál megállapítható, hogy múlt év december 31 -ig minden korábban keletkezett kötelezettséget rendezett a szövetkezet, a működé^ most már veszteségmentes. A légi jobb estben a vagyon további 7—8 millió forintal gyarapodhat. így a gazdálkodás hosszabb távra stabilizálódott — summázták a küldöttgyűlés végén. A tanácskozás végén tisztújításra is sor került, mivel a korábbi vezetés — igazgatóságé felügyeletbizottság — mandátuma lejárt. A választás után egyik testületben sem lett különösebb változás. A küldöttek hároméves időtartamra ismét Dr. Erdélyi Sándort választották meg az igazgatóság, és egyben a lakásszövetkezet elnökének. Az igazgatóság tagjai lettek Uh Béla és dr. Hargitai Gyula. (Ők korábban is tagjai voltak az igazgatóságnak.) A felügyelőbizottság elnökének ismét Dóka Vidort, tagjainak Szőke Sándort és Bodnár Józsefet választották meg. (folytatjuk) FA. Útlevélvizsgálat a beregsurányi határátkelőnél Fotó: Bozsó Katalin Jutalom, foci, tánc • • ünnepeltek a lövészek A lövészek védőszentje, Szent László napján ünnepi rendezvényt tartottak tegnap Nyíregyházán, a Magyar Honvédség 65. Damjanich János Gépesített Lövész Dandár Előkészítő Törzsénél. Az ünnepi állománygyűlésen felovasták a III. Katonai Kerület parancsnokának, Végh Ferenc vezérőrnagy ünnepi köszöntőlevelét, majd Havasi Tibor ezredes, helyőrségparancsnok elismeréseket adott át. Botos Antal zászlós törzszászlóssá lépett elő. A törzs egy-egy tiszt, tiszthelyettes és közalkalmazott munkatársa pénzjutalom-elismerésben részesült. Hét sorkatona soron kívül szakaszvezetővé lépett elő, huszonnégyen pedig munkájuk elismeréseképpen jutalomszabadságukat tölthetik otthon. Az állománygyűlés után a Slip táncegyüttes szórakoztatta a ünnepség résztvevőit, majd a katonák a Nyíregyházi Futball Club csapatával mérték össze — izgalmas küzdelemben — tudásukat. Az ünnepség a Sóstói Múzemfalu meglátogatásával ért véget. KvZ Partifecskék Lyuk hátán lyuk! — pontosabban egy partifecske-kolónia otthona. Fotós kolléganőm nem a Tiszán, magát csónakban ringatva kapta lencsevégre a nem mindennapi látványt, hanem nagyon is a szárazföldön, Nagykálló alatt, a benzinkúttal szembeni homokfal hívta fel állandóan exponálásra kész figyelmét. A partifecske kisebb termetű a többi fecskefajnál, és tollazatában a feketét a barna váltja fel. Életmódja egyébként csak annyiban különbözik a többi fecskéétől, hogy folyómedrek meredek partjába, vagy mint itt is, homokbányák falába vájja fél métert is meghaladó fészekjáratait. Telepei rendszerint igen népesek. Ott kinn a homokfalat, s majd a már kész képet látvaelnézve, önkéntelenül is a lakótelepünk zsúfoltsága ötlött eszembe. Micsoda hasonlóság! Egy tízemeletes lakóház megannyi ablakaként nézett rám a tömérdek lyuk, uram bocsá! — fészek. — Jé, hát akkor ez egy lakótelepi madár! — villant át agyamon az ornitológia eme felfedezése, avagy — mivel a dolog természeténél fogva innen is nézhető — én lennék egy partifecske ?! Négyzetméterre, négyzetcentiméterre vetítve testméretünk alapján nem sokkal több jut a mi kis fészkünkben sem, mint az övékben. Szerencsénk viszont, hogy van lift. s nem kell az ablakon át be- s kirepülnünk. Bár még ezt is megérhetjük! A partifecskék a hideg beállta előtt kénytelenek melegebb éghajlatra költözni. Mi maradunk, és fizetjük a fűtési díjat. De ha ennyire emelik, előbbutóbb mi is rákényszerülünk a költözésre. Igaz is, mi még nyáron is fizetjük a fűtési díjat. Kíváncsi lennék egy partifecske véleményére, gondolom, elképedne: mintha az itt töltött nyári időszakra Afrika fűtési alapdíjat követelne tőle! Biztosan csicserire állna a szája. Persze attól függ, hogy az illető fecske milyen parti: szocialista- avagy kisgazdapárti. Mindenesetre a madarunk. Ok mennek, mi maradunk. Ennyiben. Fotó: Harascsák Anf/irían^
