Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-19 / 141. szám

UJ KELET Hétvége 1995. június 17., szombat 9 w —--------------------------------------------------------------^ Babaápolásról kezdőknek Mint azt korábbi számunk- i ban megígértük, ezen a hét­végén a csecsemő alvásáról, altatásáról esik majd szó. Először is tudnunk kell, \ hogy az újszülött alvásszük­séglete milyen nagy. A pici j gyakorlatilag csak az étkezé­sek idejére ébred fel. Ahogy | múlik az idő, mind hosszabb és hosszabb időt tölt el az evé­sen kívül szemlélődéssel. i Három-négy hónapos korban az éjszakát általában átalusz­­sza, nappal kétszer, délelőtt és ' délután alszik. Később rend- i szerint a délelőtti alvás el is maradhat. Az alvásigény ' emberről emberre, csecse­mőről csecsemőre változik. ' Van olyan apróság, akinél ez 1 kevesebb, másoknál több. Ha az ébrenléti időkben a gyer­mek viszonylag nyugodt, ki­egyensúlyozott, biztosan ele­get alszik. A szülő egyik fon­tos feladata, hogy megteremt­­se a nyugodt alváshoz szük­séges körülményeket. Ne be­széljenek hangosan, ne hall­gassanak rádiót, tévét a pihe­nő baba közelébe. Nemcsak a gyermeknek kell megszok­nia a felnőtteket, hanem elsősorban a felnőtteknek kell alkalmazkodniuk az ő igényei­hez. A fáradt csecsemő végül a zajban is elalszik, de nem tudja rendesen kipihenni magát, és nyűgösen ébred. A másik oldalról viszont a gyermeknek meg kell tanulnia, hogyan aludhat el egyedül. Ne szoktassuk hozzá ahhoz, hogy ölben, ringatással, cirógatással aludjon el. Ha látjuk, hogy ál­mos, egyszerűen tegyük be ágyába és hagyjuk magára. Azt, hogy milyen testhelyzetben legkényelmesebb a pihenés, a baba dönti el. A szülő próbál­kozzon meg a hason és a háton fektetéssel egyaránt. A pici rö­vid időn belül rájön, melyik a kényelmesebb a számára. Az is jó hatású, ha változtatjuk a fej helyzetét. Egyszer az ágy egyik végébe, majd a másik végébe fektessük a kicsit, mert így újabb és újabb ingereket kap, hogy más-más szemszög-bői szemlélje a szobát. A fej hely­zetének változtatása azért is jó, mert a kicsik általában egy-egy pozíciót jobban kedvelnek, pél­dául a fejecskéjüket csak egyik irányba fordítják szívesen. Gyakran látni csecsemőket, akiknek a buksija nem göm­bölyű, hanem az egyik olda­lon laposabb. Finom ingerek­kel — színes kendővel, játék­kal — lehet próbálkozni a másik oldallal, de erőltetni nem szabad. A fej alakja idő­vel korrigálódik. És most szóljunk néhány szót az éjsza­kai sírásról is. Az újszülött még nem tesz különbséget nappal és-éjszaka között. Mindkét napszakban a szop­tatás idejében ébred fel. Mit tegyen ilyenkor a mama? Hagyja sími? Adjon neki teát vagy szoptassa meg? Minden­esetre ne ugorjon azonnal, próbálkozhat teával. Ha a baba valóban éhes, tovább fog követelőzni. Ezek az etetések azonbana legegyszerűbben, némán, lámpagyújtás nélkül történjenek, ne legyenek a csecsemő számára érdekes események. Ezzel próbáljuk meg érzékeltetni a kicsivel a nappal és az éjszaka közötti különbséget. Éjszaka, ha egy mód van rá, ne vegyük a babát magunk mellé az ágyba. Ha még is így szoptatunk, etetés után tegyük vissza picinket a kiságyba. — Főnök! Nem értettem, mit mondott a csecsen rabló, de sikerült lerajzolnom... Keresztrejtvény Helyezze el az alábbi szava­kat, betűcsoportokat hét kivé­telével az ábrában! Egy szót segítségül előre beírtunk. Ha helyes sorrendbe rakja a kimaradt szavakat, a következő vicc csattanóját kapja. — Már több mint fél órája állok itt a maga ablaka előtt— idegeskedik az egyik ügyfél a hivatalban. — Akkor mit szóljak én? — Kérdezi a tisztviselőnő. (A folytatás a rejtvényben található.) Kétbetűsek: AZ, ÁR, BI, ER, IS, KT, ZI. Hárombetűsek: AMA, ÁSZ, BAK, ERE, ETA, ÉVE, HOL, IDŐ, LEK, MAG, MÁR, ÖLT, ÖÖL, REN, SÍN, ZFS. Négybetűsek: ALAK, ARAL, ARAT, A