Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-02 / 128. szám
Megyénk életéből UJ KELET 1995. június 2., péntek Természetvédelmi terület Vaján A tó élni akar A vajai tó már jó néhány éve folytatja haláltusáját. A szárazság, az elmocsarasodás, a gondozás hiánya a pusztulás szélére sodorta ezt a halban gazdag vizet. Hosszú küszködés után most végre elkezdődött valami. Hetek, hónapok kérdése, hogy a tavat természetvédelmi területté nyilvánítsák, és megszületett a megmentését célzó terv is. Erről kérdeztük id. Köő Istvánt, a Szatmárvidéki Horgászegyesület elnökét. — A tó megmentésére irányuló kapcsolatépítést ’93-ban kezdtük, elsősorban a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, mert a tó felületén lévő úszó lápszigeteken Európa-szerte védett növényritkaságok vannak. A víz kezelője a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászatijog pedig a Szatmárvidéki Horgászegyesületé. A tó kérdésében csak az utóbbi időben találtunk partnerre a FETIVIZIG-ben, akkor, amikor látták, hogy kritikus a helyzet. Elkészült egy tanulmány a tó kutas feltöltésére, amely azzal zárul, hogy az időjárás csapadékossá válásával mindez felesleges. Ez természetes is lenne, de az időjárás nem megfelelő. A Nemzeti Park csak akkor léphet, ha a tó természetvédelmi területté lesz nyilvánítva. Ez rövid időn belül várható. — Egy nagy nyári szárazság nem teheti végérvényesen tönkre a tavat? — Nem, mert a vajai önkormányzat segítségével ezt meg tudjuk előzni. A vízműtelep egyik kútja állandóan oda termel, az idén már több mint 100 ezer köbméter vizet adott. — Ez régen halban gazdag tóként volt közismert. Mi a helyzet most? — Ma is sok a hal, de korlátozásokat kellett bevezetni, mert a 70 hektáros vízfelület tavaly őszre összeszűkült 8 hektárra. Ennek következtében a halsűrűség óriási lett Egyes horgászok aztán, fittyet hányva a sportszerőségre és a tilalmakra, éjszaka jártak ide. Akiket elkaptunk. azoknak két évre bevontuk a horgászengedélyüket, és más különböző lépéseket is tettünk, de a halbőség miatt ebben az évben is telepítettünk bele több mint ötven mázsa halat. — Mi a következő lépés a tó megmentése érdekében? —Június első felében jönnek ki az önkormányzattól és a Nemzeti Parktól — a horgászegyesület területén — kijelölni a kútfúrás helyét és elvégezni a fásítási feladatterv lebontását. Dojcsák Tibor Vasváriak munkahelyteremtő vállalkozása A Legány és Kovács Nyomdát 1990. június 1-jén jegyezték be Tiszavasváriban. Ekkor még csak két ember dolgozott itt — a két tulajdonos —, és a igéppark egyetlen kölcsönkért nyomógépből állt. Az első „komoly” vásárlás egy vágógép és egy saját készítésű lemezmásoló volt, mely jelenleg is üzemel. A nyomda vezetőjét, Legány Andrást kértük, tekintsük át. az elmúlt öt évet. — A kölcsön nyomógép mellé még 100 kg papír és konzervdobozokban összekevert festék volt a cég kezdő vagyona, majd hétről hétre fejlődött a vállalkozás, Soha semmi kölcsönt nem vettünk fel. Egyszer megpóbálkoztunk a START-hitellel, viszont a követelményeknek nem tudtunk megfelelni. Az első évben napi 16-18 órát dolgoztunk. Egy idő után ezt fizikailag nem bírtuk, alkalmazni kellett egy kötészeti és egy gépmester dolgozót. A könyvelést mai napig a feleségem végzi. A második évben vettünk egy új nyomógépet, egy AKK nyomdaipari fényképezőgépet, másolót, riccelőgépet és egy szárítószekrényt. Elmondhatjuk, hogy ebben az évben vált életképessé a nyomda, igényes, színvonalas munkát tudunk készíteni. A harmadik évben vettünk egy nagy formátumú használt nyomógépet, mely rövidesen kitermelt egy újat. A létszámot újra fejleszteni kellett, egy kötővel, egy gépmesterrel és egy fotóssal. A negyedik év volt a legnehezebb, mert ekkor Kovács Zoltán, egészségi állapotára hivatkozva, kilépett a vállalkozásból. Ezt követően féleségem lett a társam, így lettünk Legány és társa „családi vállalkozás”. Ez a váltás anyagilag visszavetette a céget, mert távozó társam magától értetődően elvitte részét, de év végére stabilizálódott anyagi helyzetünk. Az ötödik év már a gazdasági megerősödés, a létszám- és a technikai fejlődés korszaka volt. Modem vágógép, a fotótechnika fejlesztése, a labortechnika modernizálása stb. Ötödik születésnapi ajándékként vettünk egy HELL típusú 40x50-es színes szkennert (színlebontó). Ezzel a géppel m.ost ismerkedünk. A közelmúltban indult el a fényszedés. Jelenleg a két tulajdonos és tíz alkalmazott dolgozik a cégnél. — Piac? — Minél fejlettebb a technika, annál nagyobb a piac. A jó piac precíz munkát követel. Termékeink a világ minden országába eljutnak, annak ellenére, hogy csak közvetett külkapcsolataink vannak. Ötvenféle gyógyszeresdoboz mellett a nyomdaipar széles skáláját állítjuk elő. — Nem törekszenek közvetlen külföldi kapcsolatra? — Egyelőre úgy látom, hogy nem lenne annyi haszna, mint amennyi energiát kellene rá fordítani. — Kizárólag munkanélkülieket alkalmaz. — Ezzel segítek az- embere-1 ken. de az ezzel járó támogatással nem foglalkozom. Én sohasem a néhány száz ezer forint támogatásért fejlesztettem a létszámot. F. Sipos József Testületi ülés Tiszavasváriban Éjszakába nyúló testületi ülést tartott Tiszavasváriban szerdán a képviselő-testület. Megtárgyalta az 1995. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést. Ennek keretében, egyebek mellett döntöttek az intézmények 1995. évi energiakompenzációról, valamint tankönyvvásárlás címén történő pótelőirányzatokról, továbbá a városi strand működéséhez szükséges támogatások odaítéléséről. Nagyobb lélegzetvételű volt a 2. napirendi pont, melyben előterjesztés történt Tiszavasvári város önkormányzata intézményeinek racionalizálására. E témakörben a városatyák az alábbiakban döntöttek: — Megszűnik az 1-es (Hősök úti) bölcsőde. — A tagóvodák egy óvodai körzetben működnek tovább. — Csökkentik a felső tagozatos napközis csoportok számát. — Az 1. osztályos gyerekek beiratkozási létszámát iskolánként behatárolták. — A kisegítő általános iskolai tagozat iskolánként a jelenlegi pedagóguslétszám terhére fog működni. — A Váci Mihály Gimnázium kollégiumának ellátását a továbbiakban a 115. Sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézethez csoportosították át. — Új intézényt hoztak lét-' re, melybe beletartozik a városi művelődési- központ.-a • városi könyvtár, a sportcsarnok és az ifjúsági tábor. Az intézménykomplexum igazgatói állása pályázat útján kerül betöltésre. — Döntés született arról, hogy a nevelési tanácsadó térségi feladat ellátására szóló szerződéseit a polgármesternek felül kell vizsgálni és a tesületet tájékoztatni kell. — Az ifjúsági tábor üzemeltetésének önköltségesnek kell lennie. — A Családsegítő Központ a továbbiakban 3 fővel fog működni. — Az EESZI-től 2 fő átkerül a polgármesteri hivatal családvédelmi osztályához, valamint további 1 fő leépítésre kerül — Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény kialakításáról született döntés, melybe beletartozik az óvodai körzet, a Vasvári Pál Általános Iskola, a Pethe Ferenc Általános Iskokla, ez azt jelenti, hogy a GAMESZ feladata megszűnik. — A polgármesteri hivatal létszámleépítése az intézményi racionalizálását követően, a feladatok átcsoportosítása figyelembe vételével történik meg július 31-ig. Lapunk hasábjain már olyan sokat foglalkoztunk a Tiszavasvári Közüzemi Vállalattal (továbbiakban: TIKÖV), most ugyanezt tette a képviselő-testület is. Döntöttek arról, hogy a TIKÖV folyamatos működtetése mellett átadja a szemétszállítást, a temető-üzemeltetést és a parkfenntartási „feladatokat egy létrehozandó vagyonkezelő kft.-nek. Fülöp Attila ízes szíveslátás Kedves meghívásnak tettünk eleget tegnap délelőtt a Pápai Hús Rt. és az Élker Trans jóvoltából, akik a Columbia étteremben mutatták be az általuk forgalmazott termékeket. ízeik meggyőzőek voltak. Képeink a bemutatón készültek Fotó: Harascsák Tavaink szennyezettek Fogynak a védett halak Az elmúlt évek mindenki által tapasztalt aszályos időszaka rendkívül kártékony hatással volt megyénk mezőgazdaságára, természetes vizeink minőségére és főleg mennyiségére. Az évről évre egyre alacsonyabb vízállás, a mind kevesebb frissvíz-utánpótlás a tározók részleges vagy teljes kiszáradásához és gyakran az elmocsarasodáshoz vezetett. Ezzel együtt nagymértékben megfogyatkozott vizeink élővilága is. Olyannyira, hogy a megfigyelések és az éves halfogási eredmények arról tanúskodnak, hogy csaknem 50 százalékos a halak pusztulási aránya. Tömösvári Károly vadászati és halászati megyei felügyelővel Szabolcs-Szatmár- Bereg megye halállományának helyzetéről beszélgettünk az elmúlt napokban. — Sajnos, csak megerősíteni tudom az ön szavait. A kivédhetetlen vízhiány és a gyakori szennyeződések következtében rendkívüli mértékben megcsappant az állomány. Leginkább igaz ez a sokszor erősen szennyezett Túrra és ezzel együtt a Tiszára. —Lehetséges, hogy a szennyezés miatt halfajok tűntek vagy tűnnek el a foly ókból? : -: Bármennyire is szomorú, igen. Kimutathatóan egyre kevesebb védett halfajtát találunk a folyókban. — Csak példaként soroljunk fel néhányat! — Tiszai ingola, állas küsz, botos kölönte, felpillantó küllő, folyami géb, fürge cselle, kurta baing, magyar bucó, pénzes pér, selymes durbincs, szintok, vaskos csabak.... És még csak azt sem mondhatjuk, hogy az orvhalászok miatt kevesebb a hal, mert az állományokat egyre fokozottabban őrzik a halászatra jogosult szervezetek. A megyében jelenleg 30 főállású halőr van, és több százra tehető a társadalmi halőrök száma. Ez utóbbiak elsősorban az önként jelentkező és szolgálatba álló horgászok közül kerülnek ki. — Milyen a természetes vizek halutánpótlása? — Természetes szaporulatra egyáltalán nem lehet számítani, mert a folyókat leszabályozták, gátak közé szorították. Ennek köszönhetően teljesen eltűntek az ívásra alkalmas vízfelületek. Szinte kivétel nélkül mesterségesen kell pótolni az ivadékokat. — Kinek a feladata ez? — A halászatra jogosult szervezeteké, horgászegyesületeké. — Mi a helyzet a tározókkal és a csatornákkal? — Még a folyóknál is roszszabb a helyzetük. A vízszint olyannyira lecsökkent, hogy sok tározóban még csak gondolni sem lehet halgazdálkodásra. Ilyen például a rohodi tározó vagy a Nagy vadas-tó. Tavaly sok baj volt a leveleki tóval is, és az oláhréti, valamint a császárszállási tóban sem volt megfelelő mennyiségű víz. így csak csökkentett halmennyiséget lehetett beletelepíteni. Sóstón — bár kis mennyiségben, de — rendszeres a telepítés, a harangodi tóban pedig főként ivadéknevelés folyik. A szabolcsveresmarti tározó jelenleg a leggazdagabb halban. — A Bujtos? — A Bujtos vízutánpótlása jelenleg sem megoldott, bár nagymértékű változás tapasztalható. Meggyőződésem, hogy kisebb ráfordítással fantasztikus horgászparadicsom válhatna belőle. A kérdés másik fele a csatornák állapotára irányult... Nos, a csatornák vize mindig változó állású, volt már rá példa, hogy egyik-másik teljesen kiszáradt. Ha! pedig csak akkor van benne, amikor a Tisza megárad és visszaduzzaszt. — Országos viszonylatban hol állunk ? — Halgazdálkodást csak ott érdemes folytatni, ahol párhuzamosan tógazdálkodást is folytatnak, de ott is nagyban befolyásoló tényező a víz mennyisége és minősége. — Pozitív irányú változás mikorra várható? — Az elkövetkező időszakban semmiképpen sem, bár ez főként az időjárás függvénye. Őszintén szólva nem sok biztatót tudok mondani. Nem teljesen a témához kapcsolódóan szeretném megjegyezni, hogy a horgászoknak most egy újabb láthatatlan ellenséggel is meg kell birkózniuk, aminek privatizáció a neve. Ugyanis sok olyan terület, ahol jelenleg halgazdálkodás folyik, a közeljövőben magántulajdonba kerül. — Mi lesz a horgászegyesületekkel? — Biztosan meg tudnak majd egyezni a tulajdonosokkal a terület bérleti jogáról, már csak azért is, mert a vizet nem lehet körülvenni és elzárni a nagyközönség elől... Úri Mariann
