Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-17 / 140. szám
UJ KELET Gazdaság 1995. június 19., hétfő Tőzsdei hírek Unalom a parketten 99 Ember embernek farkasa” 9 Továbbra is szolid áremelkedés jellemzi a Budapesti Értéktőzsdét. A forgalom jellemzően nem érte el a héten a napi 100 millió forintot, melynek döntő részét a hagyományosan likvid Egis adta a már megszokott 2600 forint körüli áron. Változatlan áron forgott a Danubius is, az 1220—1230 forint már hosszabb ideje stabil árat jelent. A másik gyógyszergyári papír egész héten jellemzően 2000 forinton forgott. Elvétve született kötés ezen ár alatt illetve felett. Továbbra is 1400 forinton forog a Graboplast és 1300 forinton a Pannonplast. Újra esett a Soproni Sörgyár, melyért már 2000 forintot sem adnak a befektetők. Szintén esett az Inter-Európa Bank részvénye, egyes napokon már 10 400 forinton is hozzá lehetett jutni, hétvégére néhány száz forintot emelkedett 10 700—10 800 forintig. Minimális forgalom mellett, 175 forint körül forgott a Fotex. A kárpótlási jegy piaca változatlan, gyakorlatilag továbbra sincs semmiféle kínálat a jeggyel szemben. A tőzsdén kívüli piacon továbbra is keresik a MÓL elsőbbségi részvényét, melyet a májusi közgyűlés törzsrészvénnyé alakított át. Gyakorlatilag a két részvény ára egyenlő, 100 százalék körül mozog. Valamelyest esett az OTP- törzsrészvény ára az elmúlt héthez képest. Jelenleg 110 százalék körül alakul az árcentrum. Néhány százalékot esett a Mezőbank részvénye: az előző heti 22-23 százalékról 20 százalékra. Továbbra is keresik az utolsó kárpótlási jegyért cserélhető részvényt a Pannon-Váltót, melynek tőzsdei bevezetése a közeljövőben várható. A részvény ára jelenleg 65—68 százalék körül mozog. A héten a diszkont kincstárjegyek hozamának csökkenése lassult. A három hónapos hozama: minimum 32 százalék, maximum 32,99 százalék, átlagos hozama 32,65 százalék volt. A tőzsdén a 6 hónapos 35,9 százalékos hozammal cserélt gazdát egy üzlet keretében. A másodlagos forgalomban vásárolható állampapírok árfolyama is csökkent. A jelenleg kapható legjobb hozamot nyújtó állampapír az 1996/F, hozama 33,68 százalék. A vállalati kötvények piacán új kínálat jelent meg. A Lombard Lízing Rt. június 21—30. között bocsátja ki a G-I, és a G-II. sorozatú kötvényeit. A G-I. papír egyéves futamidejű, fix, évi 35 százalékos kamatot fizet lejáratkor a befektetőknek. A G-II. kötvény kétéves futamidejű, s változó kamatozású. A kamat mértékét a futamidő végén állapítják meg, s lineárisan számítják ki. A papír első félévre vonatkozó kamata 40 százalék, míg ezt követően a 3 és a 6 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyek hozamához kötik a kamat mértékét. A közeljövőben újabb részvénykibocsátások várhatók, melyek közül talán a legérdekesebb a Hajdútej részvénye. A kibocsátási ár 175 százalék. Az értékpapírt várhatóan július közepére a tőzsdére is bevezetik. Szintén a közeljövőben újabb gyógyszergyári részvénnyel bővül a tőzsdei kereskedelem. A Humán Rt. részvénye nyilvános kibocsátására június végén kerül sor 115 százalékon. Az értékpapírpiaci összefoglalót készítette Turcsik Ottó a BU-KÉ Bróker Kft. kereskedelmi igazgatója. A fentiekkel kapcsolatban részletes információt ad a BU-KÉ Bróker Kft. személyesen a Nyíregyháza, Rákóczi u. 5/a. 1/2. alatt, vagy telefonon (06-42-406-910, vagy 06-42-406-911). Gazdaság, érdek, etika címmel tartott beszélgetést Debrecenben a Regionális Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Klub. A téma aktualitását dr. Juhászné Lévai Katalin országgyűlési képviselő nevezte nevén: a mai viszonyok között a piacgazdaságra való átállás során keletkezett gazdasági, társadalmi helyzetben ember embernek a farkasa. A rövid távú piaci érdekek háttérbe szorítják az etikus magatartást, a pénz mindenhatósága átvette az emberi gondolkodás vezérfonalát. „Cselekedj jót, s beszélj róla nagyon sokat” — ezzel a mondattal vette át a szót dr. gróf Bethlen István, a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének elnöke. Mint mondta, ezt hazánkban is megfogadhatná egyre több olyan ember, aki a hosszú távú piaci érvényesülés útját választja. Hogy egyből a sűrűjébe vágjon, megemlítette az úgynevezett Bokros-ügyet. Mint mondotta, személy szerint igen nagyra tartja a pénzügyminiszter szaktudását, ő a legmegfelelőbb ember e posztra. Nem az ő személye, de nem is az általa felvett 16 miiló okozza itt a gondot, hanem az elmúlt 45 év magántulajdonnélkülisége! Pillanatnyilag nagyobb baj van, mint négy-öt éve volt, de az államvezetésnek ezt rendbe kell tennie. Csak a tulajdonviszonyokkal van még mindig némi gond. Az államkassza az adófizetők pénzéből töltődik fel. tehát mindenkié, azaz egyszemélyi'í tulajdonosa nincs. Más pénzével könnyű ga(rá)zdálkodni! A tapasztalatok szerint hazánkban elburjánzott a protekcionalizmus, a korrupció, és most is érvényesülnek a párttagkönyvek súlyai .Talán ha 5 százaklékban a tudás, a projekt jósága vagy a képzettség dönt például egy pályázat elbírálásánál, 95 százalékban az ismeretség vagy a „ha nyerek — adok” elve érvényesül. Szerencsére az öt legnagyobb párt elvileg már elfogadta a szociális piacgazdaság dekrétumát, aminek az alapja a keresztény erkölcsben gyökerezik. Ennek vezérgondolata a szabadság, olyan formában, hogy nem taposok más fejére! Bokros és a bank összetartozó fogalmak. Elképzelhetetlenül erkölcstelen, hogy a szegény állam ad pénzt az égbetörő kamatlábakon álló bankoknak. Persze a pénzintézetek sem szentek, mert érvényesítik a beidegződéseiket, mármint azt az elvet, hogy „csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam”. Magyarán olyan kimutatást készítenek, mintha az összeomlás szélén állnának. Régebben is így volt, de sajnos ez a mai napig sem változott, s az sem, hogy meg is kapják a pénzüket! Maga az állam magatartása szolgáltatja a legetikátlanabb példákat. Egy konszolidált piacgazdaságban a milliónyi napi jó-rossz döntés befolyásolja a keresletet és a kínálatot — mindent. Az állam csak a keretfeltételeket szabja meg, de nem úgy, hogy belenyúl direkt eszközökkel! A kormányzat Ózd. Diósgyőr feléleszthetetlen vállalataiba pumpál évente milliárdokat, ahelyett, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe ömlesztené a pénzt. Erkölcstelenül megfosztja az ott élő embereket a szabad döntéstől, ezáltal irányított bábokként hitegeti őket, s ezek után nem lehet azon sem csodálkozni, ha nem vállalják el a nagynéha horogra akadó munkát, inkább felveszik a segélyeket. Persze ezeket a magas adókból ki lehet fizetni! Az állam kiveti és gyakorlatilag csak a közalkalmazotti bérekből tudja levonni. Évi ötvenmilliárdos behajthatatlan kintlévőségekről beszélnek! Szinte ösztönzi az állam az adócsalást, mert a sávok átlépték már azt a lélektani határt, ami után, ha tovább dr. gróf Bethlen István emeli az adóit, egyre kevesebbet tud behajtani. Ez etikus? Annál is inkább nem, mert még mindig az állam a legnagyobb munkaadó. Elgondolkodtató, hogy ha az adókat megfizethetővé szállítanák le és könyörtelenül be is hajtanák, mennyivel nagyobb lenne az állami bevétel; ha Ózd poros vállalatait bezárnák, s helyettük felvirágoztatnák a vállalkozásokat, vagy ha végre a bankok adnának hitelt az államkasszának. Ezek etikus cselekedetek lennének, egy jól működő piacgazdaságot alapoznának meg, amiről nagyon sokat lehetne *— és kellene is --beszélni! —vip— Az öntudatos fogyasztókért Az emberek többsége megtapasztalta már, hogy a postaládája tele van bődületetes nyereményekkel kecsegtető reklámkiadványokkal, hogy az új, de silány cipőjének a talpa két hét után levált, hogy egy pilótajátékba benevezve csak leendő gazdagságának a mélyrepülését látta, illetve reklamálás esetén megdöbbent, hogy az üzlet időközben megszűnt vagy más a tulajdonosa. Önkéntelenül felvetődnek a kérdések: Mit csináljak most? Kihez forduljak? Sikolt lelkűnkből a tehetetlen düh, ami a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint saját tudatlanságunk bosszúja. — Az Országos Fogyasztó- nyíregyházi irodavezetője. — védelmi Egyesület (OFE) a legnagyobb hazai érdekvédelmi szervezet, mert 10,5 millió fogyasztó alkotja a tagságát — mondta mosolyogva Oláhné Bíró Boglárka, a szervezet Sajnos, tényleg tudatlan a magyar átlagfogyasztó, de a kereskedők is. Pedig a vásárlónak nemzetközileg deklarált, a magyar állam által jóváhagyott alapvető jogai vannak. Ilyen Gazdajegyzők pályázati úton A Földművelésügyi Minisztérium és az Agrárkamara képviselői 1995. május 27-én aláírtak egy megállapodást a mezőgazdaságot érintő állami feladatok folyamatosan történő átvállalásáról. Az aláírt okmány és a hosszan tartó egyeztetések után eldőlt, hogy július 1- jétől megszüntetik az eddig FM-irányítás és -felügyelet alatt álló falugazdász-hálózatot, s párhuzamosan a kamara veszi át a mezőgazdasági szektor felügyeletét. Ezzel az Agrárkamara jogosítványt kapott a központi feladatok ellátására, illetve ezzel összefüggésben költségvetési forrásokhoz jut, ami mintegy 3 millió forint lesz havonta. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara munkatársát, Bíró Miklóst kértük meg, hogy a megállapodás nyilvánosságra hozatala után mondja el, melyek lesznek a a helyi szervezet legfontosabb feladatai a közeljövőben. — A piacgazdaság kialakításáért tett erőfeszítések során egy olyan fejlettségi állapotba érkezett az ország — mondta a szakember —, amikor a központi irányítás fokozatosan kivonulhat a gazdasági életből, feladatait fokozatosan átadhatja a kamarai önkormányzatoknak. Ez a mezőgazdaság szféráján belül július 1- jétől valósul meg. A részünkről ez elsősorban mindig újabb és újabb feladatok átvállalását, azok strukturális szervezeti kiépítését és a célorientált, hatékony feladatlebontását jelenti. Ez a tevékenységlista már régóta rendelkezésünkre áll. A legfontosabb dolgunk az volt, hogy egy olyan profi csapat megszervezését kezdjük' el, amely a mezőgazdasági termelőkkel kiváló kapcsolatot tud kiépíteni, képes kommunikálni a gazdákkal és a kamarával, és ami a legfontosabb: elfogadják a személyüket mind emberileg, mind szakmailag. Első lépésként pályázatot írtunk ki a falugazdász-hálózat helyébe lépő gazdajegyzői állások betöltésére, hogy a szakemberek kiválasztása során a legszigorúbb emberi és szakmai tulajdonságok érvényesülhessenek. A pályázat beadási határideje június 12-e volt, s tartalmaznia kellett a pályázó szakmai önéletrajzát és az idegennyelvi képzettségeit igazoló okmányokat. Ezeken felül mellékelhetők a megpályázott körzetre vonatkozó helyi ismeret és az egyéb szakértői engedélyek is. A beérkezett adatok szerint nagyon nagy volt az érdeklődés e munkakör betöltésére. Az elbírálás június 20- án lesz, amikor is a szakbizottság kezdeményezheti a pályázó személyes meghallgatását is. Elkészültek már a leendő gazdajegyzők feladatlistái is. Az általános feladataik között szerepel a kamarai tagok regisztrálása, a helyi mezőgazdasági bizottságok munkájának segítése, az önkormányzati kapcsolattartás, a tagok mindennemű tájékoztatása. A kamarai törvényből adódóan el kell látniuk a hivatali munkákat és az ezekre épülő informatikai rendszer működtetését, illetve a termelés- és piacszervezéssel kapcsolatos tevékenységeket. Igény szerint termelési és üzleti alapú szaktanácsadást kell vállalniuk. A kamarai közigazgatást érintve véleményezési joguk lesz a földművelési alapoknak beadandó pályázatok minősítésében, közreműködnek a támogatások igénylésében, illetve bizonyos igazolások kiadását is elvégezhetik. Az önkormányzati jellegű feladataik közé tartoznak a települési önkormányzatok jogszabályaiban meghatározott földművelésügyi igazgatási feladatok végrahajtása. A másik sürgős feladatunk a kamara működési feltételeinek megteremtése, megalapozása volt. Ehhez beadtunk egy pályázatot a Kísérleti Program Alaphoz. - A projektünk lényege, hogy a megye 30 települési körzetében dolgozó 42 gazdajegyző munkájához, szolgáltatási színvonalának emeléséhez szükséges technikai háttér kialakítását meg tudjuk gyorsítani. például a szükségleteihez, a termékbiztonsághoz, a tájékoztatáshoz, a választáshoz, a kártérítéshez, az egészséges bolti környezethez, illetve az érdekei képviseléséhez való egyetemes joga. A kereskedői morál viszont a mindenek feletti eladásra rendelkezett be, sokunk jogait csorbítva, egészségünket veszélyeztetve ezzel. — Ide, a városházára szerdai fogadóóráinkra legtöbbször panaszkodni jönnek a károsult emberek — vette át a szót Kiss Zoltán, az OFE helyi elnöke —, de arra, hogy valaki tanácsot kérjen vásárlás előtt, még nem volt példa. Pedig több tízezer termék minőségi katalógusával rendelkezünk, ahonnan mindenki előzőleg tájékozódhatna a vásárolandó áruról. De ez csak egy része az egyesület feladatának. A hozzánk fordulókat megpróbáljuk kiokítani, hogy mire figyeljenek oda vásárlás közben, milyen jogaik vannak. Megpróbáljuk rávezetni őket arra, hogy nyissák ki bátran a szájukat, ha nem világos minden a vásárlás körül, ugyanis az eladó a fogyasztó pénzére pályázik — hát tegyen meg mindent érte! A problémáikat jegyzőkönyvezzük, a vásárlókat ellátjuk megfelelő jogi tanácsokkal vagy az ügyüket intézőhivatalhoz, például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre irányítjuk. — A legtöbb panaszos a katalógus-áruházak, csomagküldő szolgálatok által okozott gondokról mesél—folytatta az irodavezetőnő. — Például ilyen módon, hihetetlenül olcsón, 999 forintért vett valaki cipőt, s egyórai járás után levált a talpa. Ilyenkor mindig elmondjuk, hogyha postafiók van címként megadva, vagy ha nincs a bemutató áruház feltüntetve, esetleg túl olcsó az áru, ne vásárolják meg! Gyanakodjanak a vásárlók, mert ilyen esetekben legtöbbször nem lehet utolérni az eladót, nem lehet a kárigényt gyakorlatilag sehova benyújtani. Volt olyan fogyasztó, aki bedőlt az exkluzív csomagolású, de tartalmatlan nyerményjátéknak, amit a postaládájában lelt. Ezek trükkjei mindig azonosak: úgy kezdődnek, hogy ön máris nyert, csak vásárolnia kell valami piti, de csúcsszuper árut, a nyereményként felkínált, például aranytömb értékéhez képest bagatell árért. Ezekkel a játékokkal ugyan még senki sem nyert az országban, viszont a „játékmester cég” ezáltal jó áron megszabadul pocsék áruitól. Reklamálni nincs hol, mert a postafiókcím, illetve a „nemzetközileg elismert” fantomcég nem fog válaszolni. Nézzék meg jól a kapott levelet, de leginkább a boríték eldugottabb részeit, ott is a gyakorlatilag csak nagyítóval olvasható szövegeket, és sokkal okosabbak lesznek! — Kevesen vagyunk és társadalmi munkában végezzük a felvilágosítást — mondta végezetül az elnök úr. — A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel nagyon jó a kapcsolatunk, összedolgozunk, mert nekik van hatósági jogkörük. Ahhoz, hogy a szolgálatunk hatékonyabban működjön beadtunk egy Phare-pályázatot egy állandó irodahelyiség létesítésére, illetve az elektronikus adatfeldolgozásunk fejlesztésére. A nyíregyházi, szerda délutánonkénti egyórás tanácsadást egész napossá szeretnénk bővíteni, s a megye más településein is hasonló irodákat tervezünk nyitni. Jó lenne, ha a vásárlók nem a szomszéd tippjei, hanem tanácsadásaink után mennének vásárolni, mert sok-sok kellemetlen pillanattól megkímélnék magukat. —vip—