TÉL, B ARA, DOKK, EGON, GENF, HÚSZ, KEPE, KINŐ, NERO, RANG, RÁÉR, REGE, SETE, SKÍZ, TÉKA, ÜLÖK, ZENE. Ötbetűsek: ABLAK, ADAMO, ALAKI, ARANY, ÁPISZ, BABOS, ED AMI, EL­BÍR, ELŐRE, ERIKA, ÉTERI, GEKKÓ, ÍRÓKA, KABAR, RÁMOL, REMIZ, RÍMEL, RODIN, SEDAN, SÓDER, TEKER, TÉRÍT, TÖBÖR, ZÁ­POR. Hatbetűsek: AKONTÓ, ALA­­KOR, KENESE, KESELY, KORONA, MÖGÖTT,OBERON, REBEKA, SZATÍR. Hétbetűsek: BABAHÁZ, ELTÖRIK, ESZELŐS, GRA­NULA, HAVAZÁS, TOPO­ROG. Nvolcbetűsek: ALAPOSAN, TÉLI REGE. Kilencbetűsek: AKARAT­ERŐ, PALAGONIT. Amire a varráshoz szükségünk van A varróeszközöket és az anyagokat lehetőleg olyan he­lyen tartsuk, ahonnan nem kell azokat folyton elpakolnunk, így bármikor abbahagyhatjuk a varrást, és folytathatjuk, amikor időnk engedi. Ha a lakásban kisgyermek is van, tegyük a varróeszközöket számára elér­hetetlen helyre. Az első nagy kérdés, milyen legyen a varrókészletünk? A készlet összetétele mindig az egyéni igényektől és ízléstől függ, de bizonyos eszközökre mindenkinek szüksége van. A felszerelés attól is függ, hogy valaki kedv­telésből varr-e, vagy hiva­tásszerűen. Vágóeszkö­zök közül mindenesetre a következő dolgokra lehet szük­ségünk: Szabóolló: az anyagok kisza­bására szolgál. Alsó szára leke­rekített, így vágás közben nem akad bele az anyagba. Cikcakkolló: cikcakkvágás­sal elkerülhető az anyagszéle kirojtosodása. Jól használható a székek tisztításához. Ezzel az ollóval ne vágjunk papírt, mert az tompítja, és ez az olló nem élezhető. Kisolló: cérnák és fonalak vágásához használjuk. Fejtőolló: szegett szélek fej­tésére, férccérna kihúzására, géppel varrott gomblyukak ki­tágítására alkalmas. Szükségünk lesz még centi­méterre, varró-, mérőszalagra, méterrúdra, szabókrétára, má­solókerékre, színes fejű gom­bostűkre, hímzőtűre, tűbefű­­zőre, cérnákra. Na és persze a szabás-varrás legfontosabb kellékére, a var­rógépre. Nagyobb varrásokhoz mindig gépet használjunk, mert gyorsabb és pontosabb vele dolgozni, mint kézzel. Alapjá­ban véve minden varrógép egy­formán működik. Különbség van azonban meghajtásukban, és abban, hogy melyik gép, mit tud. Mielőtt döntenénk egyik vagy másik gép megvásárlásá­ról, tanulmányozzuk át a hasz­nálati utasítást, hogy tisztában legyünk vele, mit is tud a gép. Ha sokat varrunk, és elsősorban nehéz anyagokkal dolgozunk, a legalkalmasabb egy erős, ro­bosztus gép, amelyeknek szál­feszessége dupla anyagok var­rásánál sem csökken. Fontos szempont, hogy a szálfeszesség könnyen állítható legyen. Olyan varrógépet vegyünk, amelyből az orsó könnyedén kivehető, és egy mozdulattal visszahelyezhető. Lényeges, hogy a kelmetovábbító süly­­lyesztő legyen, mivel gombfel­varrásnál, hímzésnél és stoppo­­lásnál a kelmetovábbítót ki kell iktatni. Fontos, hogy a görgős varró­talp a felső és az alsó anyagot pontosan együtt, és egyenlete­sen továbbítsa a varrásnál. Ügyeljünk arra, hogy a varró­gép tartozékai közül ne hiá­nyozzon a vonalvezető, amivel azonos szélességű sorokat és négyszögöket varrhatunk. Ejtsünk most néhány mondatot a gép kezeléséről és karbantar­tásáról is. Az új varrógép vá­sárlásakor részletes informáci­ókat tartalmazó használati uta­sítást kapunk. Mielőtt leülünk a varrógéphez, olvassuk végig figyelmesen, majd kisebb anyagdarabon a gyakorlatban is próbáljuk ki az olvasottakat. Csak akkor kezdjünk el dolgoz­ni, ha már mindennel tisztában vagyunk. Minden használat után tisztítsuk meg az orsókat és a hurokfogót a portól, szösz­­möszöktől. A tűlemez és más al­katrészek csavarjait időnként húzzuk meg. Ne felejtsük el a gépet rendszeresen megolajozni. [Varrás] Taxis az éjszakában A nagyváros alszik... Sok fér­fi és nő éjjel is azért dolgozik, hogy ez az álom békés és nyu­godt legyen. Görög György (35 éves) —Mióta taxizik? — 1990 óta amolyan kény­szervállalkozó vagyok, tanult szakmám autószerelő. A kocsi a sajátom, ez volt minden in­duló tőkém, azóta is „együtt” keressük meg a kenyérrevalót. — Mindig éjjel dolgozik? — Többnyire igen, nálunk ez kialakult gyakorlat, mindenkinek megvan a kedvenc napszaka. —Mennyit dolgozik naponta? — Sajnos egyre több időt kell a kocsimban tölteni ahhoz, hogy a korábbi évekhez képest a kereset lényegesen ne csök­kenjen. — Tagja valamely társaság­nak? — Igen, ez nagy segítség, mert rádión is kapok fuvarokat. Ma már túl drága lenne cirkálni a városban leintésre várva ilyen benzinárak mellett, úgyhogy a drosztra állok és várok az utas­ra vagy a CB-hívásra, van, hogy egy óra hosszat is hasztalanul. —Azért vannak jó napok is? — Igen, de érdekes módon a fuvarvám nem függ az időjá­rástól, inkább a hétvégén, a vá­rosszéli diszkók csúcsnapjain nő meg az utasok száma. — Mások-e az éjszakai uta­sok, mint a nappaliak? — Természetesen, hiszen sokkal több közöttük a feldo­bott, sőt olykor kapatos, ennek megfelelően több türelemre van szükség. — Létezik-e városban is a híres taxis szolidaritás? — Úgyanúgy, mint minden­ütt, ha valamelyik kolléga ne­héz helyzetbe kerül, társaság­hoz tartozástól függetlenül va­lamennyien a segítségére sie­tünk, és várhatjuk is a többiek segítségét. — Éjszakai műszakja során voltak-e különleges helyzeték? — Olykor vannak- égészen különleges kívánságok is. Pél­dául egyik éjjel az utas virágot szeretett volna venni imádott­­jának. Tudtam, hol lakik olyan virágárus, akinek a házában van az üzlete, felébresztettem szegényt, és a boldog utas vi­rágcsokorral köszönthette, vagy engesztelhette a szeretett nőt. De váltottam már ki éjjel gyógyszert is, ezzel segítve egy otthonról kimozdulni nem tudó emberen. Szóval nem unalmas munka ez, minden nehézség ellenére is, szeretem csinálni. Nyári tábor Ököritófülpösön Ha nyár, akkor ami elő­ször az ember eszébe jut, az a nyaralás. Az elmúlt évek sikereit alapul véve a mozgáskorlátozottak me­gyei egyesülete ismét nyá­ri tábort szervez június 30. és július 4-e között. Az üdülőknek ebben az évben Ököritófülpös ad majd ott­hont. Természetesen nem csak mozgássérült gyere­kek, hanem családjaik je­lentkezését is várják, aki­ket majd sátrakban szállá­solnak el a szervezők. S hogy egy kis kedvet csinál­junk a táborozáshoz, íme néhány program ízelítőül. Lesz ebéd Szatmárcsekén, úszásoktatás a fehérgyar­mati strandon, csengeri ki­rándulás, múzeumlátoga­tás, játékkészítés, szövés, gyurmázás, rajzolás. A részvételi díj felnőtteknek 2000, gyerekeknek 1000 forint. Jelentkezni Nyíregyhá­zán a Körte utca 19. szám alatt vagy az egyesület te­lefonszámán lehet. Itnílüctt-'’ cW. c^ü 's-OCp-^ct: 02- üi FÚQ­­C íaű vw re^LL o~ Ki (f vw c : Kl Ö ^ F Ót c, CrCOh, ir^íOiv, nuOCjöb „555" Valamiféle kettőség rejlik jellemében. Szereti az embereket, a társaságot. Meg­nyugtatja, hogyha beszélgethet valakivel, ugyanakkor tart is a kialakításától. Nem kezdemé­nyező, és nem is igazán szeret a társaság középpontjában sze­repelni. Azonban azt sem vise­li el, ha észre sem veszik. Elég sokat foglalkozik önmagával. Gyakran érzi úgy, hogy „óriá­si” tettekre lenne képes, azon­ban ez az önmegvalósítás min­dig elmarad. Nem szeret magá­ról beszélni. Nagy önkontrollt gyakorol önmagára, sokszor tesz szemrehányást lelkének. Mindennapjaiban próbál vala­milyen rendszert kialakítani. Az apró részletek idegesítik. Talán jelenlegi munkaköre sem kielégítő, megfelelő egyénisé­gének. Valami bizony idegesí­ti a környezetében. Nehezen tud együttműködni munkatár­saival, gyakran nem is értik meg Önt. Dodó Kéretn, leveleiket a szer­kesztőség címére postázzák. ír­ják meg életkorukat, nemüket, foglalkozásukat, író kezüket, valamint a választott jeligéjü­ket. Bizalmukat előre köszö­nöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom