Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-04 / 103. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 4., csütörtök 5 (Adat)védettek vagyunk? Pénzre kőtt, pénzre feküdt Hogy megy dolga a juhásznak? Gajdos József és veje a báránnyal Horváth Miklósáé, dr., a nyíregyházi városi polgár- mesteri hivatal népesség­nyilvántartó csoportjának vezetője arról tájékoztatja lapunk olvasóit, hogy mit je­lent az adatvédelem az ál­lampolgár, az ügyintéző szemszögéből. — Az adatvédelmi tör­vény legfontosabb tartalmi eleme, hogy az élet bármely területén a polgárok szemé­lyes adatait védeni kell. Ez azt jelenti, hogy bárhol bár­milyen célból tartsanak nyil­ván adatot, azokat illetékte­lenek részére kiszolgáltatni nem szabad, és ami a legfon­tosabb, a különböző nyilván­tartások nem kapcsolhatók össze. — Mit ért ezalatt? — A törvény behatárolja, hogy kiről és milyen célból lehet adatot szolgáltatni, így például ha valakinek az ada­tai a szociális segély kérel­me folytán már egyszer nyil­vántartásba kerültek, ezen adatok nem használhatók fel az APEH vagy az Illetékhi­vatal számára. Tehát más szerv nem szerezhet arról A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza szervezésé­ben május 26—június 4. között kerül sor a Határontúli Magyar Színházak VII. Fesztiváljának megrendezésére. A rendezvé­nyen elsősorban a szlovákiai és romániai magyarlakta városok színházai és művészeti társu­latai, valamint a tengerentúl­ról a New York-i Magyar Szín­ház itthonról pedig a budapesti Nemzeti Színház művészei vesznek részt. A rendkívül szí­nes és gazdag program kereté­ben főleg XX. századi magyar és európai drámaírók műveit láthatják majd az érdeklődők a Várszínház színpadán, de sor kerül néhány klasszikus vígjá­ték bemutatására is, például Shakespeare Vízkereszt.,, vagy Goldoni A hazug című komédiájára. A közelmúltban gyakran színpadra vitt Albee-Béckett- és Kesey-Wasserman-művek (Albee: Nem félünk a farkas­tól, Beckett: Godot-ra várva, Kesey-Wasserman: Kakukkfé­tudomást, hogy milyen az illető vagyoni viszonya, vala­mint öröklés vagy bármilyen jogcímen szerzett ingatlana után mennyi illetéket fizet. — Az adatvédelmi törvény milyen önrendelkezési jogot biztosít az állampolgároknak? — Ez a jog a törvénynek szintén nagyon lényeges ele­me. A polgárnak jogában áll bármikor meggyőződnie arról, hogy saját adataira vonatkozó­an kinek, milyen célból és mi­lyen gyakorisággal szolgáltat­ták ki a személyi illetve lak­címadatát. — Az ügyintézőknek milyen feladatokat ad a törvény? — Rendkívül időigényes és bürokratikus a végrehajtás, hi­szen minden polgárt, aki vala­kinek az adatát (akár jogi sze­mély, akár magánszemély) kéri, nyilvántartásba kell ven­ni. Ha a kérelem megfelel a törvény által biztosított felté­teleknek, csak akkor telje­síthető az adatszolgáltatás. — Letilthatók-e az ada­tok? — Igen, van ilyen jog, és sokan élnek is vele. De azt tud­nunk kell, hogy a törvény fel­szek) mellett kevésbé ismert darabokat is műsorra tűztek a vendégszereplő társulatok, így például a New York-i Magyar Színház előadásában láthatják az érdeklődők Varga László Csak élők utazhatnak című színművét, Gérty Ágoston Gyermekem, gyilkosom című monodrámáját, valamint a ma­rosvásárhelyi Színművészeti Akadémia növendékeinek elő­sorolja azokat az eseteket, amikor bizonyos szervek ké­rése esetén akkor is ki kell szolgáltatni a polgár adatait, ha az illető letiltotta azt. így például az adóhatósági, bíró­sági, ügyészségi és nemzet- biztonsági hivatali megkere­séseknél. — Tapasztalták-e, hogy fövényt kijátszva a feketeke­reskedelemben adják-veszik a polgárok adatait? — Érdekes a kérdés, mi­vel sokszor a polgár maga szolgáltatja ki gyanútlanul az adatait (elsősorban lakcím­adatot), amikor a különböző cégek prospektusait kitöltve, akár megrendelés, akár nye­remény reményében vissza­küldi. Sajnos köztudott, hogy ennek jogi rendezése mind a mai napig nem történt meg. Tehát bármelyik cég tovább adhatja a birtokába jutott lak­címadatokat jelentős pénzért. Ezért aztán az állampolgár értetlenül áll a postaládája előtt, azt kinyitva öt-tízféle cég keresi meg reklám- illet­ve propagandaanyagokkal... Krisztina adásában Peter Shaffer: Equus című színművét. Az előadásokon túl szakmai jellegű beszélgetéseken ismer­kedő célzatú baráti terciereken vesznek majd részt a művészek és a meghívott vendégek. A rendezvénysorozatot június 4- én a díjátadás és a záróünnep­ség zárja. M. Zs. — Beregszász alól, Ka- szonyból vándoroltam én a be­regi síkságra — kezdte emlé­kezését Gajdos József juhász. — Magyarország volt az mind­ig, amíg a politika ki nem te­kerte ennek az országnak a nyakát. Juhász voltam én vi­lágéletemben, még az ükeim is pásztorok voltak. Tizennégy évesen kerültem a barabási Badak Jánoshoz bojtárnak. Sok volt abban az időben még a jószág Magyarországon, kel­lett a gyors lábú kölyök, aki tud menni az elbitangoló állat után. Ahol nem jól bántak ve­lem, mentem tovább, mert járt a bojtárnak a koszt, kvártély, ruhamosás, fódozás, meg két bárány évente. — Sok gazdám volt nekem Beregben, mert a vámosatyai Szabados Ferencnél, a márok- papi Dufla Ferencnél is elfü- työrészgettem néhány évet a fiatalságomból. Még télen is kint kelett lenni, éjszaka is le­geltettünk a vetésen, mert a birka az olyan, hogy menni kell vele. Volt is gyapja akkor a juhoknak, meg fejtük is őket, és készítettük a gomolyát. Jöt­tek a zsidók és a „tetthelyen” megvették a gomolyát, vitték a piacra. Ma már gomolya sincs.-— Már kezdtem a magam ura lenni, amikor a,háború köz­beszólt. Elvittek katonának negyvenháromban. Legelőbb Nyírbogdányban a petrógyárat védtük elálcázva a legelőn. Mi jó föld volt az, hogy legeltek volna rajta a birkák! Aztán onnan Székesfehérvárra vonul­tunk. Nem az fájt, hogy az oro­szok mindig megvertek ben­nünket, hanem hogy a juhokat elhajtották. Amerikai kéz alá estem a háború végén, és két évig ott is tartottak. Később tudtam meg, hogy még szeren­csém is volt, mert a Beregből majdnem minden férfit, meg sok nőt is elhajtottak robotra az Oroszok. — Amikor elengedtek az amerikások, mentem haza, hogy a bárányaim bégetését újra halljam. Az volt a szomo­rúság, amikor megtudtam, hogy az oroszok azokat is el­hajtották. A semmiből kezd­tem hát megint új életet. A Tiszaszalka melletti Heb- ratanyán Kiss Károlynál vet­tem megint nyakam közé a határt. Megnősültem, a szom­szédos Laposhadtanyáról hoz­tam feleségnekvalót. Jól ment dolga akkor a juhásznak, mert pénzre kőtt, pénzre feküdt. Keresletje volt a juhtejnek, a gomolyának, a gyapjúnak, a báránynak. Megdolgoztunk a pénzünkért, mert abban az időben még a farkasokkal is meg kellett küzdeni. A Ma­rócsatanyán egész télen még puskával is őriztük a juhot, mert ha á Kárpátokban éjjel elordította magát a farkas, ak­kor már tudtuk, hogy hamaro­san megjelenik az éhes csor­da. —- Ma már farkasok sincse­nek, a tél sem az igazi, a juh- tartás sem jövedelmez jól. Ak­kor rontották el az egészet, amikor a téeszt bevezették. Akkor én is beadtam saját bir­káimat, mert nem hagytak bé­két. Még a tiszaszalkai téeszt is otthagytam, mert nem adták meg azt a saját juhtartást, amit kértem. Akkor költöztünk a családdal ide a mezőladányi Endespusztára, mert itt a szö­vetkezet megadta, ami jár, és a két fiam is csinálhatta a ju­hászszakmát. — Ma már nem vagyok ura ennek, mert hetvenkét évesen inkább az unokáimat figyelge- tem: fiaim, meg a vejem gondozzák a juhokat. Meg kedvem sincs már az egészhez, mert valamikor nyíráskor a ju­hász aratott, most meg ülhet a gyapjú tetején, mert nemigen kell. A feleségem mondogatja is: Ne bánkódj Józsi, a világ majdcsak jóra fordul, az­tán meg van, aki a kaszonyi ősök mesterségét tovább vi­gye­A kultúra hete Kisvárdán Magvak minden célra Azt mondják, addig él va­laki, amíg emlékeznek rá. A holland Sluis család két fiú tagja százhuszonöt évvel ezelőtt gondoskodott arról, hogy ők „örökké éljenek” az utókor emlékezetében. — A Sluis fiúk úgy dön­töttek az előző század máso­dik felében, hogy vetőmag­termeléssel foglalkoznak — kezdte beszélgetésünket Pá- lovics István, a Royal Sluis Magrovet területi menedzse­re nyíregyházi irodájában. Ez a név azóta fogalommá vált a világban, és a családi örök­ség tovább folytatódik. —Hazánkban milyen múlt­ja van ennek a cégnek? — A hatvanas évek elejétől van jelen Magyarországon ez a vetőmagtermelő és -forgal­mazó. Első volt az ilyen pro­filú külföldi cégek közül. Az általuk forgalmazott vetőmag elsősorban nem a nagyüzemi gazdálkodásban kedvelt. Az igazi betörés Magyarországon akkor következett be, amikor a hetvenes években beindult a nagyarányú uborkatermelés. A Nimbus uborkafajtával lett hí­res a Royal Sluis név. A terü­leti képviselet helyett nyolc­vanháromban a vállalat egy kft.-t alapított nálunk a Vető­mag Vállalat és az Ágker rész­vételével. — Mennyiben jelentett ez újat? — Ettől kezdve hazánkban export célú vetőmag-termelte­téssel és - forgalmazással fog­lalkozott a holland vállalat. Előfordult, hogy kereskedelmi hálózatán keresztül még ame­rikai farmerek is Magyarorszá­gon termelt vetőmagot hasz­náltak. — Mi volt ebből az ország haszna? — A magyar termelők hasz­na, hogy minden termelési cél­ra többféle vetőmagot tudunk biztosítani nemzetközileg elis­mert minőséggel, genetikai tu­lajdonsággal. Vannak stratégiai növénye­ink, mint a zöldborsó, a ká­posztafélék, az uborka, hogy csak a leginkább termeiteket említsem. Zöldborsóból nyolc fajtát forgalmazunk. Az utób­bi időben a konzervipar a Royal Sluis fajtákat veszi át legszívesebben, mert feldolgo­zásra nagyon alkalmasak, és a piaci forgalmazást is ked­vezően tűrik. A káposztafélék között korai, téli tárolásra al­kalmas és savanyításra felhasz­nálható hibridjeink vannak. Térségünkben öt konzervüzem van, és a feldolgozásukhoz jelentős mennyiséget igényel­nek, tehát érdemes termelni. Karfiolból kora tavasztól késő őszig folyamatos termés bizto­sítható. — Paradicsom és paprika? — Paradicsomból olyan hib­ridfajtánk van, amelyik képes jó körülmények között egy hektárról ezer mázsát is produ­kálni. A kaliforniai típusú pap­rikáink frisspiacos és fel­dolgozóipari célra egyaránt al­kalmasak. Különösen kedvelt a termelők között a többcélú Turi-féle hibrid. Megemlítem azonban, hogy az utóbbi idő­ben egyre inkább elterjedt üz­leti területünkön a dinnye, a sárgarépa, a hagyma és a cse­megekukorica termelése, me­lyekből szintén bő választék­kal rendelkezünk. — Többször említette, hogy területünkön. Ez alatt nem me­gyénket kell érteni? — Egyáltalán nem. A Royal Sluis vetőmag-ter­meltető és-érté- kesítő hálózatának csak egyik ma­gyarországi kép­viselete a nyíregy­házi, amelyhez a két szomszédos megye is hozzá­tartozik. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, ettől az évtől a Petroseed ameri­kai cég is az együttműködés része, ami a vetőmagvak fajtaválasztéká­nak bővülésével is járt. Lé­nyeges dolog az is, hogy a vetőmag értékesítése után sem szakad meg a kapcsola­tunk a termelőkkel, mert szakmai tanácsokkal látjuk el az üzletfeleinket. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom