Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-26 / 122. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 26., péntek Javul a beregi rész buszközlekedése Pórul járhat az, aki vasár­naptól megszokásból indul el otthonról a buszhoz, ugyan­is e hét végétől — a vona­tokhoz hasonlóan — az autó­buszmenetrend is változik. A Szabolcs Volán szakemberei a napokban, de legkésőbb a hétvégén mind az ezer meg­állóban kiragasztják az új in­dulási időpontokat. Mint azt dr. Huba Pétertől, a részvénytársaság személy- forgalmi üzletágvezetőjétől megtudtuk, a távolsági jára­tokon nőtt, a helyi forgalom­ban viszont csökkent az uta­sok száma. Ennek egyik oka, hogy a kollégiumokból a hét­végeken hazaküldik a diáko­kat, a másik ok, hogy a vas­út presztízsvesztésével egy­re többen választják a busz- közlekedést A jelentősebb változások közül előbb a kellemetlenebb: a MÁV megszünteti a Vásá- rosnamény—Lónya között közlekedő üzemi járatát. Ezen a vonalon ezentúl csak Volán­buszok fognak közlekedni. Nézzük az új járatokat: Cigánd és Tiszakanyár kö­zött megépült az új híd, így közvetlen összeköttetésre nyílik lehetőség a szabolcsi és a zempléni rész között. Cigándról indul 5.48-kor, és Kisvárda érintésével, 7.35-re érkezik Nyíregyházára. Vissza 9.45-kor indul, és 11.18-ra érkezik kiindulási helyére, közvetlen csatlako­zással Sárospatakra. Nyíregyháza—Apagy—Bak- talórántháza útvonalon gyors­járat fog közlekedni, a megye- székhelyről indul 16.10-kor. Megszűnik viszont az Apagy- ról Baktalórántházára 5.18- kor, munkanapokon közleke­dő busz. A Nyíregyháza—Máté­szalka—Csenger útvonalon mindennap jár az úgyneve­zett diákbusz. Csengerből 6.25-kor indul, Nyíregyház­ára 8.45-re ér, 14.15-kor in­dul és 16.35-re érkezik visz- sza, Csengerben több csatla­kozási lehetőséggel. Új járatpár lesz a Nyíregy­háza—Mátészalka—Fehér- gyarmat szakaszon. Fehér- gyarmatról 16.05-kor indul, és 17.05-re ér Nyíregyhá­zára. A megyeszékhelyről 16 és 18 óra után is lesznek bu­szok Gyarmatra. A kórházak lehetséges át­szervezése — és a korábbi utasszámlálási adatok — miatt kísérleti jelleggel új járatokat próbál ki a Volán. Ilyen például Nyírlugosról a 8.00-kor induló és Nyíregy­házáról 12.00-kor hazaszál­lító járat. Vásárosnamény körzetében szintén több kór­házlátogató járatpár kerül ki­próbálásra néhány hónapig. Ezekhez csatlakozik 8.40- kor a megyeszékhelyre és 12.30-kor vissza induló busz. Ha beválna, nagy könnyebb­séget jelentene az idősebb embereknek. Nyíregyháza helyi közle­kedésében jelentősebb válto­zás nem várható. Annyi azonban említésre méltó, hogy a 11-es busz a csekély kihasználtság miatt szomba­tonként nem közlekedik. A 14-es buszok indulását job­ban igazították a vonatok ér­kezéséhez. A 15-ös vonalán a reggeli 5.17-es és 5.30-as járatokat összevonták. A 19- es és a 21-es jelzésű buszok útvonala már úgy szerepel az új menetrendben, hogy az Abroncsgyárig közlekedik, de erre még várni kell a for­duló megépítéséig. A helyi és helyközi menet­rend már minden olyan busz­állomáson kapható, ahol bér­letet is árusítanak. Érdemes idejében informálódni az in­dulás előtt, mert a terjedel­me miatt nem tudtunk felso­rolni minden változást. — Sch — __________________________________3 Ruszinizmus: politika és tudomány A Bessenyei György Tanár­képző Főiskola ukrán és ruszin filozófiai tanszéke május 25- én nemzetközi tudományos ta­nácskozást szervezett A ruszin történelem kérdései címmel. A konferencián több európai és amerikai egyetem és történel­mi, etnikai kérdésekkel foglal­kozó tudományos szerv képvi­seltette magát, mint például az Ungvári Állami Egyetem Kár- pátisztikai Intézete, az Eperjesi Ruszinisztikai Kutatóintézet, a torontói egyetem Ukrán Inté­zete, valamint az Amerikai Egyesült Államokban működő Kárpáti-Ruszin Kutató Intézet. Amint azt Udvari István tan­székvezető főiskolai tanár, a rendezvény házigazdája el­mondta, a konferencia különös aktualitását az adta, hogy a bácskai, bánáti és szerémségi ruszinok ez idő tájt ünnepük Délvidékre költözésük 250. évfordulóját. Ebből az alka­lomból a bácskai ruszin falvak­ban, továbbá Újvidéken több kulturális és tudományos jel­legű rendezvényt szerveznek, május 26-28. között pedig megtartják a ruszinok III. vi­lágkongresszusát. E találkozó tehát áttételesen kötődik a ru­szin honfoglalással kapcsola­tos ünnepségsorozathoz. Udvari István bevezetőjét követően — melyben a délvi­déki ruszin honfoglalásról be­szélt — több előadás hangzott el a ruszinisztika tárgykörében végzett kutatómunka eddigi eredményeiről, valamint a ku­tatás jelenlegi helyzetéről és nehézségeiről. Az előadók hangsúlyozták, hogy mostaná­ban Közép-Kelet Európában a ruszinizmus leginkább politi­kai problémaként ismert, de a tudományos életben kizárólag csak történelmi, etnopolitikai, Pénzt szerez a diákönkormányzat A Diákönkormányzati Ke­rékasztal működési szabályzat- tervezetének elbírálása és el­fogadása volt a legfontosabb napirendi pontja a diákság vezetőinek szerda délutáni ülé­sén. A szabályzatban megfogal­mazódott többek között a Kerekasztal működési elve és jogkörei (javaslattevő és dön­tési joga van), valamint hogy kik lehetnek a tagjai. A működési szabályzaton túl szó esett az Ifjúsági Eb szer­vezéséről is. Véghseő János diákpolgármester arra kérte az önként jelentkezett szervező­ket, győzzék meg az iskolákat arról, hogy a diákpolgármester irodán keresztül vásárolják meg a belépőjegyeket, bérle­teket. Az iskola ugyanis juta­lékot kap az eladott belépők Folytatódott a Vén-ügy tárgyalása Tüntetés a Parlament előtt? A 800 milliós kárpótlási- jegy-csalással vádolt Vén Ist­ván perének tegnapi tárgyalá­sa is rövid ideig tartott, ugyanis a beidézett tanúk közül csak egy jelent meg. így a jelen lévő sértettek tömege ismét csalód­va távozott a tárgyalóteremből. A csoportba verődött emberek arról beszéltek a bíróság épü­lete előtt, hogy ismét össze kellene hívni egy nagygyűlést, ahol a károsultak vennének részt. Varga Gyula nyíregyhá­zi károsult elmondta, hogy az elmúlt év júniusában a sértet­tek nagygyűlésén megalakítot­tak egy 13 tagú bizottságot, aminek ő is tagja volt, egészen a legutóbbi gyűlésig. Akkor sok mindennel nem értett egyet. Többek között azzal, hogy a gyűlés nem volt kellően előkészítve. — Most így nem vagyok benne a bizottságban, de tartom a kapcsolatot velük. — Most hol és mikor terve­zik az újabb nagygyűlést? — Rövidesen meg akarják tartani, amivel természetesen egyetértek, de ismételten hang­súlyozni kívánom, hogy nem zsibvásárt kell tartani, hanem egy normálisan előkészített gyűlést, és nem utolsósorban olyan helyen, ahol mindenki elfér, akit érint. — Mit tárgyalnának meg ezen a gyűlésen? — Egyelőre csak informáci­ót tudunk adni azoknak, akik megjelennek majd. Engem is meglepett, hogy eddig a bíró­ságon Vén István múltbeli te­vékenységét tisztázták, és nem konkrétan a károsultak közel 900 milliós követelését. — Ahhoz, hogy egy tárgya­lás teljes legyen, vissza kell tekinteni bizonyos dolgokra, és még nincs is vége az ügynek. — Mi úgy gondoltuk, hogy ezeket a tárgyalás megkezdé­se előtt tisztázták. Hogy mivel foglalkozott meg kikkel üzle- telgetett. Most behívtak ben­nünket tanúnak, jómagam is felkészültem, szerettem volna tanúvallomást tenni és az asz­talra tenni többek között a Horn Gyulának és a megyei bíróság elnökének írt levelet. Aztán jártunk Budapesten a TIB-nél, és ott is tisztáztunk dolgokat. Ezek a dokumentu­mok mind itt vannak nálam. — Egyáltalán mit remélnek ettől az ügytől? — Szerintem nem egyedül Vén István a bűnös. O ebben csak játékszer. Azokat az embe­reket kell megkeresni, akik a Duna Palotából elindították az egészet. Valamint az országos és megyei TIB elnökségének és dolgozóinak azon tagjait, akik közreműködtek a kárpótlási je­gyek felvásárlásában. Mi itt, Nyíregyházán például befizet­tünk a TIB-nek ötszáz-ötszáz forintot, ez körülbelül egymil- lió-egyszázötvenezer forint! Aztán úgy érezzük, minket nem képvisel senki a tárgyalásokon. Korábban kértük a rendőrségtől és az ügyészségtől, most már kérjük a bíróságtól: a bizottsá­got fogadják el, hogy a bizo­etnokulturális kérdésként ke­zelhető. A ruszinság újjászüle­tésének, újjáéledésének folya­mata bonyolult ideológiai és politikai viták kereszttüzébe került, és a történészek, nép­rajzkutatók, irodalmárok és nyelvészek feladata, hogy a két pólus — a pusztán politikai, illetve tudományos megköze­lítés — között az egyensúlyt megtalálják. Ukrajnában, Szlo­vákiában és a régió más orszá­gaiban egyre több és bátrabb hangvételű publikáció és kiad­vány jelenik meg e témakör­ben, s van rá remény, hogy a ruszinizmus, mint etnikai és történeti kérdés, rövid időn belül a közvélemény tudatában is a helyére kerül. Az észak-amerikai kontinen­sen élő ruszinok helyzetéről és az USA-ban folyó kutatómun­káról a New Yersey-ből érke­zett Paul R. Magocsi pro­fesszor tájékoztatta a szimpó­zium résztvevőit. Amerikában 1978 óta foglalkoznak a több mint egy évszázada kivándo­rolt ruszin népesség kultúrájá­val és történelmével. Jelenleg számos — a legnagyobb ki­adók segítségével megjelente­tett — angol nyelvű publiká­ció és egy negyedévenként megjelenő szakfolyóirat tájé­koztatja a szakembereket és az érdeklődőket a tudományos munka eredményeiről, és a ru­szinokkal kapcsolatos aktuális etnikai és politikai kérdések­ről. Előadása befejeztével Ma­gocsi professzor átadta intéz­ménye ajándékát — a kutatási anyagként is felhasználható mikrofilm- és könyvcsomagot — a tanárképző főiskola ukrán és ruszin filozófiai tanszéké­nek képviseletében jelen lévő Udvari Istvánnak. Matyi Zs. után, amit az iskolai önkor­mányzatok között osztanak majd szét. A diákpolgármester szomo­rúan szólt arról, hogy az irodá­nak muszáj pénzforrás után néz­nie, mert még mindig nem kap­ták meg az önkormányzat által ígért összeget. Hogy pillanatnyi pénztelenségüket orvosolni tud­ják, papírgyűjtésre szólította fel képviselőiken keresztül az isko­lákat. Elmondta, hogy most pél­dátlanul magas a papír ára, 9 forintot fizetnek a fekete-fehér újságok kilójáért. Ebből a pénz­ből 5-6 forintot azonnal átutal­nának az iskolai önkormányza­toknak, a többiből pedig jutal­mat osztanának szét a legtöbb papírt összegyűjtő iskola, osz­tály és diák között. Úri Mariann Új ruhát próbálnak a Móra Ferenc Általános Iskola tinishow-jának csöpp tagjai nyítékainkat a bíróság asztalára tehessük. — Legutóbb a károsultak gyűlését azért hívtuk össze, mert tudomást szereztünk ar­ról, hogy aláírásokat gyűjtenek Vén István kiengedésére, hogy utána szabadlábon védekezzen — kapcsolódik a beszélgetés­be a tiszalöki Kovács János, aki tagja az említett 13 tagú bizottságnak. — Mi ez ellen tiltakoztunk, és emiatt hívtuk először össze a károsultak gyű­lését. Ekkor készült egy jegy­zőkönyv is, abban rögzítve van, hogy amennyiben rövide­sen nem kapunk konkrét vá­laszt a kérdéseinkre, egy nagy tüntetést szervezünk a Parla­ment előtt. Ha ennek sem lesz semmi eredménye, akkor kül­földre juttatjuk az összes do­kumentumot. Amúgy a tünte­tésnek az eredeti terv szerint májusban meg kellene lenni! Ä tárgyalás hétfőn folytató­dik. — fullajtár — Megyénkről írták A Statisztikai Szemle 4-5. számában tanulmányt olvas­hatunk Hajnal Béla tollából Szabó lcs-Szatmár-Bereg megye gazdasága a rend­szerváltás éveiben 1990—93 címmel. Elemzi a területfej­lesztés eredményeit, korlátá­it, a gazdaság szervezeti rendszerének változásait, valamint a privatizáció kö­vetkezményeit. A mezőgaz­daság válságával, a kereske­delmi forgalom alakulásával és a feketepiac elterjedésé­vel foglalkozik a cikk. A ta­nulmányt statisztikai táblá­zatok teszik'szemléletessé és teljessé. Elgondolkodtató a szerző alábbi megállapítása: „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági és társadal­mi jellemzői alig írhatók le országos átlagokkal.” A szo­morú látlelet okairól részle­tes magyarázatot ad. A Hitel című folyóirat má­jusi számában Taxner-Tóth Ernő Nemzeti hagyományok címmel Kölcsey Ferenc fi­lozófiai írásai fölött töpreng. Kölcsey filozófiai művelt­ségéről kevés megbízható adatunk van. A húszas évek­ben többször kísérletezett filozófiai művek összefogla­lásával, melynek eredmé­nyessége a szerző szerint vi­tatható. Nemzeti hagyomá­nyok című művében azt a kérdést elemezte, hogy a nemzeti nyelven kívül mik azok a tényezők, amelyek a nemzet közösségét összetart­ják. Izgalmas téma, választ találunk e kérdésre a tanul­mányban. A Halászat ez évi első szá­mát olvasva a Szamos hal­faunájával ismerkedhet meg a természet- és halkedvelő olvasó. A folyó vízrajzi elem­zéséből kiderülnek a folyó számszerű mutatói. A halfa­unáról irodalmi adatokkal szolgál, amit az újabb_kuta- tások eredményeivel egészít ki. Bemutatja a tanulmány a Szamosban található mintegy 46 halfajt, és azok előfor­dulási gyakoriságát. A szerző összegzésül összehasonlítást végez az 1960-as adatokkal, melyek szerint a számbeli adatokban nincs lényegi vál­tozás. Elégedettségre sajnos nem ad okot a vizsgálati ered­mény, ugyanis az eltűnt ős­honos fajták nem pótolhatók betelepített vagy behurcolt új fajtákkal. A Fókusz című művelő­dési és közoktatási lap 1-2 számában Ki volt Gacsó László? címmel az egykori tanítvány, Gyarmati Béla emlékezését olvashatjuk. Megismertet az emberrel, a pedagógussal, az iskola- és könyvtáralapítóval, aki Fe­hérgyarmat szellemi életé­ben tevékeny szerepet vál­lalt. „Volt egy magyar értel­miségi — egy távoli szatmá­ri településen — aki nem­csak ember tudott maradni az embertelenségben, ha­nem a legjobb polgári eré­nyekkel is rendelkezett.” Gombás Sándor Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom