Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 27., kedd3 Ez már a második Nemzetközi alkotótábor Napjainkban régi szoká­sok életrekelésének, és új ha­gyományok születésének a korszakát éljük. Tavaly nyá­ron, hagyományteremtő cél­zattal, nemzetközi képző­— Egy ilyen tábor kiala­kítása legalább 3—5 év, ami ahhoz kell, hogy igazából megtalálja a maga helyét. Idén M adarassy György festőművész lett a művésze-Molnár Sándor, a Vay Ádám Múzeum igazgatója művész alkotótábort hoztak létre Vaján, a Vay Ádám Múzeum területén. Az ötlet életképesnek bizonyult, a szervezők(kitartásának, vala­mint a támogatók bőke­zűségének köszönhetően idén is összegyűlt a környe­ző országokból néhány ne­ves szobrász, grafikus, és festőművész két hétre, hogy alkosson, megismerje Vaját és megyénket. A táborról Molnár Sándortól, a Vay Ádám Múzeum igazgatójár tói kaptunk információkat. — Már a hetvenes évek elején tervezték az alkotótá­bor létrehozását. Akkor azon­ban nem voltak meg az ob­jektív feltételei annak, hogy 15—-20 művészt egyszerre elhelyezzenek. Erre ’93 őszén nyílt lehetőség, amikor befejeződött a kiskastély fel­újítása. Az indításhoz a szak­mai munkában segítőtársat kellett keresni. Ez a személy a Csíkszeredái Gaál András volt, aki közel húsz éve ve­zeti az igen nevezetes szárhe­gyi alkotótábort. Együtt ke­restük meg Vaja akkori pol­gármesterét, Tisza Lászlót az elképzeléseinkkel. Nála a terv megértésre és támogatásra talált, így indulhatott meg ’94 júniusában az első alkotótá­bor. Az önkormányzati tulaj­donban lévő kiskastélyt in­gyen rendelkezésünkre bo­csátották, és teljes mértékben átvállalták az étkezés biztosí­tását. A múzeum pedig ösz­töndíjakat, illetve a művészi munkához szükséges anyagot biztosította a művészek szá­mára. A munka mellé kirán­dulásokat, halászléfőzést a tó partján, és más programokat is beillesztettünk. Jöttek az önkormányzati választások, új polgármestert választott a falu. Az új vezetőktől nagyon pozitív hozzáállást tapaszta­lunk, ami nagyon fontos, mert ez a jó együttműködés egyaránt szolgálja a község és a múzeum épülését. — Idő kelLhozzá, hogy a tábor elnyerje végleges for­máját. Milyen változások vannak az elmúlt évhez ké­pest? ti vezetőnk. A szakmai mun­kát ő irányítja, bár a művé­szek igazából egyedül dol­goznak. Tavaly 13 művész jött el, és az idén is 12—13- an vannak. Azért mondom ilyen bizonytalanul, mert van aki csak az első, vagy a második felén vesz részt a június 19—július 1. között zajló tábornak. — Honnan érkeztek a résztvevők? — Erdélyből, Kárpátal­járól, és jöttek magyar mű­vészek is. — Az itt készülő alkotá­sokból a múzeum is részese­dik. — A művészek a részvé­teli lehetőségért cserébe két munkát hagynak nálunk. Az egyik a múzeum képtárába kerül, a másikkal pedig sza­badon rendelkezünk. Ezek bevételéből tudjuk a követ­kező tábort és egyéb ilyen irányú tevékenységünket fi­nanszírozni. —A tábor időpontja is ha­gyományos lesz? — Számos művésztelep van, a művészek már jó előre betáblázzák magukat. A mi időpontunk szezon­­kezdésre esik, amikor in­kább várható, hogy eljön­nek a meghívottak. Azt hi­szem, ha ismertté válik a tá­bor, akkor jönni fognak, mert itt olyan a történelmi környezet, hangulat, ami­lyennel nagyon kevés tele­pülés rendelkezik. Ezenkívül jók a feltételek, az ellátás, és egy kis ösztön­díjat is adunk. Idén ez utób­bit — fejenként ötezer forin­tot — a Molnár Mátyás Ala­pítvány biztosította. Sajnos, a múzeumnak erre nincs pénze, de amit tudunk, meg­teszünk. Szerveztünk két ki­rándulást is, egyiket Debre­cenbe, a másik pedig egy szatmári körút. Elképzelé­seink szerint az időpont ál­landó lesz, jövőre ilyenkor szeretnénk megrendezni itt. Vaján a harmadik nemzet­közi képzőművész alkotótá­bort. D. T. Amit tudni illik az önkéntes biztosító rendszerekről Az egészségpénztárak kiegé­szítő, illetve alternatív felada­tot látnak el az egészségügyi finanszírozás rendszerében. A magyar törvény a társadalom­biztosítási rendszerben betöltött szerepe alapján definiálja az önkéntes kölcsönös biztosító­pénztárat, amely „... társada­lombiztosítási, illetve más szo­ciális ellátást kiegészítő, pótló vagy — külön törvényben meghatározott feltételek szerint — azt helyettesítő szociális, il­letve egészségvédelmi szolgál­tatást szervez és nyújt.” Az egészségpénztárak Megtévesztő lehet, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (társadalombiztosítás) által nyújtott szolgáltatások köréből (egészségügyi szolgál­tatás, táppénz, gyógyszerár-tá­mogatás, terhességi-gyermek­ágyi segély, gyermekgondozá­si díj) csak egyhez — az egész­ségügyi ellátás finanszírozásá­hoz — nyújt az egészségpénz­tár kiegészítő szolgáltatást. A többi az önsegélyező pénztár tevékenységi körébe tartozik. Az egészségpénztár esetében kiegészítő szolgáltatásokról beszélünk, ezért tudnunk kell, hogy mit nyújt a társadalombiz­tosítás, hiszen csak ennek isme­retében határozhatjuk meg, hogy ezt milyen szolgáltatással egészíthetjük ki. Számos meg­előző, életminőség-javító vagy rehabilitációs szolgáltatást a társadalombiztosítás nem nyújt, ezek tehát pénztári szol­gáltatások lehetnek. Magyarországon a kiegészítő pénztárak a társadalombiztosí­tástól függetlenül működnek. Kívánatos lenne a két rendszer között szoros együttműködés kialakítása. A jelenlegi törvény arra ad lehetőséget, hogy a kiegészítő pénztárak a társada­lombiztosítással vagy az önkor­mányzatokkal szerződést kös­senek a feladatok ellátására. Vállalkozzanak például társa­dalombiztosítási adminisztrá­ció elvégzésére. A területi pénztáraknál éppen e szerződés keretében vállalt tevékenység biztosíthatja az egészségpénz­tárak stabil működését. Az egészségpénztárakra igen ösztönző lenne, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (tár­sadalombiztosítás) decentrali­zált, lokális egységeként a ren­delkezésükre bocsátott pénzzel a belga kölcsönös segélyegyle­tekhez hasonlóan gazdálkodhat­na. Ezt az úgynevezett elismert pénztárat a jelen törvény hatá­lya alatt nem lehet létrehozni. Ehhez a jelenlegitől különböző, új jogszabály megalkotása szük­séges. Az Önkéntes Kölcsönös Biz­tosító Pénztárakról szóló tör­vény szerint az egészségpénz­táraknál a tevékenységi enge­dély megadásának egyetlen kri­tériuma, hogy az induló éves gazdálkodási terv biztosítsa a pénztár működését. Ezért a pénztáralapítás sikere azon múlik, hogy a szolgáltatásait valódi szükségletek alapján határozza meg, amelyek költ­ségfedezete biztosítva van. Faluháza Szabolcsbákán Szép és környezetbe illő. Ezt lehet elmondani a szabolcsbákai faluház­ról. Mondhatnánk úgy is: a ház mosolyog az emberekre, az arrajárókra, a falu lakóira. S hívogatja őket: térjenek be jó szót váltani, megbeszélni közös dolgainkat. Csillagpontos rendszer Mátészalka lesz a regionális központ? Nagy a sürgés-forgás Mátészalkán, a helyi kábeltévé portája körül. Új csatornákat kötnek be, folyik az átállás a moder­nebb bekötési rendszerre, a csillagpontosra, és június 28-án vendégeket várnak a fővárosi Kábelkomtól. Utóbbi dolognak az adja meg a hírértékét, hogy a vendégek hivatalos látoga­tásra jönnek, melynek célja: megvizsgálni, alkalmas-e Mátészalka központi szerepre a térségben. Erre minden esély megvan, ezért talán nem iszunk előre a medve bőrére, ha azt mondjuk, ez a város lesz Nyíregyháza után a megye második regionális kábeltévé-központja! Erről és a folyamatban lévő munkákról kérdeztük Túrosán Tibort, a mátészalkai kábelté­vé üzletágvezetőjét. —Mi indokolja a csillagpon­tos rendszerre való áttérést? — A mi cégünk a mátészal­kai kábeltévé üzemeltetési jo­gát versenytárgyaláson nyerte el tizenöt évre. Megkaptuk, ennek fejében mi az utolsó cen­ti kábelig átépítjük a hálózatot. Az új rendszer lehetővé teszi azt, hogy csomagokat létesít­sünk. így az MTV1-—2, és a helyi tv-t tartalmazó ötyen fo­rintostól a 19 csatornás, 252 fo­rintos csomagig választhatnak az emberek, hogy mit akarnak nézni. Vannak kedvezmények is. A százszázalékos rokkantak­nak és a hetven éven felüli nyugdíjasoknak az egyes cso­magot ingyen, a többit ötven százalékos kedvezménnyel ad­juk. Az embereket nagyon ér­deklik a magyar műsorok, ame­lyek a közeljövőben szintén fel­mennek műholdra. Sajnos nem arra amelyiken az Eurosport, az RTL, és egyéb ilyen, nézett műsorok vannak, hanem egy másikra. Négy-öt tükröt nem valószínű, hogy fel fognak ten­ni az emberek, a forgatós rend­szerek pedig nagyon drágák, ezért az ésszerű választás a ká­beltévé. Ennek a bekötési díjai 16 ezer forint körül vannak, sőt lakótömbökben mindössze 9 ezer forint lakásonként. — Hány csatornát tudnak adni? — Htszáz megás rendszere­ket építünk amerikai erősítők­kel, kábelekkel. Ez most a leg­jobb ami csak lehet. Elvi szin­ten 60 csatorna kiépítésére van ezzel lehetőség. Ekkor azonban teljesen zárt rendszernek kell lennie, mert az olyan sávokra is be kell tenni csatornát, ahol a rendőrség és a mentők dol­goznak. Mátészalkán jelenleg hat magyar nyelvű műsor megy, és most indult be egy reklámcsatorna. Az MTV-t a közeljövőben kódolni akarják, ezért és a túlzott elamerikani­zálódása miatt is igény van egy új könnyűzenei csatornára. Múlt hét szombatjától az MCM francia zenei műsor megy egy hónapig, majd ennek a helyére bekerül a VHlnevű német mű­sor. A lakosság eldöntheti, hogy melyiket tartsuk meg. — Terv született arra nézve, hogy itt regionális központ jön létre. — Szerződésben állunk a budapesti—amerikai Kábel­kommal, amelynek képviselői szerdán jönnek hozzánk. Ha úgy látják, hogy a hálózat mű­szaki színvonala megfelelő, akkor Szálkán hoznak létre egy regionális központot. A HBO-t, a Spektrum TV-t és a többit in­nen játszanék át Nyírbátorba, Csengerbe és olyan települé­sekre, ahol a kábeltévébe bekö­tött lakások száma kicsi ahhoz, hogy egy önálló központ mű­ködése gazdaságos legyen. Az HBO sugárzása kazettáról megy. Ehhez szükséges két ember, akik mindig a központ­ban vannak, és ha műszaki hiba vagy más probléma adódik, akkor azt megoldják. Ezt nem lehet minden faluban megcsi­nálni, ezért kell a központ. Le­jönnek, megnézik, Pesten el­mondják, mit tapasztaltak, és ezek után döntenek a Kábel­komnál. Egy biztos, ők ezt na­gyon akarják a város elhelyez­kedése, a főállomás minősége miatt, és már csak azért is, mert a keleti országrészben egyelőre csak Nyíregyháza van ellátva HBO-val. — Mennyibe kerül a bekötés egy-egy községnek, és mennyibe egy családi ház esetében? — Egy közepes főállomás ami Jármit, Nyírmeggyest, Nagyecsedet el tudja látni körül­belül 80—90 ezer forint csator­nánként. Egy főállomást mini­mum 12 csatornával kell indí­tani. Portánként a bekötés dur­va számítással 16 ezer forintból fog kijönni. Ez azonban sok tényezőtől függ, például hogy föld alatt vagy villanyoszlopo­kon megy-e a vezeték, ki végzi a földmunkát stb. — A csillagpontos rendszer­re való átállással vannak prob­lémák? — Különösebben nem, elég jól haladunk. Ezentúl minden lakás külön-külön egységként működik, és ki is lehet kapcsol­ni őket, ha nem fizetnek. Van­nak azonban sokan, akik koráb­ban többször elmulasztották a díjbefizetést. A kényelmetlen az, hogy akinek — esetleg több évre visszamenőleg — tartozá­sa van, rendeznie kell a szám­lát, különben nem kötik rá a csillagpontos rendszerre a laká­sát, és ez esetben néhány héten belül nem lesz adás nála. Ezzel megszűnnek az olyan problé­mák, hogy ha a szomszéd nem fizet, akkor én sem, és ezen­kívül egymás vételét sem fog­ják zavarni. Dojcsák Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom