Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-10 / 135. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 12., hétfő 3 Minősítő fesztivál Tarpán A megyei önkormányzat és a tarpai önkormányzat rendezésében került sor szombaton a XXI. Népzenei Együttesek és Szólisták Megyei Fesztiváljára. A rendezvény egyben minősítő verseny is volt. A zsűri elnöke Olsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Népzene Intézetének tagja volt. Döntésében segítette: Jób Árpád a debreceni Kodály Kórus igazgatója, Lázár Katalin népdalénekes, az MTA tagja. Akik kérték, azok megkapták a bronz, ezüst, arany vagy az arany páva minősítést. Ez utóbbi elismerés új, a népzenei élet legmagasabb kitüntetése, melyet most csak a Tarpai Felnőtt Citerazenekar (vezetője: Szabó László) és a Tarpai Népdalkor (vezetője: Kocsis József) kapott meg. A rendezvény részvevőit Kovács Béla helyi polgármester köszöntötte, és örömmel szólt arról, hogy ismét a beregi nagyközség adhatott helyet a fesztivál megrendezésének. Ezt követően Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg a seregszemlét. Szólt arról, hogy napjainkban a liberális kozmopolitizmus akar megerősödni, de ez nem kedvez a nemzeti kultúráknak, mert csak megfoghatatlan világi értékekben gondolkodik. Ez a mai rendezvény is bizonyítja, hogy a valóság ezzel szemben az, hogy itt vonul fel a magyar népzenei, népköltészeti kultúra egy szelete kicsiktől nagyokig, hogy bemutassa önmagát. Igazolja ez azt is, hogy a magyar nép a Kárpát-medencében — éljen akár a Trianon által elszakított területeken is — sajátos egyedi, és ugyanakkor európai kultúrával rendelkezik. A megnyitó után mutatta be műsorát a közel negyven résztvevő. A gálaműsorra este került sor, ahol azok az együttesek léptek fel, akik minősítést szereztek. A már említett tarpaiakon kívül országos minősítést kapott: a Nyíregyházi ÁFÉSZ Nyírpazonyi Népdalköre (vezeti: Ivancsó Dénes), a vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes (vezeti: Bánszki János), a tiszavasvári Vasvári Népzenei Együttes (vezeti: Ajtai Lóránd), az újfehértói Rozmaring Népzenei Együttes (vezeti: Kurucz Miklós), a nyírteleki Őszirózsa Asszonykórus (vezeti: Hrenkó István), a nyíregyházi Hon- véd Népdalkor (vezeti: Becző Pál). Dörnbach Alajos Sonkádon Az önkormányzatok jövője (Folytatás az 1. oldalról) A törvény lényege, hogy amelyik önkormányzat nem tud kilencven napon belül egy követelést kielégíteni, köteles azt a bíróságnak bejelenteni. A bíróság kijelöl egy pénzügyi biztost, aki készít egy szanálási tervet. Természetesen az önkormányzat törzsvagyonához ekkor sem lehet hozzányúlni. Ekkor lép be a központi költségvetés, és a kamatterheket átvállalja. Amíg ez a folyamat le nem zárul, a követeléseket az önkormányzat nem tudja kielégíteni, a képviselő-testület csak korlátozott hatáskörrel működhet. Az önkormányzatok alapvető feladatukat ebben az esetben is kötelesek ellátni, mert a testület nem számolható fel. Abban az esetben azonban, ha a polgármester és a helyi képviselők vétkesen hozzájárultak a kialakult helyzethez, a pénzügyi biztos javaslatára a bíróság megfoszthatja mandátumától őket. Ez a kollektív felelősség érvényesülése. Ez elől még úgy sem lehet megmenekülni, hogy a testület bedobja a törölközőt, mert abban az esetben kormánybiztost neveznek ki a település élére. Ezek mellett az államháztartási reform bizonyos feladatokat visszavesz a hivataloktól. Mindezeket olyan körülmények között hajtja végre a kormány, amikor az oktatás és az egészségügy gondjait a bennük dolgozókkal szemben kell megoldani. Ezek azonban nem okoznak majd problémát, mert vannak tartalékok a gazdaságban. Az alapos tájékoztatás után következtek a hozzászólások. A polgármestereken látszott, hogy az elhangzottaktól nem lettek vidámabbak. — Attól amit itt elmondott a képviselő úr, már a bíróság előtt is érezhetjük magunkat — mondta kesernyésen Gyulai Gáspár, Tiszakóród polgármestere. — Az előző kormány ennek a megyének adott egy lehetőséget a kommunisták uralma után, amikor kihelyezett ülésen jelentette be, hogy kiemelten kezeli ezt a körzetet. A falu érdekében sokat tettem, de a beruházásokat nem tudjuk befejezni, ha mégis, akkor anyagilag tönkremegyünk. Ennek a kormánynak nem úgy kellett volna kezdeni az átmenetet, mint ahogy tette. — Ez a kormány jól dolgozik, mert oda nyúl, ahova kell — közölte határozottan Puskás Sándor, Milota polgármestere. — Helyre kell tenni a dolgokat, mert az előző kormány felelőtlenül nyúlt a végkielégítésekhez is. A kistelepülések költségvetése több mint hetven százalékban munkabér. Az viszont hiba, hogy a sok munkanélküli azt látja, hogy a bankvezetők tizenhatmilliós végkielégítéseket kapnak. — Ez a kormány azt is elveszi tőlünk, amit az előzőtől megszereztünk — mondta neheztelve Ignác Zoltán, Rozsály polgármestere. — Gondoskodtunk arról, hogy településünknek legyen legelője, de most egy új rendelettel el akarják tőlünk venni, és a licitálásba betenni. Ha az önkormányzatokat nem differenciáltan kezelik, megfullad a vidék. — Nem nyugtatott meg a képviselő úr előadása — szólt végezetül dr. Nemes István, Fehérgyarmat polgármestere. — Abban az esetben, ha minden az elmondottak szerint történik, akkor az esedékes törlesztéseinket nem tudjuk hamarosan kifizetni, mert olyan az anyagi helyzetünk. Ráadásul, ha végrehajtjuk a kormány tervezett leépítését a közalkalmazottak és köztisztviselők között, akkor a most elfogadott törvény szerint a végkielégítést is negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. Figyelembe kellene venni, hogy az elmúlt időszakban azért igyekeztünk a beruházásokkal, hogy városunkat fejlesszük, és jó lenne, ha ezért nem büntetnének minket kormányintézkedésekkel. Aradi Balogh Attila Hálaadás Hodászon Csorna Zoltán lelkész A hodászi református templomot a XVI. században építették. Amikor három évvel ezelőtt egy fiatal lelkész, Csorna Zoltán lett a gyülekezet vezetője, hozzákezdtek a műemléképület felújításához. A napokban fejezték be a rendbehozatal legfontosabb részét, a tető javítását. Ebből az alkalomból szombaton hálaadó istentiszteletet tartottak. A vallási közösség összejövetele egyházi énekkel kezdődött, majd Becző Renáta szavalata köszöntötte az egybegyűlteket. Id. Csorna Zoltán nyírbogáti lelkész igehirdetésében a Jelenések könyvéből idézve elmondta: öröm a templom rendbehozatala, a környezet felújítása, de a szívekben is tisztaságnak kell lenni. A teremtő a kezdet és a vég, az ember a teremtett, feladata Isten házának rendben tartása. Az igehirdetés után ifj. Csorna Zoltán, a hodászi gyülekezet lelkésze elmondta, hogy több mint hárommillió forintba kerültek a munkálatok. A jelen lévő támogatókhoz fordult, hogy ők is szóljanak a gyülekezethez. Dr. Baja Ferenc miniszter elmondta, hogy végig figyelemmel kísérte a munkálatokat, és ahogy haladt az építkezés, úgy jöttek elő az újabb problémák, mert olyan elhanyagolt állapotban volt a templomtorony. Ez a munka azonban sikerült, mert összefogásra épült, hittek benne. Ez a harangláb része lesz annak, hogy az unokák is odataláljanak abba a gyülekezetbe, ahova a nagyszülők tartoztak. Kevés lehetőség adódik ma ilyen ünneplésre — hozta a megyei önkormányzat üzenetét dr. Czap Lajos főjegyző —, mert kevés pénz áll a műemlékvédelem rendelkezésére. Ennek a megyének a jellemzője, hogy az élet minden területén hátrányos helyzetben van, országos viszonylatban. Az itt élők munkaszeretete viszont folyamatosan dolgozza le ezeket a lemaradásokat, a műemlékvédelem vonatkozásában is. Ebben nagy segítsége a vezetésnek az egyház békét, szeretetet hirdető magatartása. A hálaadó istentiszteletet Szécsi Anett szavalata és a Himnusz közös eléneklése zárta. Zöld futószalag Nyírbátorban Azokban a téeszekben, ahol a vezetők nem saját meggazdagodásukra spekuláltak, és végrehajtották a kilencvenkettes átmeneti szövetkezeti törvényt, még a tagok is jól jártak. Nyírbátorban a közös átalakulását nagyrészt dr. Petis Mihály „vezényelte”, és ennek eredményeként megalakult a Bátor COOP Szövetkezet, amely több részönállósággal működő vállalkozás közös működtetője. Arról érdeklődtem, hogy a májusi eső itt is aranyat ért-e. — Tavaly mérsékelt nyereséggel zártunk. Az idei értékesítési feltételeket még nem ismerjük — mondta elgondolkodva az elnök —, biztató jelek vannak, de már évek óta olyan a mezőgazdaság helyzete az országban, hogy mindent meg kell gondolni, mert a termelési költségek növekednek, az értékesítési feltételek, a termelői árak nem emelkednek. A szektorok közül az iparhoz viszonyítva a mezőgadaság mindig drágábban dolgozott, de az sokáig büntetlenül nem megy, hogy a beruházásokra nincs pénz az agrárágazatban. — Milyen beruházásokra gondol? — A régi, lelakott gépekkel dolgozunk, a kiválások után megmaradtakat használjuk, amelyek darabszámra elegendők, minőségileg azonban roszszak. A hitelfeltételek olyan kedvezőtlenek, hogy kétszer is meg kell gondolni, vegyünk-e új munkaeszközöket. — Pedig nem kevés földterülete van szövetkezetüknek. — Ez már csak múlt időben igaz. Korábban tízezer hektáron gazdálkodtunk, de a földkiadások következtében mintegy kétezer hektár van közös művelésben mint szántó, és ehhez jön száztíz hektár almás. Ha még azt is hozzátesszük, hogy mindez száraz viszonyok között, akkor gondoljon arra, milyen nehézségekkel kellett megküzdenünk az aszályos években. — Már régen feltalálták az öntözéses gazdálkodást. — Vegye figyelembe, hogy Nyírbátor, Terem, Bátorliget, Nyírvasvári térségében, ahol területeink vannak, nincsenek természetes vízhozammal rendelkező öntözési lehetőségek. Marad a vízkivitel felszín alatti kiaknázásának módja, de ez költséges, engedélyhez kötött. Ennek ellenére felvetődött a lehetőség, és már a pályázat is folyamatban van. Azonban így is nehézt öt-hatszáz hektár takarmány termesztését öntözéssel megoldani. — Miért szükséges ekkora takarmányterület?----A mi növénytermesztésünk speciálisan arra állt be, hogy az ezerhatszáz darabos szarvasmarhatelepünk szükségletét kielégítse. A talajunk jelentős része rossz minőségű homok, ezen rozsot termelünk, amit értékesítünk, viszont a szalmáját itt használjuk fel. Lucerna és egynyári zöldtakarmányok adják még az étkezési zöld futószalagot. — Ebbe belatartozhat a kukorica is... — Ennek a termelési és jövedelmezőségi hozama olyan gyenge, hogy jobban járunk, ha megvesszük. Szerencsére a szarvasmarhatartás jövedelmezősége javult, és már ezt is megengedhetjük magunknak. — Azonban a másik mezőgazdasági ágazatuk is olyan, ami elég kritikus éveket élt meg korábban. — A megyében az alma termőterülete csökkent, ennek következtében olyan pozícióba kerültünk, hogy a száztíz hektáros gyümölcsösünkkel érdemes kockáztatni. Megörököltük azonban azt a helyzetet, hogy nincs hűtőkapacitásunk, amit leszedünk, értékesíteni kell. — Gondolkodnak-e profilváltásban? — Lehetőségeink a szarvasmarha-tenyésztésre és az almatermelésre korlátozódtak, meg néhány szolgáltató vállalkozásra. Ma már az is eredmény, ha ezeket zökkenőmentesen tudjuk megvalósítani. Keresünk új, jövedelmező vállalkozásokat is, de könnyelmű, elsietett megoldásokba nem mehetünk bele.
