Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-04 / 103. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 4., csütörtök 5 (Adat)védettek vagyunk? Pénzre kőtt, pénzre feküdt Hogy megy dolga a juhásznak? Gajdos József és veje a báránnyal Horváth Miklósáé, dr., a nyíregyházi városi polgár- mesteri hivatal népességnyilvántartó csoportjának vezetője arról tájékoztatja lapunk olvasóit, hogy mit jelent az adatvédelem az állampolgár, az ügyintéző szemszögéből. — Az adatvédelmi törvény legfontosabb tartalmi eleme, hogy az élet bármely területén a polgárok személyes adatait védeni kell. Ez azt jelenti, hogy bárhol bármilyen célból tartsanak nyilván adatot, azokat illetéktelenek részére kiszolgáltatni nem szabad, és ami a legfontosabb, a különböző nyilvántartások nem kapcsolhatók össze. — Mit ért ezalatt? — A törvény behatárolja, hogy kiről és milyen célból lehet adatot szolgáltatni, így például ha valakinek az adatai a szociális segély kérelme folytán már egyszer nyilvántartásba kerültek, ezen adatok nem használhatók fel az APEH vagy az Illetékhivatal számára. Tehát más szerv nem szerezhet arról A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza szervezésében május 26—június 4. között kerül sor a Határontúli Magyar Színházak VII. Fesztiváljának megrendezésére. A rendezvényen elsősorban a szlovákiai és romániai magyarlakta városok színházai és művészeti társulatai, valamint a tengerentúlról a New York-i Magyar Színház itthonról pedig a budapesti Nemzeti Színház művészei vesznek részt. A rendkívül színes és gazdag program keretében főleg XX. századi magyar és európai drámaírók műveit láthatják majd az érdeklődők a Várszínház színpadán, de sor kerül néhány klasszikus vígjáték bemutatására is, például Shakespeare Vízkereszt.,, vagy Goldoni A hazug című komédiájára. A közelmúltban gyakran színpadra vitt Albee-Béckett- és Kesey-Wasserman-művek (Albee: Nem félünk a farkastól, Beckett: Godot-ra várva, Kesey-Wasserman: Kakukkfétudomást, hogy milyen az illető vagyoni viszonya, valamint öröklés vagy bármilyen jogcímen szerzett ingatlana után mennyi illetéket fizet. — Az adatvédelmi törvény milyen önrendelkezési jogot biztosít az állampolgároknak? — Ez a jog a törvénynek szintén nagyon lényeges eleme. A polgárnak jogában áll bármikor meggyőződnie arról, hogy saját adataira vonatkozóan kinek, milyen célból és milyen gyakorisággal szolgáltatták ki a személyi illetve lakcímadatát. — Az ügyintézőknek milyen feladatokat ad a törvény? — Rendkívül időigényes és bürokratikus a végrehajtás, hiszen minden polgárt, aki valakinek az adatát (akár jogi személy, akár magánszemély) kéri, nyilvántartásba kell venni. Ha a kérelem megfelel a törvény által biztosított feltételeknek, csak akkor teljesíthető az adatszolgáltatás. — Letilthatók-e az adatok? — Igen, van ilyen jog, és sokan élnek is vele. De azt tudnunk kell, hogy a törvény felszek) mellett kevésbé ismert darabokat is műsorra tűztek a vendégszereplő társulatok, így például a New York-i Magyar Színház előadásában láthatják az érdeklődők Varga László Csak élők utazhatnak című színművét, Gérty Ágoston Gyermekem, gyilkosom című monodrámáját, valamint a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia növendékeinek elősorolja azokat az eseteket, amikor bizonyos szervek kérése esetén akkor is ki kell szolgáltatni a polgár adatait, ha az illető letiltotta azt. így például az adóhatósági, bírósági, ügyészségi és nemzet- biztonsági hivatali megkereséseknél. — Tapasztalták-e, hogy fövényt kijátszva a feketekereskedelemben adják-veszik a polgárok adatait? — Érdekes a kérdés, mivel sokszor a polgár maga szolgáltatja ki gyanútlanul az adatait (elsősorban lakcímadatot), amikor a különböző cégek prospektusait kitöltve, akár megrendelés, akár nyeremény reményében visszaküldi. Sajnos köztudott, hogy ennek jogi rendezése mind a mai napig nem történt meg. Tehát bármelyik cég tovább adhatja a birtokába jutott lakcímadatokat jelentős pénzért. Ezért aztán az állampolgár értetlenül áll a postaládája előtt, azt kinyitva öt-tízféle cég keresi meg reklám- illetve propagandaanyagokkal... Krisztina adásában Peter Shaffer: Equus című színművét. Az előadásokon túl szakmai jellegű beszélgetéseken ismerkedő célzatú baráti terciereken vesznek majd részt a művészek és a meghívott vendégek. A rendezvénysorozatot június 4- én a díjátadás és a záróünnepség zárja. M. Zs. — Beregszász alól, Ka- szonyból vándoroltam én a beregi síkságra — kezdte emlékezését Gajdos József juhász. — Magyarország volt az mindig, amíg a politika ki nem tekerte ennek az országnak a nyakát. Juhász voltam én világéletemben, még az ükeim is pásztorok voltak. Tizennégy évesen kerültem a barabási Badak Jánoshoz bojtárnak. Sok volt abban az időben még a jószág Magyarországon, kellett a gyors lábú kölyök, aki tud menni az elbitangoló állat után. Ahol nem jól bántak velem, mentem tovább, mert járt a bojtárnak a koszt, kvártély, ruhamosás, fódozás, meg két bárány évente. — Sok gazdám volt nekem Beregben, mert a vámosatyai Szabados Ferencnél, a márok- papi Dufla Ferencnél is elfü- työrészgettem néhány évet a fiatalságomból. Még télen is kint kelett lenni, éjszaka is legeltettünk a vetésen, mert a birka az olyan, hogy menni kell vele. Volt is gyapja akkor a juhoknak, meg fejtük is őket, és készítettük a gomolyát. Jöttek a zsidók és a „tetthelyen” megvették a gomolyát, vitték a piacra. Ma már gomolya sincs.-— Már kezdtem a magam ura lenni, amikor a,háború közbeszólt. Elvittek katonának negyvenháromban. Legelőbb Nyírbogdányban a petrógyárat védtük elálcázva a legelőn. Mi jó föld volt az, hogy legeltek volna rajta a birkák! Aztán onnan Székesfehérvárra vonultunk. Nem az fájt, hogy az oroszok mindig megvertek bennünket, hanem hogy a juhokat elhajtották. Amerikai kéz alá estem a háború végén, és két évig ott is tartottak. Később tudtam meg, hogy még szerencsém is volt, mert a Beregből majdnem minden férfit, meg sok nőt is elhajtottak robotra az Oroszok. — Amikor elengedtek az amerikások, mentem haza, hogy a bárányaim bégetését újra halljam. Az volt a szomorúság, amikor megtudtam, hogy az oroszok azokat is elhajtották. A semmiből kezdtem hát megint új életet. A Tiszaszalka melletti Heb- ratanyán Kiss Károlynál vettem megint nyakam közé a határt. Megnősültem, a szomszédos Laposhadtanyáról hoztam feleségnekvalót. Jól ment dolga akkor a juhásznak, mert pénzre kőtt, pénzre feküdt. Keresletje volt a juhtejnek, a gomolyának, a gyapjúnak, a báránynak. Megdolgoztunk a pénzünkért, mert abban az időben még a farkasokkal is meg kellett küzdeni. A Marócsatanyán egész télen még puskával is őriztük a juhot, mert ha á Kárpátokban éjjel elordította magát a farkas, akkor már tudtuk, hogy hamarosan megjelenik az éhes csorda. —- Ma már farkasok sincsenek, a tél sem az igazi, a juh- tartás sem jövedelmez jól. Akkor rontották el az egészet, amikor a téeszt bevezették. Akkor én is beadtam saját birkáimat, mert nem hagytak békét. Még a tiszaszalkai téeszt is otthagytam, mert nem adták meg azt a saját juhtartást, amit kértem. Akkor költöztünk a családdal ide a mezőladányi Endespusztára, mert itt a szövetkezet megadta, ami jár, és a két fiam is csinálhatta a juhászszakmát. — Ma már nem vagyok ura ennek, mert hetvenkét évesen inkább az unokáimat figyelge- tem: fiaim, meg a vejem gondozzák a juhokat. Meg kedvem sincs már az egészhez, mert valamikor nyíráskor a juhász aratott, most meg ülhet a gyapjú tetején, mert nemigen kell. A feleségem mondogatja is: Ne bánkódj Józsi, a világ majdcsak jóra fordul, aztán meg van, aki a kaszonyi ősök mesterségét tovább vigyeA kultúra hete Kisvárdán Magvak minden célra Azt mondják, addig él valaki, amíg emlékeznek rá. A holland Sluis család két fiú tagja százhuszonöt évvel ezelőtt gondoskodott arról, hogy ők „örökké éljenek” az utókor emlékezetében. — A Sluis fiúk úgy döntöttek az előző század második felében, hogy vetőmagtermeléssel foglalkoznak — kezdte beszélgetésünket Pá- lovics István, a Royal Sluis Magrovet területi menedzsere nyíregyházi irodájában. Ez a név azóta fogalommá vált a világban, és a családi örökség tovább folytatódik. —Hazánkban milyen múltja van ennek a cégnek? — A hatvanas évek elejétől van jelen Magyarországon ez a vetőmagtermelő és -forgalmazó. Első volt az ilyen profilú külföldi cégek közül. Az általuk forgalmazott vetőmag elsősorban nem a nagyüzemi gazdálkodásban kedvelt. Az igazi betörés Magyarországon akkor következett be, amikor a hetvenes években beindult a nagyarányú uborkatermelés. A Nimbus uborkafajtával lett híres a Royal Sluis név. A területi képviselet helyett nyolcvanháromban a vállalat egy kft.-t alapított nálunk a Vetőmag Vállalat és az Ágker részvételével. — Mennyiben jelentett ez újat? — Ettől kezdve hazánkban export célú vetőmag-termeltetéssel és - forgalmazással foglalkozott a holland vállalat. Előfordult, hogy kereskedelmi hálózatán keresztül még amerikai farmerek is Magyarországon termelt vetőmagot használtak. — Mi volt ebből az ország haszna? — A magyar termelők haszna, hogy minden termelési célra többféle vetőmagot tudunk biztosítani nemzetközileg elismert minőséggel, genetikai tulajdonsággal. Vannak stratégiai növényeink, mint a zöldborsó, a káposztafélék, az uborka, hogy csak a leginkább termeiteket említsem. Zöldborsóból nyolc fajtát forgalmazunk. Az utóbbi időben a konzervipar a Royal Sluis fajtákat veszi át legszívesebben, mert feldolgozásra nagyon alkalmasak, és a piaci forgalmazást is kedvezően tűrik. A káposztafélék között korai, téli tárolásra alkalmas és savanyításra felhasználható hibridjeink vannak. Térségünkben öt konzervüzem van, és a feldolgozásukhoz jelentős mennyiséget igényelnek, tehát érdemes termelni. Karfiolból kora tavasztól késő őszig folyamatos termés biztosítható. — Paradicsom és paprika? — Paradicsomból olyan hibridfajtánk van, amelyik képes jó körülmények között egy hektárról ezer mázsát is produkálni. A kaliforniai típusú paprikáink frisspiacos és feldolgozóipari célra egyaránt alkalmasak. Különösen kedvelt a termelők között a többcélú Turi-féle hibrid. Megemlítem azonban, hogy az utóbbi időben egyre inkább elterjedt üzleti területünkön a dinnye, a sárgarépa, a hagyma és a csemegekukorica termelése, melyekből szintén bő választékkal rendelkezünk. — Többször említette, hogy területünkön. Ez alatt nem megyénket kell érteni? — Egyáltalán nem. A Royal Sluis vetőmag-termeltető és-érté- kesítő hálózatának csak egyik magyarországi képviselete a nyíregyházi, amelyhez a két szomszédos megye is hozzátartozik. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, ettől az évtől a Petroseed amerikai cég is az együttműködés része, ami a vetőmagvak fajtaválasztékának bővülésével is járt. Lényeges dolog az is, hogy a vetőmag értékesítése után sem szakad meg a kapcsolatunk a termelőkkel, mert szakmai tanácsokkal látjuk el az üzletfeleinket. (x)
